Újítók Lapja, 1961 (13. évfolyam, 1-23. szám)

1961-01-10 / 1. szám

Boldog új évet,, jószerencsét! 3; Budapest—Berlin— Rostock—Dessau XX. 4—S; Minden dolgozó érdeke 7; A szolgálati találmánnyal kapcsolatos kérdések 8; Hegesztéstechnikai konferencia 9; Figyelemre méltó eredmények a vegyipari kutatásban 10; A színesfémtakarékosság szolgálatában 12; Milliós újítások 13; Bírósági döntések újítási ügyekben 14; Újítómozgalmi napló 15; Bel- és külföldi műszaki tájékoztató 16; A szocialista országok újítómozgalmának eredményeiből 30; Újítók Fóruma 31. * Содержание С новым годом, доброй удачи! 3; Будапешт—Берлин — Рошток — Дэссау II. 4—5: Интерес каждого трудящегося 7; Вопросы относительно служебнего изобретения 8; Конференция по технике сварки 9; Замечательные результаты в химическом исследовании 10; В Службе экономии в цветных металлах 12: Миллионные рационализаторские предложения 13; Судебные решения по рационализаторским делам 14; Дневник новаторского движения 15.: Внутренные и иностранные технические информации 16; Из результатов новаторского движения социалистических тран 30; Форум рационализаторов 31. * Inhalt Ein glückliches neues Jahr, Glük auf! 3; Budapest— Berlin—Rostock—Dessau II. 4—5; Das Interesse eines jeden Werktätigen 7; Fragen bezüglich der dienstlichen Erfindung 8; Konferenz der Techniker fürs Schweissen 9; Bedeutsame Ergebnisse auf dem Gebiet der chemischen Industrie 10; Im Dienste der Sparbewegung für Buntmetalle 12; Neuerungen, die in die Millionen Forint gehen 13; Gerichtsbeschlüsse ln Neuerungsangelegenheiten 14; Tagebuch der Neuererbewegung 15; In- und ausländischer Informationsdienst 16; Aus der Ergebnissen der Neuererbewegung sozialistischer Länder 30; Forum der Neuerer. * Contents Happy new year, good luck! 3; Budapest—Berlin— Rostock—Dessau (2) 4—5; The interest of all working people 7; Questions in cannection with service Inventions 8; Conference on welding technique 9; Remarkable results on the field of chemical Industrial research 10; For the sake of economy of non-ferrous metals 12; Innovations of millions’ value 13; Judicial decisions in innovation affairs 14; Diary of the innovation movement 15; Pooling of home and foreign technical experience 16; From the results of the innovation movement of socialist countries 30; The Forum of innovators 31. N____________________________________________________ FELTALÁLÓK kalendáriuma nagyvasúti villamosvontatás Stephensonra Emlékezés Kandó Kálmánra halálának 30-ik évfordulója alkalmával Hatvankét éves volt, amikor elhunyt, de nevét már régóta ismerte az egész világ s rajta keresztül megtanulta becsülni azt a népet is, melynek fia volt, melynek fővárosában 1869- ben meglátta a napvilágot. Tíz éves volt, amikor hallotta a hírt, hogy Berlinben az iparkiállításon bemutattak egy háromlóerős villamos mozdonyt, mely hatszáz méteres körvágányon több mint 80 000 utast szállított a kiállítás tartama alatt. Az elktrotechnika iránt érdeklődő ifjút megragadta ez a szenzációs hír. 1885-ben Zipernowsky, Déri és Bláthy együtt feltalálta a transzformátort és ugyanabban az évben a 38 éves olasz Galileo Ferraris, fizikus és elektrotechnikus feltalálta a róla elnevezett elvet, vagyis a forgó mágneses tér elvét. Ilyen előzmények után került Kandó Kálmán a Műegyetemre, majd annak sikeres elvégzése után egy francia villamossági gyárba, ahol sikerült elkészítenie önállóan szerkesztett motorját, mely a