Vas- és Fémmunkások Lapja, 1929 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-11 / 1. szám

-I A betegségi és öregségi biztosítás járadékai és a betegsegély­­biztosítás szolgáltatásai január elsejével életbe léptetik az öregségi és rokkantsági biztosítást szabályozó törvényt. Január 1-ével tehát a betegségbiztosítási járu­lékokon kívül az öregségi biztosítás járulékait is fizetni kell. A járulékfizetés szempontjából a biztosítottak tíz osztályba soroztattak. Az öregségi biztosításnál az átlagbér 3,43%-a a munkások járuléka, míg a magánalkalmazot­tak járuléka az átlagos napibér 4,28%-a. A be­tegsegélyezési járulék a munkások és magán­­alkalmazottak részére egyaránt 5,2%. Az alanti táblázat mindkét biztosítási ágazat napibér­­osztályait és járulékait ismerteti, éspedig: a) az öregségi és rokkantsági biztosítás já­rulékát; b) a betegségi biztosítás járulékai; e) az öregségi és betegségi biztosítás együt­tes járulékát. A munkások hetijáruléka A magánalkalmazottak és bérosztálya hetijáruléka és bérosztálya Hetijárulék Hetijárulék­zási járulék fejében a tényleges keresetüknek megfelelő, illetőleg a megállapított napibérosz­­tály átlagos napibérének 5,2%-át­ fizetik. Az önkéntes továbbfizetéssel biztosítottak az 1927. évi XXI. tc. 18. §-a alapján megállapított napibérosztályok átlagos napibérének­ 5,2%-át fizetik járulék címén. A betegsegélyezés szolgáltatásai a következők: I. Orvosi gyógykezelést a megbetegedés első napjától kezdve egy évig és ezen túl is arra az időre, amelyre táppénz jár. II. Gyógyszereket, gyógyfürdőket, gyógyvize­ket és a szükséges nem költségesebb gyógyá­szati segédeszközöket (például szemüveget, has­kötőt, sérvkötőt, pólyát, mankót, lúdtalpbetétet stb. és általában mindazokat a gyógyászati segédeszközöket, amelyeknek vásárlási értéke 30 pengőn alul van) a megbetegedés első napjá­tól kezdve egy évig és ezen túl is arra az időre, amelyre a táppénz jár. III. Költségesebb gyógyászati, segédeszközt (mű­kar, műláb, rögzítőtök, műt fog stb.), vala­mint ellátással járó gyógyfürdőt, ha, ezáltal az intézet javára egyéb segély (táppénz stb.) te­kintetében megfelelő megtakarítás érhető el. IV. Táppénzt, ha a betegség keresetképtelen­­séggell­ jár és 3 napnál tovább tart, akkor a ke­resetképtelenség 4-ik napjától számítva a kere­setképtelenség egész tartamára, de legföljebb 1 évre. Az egyévi időtartam a keresetképtelen­­ség első napjától számítandó. A nyújtandó táppénz összege a biztosított át­lagos napibérének 60%-ában állapíttatók meg. A segélyeztetés huszonkilencedik napjától a­­ keresőképtelenség további tartamára, de legföl­jebb a keresőképtelenség első napjától számított egy évre a biztosított átlagos napibérének 60%-ában számított táppénz helyett 75%-ban számított táppénzt kap. Kórházi (gyógyintézeti) ápolást, orvosi gyógy­kezelést, gyógyszereket, gyógyfürdőket és a szükséges nem költségesebb gyógyászati segéd­eszközöket a családtagok részére, a megbetege­dés első napjától kezdve egy éven át, kórházi ápolást a családtagok részére. A kórházi ápolás tartamára a biztosított táp­pénzének felét kapja. Szülés esetén szülészeti segédkezést és gyógy­kezelést, terhességi segélyt a terhesség utolsó hat hetére a biztosított nő átlagos napibérének teljes összegében, gyermekágyi segélyt a szülés napjától kezdve hat héten át, a biztosított nő átlagos napibérének teljes összegében, szopta­tási segélyt a­ gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át oly