Vas- és Fémmunkások Lapja, 1932 (38. évfolyam, 1-13. szám)
1932-01-08 / 1. szám
41 »1 OKTATÁS Szerszámkészítők figyelmébe. A szerszámkészítők tanfolyama 1932. évi január hó 11-én, hétfőn este 7 órakor kezdődik a Vili. ker. Magdolna ucca 5. Lem-' 9. sz. alatt. A tanfolyam első része: meleges járás. Előadó: Sassa Lóránt gépészmérnök. Második rész: Szerszámi szerkesztés. Előadó: Borcssa Győző mérnök/szerszámkészítő. A tanfolyam teljesen díjtalan, és résztvehet azon minden szaktárs, akinek’ tagsági könyve'rendezve van és a tenfoolyajára kellő időben föliratkozik- Jelentkezések Kovács szaktársnál eszközölhetők a szakmai irodában (1. em. 2).............. A már előzőleg jelentkezett szaktárcákat, ezúton is fölhívjuk, hogy a Jojis megjelölt időben pontosan jöjjenek be, hogy az előadás menetét ne zavarják- Az előadások minden héten hétfőn lesznek,megtartva.két?órán keresztül. Ipari tanfolyamok. A budapesti m. kir. 411 felső ipariskola- igazgatósága az alábbi tanfolyamokat hirdeti: Lokomobil- és cséplő gépkezelői tanfolyam nyílik meg 1932 január 11-én. A tanfolyam12 hétig tart. Tanítás, szombat kivételével, ’ mindei hétköznap este 6 óra 20 perctől 8 óráig. A tandíj 29 - 30 f. A fölvételhez szükséges okmányok: egy évnél nem régibb erkölcsi bizonyítvány, a mesterség igazolására munkakönyv vagy munkaadói igazolvány. Igazolnia kell továbbá a jelentkezőnek, hogy 18. életévét betöltötte. Motorkezelői tanfolyam nyílik meg 1932. évi január hó 11-én este Vs 7 órakor. E tanfolyamon a különböző rendszerű motorok szerkezetét és kezelését tanítják. A hét hétig tartó tanfolyam tandíja 20 P. Autogénhegesztő tanfolyam nyílik meg 1932 január 12-én este 17 órakor.E tanfolyamon a különböző fémek autogénhegesztését és az autogénvágást tanítják. A tanfolyam tartama 8 elméleti és 30 gyakorlati óra, este Vsz—V19 óra, között. A tandíj 38 P. Beiratkozni ezen tanfolyamokra az intézet igazgatósági irodájában (VIII. Népszínház ucca 8, I. em. 25) minden hétköznap délelőtt 10-től 12-ig és január 8-án és 9-én este 5-től ? óráig lehet. s. oldal* VAS-, ÉS FÉMMUNKÁSOK LAPJAIL szám GYŰLÉSEK, ÉRTEKEZLETEK Minden szaktárs tartsa kötelességének a gyűléseken és értekezleteken való pontos megjelenést A törökbálinti helyi csoport január hó 3-án tartotta meg rendes évi közgyűlését a Schlegelféle vendéglőben. A szép számban megjelent szaktársakat Hábermann János lakatos szaktárs üdvösölte, ugyanakkor visszapillantást vetve a helyi csoport múltévi működésére. A csoport pénztári forgalmát ismertette, amelyet Frizenhan Ferenc szaktárs elnöki jelentése után a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A csoportjelentés után korelnöknek Frizenkan Ferenc lakatos szaktárs, a jelölőbizottságba pedig Haller Antal, Rák József és Galland István szaktársak lettek megválasztva. A Szövetség elmúlt évi működését és a vasas fémmunkások gazdasági helyzetét Kruppa Rezső szaktárs ismertette. Kruppa szaktárs tetszéssel fogadott referátuma után a jelölőbizottság javaslatára a vezetőségbe a következő szaktársak lettek beválasztva: elnök: Frizenihan Ferenc lakatos; alelnöki Grauland István. Ip-katoe;; jegyzők: Leschinger István villanyszerelő és Éliás Emil. esztergályos; pénztárosok: Hábermann János bádogos és Hábermann János lakatos; ellenőrök: Rák Ferenc szerelő és Láber Antal esztergályos; választmányi tagok: Rascher Antal lakatos, Belczer József esztergályos, Bandauer Ferenc szerelő, Gesler József bádogos, Gauland Antal lakatos, , Ludwig Mátyás műszerész, Hábermann Káoly szerelő. Frizenhan Ferenc szaktárs az új vezetőség nevében megköszönve a közgyűlés bizalmát, s a közgyűlést