Újítók Lapja, 1949 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1949-03-01 / 1. szám

/ Évron/nm, s. szám. BUDAPEST, 1919."TUZUUS 25. *PROI/£TAJfi./A/^ JS GY£ J'ÖL J£TBK/ SZOCIÁLIS, TERMELJE! TT megjelenik szerdán.1 Szerkesztőség­i és kiadóhivatal: CU.­­terület, 1 Előfizetési ár: I Szabadság-tér 17. szám. Egyes szám ára: 2 kor. I 'Telefonszám : szerkesztő 153—85 és 153—86 I szerkesztőség 62—60 '•­­ kiadóhivatal 2d—11 . Egy évre 96 H, félévre tS K. negyedévre 20 korona. A Magyar Tanácsköztársaság 30. évfordulójára (1919 március 21.) Feltalálók a kommunista társadalomban A kommunista tem­e­tés nem az emberi munka­erő minél nagyobb túlerőltetésével és kizsákmányolá­sával akarja a termelés hatályosságát, fokozni. Sokkal inkább arra törekszik, hogy a tudomány eredményei­nek minél nagyobb mérvű gyakorlati értékesítésével, valamint az emberi leleményesség, feltalálói készség legnagyobb mérvű támogatásával tegye lehetővé azok­nak a javaknak megteremtését, amelyekkel a proleta­riátus összességének életszínvonala felemelhető a tö­megek által a szocializmus megvalósulásától várt mértékben. Ebből a szempontból igen nagy jelentőségűek a Népgazdasági Tanácsnak XLIX., LIT. ,és Lili. sz. rendeletei, amelyek közül az első a tudományos mű­szaki tanács megalakítása, az utóbbi kettő pedig a ta­lálmányok és gyári titkok értékesítésére vonatkozik. Az LII. számú rendelet kimondja, hogy a Ta­nácsköztársaság nemcsak megfelelő jutalomban része­sít minden feltalálót, ha azok valamely hasznos talál­mánnyal járulnak a termelés fokozásához, vagy a proletariátus életviszonyainak valami módon­­való megjavításához, hanem mindennemű anyagi támogat­­ással, eszközöknek, kísérleti műhelyeknek, szakembe­reknek rendelkezésre bocsátásával a legnagyobb mér­tékben igyekszik hozzásegíteni minden arra érdemes feltalálót ah­hoz, hogy a találmányának lényegét ké­pező gondolatot gyakorlatilag hasznosítható formába hozhassa. A feltalálóknak nem­ kell a jövőben keser­ves küzdelmet folytatniuk azért, hogy­­a találmányuk kidolgozásához szükséges eszközöket megszerezzék. Nem függhet többé kapitalista uzsorások vagy csa­lók jókedvétől az, hogy valamely hasznos vagy ép­pen zseniális gondolat megvalósulhasson-e vagy nem, mert a tudományos műszaki tanács találmányi bizottsága minden találmányt arra hivatott kiváló szakértőkkel vizsgál meg, akiket egyedül a gyakor­lati értékesítés műszaki szempontjai vezetnek s nem­ az, hogy hogyan sikkaszthatják el a feltaláló jogos szel­lemi tulajdonát,­aminek a feltalálók a kapitalista tére­melésben minden értékesítésnél ki voltak téve. A Ta­nácsköztársaság a feltalálót a találmánya által elért gazdasági haszon arányában jutalmazza. Jutalmat ad azonban azokért az eredményekért,is, amelyek közvet­len gazdasági hasznot nem hoznak, mint például a munkafolyamat megkönnyítését, egészségesebbé téte­lét jelentő eredményekért, amelyeket eddig a kapita­listák semmire sem értékeltek. Igen fontos része­­a rendeletnek az is, hogy nemcsak azoknak­ a találmá­nyoknak a jutalmazását állapítja meg, amelyek a sza­badalmi­­jog aprólékos újdonsági vizsgálata mellett újaknak tekinthetők, hanem mindazon javaslatokat,, javításokat, újításokat is, amelyek ezen szigorú elő­vizsgálat alapján nem volnának a régi felfogás sze­rint szabadalomképesek, de kétségtelenül a kezdemé­nyező érdeme gyanánt hasznosan alkalmazhatók a tere­­melésben. A Lili. sz. rendelet az egyes gyárakban eddig kapitalista magánérdekből eltitkolt eljárások és talál­mányok bejelentését teszi kötelezővé, hogy azokat minden más üzemben is, ahol csak lehetőség van rá, hasznosítani lehessen.­­A XLIIt. számú rendelet a tudományos mű­szaki tanács megalakításával a legkiválóbb szakembe­rek ellenőrzése alá helyezi a Népgazdasági Ta­nács azon szakosztályainak működését, amelyek az ipari termelés, építkezési és közlekedés ügyeit intézik. Ez a három rendelet a szervezett kommunista termelés szellemét éles megvilágításba állítja, szem­ben a kapitalista gazdálkodás anarchiájával és a­ to­vábbi fejlődés egy olyan irányát jelöli ki, amelyen tovább haladva teljesen kiépíthetjük a termelésben a szocializmus megvalósításának gyakorlati, követel­ményeit. A szóban levő rendeleteket a következőkben adja f: A magyar munkásosztály és a Magyar Kommunista Párt akkori hősi kísérlete a dolgozóknak a kizsákmányolás alól való felszabadítására és a szocialista Magyarország megteremtésére ezer éves történelmünk egyik legdicsőbb fejezete. Ez a kísérlet elbukott a világimperalizmus akkori erőivel szemben. A nagy Szovjetunió győzelme azonban felszabadította hazánkat és lehetővé tette, hogy népi demokráciánk megvalósítsa a Tanácsköztársaság célkitűzéseit és számos eredeti kezdeményezését is. Ezek közé tartozik az alább ismertetett intézkedés az újítók és feltalálók ösztönzésére, a tudománynak a szocialista termelés szolgálatába állítására. A harmincéves évforduló napjaiban megalakult a Magyar Tudományos Tanács és 3000 újítónk és élmunkásunk részesül kitüntetésben a

Next