biztosított nők részére, akik gyermeküket maguk szoptatják, napi 60 fillér összegben. Ikerszületés esetén a szoptatási segély az ik­rek számához képest többszörös összegben jár. A biztosított felesége részére a szükséges szü­lészeti segédkezést és gyógykezelést, úgyszintén a terhességi segélyt a szülés napjától kezdve hat héten át, végül szoptatási segélyt a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 hé­ten át. A biztosított feleségének járó terhességi és gyermekágyi segélyeknek naponkénti ösz­­szege 40 fillér, szoptatási segélyének naponkénti összege 30 fillér. Halál esetében. Temetkezési segély az elhalt biztosított átlagos napibérének 30-szoros össze­gében. A segélyek a következők: A­ napibérosztályokat tehát nyolcról 10-re emelték a munkásoknál. A munkások mindig azt akarták elérni, hogy a kereset legvégső ha­táráig tagozódjanak a napibérosztályok, hogy így a magasabb keresetű munkás a ténylegesen magasabb keresetének megfelelően kaphassa a pénzbeli szolgáltatást. A rendelettervezet ezt így is kontemplálta. Sajnos, a népjóléti minisz­térium ismét térdet-fejet hajtott a nagyipar képviselőinek kívánsága előtt, akik csak azért­, hogy kisebb legyen a szociálpolitikai teher, amely a környező országok közül amúgy is a legkisebb, kikény­szerít­ették a szolgáltatmányok csökkentését is. X. 9.50 3.42 2.28 5.70 r ~y· M 0­­2 *Clv35 ‘rí, “«s a .2J L? KU 'rU N Ml O tn r-< C'OJ N M O cn in O O “1 £2 SÍ m3 M ‘D - U 58 A 0 S-o «a 2, m P "ÍQ 0.2 .fco ‘N.S axa sGZZ IS 00 +•» co 5P Q-P S3 §"3 A 0 611 jO 3 a ■< a fcí-ű 3V •dia 0 3 ö 2 gB a” N .fc ej .a összes lieti;iu P p pP P P P P V T. I—-.36 -.24-.60A 1.50 50—, -TO-.46 1.18 TI. 1.50—.54 —.36-J0B 3— 100— 1.08-.90 1.98 TTL 2.50—.90 —.60 1.50O 5— 150— 1.80 1.50 3.30 IV. 3.50 1.26 -.84 2.10D 7.—200— 2.52 2.10 4.62 V. 4.50 3.62 1.08 2.70 I! 9.-250— 3.24 2.70 5.94 VI. 5.50 1.98 1.32 3.80F 31. 300— 3.96 3.30 7.26 VII. (1.50 2.34 1.56 3.90 CP It 14. 400— 5.04 4.20 9.24 VTII. 7.50 2.70 1.80 4.50 IS. 500— 6.48 5.40 11.88 IX. 8.50 3.06 2.04 5.10 A munkásoknál: \ m­agánalkalmazotaknál: N Nm S) Jg c,t­th a a _ 'D 'X‚ ms P ' P-'~ ■t« 0 ■ Tth 0 *■'* ft O M o,S ti) •2­­2 5“ CJ ^<3 A— 'S3 Ä P •g ei rt c3 3 cs s % e ‘Se -2 ‘5J 55 0'ST E4 eí P- vb c2 3 to a .— >*-» to X 0 ^ fí *A ft <í aí ^ nH 'Af\ Xi-, P P P PV P P p I. —.60 - .75 1— 80.—A 3.20 1.50 2.— 60.­II. —.90 1.12 1.50 45.—B 1.80 2.25 3.— 90.— ITT. 1.50 1.87 2.50 75.—C 3.— 3.75 5.— 350.— IV. 2.10 2.62 3.50 105.— 11 4.20 5.25 7.— 210— V. 2.70 3 37 4.50 185.—E 5.40 0.75 9._ 270.— VT. 3.30 4.12 5.50 165.—y 6.60 8 2511.—330.— VII. 3.90 4.87 6.50 195.-<í 8.40 10.50 14.— 420.— VITT. 4..V 5.02 7.50 225. —ii 10.80 13.50 18.-540.­IX. 5.10 6.37 8.50 255.— X. 5.70 7.12 9.50 285.— 3. oldal­­» VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK LAPJA .* 1. SZÁM Az esztergályosok és rokonszakmák nagy jelmezestélye a munkanélküliek javára január hó 12-én lesz, a szövetségi székházban. Jelmez nem kötelező! ..............................................................................................................................................................­­■■II IBI Ii wínnm­mmn—mnmmirT— Tirm­r­n......