berekesztette. ,( BELFÖLDI SZEMLE __ A magyarországi szociáldemokrata párt kongresszusa, 1931. évi december hóban tartatott meg Budapesten. A pártgyűlésen 265 küldött vett részt. A munkás- és szocialista Internacionále és a külföldi testvérpártok képviseletében Julius Deutsch, Karl Hildebrand és Markovics Iván elvtársak jelentek meg, míg a többi államok szocialista pártjai levélben, táviratban üdvözölték a pártgyűlést és Magyarország munkásosztályát. A három napig tartó tanácskozás során foglalkozott a pártgyűlés a pártvezetőség, parlamenti frakció és a községi frakció jelentéseivel, aszervezkedés, és agitáció kérdésével, a magyar agrárkérdéssel, Magyarország bel- és külpolittikai kérdéseivel Az előadó elvtársak beszédeitkomoly színvonalú vita követte a küldöttek részéről. Megkapó és szívbemarkoló volt a vidéki munkásság küldötteinek fölszólalása, akik hű képet festettek vidéki munkástársaink borzalmasan ínséges helyzetéről és arról az üldöztetésről, amelyben a szocialista szervezkedés miatt van részük a közigazgatási hatóságok részéről. A vidéki elvtársak hősi áldozatkészségének kiáltó példáját adták a mezőtúri elvtársak, akiknek képviselője gyalog tette meg az utat Mezőtúrról Budapestig, hogy a pártgyűlésen ők is képviselve legyenek. A pártgyűlés tanácskozásaival párhuzamosan tartatott meg a magyarországi nőmunkások országos kongresszusa és a nemzeti kisebbségek tanácskozása. A nőmunkások országos gyűlése örvendetes haladásról tett tanúságot a nőmozgalom terén, míg a nemzeti kisebbségek tanácskozásán örömmel volt megállapítható: a szocializmus terjedése a nem magyar anyanyelvű lakosság körében. Mind e tanácskozások lefolyása értékes szocialista teljesítmény volt, amellyel előbbre vittük Magyarország dolgozóinak harcát egy érdemesebb lét felé. A pártvezetőségnek a pártgyűlés elé terjesztett" jelentéséből ki kell emelnünk a jogvédelemre vonatkozó néhány adatot, amelyek arról tanúskodnak, hogy milyen áldozatok árán vívja Magyarország öntudatosan szervezett munkássága a szocializmus fölszabadító harcát. A Népszava ellen 1925—1931. évek folyamán 655 sajtópert indítottak. E sajtóperekből folyóan 1931 október hó 30-ig összesen 3 évi és 6 hónapi börtön- és fogházbüntetést és 5600 pengő pénzbüntetést mértek ránk a bíróságok. Ugyanezen idő alatt 9 esetben kobozták el a Népszavát és kétszer tiltották be uccui árusítását. A pártmozgalomban résztvevő elvtársak ellen 1930. évi július hó 1-től 1931. évi november hó 1-ig folyamatba tett büntetőperek során 15 elvtársra 22 havi és 14 napi fogházbüntetést és 690 pengő pénzbüntetést róttak ki. Kihágási ügyekben összesen 659 elvtársra 10 évi, 5 hónapi és 24 napi elzárás és 4598 pengő pénzbírság. Mindez együttvéve kitesz: 15 év, 10 hó és 8 napi féljrtélt-, fogház- és elzárásbüntetést és 10.888 pengő pénzbüntetést. Ilyen tövisekkel van kirakva a magyar munkásosztály útja és mi mégis megyünk előre, előre —4a győzelemig. Két szaki beszélget — Barátság, kedves szaki. Hogy van? — Barátság! Hogy hogy vagyok? Arról jobb nem is beszélni. Már több mint egy éve nincs munkám. Már az utolsó bútoromat is zálogba adtam. — Zálogba? Hiszen a zálogház sem egyéb, mint egyik intézmény ama sok közül, amelyet a kapitalista érdekek céljait szolgáló polgári társadalom létesített avégből, hogy még a nyomorúságból is haszna legyen. — Tudom. De, tud valami más megoldást? Mert hát élni csak kell valahogy. — Há kell kényszeríteni az uralkodó osztályt, hogy azokat, akik saját hibájukon kívül, de az ő kapzsiságuk miatt munka és kenyér nélkül maradtak, eltartsa. — Rá kell kényszeríteni.. . Nem mondaná