Unio - Sütőiparosok Lapja, 1935 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-01 / 1. szám

I UNIÓ SÜTŐIPAROSOK LAPJA Budapest, 1935 január 1 KRAUSZ-MOSKOVITS Egyesült Ipartelepek R.-T. BUDAPEST, Vill., ÖRÖMVÖLGY UCCA 8 okokra és okozatokra, akkor a kisiparosság vezetői­nek kötelessége ezt nemcsak tudomásul venni, hanem intézkedni és a kisiparosságot beilleszteni az új ter­melési rendszerbe, amelyhez — véleményem szerint — átmenetileg az iparvédő egyezmények létesítése volna az egyetlen helyes út. A sajtó ugyan sorozatos és indokolatlan táma­dásokat intézett ellenünk, mert el sem tudja képzelni, hogy a mi egyezményünk nem árdrágításra, hanem kizárólag és kifejezetten a sütőkisiparosság védelmére és arra alakult, hogy a sütőiparos részére is bizto­sítva legyen a tisztességes polgári haszon, amely egyébként egész állami létünk anyagi vonatkozású alapja. A tisztes polgári haszon elve végigvonul az egész gazdasági rendszerünkön, ennek biztosítása éppen úgy feladata az államnak, mint a magán­­tulajdon, a köz- és vagyonbiztonság védelme. —­­ Aki haszon nélkül dolgozik, vagy áron alul —körgyem) éppen úgy ellensége a köznek és éppen átélendő, mint azok a bűnözők, akik betörnek szakkal rabolják el javainkat. A tisztességtelen angző csöppet sem különbözik a közönséges tettestől, mert ez is betör mások üzleti exiszten­­ciájába s éppen úgy a közrend ellensége, mint a másik. Régi nemzetgazdasági tétel, hogy az állam va­gyona az állampolgárok vagyonának összessége, tehát, aki áron aluli tisztességtelen versenyt űz, az az állami szesz- és élesztő­­gyári vagyont csökkenti nemcsak elméletileg, hanem gya­korlatilag is és így nyíltan a homlokára süthetjük a bélyeget, hogy a tisztességtelen versenyző a köz ellensége. Nem áll tehát az az érv, hogy az egyezmények a fogyasztó közönség ellen alakuló intézmények, mert a fogyasztó is a társadalom valamelyik kate­góriájához tartozik s létét éppen úgy a tisztes polgári haszon biztosítja, mint az iparos és kereskedő meg­élhetését. Félre tehát a demagógiával s ne felületesen, az ügy érdemének vizsgálata nélkül, hanem azokba való betekintés után mondjon bárki kritikát az Egyez­ményünkről s ha ezt megteszi, meggyőződésünk, hogy éppen úgy belátja majd az igazunkat, mint a­hogy az illetékes körök is szalválták Egyezményünket a közérdekellenes tevékenység vádja alól. Az elmúlt év küzdelmei és harcai tehát csak új erőt adnak a sütőkisiparosságnak, hogy úgy az ipari közvélemény, mint a nagy nyilvánosság előtt a meg­élhetéséért folyó harcát lefolytassa azzal a hittel és biztos tudattal, hogy az igazság úgy fog a jelenben győzni, mint a­hogy győzött a múltban is. S amikor új erőt kívánok a sütőiparosságnak az új esztendőben további küzdelmeihez, teszem azt abban a hitben, hogy elérkezik ez évben végre az az idő, hogy nekünk is megadja az Isten a mi min­dennapi kenyerünket. Dr. Georgevits Béla: Az Unió 1. olvasóinak boldog újévet kíván a Sajtóbizottság és a szerkesztő. Ki mondhatja fel adóját? A kereseti, jövedelem- és vagyonadónál (10.000 P-n alül maradó kereseti adóalap esetén) az adóleszállításra ez szolgálhat indokul, ha a kereset, jövedelem, vagy vagyon csökkent, ha az előzőnél alacsonyabb értékesítési árak, a forgalom csökkenése, veszteségek, baleset, elemi­­kár stb., álltak elő, továbbá, ha az adókivetés már a leg­utóbbi alkalommal is túl magas volt. Aki minden kétséget kizáró módon igazolni tudja, f­ogy üzleti forgalmában, így keresetében és jövedelmében csökkenés állt be, jogosult a felmondás benyújtására, ezt azonban január hó végéig kell megtennie. Az új vallo­más a legnagyobb gonddal készítendő el. A megrögzített adó felmondása iránti kérelmet­­­­január végéig kell benyújtani, Budapesten a kerületi adó­­felügyelőségnél, vidéken az adóhivatalnál. A kérvényben tüzetesen meg kell jelölni azt az okot, amiért az előző évre, vagy évekre kivetett és megrögzített adónak a folyó évre való átírását soknak, túlzottnak tartja. A felmondó kérvény bélyegmentes. Ehhez azonban egyidejűleg szabályszerű adóbevallást is mellékelni kell, mert a bevallási ív nélkül a kérelmet nem veszik figyelembe. Az iparvédő akció kiterjesztése. December 21-én székházunkban újabb erősen látogatott ipartestületközi értekezlet volt e tárgyban. Puzicska Ede elnök bevezető szavai után dr. Szász Béla egyezményi ügyész sorra vette a meg­oldásra váró részletproblémákat és nagy vonásokban vázolta a megalakítandó központi bizottság feladatait. Előadását vita követte, amelyben Farkas Vil­mos, dr. Georgevits Béla, Hegedűs Károly, Lágler Géza, Füredy Lajos, dr. Haintz Béla, Vágó Viktor, Hajnal Imre, Barta Artur, Schuller Béla és Noszlopi Tivadar vettek részt-A legközelebbi megbeszélés január első felé­ben lesz. „Pék“ tábla tilos. K. J. Baross­ utca 109. sz. alatti szatócsot, minthogy szatócsüzletét péküzletnek tüntette fel, a VIll. kerületi elöljáróság 20 pengő pénzbüntetésre ítélte és a szatócsüzleti cégtábla kifüggesztésére kötelezte.

Next