Vas- és Fémmunkások Lapja, 1929 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-11 / 1. szám
-I A betegségi és öregségi biztosítás járadékai és a betegsegélybiztosítás szolgáltatásai január elsejével életbe léptetik az öregségi és rokkantsági biztosítást szabályozó törvényt. Január 1-ével tehát a betegségbiztosítási járulékokon kívül az öregségi biztosítás járulékait is fizetni kell. A járulékfizetés szempontjából a biztosítottak tíz osztályba soroztattak. Az öregségi biztosításnál az átlagbér 3,43%-a a munkások járuléka, míg a magánalkalmazottak járuléka az átlagos napibér 4,28%-a. A betegsegélyezési járulék a munkások és magánalkalmazottak részére egyaránt 5,2%. Az alanti táblázat mindkét biztosítási ágazat napibérosztályait és járulékait ismerteti, éspedig: a) az öregségi és rokkantsági biztosítás járulékát; b) a betegségi biztosítás járulékai; e) az öregségi és betegségi biztosítás együttes járulékát. A munkások hetijáruléka A magánalkalmazottak és bérosztálya hetijáruléka és bérosztálya Hetijárulék Hetijárulékzási járulék fejében a tényleges keresetüknek megfelelő, illetőleg a megállapított napibérosztály átlagos napibérének 5,2%-át fizetik. Az önkéntes továbbfizetéssel biztosítottak az 1927. évi XXI. tc. 18. §-a alapján megállapított napibérosztályok átlagos napibérének 5,2%-át fizetik járulék címén. A betegsegélyezés szolgáltatásai a következők: I. Orvosi gyógykezelést a megbetegedés első napjától kezdve egy évig és ezen túl is arra az időre, amelyre táppénz jár. II. Gyógyszereket, gyógyfürdőket, gyógyvizeket és a szükséges nem költségesebb gyógyászati segédeszközöket (például szemüveget, haskötőt, sérvkötőt, pólyát, mankót, lúdtalpbetétet stb. és általában mindazokat a gyógyászati segédeszközöket, amelyeknek vásárlási értéke 30 pengőn alul van) a megbetegedés első napjától kezdve egy évig és ezen túl is arra az időre, amelyre a táppénz jár. III. Költségesebb gyógyászati, segédeszközt (műkar, műláb, rögzítőtök, műt fog stb.), valamint ellátással járó gyógyfürdőt, ha, ezáltal az intézet javára egyéb segély (táppénz stb.) tekintetében megfelelő megtakarítás érhető el. IV. Táppénzt, ha a betegség keresetképtelenséggell jár és 3 napnál tovább tart, akkor a keresetképtelenség 4-ik napjától számítva a keresetképtelenség egész tartamára, de legföljebb 1 évre. Az egyévi időtartam a keresetképtelenség első napjától számítandó. A nyújtandó táppénz összege a biztosított átlagos napibérének 60%-ában állapíttatók meg. A segélyeztetés huszonkilencedik napjától a keresőképtelenség további tartamára, de legföljebb a keresőképtelenség első napjától számított egy évre a biztosított átlagos napibérének 60%-ában számított táppénz helyett 75%-ban számított táppénzt kap. Kórházi (gyógyintézeti) ápolást, orvosi gyógykezelést, gyógyszereket, gyógyfürdőket és a szükséges nem költségesebb gyógyászati segédeszközöket a családtagok részére, a megbetegedés első napjától kezdve egy éven át, kórházi ápolást a családtagok részére. A kórházi ápolás tartamára a biztosított táppénzének felét kapja. Szülés esetén szülészeti segédkezést és gyógykezelést, terhességi segélyt a terhesség utolsó hat hetére a biztosított nő átlagos napibérének teljes összegében, gyermekágyi segélyt a szülés napjától kezdve hat héten át, a biztosított nő átlagos napibérének teljes összegében, szoptatási segélyt a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át