Újítók Lapja, 1955 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1955-01-05 / 1. szám
Újítók az ötéves terv nagy alkotásainál Talán sehol az országban nem épült annyi új gyár, annyi új, országos jelentőségű üzem az ötéves terv során, mint a „Magyar Uralvidéken“, a borsodi iparmedencében. Dolgozó népünk hatalmas erőfeszítései tették lehetővé az új gyáróriások felépítését És ezek a gyáróriások szinte kivétel nélkül alkalmasak arra, hogy segítséget nyújtsanak az újkormányprogramm megvalósításához. Nem „elveszett beruházások” ezek, mint talán sokan hiszik, hanem nagyon is napjainkba való építkezések, például a hejőcsabai cementgyár, a mályi téglagyár, vagy a kazincbarcikai erőmű és műtrágyagyár. Ki mondhatná hogy az új kormnyprogramm végrehajtása, a lakóházak ezreinek felépítése, vagy a magyar föld termőerejének visszaadása, meglévő ipari üzemeink jobb áramellátásának megszervezése nem szerves részei a júniusi útnak? De mennyire azok! Azzal járulnak hozzá életszínvonalemelési programmunk végrehajtához, hogy több cementet, több téglát, több villamosenergiát és több műtrágyát adnak népgazdaságunknak. Nyilvánvaló tehát, hogy ezekben az üzemekben is elsőrendűen fontos a gazdaságos termelés, a terv maradéktalan teljesítése. Ennek biztosítása pedig nem utolsó sorban azon múlik, hogyan dolgoznak az újítók, mit tesznek a rejtett tartalékok hasznosításáért, egy-egy ötlet, javaslat, újítás megvalósításával üzemük tervteljesítésért, a gazdaságos termelésért? Kezdjük hát el sétánkat, s tekintsünk be Miskolc határában, a hatalmas betonsilók árnyékában dolgozó Hejőcsabai cementgyárba Virág Bertalannal, a gyár újítási előadójával járunk a hatalmas gyárban. Agyaggal, mészkővel teli csillék futnak el mellettünk, őrlőmalmokban őrlik, gyúrják a maszszát, ebből lesz a cement. A klinkerégető kemencék öles lángokat vetnek. Az ember először észre sem veszi, de aztán egyre kellemetlenebb köhögésre ingerli: a mindenütt fellelhető, mindent belepő por. Finom „harmatos“ rétege borítja a falakat, beszívódik az ember ruhájába, deresre festi az üzemben dolgozók haját. — Ez a finom por okozza a legtöbb problémát — mondja Virág Bertalan. — Már beszereltünk porelszívó berendezést, de ez még nem akadályozza meg a por képződését. Újítóink is foglalkoztak a kérdéssel, szerepelt az elmúlt év második félévi feladattervében. Maga az üzem főmérnöke és főtechnológusa adott be újítási javaslatot a feladat . Felső képünkön a Berentel Erőmű építkezése, középütt a Hejőcsabai Cementgyár, az alsó képen a Sajóment Vegyiművek egy részlete látható megoldására; a javaslat most van kidolgozás alatt. Reméljük, ezzel az újítással — amely előreláthatólag az egyik legjelentősebb munkásvédelmi újításunk lesz — az eddiginél jobban tudjuk majd portalanítani a műhelyeket. Egyébként az újítómozgalom a hejőcsabai cementgyárban jó mederben halad. 1954-ben a cementgyár dolgozói 300 újítást adtak be, a javaslatok felét el is fogadták. Az elfogadott újításokat mintegy 80 százalékban bevezették. Késlelteti a bevezetés ütemét, hogy az üzemnek nem mindig van lehetősége az elfogadott újítások kivitelezésére. Hol anyag, hol idő nincs azok elkészítéséihez, s ezért húzódik el a bevezetésük. Mivel is foglalkoznak a cementgyár újítói? A feladattervben közölt problémákra ugyan szép számban érkeztek be javaslatok, többségüket azonban nem lehetett elfogadni, mert egy-egy felvetett kérdést nem dolgoztak ki megfelelően, nem a legegyszerűbb és legjobban megfelelő módot választották a megoldásra. Itt van például a klinker-gyártáshoz használt agyagnak kőtől mentes aprítására vonatkozó újítás. Az üzemben sok géphibát okoz, hogy a klinker-égetéshez használt agyag kődarabokkal szennyezett, a vágókések és élek így hamar összetörnek. Érdeke tehát az üzemnek, hogy az újítók erre megfelelő megoldást találjanak. Érkeztek is javaslatok ezzel kapcsolatban, de egyik sem kielégítő. Így hát ez a probléma még most is megoldásra vár. Sokkal eredményesebben „újítottak” a szárított agyagnak a malomsilókba való szállításával kapcsolatban. A megszárított és őrlésre előkészített agyag ugyanis eddig „körutat“ tett meg a gyárban. Számos gépi berendezés volt szükséges szállításához: szállítószalag, csigasor, elevátor, exkavátor dolgozott, míg az agyag a szárítóból a malomsilóba érkezett. Most egyszerűsítették a szállítást: két szállítószalag és egy surramtó dolgozik egy elevátorra, így sokkal gyorsabban, kevesebb költséggel és idővel, amellett sokkal szárazabban, tehát őrlésre megfelelőbb állapotban kerül az agyag a silóba. Az utókalkulációk szerint a cementgyár újítómozgalma 1954-ben több mint 1,2 millió forint megtakarítást eredményezett. A hejőcsabai cementgyár újítóiban megvan a szándék, hogy tavalyi eredményeiket az idén tovább fokozzák s még olcsóbban, még jobb minőségben bocsássáák az építők rendelkezésére a finom, jó minőségű cementet, amelynek gyártásához újításaikkal, észszerűsítő javaslataikkal is hozzá akarnak járulni. Az építési feladataink sikeres megoldását szolgálja az ötéves terv