Vas- és Fémmunkások Lapja, 1930 (36. évfolyam, 1-18. szám)

1930-01-10 / 1. szám

3. oldal­­* VAS- ÉS FÉMMUNKÁSOK N­ÁPJS * 1. SZÁM­ lalálni, ha hosszabb, termelési időszakra tudná magét tájékoztatni és az ármegállapítás is sok­kal előnyösebb lenne a hatóságokra, ha a kal­kuláció ilyen alapon történne. Bár­hogyan de vegyük, nem más ez, mint nyílt bevallása annak, hogy a racionalizált termelés kellő fogyasztás hiányában csődöt mondott és égs okból szükséges az átmeneti boldogulás biz­tosítására a háromévi szükséglet egyszeri ki-­­­adása, illetve elkészítése. De vájjon segít-e ez­­ az érdekelt vállalatokon? Vájjon mi lesz majd­­ akkor, ha a háromévi szükséglet egy félév alatt­­ elkészül, és a csökkent fogyasztás miatt pol­­­­gári részről új rendelés nem jön? A válasz­­ egyszerű. A vállalatok az ily módon felfokozott termelés mellett meg fogják találni számításu­­­­kat, de a munkások nem. Ezek a munka végez-­­­­ével ki lesznek dobva az utcára, mint ahogyan­­ ez eddig is igen gyakran történt. Azonban a munkáltatók kívánsága ezzel még nincs elintézve, mert emellett azt is k­érik, hogy ezúttal meg kellene valósítani az egye­temleges szállítást, aminek értelmében vala­mely szakma venné át a rendelést, amely egyetemlegesen vállalná a felelősséget is. Lé­nyegében ez azt jelenti, hogy a szakmák együt­tesen — tehát a konkurrencia kizárásával — vállalnák a munkát, együttesen megállapított árak mellett, ami az állam ilyen vonatkozású újabb anyagi megkárosítását jelentené. Az egész munkáltatói manőverben csak arc a biztató, hogy illetékes helyeken nem mutatnak nagy hajlandóságot a kérés teljesítésére, mert az eddigi tapasztalatok, amelyeket egyes ható­ságok, különösen az árak tekintetében szerez­tek, azt bizonyítják, hogy az egész akcióból a köz rovására csak a vállalatoknak volna hasz­nuk. GYŰLÉSEK, ÉRTEKEZLETEK Minden szaktárs tartja kötelességének a gyűlé­seken és értekezleteken való pontos megjelenést ! A kecskeméti helyi csoport január hó 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Draban Lajos féle vendéglőben (Csányi utca, a gazdasági gőzmalommal szemben) rendes évi közgyűlést ta­rt. Minden Kecskeméten lakó vas- és fém­munkás tartja kötel­ességén­ek a közgyűlésen való megjelenést. A békéscsabai helyi csoport január hó 12-én­­délelőtt 10 óraikor évi közgyűlést tart a Mun­kásotthonban. A napirend fontosságára való tekintettel, minden szaktárs ott legyen.­­ A gyömrői helyi csoport január hó 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor rendes évi k­öz­­gyűlést tart a Munkásotthonban. Minden szak­társ tartja kötelességének a közgyűlésen való pontos megjelenést. Az összes szegezőlakatosok január hó 15-én, szerdán este 6 órakor igen fontos ügyben ok­vetlen jelenjenek meg a szakma titkáránál, Magdolna ucca 5. szám alatt. A gyáripari kovácsok, kazán­kovácsok, hajó­­és hídépítőmunkások bizalmi férfiai január hó 16-án, csütörtökön este 6 órakor a Szövetség házában, VIII. Magdolna ucca 5. szám alatt illést tartanak. Felkérjük a bizalmi férfi szak­­társakat, hogy a jelzett időben és helyen tar­tandó ülésen pontosan megjelenni szíveskedje­nek. Egyben kérjük azon gyáraik munkásait, ahol bizalmi férfi nincsen, hogy az ülésen egy­két taggal képviseltessék magukat. Budapest, és környéke bádogos-, szerelő- és azok segédmunkásai február hó 16-án, vasár­nap délelőtt 9 órakor tartják a rendes évi köz­gyűlésüket Szövetségünk székházának első­emeleti termében. Reggel öt órakor Széljegyzetek Nincs munka, nagy a munkanélküliség, ami­nek orvoslása, csakis úgy lehetséges, ha az egész vonalon megindul a munka. Ez az elgondolás