oly biztosított nők részére, akik gyermeküket maguk szoptatják, napi 60 fillér összegben. Ikerszületés esetén a szoptatási segély az ikrek számához képest többszörös összegben jár. A biztosított felesége részére a szükséges szülészeti segédkezést és gyógykezelést, úgyszintén a terhességi segélyt a szülés napjától kezdve hat héten át, végül szoptatási segélyt a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át. A biztosított feleségének járó terhességi és gyermekágyi segélyeknek naponkénti öszszege 40 fillér, szoptatási segélyének naponkénti összege 30 fillér. Halál esetében. Temetkezési segély az elhalt biztosított átlagos napibérének 30-szoros összegében. A segélyek a következők: A napibérosztályokat tehát nyolcról 10-re emelték a munkásoknál. A munkások mindig azt akarták elérni, hogy a kereset legvégső határáig tagozódjanak a napibérosztályok, hogy így a magasabb keresetű munkás a ténylegesen magasabb keresetének megfelelően kaphassa a pénzbeli szolgáltatást. A rendelettervezet ezt így is kontemplálta. Sajnos, a népjóléti minisztérium ismét térdet-fejet hajtott a nagyipar képviselőinek kívánsága előtt, akik csak azért, hogy kisebb legyen a szociálpolitikai teher, amely a környező országok közül amúgy is a legkisebb, kikényszerítették a szolgáltatmányok csökkentését is. X. 9.50 3.42 2.28 5.70 r ~y· M 02 *Clv35 ‘rí, “«s a .2J L? KU 'rU N Ml O tn r-< C'OJ N M O cn in O O “1 £2 SÍ m3 M ‘D - U 58 A 0 S-o «a 2, m P "ÍQ 0.2 .fco ‘N.S axa sGZZ IS 00 +•» co 5P Q-P S3 §"3 A 0 611 jO 3 a ■< a fcí-ű 3V •dia 0 3 ö 2 gB a” N .fc ej .a összes lieti;iu P p pP P P P P V T. I—-.36 -.24-.60A 1.50 50—, -TO-.46 1.18 TI. 1.50—.54 —.36-J0B 3— 100— 1.08-.90 1.98 TTL 2.50—.90 —.60 1.50O 5— 150— 1.80 1.50 3.30 IV. 3.50 1.26 -.84 2.10D 7.—200— 2.52 2.10 4.62 V. 4.50 3.62 1.08 2.70 I! 9.-250— 3.24 2.70 5.94 VI. 5.50 1.98 1.32 3.80F 31. 300— 3.96 3.30 7.26 VII. (1.50 2.34 1.56 3.90 CP It 14. 400— 5.04 4.20 9.24 VTII. 7.50 2.70 1.80 4.50 IS. 500— 6.48 5.40 11.88 IX. 8.50 3.06 2.04 5.10 A munkásoknál: \ magánalkalmazotaknál: N Nm S) Jg c,tth a a _ 'D 'X‚ ms P ' P-'~ ■t« 0 ■ Tth 0 *■'* ft O M o,S ti) •22 5“ CJ ^<3 A— 'S3 Ä P •g ei rt c3 3 cs s % e ‘Se -2 ‘5J 55 0'ST E4 eí P- vb c2 3 to a .— >*-» to X 0 ^ fí *A ft <í aí ^ nH 'Af\ Xi-, P P P PV P P p I. —.60 - .75 1— 80.—A 3.20 1.50 2.— 60.II. —.90 1.12 1.50 45.—B 1.80 2.25 3.— 90.— ITT. 1.50 1.87 2.50 75.—C 3.— 3.75 5.— 350.— IV. 2.10 2.62 3.50 105.— 11 4.20 5.25 7.— 210— V. 2.70 3 37 4.50 185.—E 5.40 0.75 9._ 270.— VT. 3.30 4.12 5.50 165.—y 6.60 8 2511.—330.— VII. 3.90 4.87 6.50 195.-<í 8.40 10.50 14.— 420.— VITT. 4..V 5.02 7.50 225. —ii 10.80 13.50 18.-540.IX. 5.10 6.37 8.50 255.— X. 5.70 7.12 9.50 285.— 3. oldal» VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK LAPJA .* 1. SZÁM Az esztergályosok és rokonszakmák nagy jelmezestélye a munkanélküliek javára január hó 12-én lesz, a szövetségi székházban. Jelmez nem kötelező! ..............................................................................................................................................................■■II IBI Ii wínnmmmn—mnmmirT— Tirmrn......