Újítók Lapja, 1959 (11. évfolyam, 1-23. szám)
1959-01-05 / 1. szám
Új évet köszöntünk. Ismét lezárult egy eredményekben gazdag esztendő. Eredményes volt ez a bányászatban is — nemcsak a termelés mennyiségét, de a műszaki fejlődést tekintve is. Bár a fejtések túlnyomó részét még fávalbiztosítjuk, nagy ütemben folytatódott ez évben is a korszerű acéltámaszos biztosításra való áttérés. Kedvező eredményeket hozott az acélpajzsos frontfejtési kísérlet is. Az elővárások gépesítésében az F—4-es típusú vágathajító géppel értünk el komoly sikereket. Ennek korszerű típusai, az F—5-ös gépek is már üzemben vannak. Bár a jövesztés gépesítésében még sok a tennivaló, a rakodás területén nagyon jólbevált a Hidasi-féle rakodógép és a Kóta-féle könnyű felrakó. Jelentős a fejlődés a szállítás gépesítésében, van azonban kívánni valónk sújtólégfosztos mozdonyok, villamos motorok és gépek gyártása területén. E néhány példa is nem egy komoly újítás, azaz találmány megvalósítását, illetve bevezetését jelentette már 19 Hidban is. Bányászatunk fejlődése 1959-ben is lépést tart az ipar fejlődésével. A szénbányászatnak 24,8 millió tonna szenet kell termelnie ahhoz, hogy az ipari és a háztartási fogyasztás zavartalan ellátását biztosíthassuk. Ez a mennyiség mintegy 600 000 tonnával több az 1956-os termelésnél. A kokszolható szenek termelése 12,3 százalékkal lesz több, mint 1958-ban. Az átlagosnál nagyobb mértékű lesz a lignit- és a barnaszénbányák termelésének fejlődése. Az 1959. évi szénszükséglet biztosítása fokozott műszaki- és szervezési intézkedéseket kíván meg, mivel a többlet-termelést döntően — körülbelül 80 százalékban — a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A brikett-termelés 1 005 000 tonnás mennyisége mintegy 8,1 százalékos fejlődést jelent az 1958-as eredményekhez képest, ami a brikettgyárak kapacitásának legteljesebb kihasználását teszi szükségessé. Az 1959-es évben a hidasi Magasnyomású Brikettgyár már rendszeresen fog termelni kötőanyag nélküli brikettet. Mint egész népgazdaságunk előtt, a bányászat előtt is az önköltség további csökkentése, a termelékenység növelése a legfontosabb feladat. Az ágazat 100 forint termelésre eső költségét az 1958. évihez viszonyítva 0,4 százalékkal kell csökkentenünk. E célkitűzés megvalósítása komoly erőfeszítést igényel, annak figyelembevételével, hogy az 1959-es új létesítmények átmenetileg alacsonyabb kapacitás-kihasználással dolgoznak és így kedvezőbb gazdaságossági kihatásuk csak fokozatosan, a következő években jelentkezhet A termelési költségek csökkentésében fontos szerepet játszik az újítómozgalom. A bányászatban bevezetett újítások már eddig is nagy összegeket takarítottak meg népgazdaságunknak. Az újítómozgalom 10 éve alatt a szén-, érc- és ásványbányászat dolgozói 62 500 javaslatot nyújtottak be, amelyek közül 18 400-at bevezetésre is elfogadtak és eddig 15 600 javaslatot valósítottak meg. A népgazdasági haszon kereken félmilliárd forint. Sok kitüntetéssel és erkölcsi megbecsüléssel is jutalmazták a bányászat újítóit, az újítási díjként kifizetett 10,5 millió forint mellett. Hogy abányászatban mily komoly jelentőségű az újítómozgalom, azt már az előbbi néhány példával is alátámasztottam. S hogy az újítómozgalmat még szervezettebbé tegyük és e mozgalom még komolyabb eredményeket érhessen el, a bányász-újítók részére országos tanácskozást tartottunk szeptemberben. A tanácskozás tükrözte mindazokat az eredményeket, amelyek az ipar eddigi újítási munkáját jellemezték. Helyesen domborodott ki az a tény, hogy ezek az eredmények nem a véletlen, hanem a dolgozó tömegek széles rétegének tudásvágya, alkotókészsége és segíteni akarása folytán születtek. Lényeges, hogy a műszaki és gazdasági vezetők magukévá tegyék az újítómozgalom eredményeit és mindenkor őrködjenek annak erkölcsi tisztasága és törvényessége felett. A bányászat 1958-re jó példát mutat, mert feladattervet készített, amely tartalmazza a termelékenység növelésére és az összes, az önköltség csökkentésére vonatkozó szervezési-, anyag-, bér- (helyes műszakgazdálkodásból adódó) megtakarításra vonatkozó javaslatot. A feladatterv szerint meg kell oldani a meglévőberendezések jobb kihasználását, meg kell javítani a szivattyúk, kompresszorok és egyéb munkagépek hatásfokát. A feladatterv egész sor nagyjelentőségű technikai újítás megvalósítását irányozza elő. íme néhány példa: a frontfejtések gépi rakodásának megoldása, meglévő réselőgépeink hazai alkalmazására olyan technológia kidolgozása és bevezetése, amellyel a folyamatos és gazdaságos üzemeltetés biztosítható, a brikettgyártásnál olyan új eljárások bevezetése, amelyekkel a kötőanyagfelhasználás csökkenthető (korszerűbb technológia alkalmazása, a bitumen aprításának kérdése), meleg eljárásra való átállás, stb., gázvizsgáló próbacsövek hazai gyártásának megoldása, új, ötletes és egyszerű csillefogó berendezés ferdepályákhoz... Nem kétséges, hogy bányászaink munkaszeretete, lelkesedése, szakembereink hozzáértése, alkotni vágyása és kezdeményező készsége megvalósítja a magyar bányászat nagyarányú fejlődését az elkövetkező években is. Ezáltal nemcsak számos újítással, találmánnyal gazdagodik az iparág, de tovább fejlesztjük egyben a bányászat műszaki színvonalát is, javítunk az önköltségen, s könnyebbé tesszük e nehéz fizikai munkát. Ehhez kívánok eredményekben gazdag új esztendőt. 1563 Irta Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Folyóiatleltár ЛккИШ.. Jó szerencsét! CZOTTNER SÁNDOR nehézipari miniszter .