vezeti tevékenységében a világ összes kormá­nyait — de ilyen értelemben nyilatkozott a ma­gyar kormány is. Ennek ellenére mégis azt lát­juk, hogy a pénzügyminiszter a költségvetést, az állami üzemekkel kapcsolatban, mérsékelni kívánja. Ez derült ki az 1930—31. évi költség­­vetés tárgyalása során, ahol az állami üzemek sorsáról is szó esett. A pénzügyminiszternek az az álláspontja, hogy a MÁV, a posta és MÁV- gépgyáron kívül az állami üzemekre Magyar­­országon szükség nincs, mert a magángazdaság keretében meglévő szervezetek, intézmények és vállalkozások mindenképen elegendők ahhoz, hogy úgy az állam, mint a polgárok szükségle­teit föltétlenül kielégítsék. A tárgyalások során a különböző minisztériumok képviselői a leg­­hathatósabban kifejezést adtak annak az ál­láspontjuknak, hogy főleg a­ szénbányákkal és a sínkartellel szemben szükség van az állami üzemek föntartására, mert ezek a vállalkozá­sok, az állammal kötött üzleteknél az ár magas­sága tekintetében nem ismernek határokat. Kü­lönösen áll ez a vagonkartellre, amely csak­nem 10 százalékkal kér többet, mint amennyiért az elmúlt években a vagonokat szállította. Minthogy az állami üzemek leépítése a pénz­ügyminiszter véleménye, valószínű, hogy ez így is fog történni. De ugyanekkor kérdjük, miért nem vesz ebben az esetben a magyar kormány példát a külföldi államok kormányaitól, ame­lyek Angliában, Belgiumban, Németországban és még egynéhány államban arra törekednek, hogy a fontosabb iparágakat és üzemeket ál­lami kezelésbe vegyék, hogy így a kartellek túlkapásait a leghathatósabban ellensúlyozhas­sák. Úgy látszik, ennek a megértéséhez is ötven esztendő kell, amikorra már minden késő lesz. * Szomorú jelenség, hogy nap-nap után egyre több azon egyének száma, akik nem képesek lépést tartani az egyre fokozódó drágasággal, utolsó vackaiktól is kénytelenek megválni. En­nek következtében az árverések száma egyre növekedik, ami a végrehajtóknak fokozottabb munkát jelent. Úgy látszik tehát, hogy a kor­mány ily módon akar több munkaalkalmat te­remteni, amiben azonban csakúgy nincs sze­rencséje, mint sok más esetben. Ugyanis az erre vonatkozó jelentések szerint az egyéni- és adó­követeléseket még árverésekkel nem lehet be­hajtani, mert nincsen vevő, aki az elárverezett tárgyakat megvenné. De azért konszolidált álla­potokat élünk — mondják —, ha mindjárt éhen veszünk is.* Szinte furcsa az az­ atyai gondoskodás, amely a kormány részéről a kivándorlók védelme kö­rül megnyilvánul. Egy polgári lap híradása szerint bizonyos államokba a­ kivándorlást azért kellett megszorítani, mert a munkások nem kapják meg munkájuk fejében azt a munkabért, amely megélhetésüket biztosítaná. Érdekes, hogy ezt­ a kormány éppen ott nem látja, ahol ezt a legjobban látnia kellene, az or­szág határain belül. Tessék csak megnézni az erre vonatkozó statisztikát, amely már az első pillantásra is elárulja, hogy nincsen az ország­ban olyan munkáskategória, amelyben a mun­kások rendes, illetve oly életkörülményeknek meg­felelő béreket élveznének. A kormány azonban ezt mégsem veszi észre. Ugyanúgy vagyunk ez­zel is, mint sok minden mással, vagyis a kor­mány a sok fától nem látja az erdőt. Reggel öt órakor BELFÖLDI SZEMLE Rendcsinálás a kultúrszervezetekben. A bol­­seviki agitáció egyik taktikai módszere a fedő­­szervezetekben való agitáció. Fedőszerveze­tekre azért, van szükség, mert így más egyesü­letek neve alatt mint tagok, az egyesületi cél kijátszásával szabad agitációt űzhetnek az ez­zel megbízottak anélkül, hogy a hatóságokkal összeütközésbe kerülnének. Ha pedig valamely ilyen egyesületet