meg, hogy mivel? — Érvekkel! — Érvekkel? Hm. Igen, ilyen érvekkel, ni, mint, ez a furkósbot a kezemben, meg ott azok a kövek a földön. — Hja, maga annyira elkeseredett, hogy ilyesmire gondol? Márpedig ,én nem erre céloztam. A kapitalistáknak nem tehetjük meg azt a jó szolgálatot,, hogy egyenkint, kiki a maga, feje után menjen és föláldozzuk magunkat külön-külön, hanem tanuljunk és világosítsuk föl osztályostársainkat. A fölvilágosodottság az a leghatalmasabb erő,, amely az uralkodó osztályt, rákényszeríti, hogyteljesítse kötelességét. Ez tudományosan elfogadott axióma. Megdönthetetlen érv. — Igaz, igaz. Tanulni kell és fölvilágosítani... — Szóval igazat ad nekem. — Igen. Belátom. Tudományosan elfogadott axióma... hát belátom. — No, akkor minden rendben van... Viszontlátásra! Tudja, sietek, mert idejekorán ott akarok lenni „a középkori szociológiai problémák hatása alatt keletkezett utópista teóriák“-ról szóló előadáson __De minek vette föl azt a, követ a földről? — Csak— Gyűjtöm az érveket. — Ejnye, hát nem az imént adott nekem igazat abban, hogy nincs értelme az ilyesminek. — Márhogy én...? — Igen... És, hogy belátja, mert tudományosan elfogadott axióma. — Hogy belátom ...? Lehet... lehet, hogy azt mondottam ... Ne csodálkozzon rajta, ha elfelejtettem még azt is, hogy miről volt szó az előbb . De hát tudja, pár napja nem ettem... és az éhes ember hamar elfelejti ám az ilyen tudományos hogy is hívjákokat. Farkas-Pásztor: iBi:oE~iai:oo=iai:oE‹:iBupi:oE›usiHoe‡:iai:·3E¡:mi Fölmentő ítélet. Lapunk 1931 szeptember hó 11-én megjelent számának vezércikkét: „Hová— meddig?“ izgatás címén perbefogta az ügyészség. Ennek a pernek 1931 december 31-én volt a fűtárgyalása a büntető törvényszék Sobadli tanácsa előtt. A tanács elé Hermann János szaktársunk került vádlottképpen, mint a cikk írója, akit a bíróság - - dr Györki Imre elvtárs, országgyűlési képviselő védelme után — fölmentett az izgatás vádja alól. A bírói ítéletet a közvádló ügyész a fölmentés miatt megföllebbezte. A gyáripari termelés értéke 1930-ban. A Statisztikai Szemle 96. száma ismerteti dr■ Farkasfalvy Sándor tanulmányát a gépipar helyzetéről. Ebből a tanulmányból kitűnik, hogy a gyáripar összes termelési értéke az 1921. évi 100-zal szemben az 1930. évben 169-re emelkedett, s ami azt jelenti, hogy 69%-kal nagyobb volt 1930-ban a termelés értéke, mint 1921-ben. Vagyis amíg 1921-ben 1.187.137.000 békebeli pengő volt a gyáripar összes termelési értéke, addig 1930-ban 2,003.043.000. Ha az utolsó békeévvel hasonlítjuk össze a termelési értéknek az alakulását, akkor megállapíthatjuk, hogy 5,1%-kal nagyobb volt 1930-ban a termelési érték, mint az utolsó békeévben. Szocialista nyilatkozat polgári lapban. A „Magyar Hírlap“ karácsonyi számában hosszú interjú jelent meg Garami Ernő elvtárs részéről, amelyben Garami elvtárs a következőkben látja az ország és népének jövőjét: „Az országot talpra lehet még állítani, de lényegében véve ma is csak azokkal az eszközökkel, amelyekkel évekkel ezelőtt lehetett volna.“ „Magyarország sorsát végre le kell tenni a magyar nép kezébe és az eddigi választási rendszer helyébe komoly választásokat és ez alapon komoly parlamentet kell teremteni, ahogy az egész műveit külföldön szokásos.“ „Ebbe a komplexumba tartoznak még az összes szabadságjogok, mert a titkos választás sem lehet gyógyhatású, ha nincs gyülekezési és egyesülési, és elsősorban sajtószabadság.“ „Külpolitikában közeledést kell keresni legközelebbi szomszédainkhoz, akikkel való megértés nélkül Magyarország gazdasági és pénzügyi talpraállása teljesen lehetetlen.