Unio - Sütőiparosok Lapja, 1935 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-01 / 1. szám
I UNIÓ SÜTŐIPAROSOK LAPJA Budapest, 1935 január 1 KRAUSZ-MOSKOVITS Egyesült Ipartelepek R.-T. BUDAPEST, Vill., ÖRÖMVÖLGY UCCA 8 okokra és okozatokra, akkor a kisiparosság vezetőinek kötelessége ezt nemcsak tudomásul venni, hanem intézkedni és a kisiparosságot beilleszteni az új termelési rendszerbe, amelyhez — véleményem szerint — átmenetileg az iparvédő egyezmények létesítése volna az egyetlen helyes út. A sajtó ugyan sorozatos és indokolatlan támadásokat intézett ellenünk, mert el sem tudja képzelni, hogy a mi egyezményünk nem árdrágításra, hanem kizárólag és kifejezetten a sütőkisiparosság védelmére és arra alakult, hogy a sütőiparos részére is biztosítva legyen a tisztességes polgári haszon, amely egyébként egész állami létünk anyagi vonatkozású alapja. A tisztes polgári haszon elve végigvonul az egész gazdasági rendszerünkön, ennek biztosítása éppen úgy feladata az államnak, mint a magántulajdon, a köz- és vagyonbiztonság védelme. — Aki haszon nélkül dolgozik, vagy áron alul —körgyem) éppen úgy ellensége a köznek és éppen átélendő, mint azok a bűnözők, akik betörnek szakkal rabolják el javainkat. A tisztességtelen angző csöppet sem különbözik a közönséges tettestől, mert ez is betör mások üzleti exisztenciájába s éppen úgy a közrend ellensége, mint a másik. Régi nemzetgazdasági tétel, hogy az állam vagyona az állampolgárok vagyonának összessége, tehát, aki áron aluli tisztességtelen versenyt űz, az az állami szesz- és élesztőgyári vagyont csökkenti nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is és így nyíltan a homlokára süthetjük a bélyeget, hogy a tisztességtelen versenyző a köz ellensége. Nem áll tehát az az érv, hogy az egyezmények a fogyasztó közönség ellen alakuló intézmények, mert a fogyasztó is a társadalom valamelyik kategóriájához tartozik s létét éppen úgy a tisztes polgári haszon biztosítja, mint az iparos és kereskedő megélhetését. Félre tehát a demagógiával s ne felületesen, az ügy érdemének vizsgálata nélkül, hanem azokba való betekintés után mondjon bárki kritikát az Egyezményünkről s ha ezt megteszi, meggyőződésünk, hogy éppen úgy belátja majd az igazunkat, mint ahogy az illetékes körök is szalválták Egyezményünket a közérdekellenes tevékenység vádja alól. Az elmúlt év küzdelmei és harcai tehát csak új erőt adnak a sütőkisiparosságnak, hogy úgy az ipari közvélemény, mint a nagy nyilvánosság előtt a megélhetéséért folyó harcát lefolytassa azzal a hittel és biztos tudattal, hogy az igazság úgy fog a jelenben győzni, mint ahogy győzött a múltban is. S amikor új erőt kívánok a sütőiparosságnak az új esztendőben további küzdelmeihez, teszem azt abban a hitben, hogy elérkezik ez évben végre az az idő, hogy nekünk is megadja az Isten a mi mindennapi kenyerünket. Dr. Georgevits Béla: Az Unió 1. olvasóinak boldog újévet kíván a Sajtóbizottság és a szerkesztő. Ki mondhatja fel adóját? A kereseti, jövedelem- és vagyonadónál (10.000 P-n alül maradó kereseti adóalap esetén) az adóleszállításra ez szolgálhat indokul, ha a kereset, jövedelem, vagy vagyon csökkent, ha az előzőnél alacsonyabb értékesítési árak, a forgalom csökkenése, veszteségek, baleset, elemikár stb., álltak elő, továbbá, ha az adókivetés már a legutóbbi alkalommal is túl magas volt. Aki minden kétséget kizáró módon igazolni tudja, fogy üzleti forgalmában, így keresetében és jövedelmében csökkenés állt be, jogosult a felmondás benyújtására, ezt azonban január hó végéig kell megtennie. Az új vallomás a legnagyobb gonddal készítendő el. A megrögzített adó felmondása iránti kérelmetjanuár végéig kell benyújtani, Budapesten a kerületi adófelügyelőségnél, vidéken az adóhivatalnál. A kérvényben tüzetesen meg kell jelölni azt az okot, amiért az előző évre, vagy évekre kivetett és megrögzített adónak a folyó évre való átírását soknak, túlzottnak tartja. A felmondó kérvény bélyegmentes. Ehhez azonban egyidejűleg szabályszerű adóbevallást is mellékelni kell, mert a bevallási ív nélkül a kérelmet nem veszik figyelembe. Az iparvédő akció kiterjesztése. December 21-én székházunkban újabb erősen látogatott ipartestületközi értekezlet volt e tárgyban. Puzicska Ede elnök bevezető szavai után dr. Szász Béla egyezményi ügyész sorra vette a megoldásra váró részletproblémákat és nagy vonásokban vázolta a megalakítandó központi bizottság feladatait. Előadását vita követte, amelyben Farkas Vilmos, dr. Georgevits Béla, Hegedűs Károly, Lágler Géza, Füredy Lajos, dr. Haintz Béla, Vágó Viktor, Hajnal Imre, Barta Artur, Schuller Béla és Noszlopi Tivadar vettek részt-A legközelebbi megbeszélés január első felében lesz. „Pék“ tábla tilos. K. J. Baross utca 109. sz. alatti szatócsot, minthogy szatócsüzletét péküzletnek tüntette fel, a VIll. kerületi elöljáróság 20 pengő pénzbüntetésre ítélte és a szatócsüzleti cégtábla kifüggesztésére kötelezte.