a bolsevik­iek agitáció­ja miatt feloszlatnak, úgy a bolsevikieknél ez is ered­ménynek számít, mert szerintük ezáltal — amint mondják — egy szociálfasiszta, opportunista szervezetet sikerült működésében megbénítani. Ezek a rendbontó elemek eleinte a szakszerve­tekbe igyekeztek befurakodni, ahol „baloldali ellenzék“ címén végezték káros munkájukat, de ahonnan gyorsan ki­tessékel­ték őket, sőt leg­többjüket a szakszervezetekből ki is zárták. Későbbi tevékenységük színterét a kultúrszer­vezetek képezték, ahol igen sok esetben vezető­ségi tagságig is vitték, miáltal a vezetőségben is sikerült az ellenzékieskedés leple alatt az egyöntetű munkát megakadályozni. A legutóbbi események arra k­én­y­szerí­tették a kultúrszervezeteket, hogy végre rendet te­remtsenek a portájukon, aminek eredménye­iként több olyan egyént zártak ki a tagok sorá­ból, akik a szervezeti élet belső rendjét igye­keztek aljas munkájukkal megbolygatni. Ha­bár a rendteremtésnek még csak a­ kezdetén vagyunk, mégis meg kell állapítanunk, hogy már az eddigi ilyen irányú eljárás is szép ered­ménnyel járt, amennyiben helyenként sikerült a belső békét megteremteni és ezáltal a kultúr­szervezetek céltudatos munkáját elősegíteni. Bádogosok! Szeretők! Senki sem tud annyit, hogy további tanulásra ne volna szüksége. Elő­adásaink ez évben is azt célozzák, hogy szak­mai tudásunkat bővítve, harcainkat sikereseb­ben vívhassuk meg. Az előadók mindenkor a gyakorlat emberei közül­ kerülnek ki; azok szólnak hozzánk, akik a munka kivitelezés­ét éppúgy értik, mint an­­nak szóbeli előadását. Az idő és a szakma beosztása a következő: Január 8, szerda: bádogos. Január 9, csütörtök: vízszerelő. Január 10, péntek: fűtési szerelő. Január 15, szerda: bádogos. Január 16, csütörtök: vízszerelő. Január 17, péntek: fűtési szerelő. Január 22, szerda: bádogos. Január 23, csütörtök: vízszerelő. Január 21, péntek: fűtési szerelő. Január 29, szerda: bádogos. Január 30, csütörtök: vízszerelő. Január 31, péntek: fűtési szerelő. Február 5, szerda: bádogos. Február 6, csütörtök: vízszerelő. Február 7, péntek: fűtési szerelő. Február 12, szerda: bádogos. Február 13 csütörtök: vízszerelő. Február 11, péntek: fűtési szerelő. Február 19, szerda: bádogos Február 20, csütörtök: vízszerelő. Február 21, péntek: fűtési szerelő. Február 26, szerda: bádogos. Február 27, csütörtök: vízszerelő. Február 28, péntek: fűtési szerelő. Március 5, szerda: bádogos. Március 6, csütörtök: bádogos. Március 7, péntek: vízszerelő. Március 12, szerda: fűtési szerelő. Március 13, csütörtök: bádogos. Március 11, péntek: vízszerelő. Az előadások mindenkor este 6 órakor kez­dődnek! Víz-, gőz- és gázszerelők részére Nagy Béla, a Gázművek művezetője január hó 9-én, csü­törtökön este 6 órakor Magdolna ucca 5. szám alatt, előadást tart. Vendégeket szívesen látnak. A műszerészek és rokonszakmabeli munkások január 25-én, este fél 9 órai kezdettél, a szövet­­ségi székház dísztermében és összes helyiségei­ben (Magdolna ucca 5.) zártkörű műszerészbáltt rendeznek. Estélyi ruha nem kötelező. A tiszta jövedelem a munkanélküliek támogatására lesz fordítva. Tekintettel arra, hogy a bál jótékony célt szolgál, minden a fenti szakmához tartozó szaktárs okvetlen vegyen részt az ünnepélyen. Munkássport. A Pesterzsébeten székelő „Er­zsébeti Munkás Testedző Kör", amely az ott­lakó munkássportolóikat egyesíti, a futball­szakosztály mellett megalakította a súlyemelő­és birkózószakosztályt, is. Beiratkozás minden csütörtökön este 8—9 óra között. Pesterzsébet Vasas c­a­scar termekbálja feb­r. 15-én a szövetségi székház dísztermében

Next