■in i* BELFÖLDI SZEMLE A rokkantegyleti illetékek Az öregkori és rokkantsági biztosításról szóló tör­vény ez év január hó 1-én lépett életbe és így az év első hetétől kezdve tartoznak a munkások és mun­káltatók a járulékokat fizetni. Ezzel az alkalommal a Vasművek és Gépgyárak Egyesületének vezetősége elhatározta, hogy a Magyarországi Munkások Rok­­kantsegélyző és Nyugdíj­egyletének eddig fizetett 25 filléreket a gyárak ne fizessék. Szövetségünk és az egylet közbenjárására azonban, hozzájárult ahhoz, hogy a tagok, illetve a gyárak munkásai továbbra is a gyárakban fizethessék a tagsági illetékeket és ne kelljen mindenkinek befáradnia az egyletbe, vagy az egyleti fiókba. Ennek folytán fölhívjuk a szaktársakat arra, hogy saját jól fölfogott érdekükben járuljanak hozzá a, heti 25 filléres többlet levonásához, sőt amelyik gyár vonakodnék e levonásokat eszközölni, azt figyelmez­tessék a Vasművek Egyesületének ama határozatára, amely szerint e levonások eszközlendők. Az öregkori és rokkantsági biztosításról szóló tör­vény olyan alacsony járadékokat biztosít csak, hogy ezek mellett fokozottabb jelentősége van­­ma annak, hogy minden munkástársunk tagja­­maradjon és tagja legyen az egyletnek. Azok a szaktársak, akik­­nem a Vasművekhez tar­tozó gyárakban, illetve olyan műhelyekben dolgoznak, ahol a rokkantsági illetékek levonása nincsen rend­szeresítve, valamint mindezek családtagjai tagsági illetékeiket a Rokkantegylet­­vasas-csoportjában is befizethetik minden hó 1. és 3. vasárnapján délelőtt 0—12 óráig a szövetségi otthonban. Szaklapunk melléklete. Az országos közgyűlésen hozott határozat alapján szaklapunk minden máso­dik száma hat oldalon fog megjelenni. Ezt az al­kalidat a szerkesztőség kihasználva, olyan beosz­tást kíván meghonosítani, amely a lap tartalmát könnyebben megérthetővé teszi. A lap régi terjedel­mében — úgy mint eddig — ezután is azokat a dol­gokat hozzuk, amelyek nagyrészt közvetlen a szak­mai mozgalommal kapcsolatosak, míg a melléklet kifejezetten csak technikát, nőmunkásmozgalmat, ifjúmunkásmozgalmat és egy általános érdekű cikket fog hozni. Ebben a beosztásban külföldi test­­vérlapjainkhoz igyekeztünk alkalmazkodni, amelyek szintén ilyen formában jelennek meg és — amint a gyakorlat igazolja — a szaktársak kívánalmainak kielégítése nagyrészt sikerült. Lapunk azon szá­mait, amelyekben melléklet nincs, oktató illusztrá­ciókkal látjuk el A közgyűlés óta — különösen a technikai rovatot illetően — több levél érkezett a szerkesztőségbe, amelyekben szaktársaink a Vasas-Zsebkönyvben közölt csaknem valamennyi cikk közlését kérik, az­zal érvelve, hogy azok igen tanulságosak, továbbá pedig nem minden szaktárs veszi meg a Vasas-Zseb­­könyvet és így a lap útján kell annak tartalmát a szaktársakkal megismertetni. Mindenesetre örven­detes, hogy szaktársaink a Zsebkönyv tartalmát ilyen magasan értékelik, azt azonban mégsem lehet megtenni, hogy egyelőre csupán az abban közölteket hozzuk. Erre semmi szükség nincsen, mert a tech­nikai fejlődés olyan bő anyagot szolgáltat közlemé­nyek megírására, hogy mindig új dolgokkal lehet jönni. Ezt szaktársaink bízzák csak a szerkesztő­ségre, a amely e téren minden kívánalomnak meg fog felelni. Minthogy legtöbb szaktársunk azt kéri, hogy a Zsebkönyvben „A mechanika alapelemei“ címen megjelent közleményt hozzuk, kivételesen megtesszük. A hozzánk intézett levelekből olyan értelmet is ki lehet hámozni, hogy szaktársaink a technikai ro­vatban a szakmájukba vágó minden dolgot meg fognak találni, ami alatt az is érthető, hogy szak­társaink szűkreszabott technikai rovatunkból kí­vánnak valamilyen szakmát megtanulni. Akik ezt így gondolják, azok tévednek, mert ehhez a közle­ményeinken kívül még sok más dolog is szüksé­ges, ami fölött