Üvegesek Lapja, 1941 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
2. ÜVEGESEK LAPJA 1. szám. után a kiverésnél hirtelen erős léghűtéssel lehűtik és ezáltal az üveg megedződik, akárcsak a jó acél és kész is a szilánkmentes üveg, de ezt az üveget már vágni és csiszolni többet nem lehet. Megjegyzem, hogy ezzel a gyártási módozattal 4 mm-nél vékonyabb üveget nem tudnak edzeni, mert az erős hőségben az üveg elgörbül. Hogy fogalmuk legyen arról, hogy ez az üveg milyen kemény, egy-két példát hozok fel. Egy kis személyautó oldalt nekiment az útszéli fának. Az autó oldala alaposan behorpadt. Az erős acél karosszéria meggörbült, a benne levő kemény üvegek szintén befelé hajoltak, de nem törtek el. Mikor az üvegeket az autóból kiszedték, azok szépen újból kiegyenesedtek. Más: A Technológiára beküldtem 3-féle üveget erősségi próbára. Két darab réteges üveg volt. Az egyik 85 kg-os nyomást bírt ki, a másik 95 kg-ot, míg a harmadik, a kemény üveg 510 kg nyomást bírt el. Tehát ebből fogalmat alkothatunk, hogy milyen a törőképessége. Ha azonban az üveg sarkából egy kis darabot le akarunk fogóval csípni, azt tapasztaljuk, hogy bármennyire erőlködünk is, nem törik le, de ha teljes erővel próbálkozunk, akkor az üveg nagy robbanással ezer és ezer méhsejtszerű darabra megy szét. Ezzel szemben a réteges üveg ha törik, csak repedezik, mert a középső anyag összefogása miatt nem szilánkosodhat, hanem egyben marad és nem sebesít meg. Külföldön a fenti üvegeket nemcsak autókhoz és más közforgalmi kocsikhoz (villamos, vonatablakok), hanem bankoknál és pénztártermeknél, ékszerészek kirakatainál is alkalmazzák. Készülnek már drótbetéttel és golyóálló vastagságban is. Németországban még az is meg van határozva, hogy melyik üveget hova szabad használni. Előírás, hogy minden autót csakis szilánkmentes üveggel szabad üvegezni, de elől a szélfogóba kemény üveget nem szabad alkalmazni, mert ezek az üvegek keménységüknél fogva már több balesetet okoztak. Míg a ragasztott üveg rugalmasságánál fogva a karambol pillanatában hajlik, a kemény üveg pedig az erős ütődés következtében a vezetőnek a fejét összetöri. A nagyközönség még, sajnos, alig ismeri ezeket az üvegeket, annak ellenére, hogy az árak csak kétszerese a tükörüvegnek. A fogyasztás még mindig nagyon csekély, pedig ez a cikk nagyobb fogyasztást érdemelne meg. Kovács János: Az Ipartestület segéd- és tanonckiállítása Ipartestületünk elnökségének munkaterve nagy figyelmet szentel a szakmai utánpótlás szakmai tudásának fejlesztésére. E jobb szakmai tudásra és nagyobb feszültségre törekvés párhuzamos azzal, hogy az üvegnek mint építési anyagnak minél nagyobb alkalmazást és elterjedést biztosítsunk. Egyrészt az elszigelt műhelyi munka nyilvánosságra hozásával és a verseny feltételeinek megteremtésével, másrészt a kiválók jutalmazásával és az elernyedők munkakedvének emelésével a szakmai technika és az üveganyag szeretetének fokozását óhajtjuk elérni. Ezért az elnökség javaslatára az elöljáróság elhatározta, hogy 1941 február végéig a szakmában alkalmazott segédek és tanoncok arra alkalmas munkáiból kiállítást rendez a következő feltételek mellett: 1. A kiállításon részt vehet minden ipartestületi tag segéde vagy tanonca, ha erre a kiállításra a kiállítás rendezőségénél 1941 január 30-ig írásban vagy szóval jelentkezik. 