“ „Természetesen az ilyen bel- és külpolitikai, program keresztülviteléhez elsősorban egységesen fellépő ellenzékre van szükség, amely félretéve kicsinyes clvódásait, közös harcra, indul legalább ebben a két, pontban: demokratikus szabadságjogok a belföldön és francia orientálódás az utódállamokkal való megértés alapján a külföldön.“ „Ha Magyarországot továbbra is a mai rendszer szellemében fogják kormányozni, akkor a magyar népre még mérhetetlen szenvedés vár, de ha sikerül belpolitikailag demokratikus útra, külpolitikailag pedig a Franciaországhoz való közeledés útjára jutnia, ebben az esetben hosszú és kitartó munkával és szívós akarattal a magyar nép minden dolgozó fia jobb jövőhöz juthat.“ Mennyi igazság és milyen jó meglátása a magyar állapotoknak! Ó, hogy ezek az itthoniak mindezt miért, nem tudják. És milyen kár, hogy ezeket Bécsből és egy polgári lap hasábjairól tudhatja csak meg a magyar munkásság ... A korral kapcsolatos betegállapot keresőképtelenség. Általános gyakorlat, hogy az élemedett korú biztosítottakat keresőképeseknek minősítik azzal az indokkal, hogy bántalmaik a korral kapcsolatosak, tehát nem betegségi állapot, következményei. Ilyen eset történt egy 71 éves biztosítottal is, akinek az ügyében a felsőbíróság előtt az OTT azt vitatta, hogy felperes keresőképes és hogy megállapított bántalmai a korral kapcsolatosak, tehát, nem betegállapot következményei. Az OTI fellebbezését a felsőbíróság I. 1.8621/17/1929. számú ítéletével elutasította, kimondván, hogy a keresőképtelenséget okozó bántalmak a felperes? korával járó állandó jelleggel bírtak, és az Intézet segélyezési kötelezettségét nem zárja ki, mert a hántalom, amely igmét bizonyos ideig segélyezte az Intézet, továbbra, is fönnmaradt keresőképtelenséget okozott, a többi hántalom pedig a keresőképtelenséget még csak fokozta . Papi birtokok Magyarországon Hogy szaktársaink az igazságtalan magyar értékelősztódást jobban megismerjék, az egyházi birtokokról itt mutatunk be egy részletet. Ismételjük, ez csak egy részlet, a plébániai alapítványi stb. 'egyházi birtokok ebben nincsenek benne. összesen katasztrális hold —' 673.714 Vájjon erre is mondja a római pápa, hogy a templomok vagyona a szegények öröksége? Ha igen, akkor ,miért /nem jut belőle .'a szegényeknek, holott'/a szegény ' cselédek van,vélik meg a földet, sokszor éhesen és kizsarolva. Lapunk legközelebbi száma február 12-én jelenik meg. Egri káptalan------------------------------ ------69.953 Kalocsai érsek---------------------------------------- 65.509 Veszprémi püspök------------------------------- 52.117 Veszprémi káptalan.---------------— -----------49.018 Zirci apátság —----------------------------------- 40.410 Egri érsek-----------------------------------------— 40 200 Pannonhalmi főapát-------------------------------kp.170 Esztergomi érsek s--------------------------------------.10.201 Nagyváradi káptalan —---------------------21.925 Piaristák--------------------------------------— — 25.308 Váci püspök — —--------- 24.209 Pécsi püspök-------------------------------------------23.510 Szatmári püspökség-----------------------------— 33.345 Esztergomi főkáptalan---------- 20.780 Kalocsai főkáptalan-------------------------------19.239 Pécsi káptalan------------------------------- — 19.208 Tihanyi apátság---------------------------------------17.205 Győri püspök — 15.010 Csornai prépost------------- 12.447 Székesfehérvári káptalan------—--------— 11.515 Székesfehérvári püspök------------------------— 7.931 Csanádi püspök —------------------*— — —0.548 Szombathelyi püspök ---------------------- 4.541