■in i* BELFÖLDI SZEMLE A rokkantegyleti illetékek Az öregkori és rokkantsági biztosításról szóló törvény ez év január hó 1-én lépett életbe és így az év első hetétől kezdve tartoznak a munkások és munkáltatók a járulékokat fizetni. Ezzel az alkalommal a Vasművek és Gépgyárak Egyesületének vezetősége elhatározta, hogy a Magyarországi Munkások Rokkantsegélyző és Nyugdíjegyletének eddig fizetett 25 filléreket a gyárak ne fizessék. Szövetségünk és az egylet közbenjárására azonban, hozzájárult ahhoz, hogy a tagok, illetve a gyárak munkásai továbbra is a gyárakban fizethessék a tagsági illetékeket és ne kelljen mindenkinek befáradnia az egyletbe, vagy az egyleti fiókba. Ennek folytán fölhívjuk a szaktársakat arra, hogy saját jól fölfogott érdekükben járuljanak hozzá a, heti 25 filléres többlet levonásához, sőt amelyik gyár vonakodnék e levonásokat eszközölni, azt figyelmeztessék a Vasművek Egyesületének ama határozatára, amely szerint e levonások eszközlendők. Az öregkori és rokkantsági biztosításról szóló törvény olyan alacsony járadékokat biztosít csak, hogy ezek mellett fokozottabb jelentősége vanma annak, hogy minden munkástársunk tagjamaradjon és tagja legyen az egyletnek. Azok a szaktársak, akiknem a Vasművekhez tartozó gyárakban, illetve olyan műhelyekben dolgoznak, ahol a rokkantsági illetékek levonása nincsen rendszeresítve, valamint mindezek családtagjai tagsági illetékeiket a Rokkantegyletvasas-csoportjában is befizethetik minden hó 1. és 3. vasárnapján délelőtt 0—12 óráig a szövetségi otthonban. Szaklapunk melléklete. Az országos közgyűlésen hozott határozat alapján szaklapunk minden második száma hat oldalon fog megjelenni. Ezt az alkalidat a szerkesztőség kihasználva, olyan beosztást kíván meghonosítani, amely a lap tartalmát könnyebben megérthetővé teszi. A lap régi terjedelmében — úgy mint eddig — ezután is azokat a dolgokat hozzuk, amelyek nagyrészt közvetlen a szakmai mozgalommal kapcsolatosak, míg a melléklet kifejezetten csak technikát, nőmunkásmozgalmat, ifjúmunkásmozgalmat és egy általános érdekű cikket fog hozni. Ebben a beosztásban külföldi testvérlapjainkhoz igyekeztünk alkalmazkodni, amelyek szintén ilyen formában jelennek meg és — amint a gyakorlat igazolja — a szaktársak kívánalmainak kielégítése nagyrészt sikerült. Lapunk azon számait, amelyekben melléklet nincs, oktató illusztrációkkal látjuk el A közgyűlés óta — különösen a technikai rovatot illetően — több levél érkezett a szerkesztőségbe, amelyekben szaktársaink a Vasas-Zsebkönyvben közölt csaknem valamennyi cikk közlését kérik, azzal érvelve, hogy azok igen tanulságosak, továbbá pedig nem minden szaktárs veszi meg a Vasas-Zsebkönyvet és így a lap útján kell annak tartalmát a szaktársakkal megismertetni. Mindenesetre örvendetes, hogy szaktársaink a Zsebkönyv tartalmát ilyen magasan értékelik, azt azonban mégsem lehet megtenni, hogy egyelőre csupán az abban közölteket hozzuk. Erre semmi szükség nincsen, mert a technikai fejlődés olyan bő anyagot szolgáltat közlemények megírására, hogy mindig új dolgokkal lehet jönni. Ezt szaktársaink bízzák csak a szerkesztőségre, a amely e téren minden kívánalomnak meg fog felelni. Minthogy legtöbb szaktársunk azt kéri, hogy a Zsebkönyvben „A mechanika alapelemei“ címen megjelent közleményt hozzuk, kivételesen megtesszük. A hozzánk intézett levelekből olyan értelmet is ki lehet hámozni, hogy szaktársaink a technikai rovatban a szakmájukba vágó minden dolgot meg fognak találni, ami alatt az is érthető, hogy szaktársaink szűkreszabott technikai rovatunkból kívánnak valamilyen szakmát megtanulni. Akik ezt így gondolják, azok tévednek, mert ehhez a közleményeinken kívül még sok más