2. A munkaadó mesternek a kiállítandó munkadarab beadásakor írásban kell igazolnia, hogy a segéd vagy tanonc a kiállításra szánt darabot önállóan, segítség nélkül, a mester műhelyében készítette el. 3. A kiállításra érkezett darabok esetleges eladásáról egy erre a célra rendelt, mesterekből álló bizottság gondoskodik és az számol el vele a kiállítókkal. 4. A kiállított darabra a kiállító nevét, korát, mesterségét és munkaadó mesterének nevét, üzemének helyét fel kell tüntetni. 5. A kiállításon részt lehet venni: a) az üvegesiparból, különleges üvegesmunkát igénylő darabbal, mint pl. díszes vonalú üvegablakkal, síküvegből készült használati tárggyal, ragasztott üvegből készült tárggyal, a különféle üvegnemek elhelyezését szemléltető, szakszerű elhelyezést ábrázoló rajzzal, vagy az üvegnek mint építési anyagnak az építészetben felhasználásáról, újabb alkalmazásáról szóló dolgozattal, vagy maga készítette szerszámmal; b) az üvegcsiszolóiparból: metszett, csiszolt ólomkristály vagy kristályüvegek, használati tárgyak, készlet-darabok szakszerű és korszerű csiszolási munkáival, újabb eljárások leírásával, síküvegnek barokk vagy görbevonalú elcsiszolásával, vastagabb üvegnemek ragasztásával, falburkolás-részletekkel, üvegtégla-megoldásokkal, e munkákról szóló dolgozatokkal vagy rajzokkal; c) az üvegvésőiparból: régi vagy újabb eljárásokkal készült vésett poharak, használati tárgyak vagy síküvegtáblák vésésével, ezek rajzaival, vagy az eljárást ismertető dolgozattal; d) az üveghajlító iparból: használati tárgyak, csillárok vagy más eszközöknél felhasznált tárgyak vagy üvegnemek hajlított kivitelével, esetleg a munkamenetet tárgyaló dolgozattal; e) az üvegfoncsorozó és tükörkészítő iparból, különleges tükrözésekkel, tükörragasztásokkal, vagy más iparágakkal (vésés) együtt bemutatott üvegmunkákkal, újabb eljárásokat tárgyaló dolgozattal; f) az üvegtechnikai iparból: ennek az iparágnak egész területéről vett bármely komolyabb kivitelű munkadarabbal, vagy a munkafolyamatot tárgyaló leírással, ismertetéssel; g) az üveg-, porcellán- és fayencefestő iparból, akár öblösüvegből, porcellánból, akár a táblaüvegből készült festett, edzett, ólmozott darabbal vagy ablakkal a megfelelő részletrajzokkal, esetleg a munkamenetet ismertető vagy szerszámismertető dolgozattal; h) a mozaikműves iparból, egy mozaikmunka bemutatásával, a munkamenet leírásával vagy hasonló szakszerű dolgozattal; a)h) valamennyi iparágból: az üveg gyártásáról, az üveg technológiájáról, szerszámainak ismertetéséről, az üveg szakszerű feldolgozásáról, az üvegipar gazdasági helyzetéről, múltjának egyes részleteiről, vagy más, gazdasági és szakmai szempontból érdekes, tanulságos és új mozzanatról szóló írásbeli dolgozattal. 6. Egy-egy kiállító több darabbal is részt vehet. 7. A kiállított munkák megbírálását az elnökség által erre a célra fölkért bírálóbizottság végzi. Ez határoz a kiállított tárgyak elfogadásáról vagy elutasításáról is. 8. A bizottság ítéli oda a jutalmakat: ipartestületi , arany-, ezüst-, bronzérem, dicsérő oklevél, pénzjutalom, könyvjutalom stb. 9. Az elnökség gondoskodik a kiállítás ünnepélyes megnyitásáról, kellő színvonalon tartásáról, a jutalmaknak ünnepélyes keretek között kiosztásáról, valamint a kívánatos hírverésről is.