gyár közvetítésével az egész világra eljutott. Mint feltaláló került tehát 1894-ben a budapesti Ganz-gyárba. Ekkor már foglalkoztatta a nagyvasúti vontatás villamosításásának kérdése. E célból a Ganz-gyárban egyméteres nyomtávú próbapályát építettek számára, hogy próbamozdonyaival kísérletezhessen. Mikor Olaszország pályázatot írt ki az észak-olaszországi hegyi vasutak villamosítására, a Ganz-gyár Kandó terveivel nyerte meg ezt a pályázatot. A 36 éves magyar mérnök nagyszerűen oldotta meg a világ első nagy távolságú, nagy feszültségű, váltakozó áramú, fővasúti villamosítás kérdését a Valtelina vasúton, melyet 1902. szeptember 4-én adtak át a nyilvános forgalomnak. E siker arra ösztönözte az olasz kormányt, hogy az Alpok vízeséseinek energiájából táplálandó villamosvonalakat létesítsen Felső-Olaszországban. A magyar tőkések és a Ganzgyár nem ismerték fel a villamosításban rejlő távlatokat s így az amerikai Westinghouse cég építette fel Olaszországban a világ első villamos mozdony gyárát. 1906-ban Kandó Kálmán mint Westinghouse megbízottja Olaszországba került s ott kilenc évet töltött az első háromfázisú villamosvasúti rendszer kidolgozásával. Az I. világháború miatt kénytelen volt hazatérni és bevonult katonának. A negyvenhat éves mérnök azonban a hadseregben is találmányával foglalkozott. 1917-ben aztán a Ganz-gyár műszaki vezérigazgatója lett. Érdemei elismeréséül 1921-ben megkapta a Wahrmann-díjat, a következő évben pedig a Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta. Legboldogabb azonban akkor volt, amikor 1923. október 31-én a Budapest Nyugati pályaudvarról kiindult a fázisváltós rendszer első 2700 lóerős próbamozdonya és megérkezett Alagra. A következő évben már e sikerről számolhatott be a londoni I. Energia Világkonferencián Kandó munkatársa, Verebély László. Kandó próbamozdonyának világsikere volt. Még négy éven át tökéletesítette a próbamozdonyt s a tökéletesített formában készült el a 32 darab fázisváltós mozdony, melynek a Budapest—Hegyeshalom vonalon meg kellett kezdenie a menetrendszerű forgalmat. Kandó dicsősége teljes volt. 1927-ben a Mérnöki Kamara képviselőjeként bekerült a felsőházba és ugyanabban az évben megkapta az „olasz koronarend kommendátora” kitüntetést. 1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett és megkapta a Corvin-koszorút, melyet a kormányzó abban az évben alapított nagy írók, művészek és tudósok kitüntetésére. Kandó Kálmán még elkészítette a mozdonyok tervét, de a villamos vasútvonal megnyitását már nem érhette meg. 1931. január 13-án elragadta a halál. 1932 őszén megindult a villamos forgalom a Budapest—Hegyeshalom vonalon és a jól bevált rendszert 1934. október 23-án az egész vonal forgalmának lebonyolítására általánosították. Azóta a Kandó-mozdonyok az egész világon hirdetik a villamos vasúti vontatás magyar Stephensonjának dicsőségét. Dr. Árva György Címlapképünk: Az 1782-ben alapított Diósgyőri Papírgyárat folyamatosan korszerűsítik. Eddig mintegy 40 millió forintot fordítottak erre a célra az államosítás óta. Képünkön a gyár épülő új kazánháza látható Újítók Lapja. Az Országos Találmányi Hivatal lapja. Főszerkesztő: Tasnádi Emil, az OTH elnöke. Felelős szerkesztő: Tokár Péter. Szerkesztőség: Bp. V., Garibaldi u. 2. Telefon: 115—012. Kiadja: Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285. Felelős kiadó: Sala Sándor. — 6Ю5О0/2 - Zrínyi Nyomda, Bp. Terjeszti a Magyar Posta 2