dolog is szükséges, ami fölött szerkesztőségünk nem rendelkezik. A leghelyesebb az, hogy szaktársaink várjanak még egy ideig, akkor majd önként adódik, hogy hogyan lesz legcélszerűbb nemcsak a technikai rovatot, hanem magát az egész mellékletet megszerkeszteni. Szaktársaink érdeklődését és tanácsait a szerkesztőség ezúton is köszöni. Az Országos Társadalombiztosító Intézet egyes főosztályainak átköltözése. A bányanyagbérbiztosítási, az ellenőrzési és gazdasági főosztályok a volt József főherceg-szálló (Baross-tér 2. szám) helyiségeibe, a baleseti biztosítási főosztály pedig a volt Deák Ferencszállóba (VIII. Aggteleki utca 7. sz.) költözött át, amelyet nemrégen vásárolt meg az Országos Társadalombiztosító Intézet- Az átköltözött főosztályokhoz tartozó ügyekben tehát a jövőben a személyesen eljáró érdekelteknek az új helyiségeket kell fölkeresniük. Főként a baleseti kártalanítási ügyekben érdekelteknek, akiknél a személyes eljárás gyakran nélkülözhetetlen (például időszakos orvosi felülvizsgálások, prothesis-ügyek). Ezeket az ügyeket a jövőben VIII. Aggteleki utca 7. sz. alatt intézik. A bányanyugbéresek ügyeit, valamint a táppénzek és egyéb segélyek letiltásával, illetve föloldásával kapcsolatos teendőket pedig Barosstér 2. sz. alatt látják el. Szakelőadások bádogosok, víz-, gáz- és gőz- fütésszerelők részére mint a múltban, úgy most is meg lesznek tartva. Az előadások díjtalanok és az alant jelzett napokon este 6 órai kéz-*tettel, a szövetségi székház előadói termében (VIII. Magdolna utca 5) lesznek megtartva. Az előadások sorrendje a következő: Január 11-én, pénteken: Fűtési előadás. Január 11-én, hétfőn: Vízvezetékszerelő előadás. Január 16-án, szerdán: Bádogosrajz. Január 18-án, pénteken: Fűtési előadás. Január 21-én, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Január 23-án, szerdán: Bádogosrajz. Január 25-én, pénteken: Fűtési előadás. Január 28-án, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Január 30-án, szerdán: Bádogosrajz. Február 1-én, pénteken: Fűtési előadás. Február 1-én, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Február 6-án, szerdán: Bádogosrajz. Február 8-án, pénteken: Fűtési előadás. Február 11-én, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Február 13-án, szerdán: Bádogosrajz. Február 15-én, pénteken: Fűtési előadás. Február 18-án, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Február 20-án, szerdán: Bádogosrajz. Február 22-én, pénteken: Fűtési előadás. Február 25-én, hétfőn: Vízvezetéki előadás. Február 27-én, szerdán: Bádogosrajz. Az előadások megtartására fölkérettek. Knuth Károly mérnök és gyáros, Lázár Lajos mérnök, Ehrenreich Imre mérnök, Egyedi Jenő, Unterberger József bádogosmesterek, Kökény István, Weller János, Türk Ödön szaktársak. A vas- és fémimunkásszövetség rádiócsoportjának vezetősége január 11-én, pénteken este 7 órakor a szövetségi házban ülést tart. Tagfelvétel a Vasas Dalkarba. Azok a szaktársak, akik jó hanggal rendelkeznek, jelentkezzenek lehangolás céljából bármely csütörtök este 7 órakor a Szövetség székházában. Magdolna utca 5. Karnagy: Novák Károly. A tagsági könyvét mindenki hozza magával. 4 Öntudatos szervezeti munkáé csak az 1 Kitűnő minőségű áruk O Legolcsóbb napi árak K Vásárlási visszatérítés 'f| Díjmentes életbiztosítás m __ _ _ _ _ _ _ ______ - - - (1) Behtatási díj 50 fillérLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETBEN 1