szerkesztőségünk nem rendelkezik. A leghelyesebb az, hogy szaktársaink várjanak még egy ideig, akkor majd önként adódik, hogy hogyan lesz legcélszerűbb nemcsak a technikai ro­vatot, hanem magát az egész mellékletet megszer­keszteni. Szaktársaink érdeklődését és tanácsait a szerkesztőség ezúton is köszöni. Az Országos Társadalombiztosító Intézet egyes főosztályainak átköltözése. A bánya­­nyagbérbiztosítási, az ellenőrzési és gazdasági főosztályok a volt József főherceg-szálló (Baross-tér 2. szám) helyiségeibe, a baleseti biztosítási főosztály pedig a volt Deák Ferenc­­szállóba (VIII. Aggteleki­ utca 7. sz.) költözött át, amelyet nemrégen vásárolt meg az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézet- Az átköltözött főosztályokhoz tartozó ügyekben tehát a jövő­­ben a személyesen eljáró érdekelteknek az új helyiségeket kell fölkeresniük. Főként a baleseti kártalanítási ügyekben érdekelteknek, akiknél a személyes eljárás gyakran nélkülözhetetlen (például időszakos orvosi felülvizsgálások, prothesis-ügyek). Ezeket az ügyeket a jövőben VIII. Aggteleki­ utca 7. sz. alatt intézik. A bányanyugbéresek ügyeit, valamint a táppén­zek és egyéb segélyek letiltásával, illetve föl­­oldásával kapcsolatos teendőket pedig Baross­­tér 2. sz. alatt látják el. Szakelőadások bádogosok, víz-, gáz- és gőz- fütésszerelők részére mint­ a múltban, úgy most is meg lesznek tartva. Az előadások díjtala­nok és az alant jelzett napokon este 6 órai kéz-*­tettel, a szövetségi székház előadói termében (VIII. Magdolna­ utca 5) lesznek megtartva. Az előadások sorrendje a következő: Január 11-én, pénteken: Fűtési előadás. Január 11-én, hétfőn: Vízvezetékszerelő előadás. Január 16-án, szerdán: Bádogosrajz. Január 18-án, pénteken: Fűtési előadás. Január 21-én, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Január 23-án, szerdán: Bádogosrajz. Január 25-én, pénteken: Fűtési előadás. Január 28-án, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Január 30-án, szerdán: Bádogosrajz. Február 1-én, pénteken: Fűtési előadás. Február 1-én, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Február 6-án, szerdán: Bádogosrajz. Február 8-án, pénteken: Fűtési előadás. Február 11-én, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Február 13-án, szerdán: Bádogosrajz. Február 15-én, pénteken: Fűtési előadás. Február 18-án, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Február 20-án, szerdán: Bádogosrajz. Február 22-én, pénteken: Fűtési előadás. Február 25-én, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Február 27-én, szerdán: Bádogosrajz. Az előadások megtartására fölkérettek. Knuth Károly mérnök és gyáros, Lázár Lajos mérnök, Ehrenreich Imre mérnök, Egyedi Jenő, Unterberger József bádogosmesterek, Kökény István, Weller János, Türk Ödön szak­­társak. A vas- és fémimunkásszövetség rádiócsoport­jának vezetősége január 11-én, pénteken este 7­ órakor a szövetségi házban ülést tart. Tagfelvétel a Vasas Dalkarba. Azok a szak­társak, akik jó hanggal rendelkeznek, jelent­kezzenek leh­angolás céljából bármely csütör­tök este 7 órakor a Szövetség székházában. Magdolna­ utca 5. Karnagy: Novák Károly. A tagsági könyvét mindenki hozza magával. 4 Öntudatos szervezeti munkáé csak az 1 Kitűnő minőségű áruk O Legolcsóbb napi árak K Vásárlási visszatérítés 'f| Díjmentes életbiztosítás m __ _ _ _ _ _ _ ______ - - - (1) Behtatási díj 50 fillér­LTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETBEN 1

Next