Magyar Vasmunkások Lapja, 1940 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1940-02-15 / 1. szám
H. oldas MAGYAR vasmunkások lapja Hómunkások,szervezkedjetek! A gyárakban egyre több nőmunkás nyer alkalmazást. Alig hisszük, hogy volna közöttünk valaki, aki ez ellen kifogást emelne. Hiszen az élet egyformán sújt minden munkást, érthető tehát az az igyekezet, hogy a nők is munkához jutva, keresetükkel megkönnyítik a család megélhetését. Ami a kritikát illeti, az abban az elbírálásban adódik, amelyben a nőmunkásnak és munkájának része van. A kapitalizmus számításaiban mindig abból indul ki, hogy a nőmunkás sokkal igénytelenebb a férfimunkásnál, de munkájának értéke sem olyan nagy, mint a férfimunkásé. Mindez pedig abban az alacsony munkabérben jut kifejezésre, amelyet a munkaadók a nómunkásoknak fizetnek. Ahány szó, annyi hazugság. A nőmunkás semmivel sem igénytelenebb a férfimunkásnál, mert hiszen — különösen napjainkban — azt látjuk, hogy a legtöbb nőmunkás egyben családfenntartó is. Az igény elbírálásánál tehát a munkaadók ezen érvét tényként elfogadni nem lehet. A női munka értékének elbírálásánál hasonló a helyzet. Egyazon munka, végezze azt el nő- vagy férfimunkás, csak egyazon értékű lehet. Nincs olyan elválasztó vonal, amely a munka értékét két részre tudná osztani. Ilyesmi csak a kapitalizmus gondolatkörében él. Még ■pedig azért, hogy a közvéleménnyel is elfogadtassa, illetve tudomásul vétesse a női munka értéktelenebb voltát. Van ezenkívül még egy érv, amelyet a kapitalizmus csak lefelé hangoztat. Ez pedig az, hogy a nőmunkások szervezetlenek és így könnyebb velük elbánni, mint a szervezett férfi munkásokkal. Mi ebben a kijelentésben a lényeg? Az, hogy a munkaadó a munkabéreket úgy állapíthatja meg, ahogyan azt a saját érdeke megkívánja. És ebben a munkaadóknak igazuk van. A nőmunkások ezrei dolgoznak a gyárakban, üzemekben és annak ellenére, hogy érdekük ugyanaz, mint a férfimunkásoké, szervezetlenül lézengenek a munkahelyükön. Ahelyett, hogy szervezkednének, megelégszenek a panaszuk egymás közötti kicserélésével. Odáig azonban már nem jutnak, hogy a helyes útra térve, szervezetten igyekeznének a panaszok megszüntetése érdekében egymásnak segítségére lenni. A nőmunkások nyomora és szenvedése kizáróan ebből a nemtörődömségből fakad, tehát az orvoslás módja sem lehet más, mint félretéve a közönyösséget, egymást megértve, egy olyan szervezett tábort alkotni, amelynek védelme, alatt, a munkadók minden támadását sikerrel lehet visszaverni. Mindezek ismeretében önként adódik a kérdés: akarják-e a nőmunkások, hogy a munkaadók által emberszámba vétessenek és hogy munkájukért olyan bért kapjanak, amely arányban áll munkájuk értékével? Ha igen, úgy az egész vonalon meg kell indulni a nőmunkások szervezkedésének és ezáltal a Szövetségünkbe való tömörülésüknek. Minden nőmunkás adja föl azt a kényelmes álláspontot, hogy közreműködése és szervezet nélkül a helyzete majd jobbra fordul. A csodák ideje ,től tehát a munkásnő sorsának jrni nem lehet. Ha azonban szervezve csak vagyunk abban, hogy a nőfoglalhatja a gyárban, műhelyben álomban azt a helyet, amelyet a mindenkor kiérdemel, vonatkozó felvételek állandósuljanak és az irodához erről esetről-esetre a jelentések beérkezzenek. A szakma ügyeinek egészséges vitele csak a szaktársak egyetemes hozzájárulásán keresztül érhető el, tehát minden szaktársnak tartozó kötelessége ennek érdekében tevékenykedni. A szervezés, a tagszerzés munkája egyetemes érdeke minden szaktársnak, aki a szakmája boldogulását,a haladását óhajtja. Meg kell tehát indulni a nemes versenynek ebben az irányban, hogy e téren a lehető legnagyobb eredményt elérhessük. A szaktársak megszervezésén túl elengedhetetlen feladat, hogy az egyszer megszervezett tagot sorainkban állandóan megtarthassuk, mert a szervezés munkája értékkel csak így bír. Egyelőre ezek azok a feladatok, melyeket szakmánk érdekében lefolytatni elengedhetetlenül szükségesnek tartunk. Reméljük, minden szaktárs az idők súlyosságához mérten — felismerve a szükségeseket — törekszik eleget tenni a szakmával szemben fennálló kötelességének és hűségének. * A munkanélküli szerszámkészítők, idomszerészek, autogén- és villanyhegesztők elhelyezés céljából jelentkezzenek a szakmánál,VIII. Magdolna utca 5. I. em. 5. szám alatt, Autónyergesek. Az elmúlt évben döntő elhatározásra jutott az autónyergesek nagy többségge. Megállapították, hogy érdekeik megvédése szempontjából olyan szervezetbe kell tömörülniük, ahová az üzemben foglalkoztatott többi munkás is tartozik. Az elhatározást tett követte és Szövetségünk kebelében megindult a szervezeti munka. A feladatok megoldása azonban csak akkor válik lehetségessé, ha minden autónyerges egy táborba tartozik. Fontos tehát, hogy mindazok, akik ma még nem tartoznak a Szövetségünk kötelékébe, vegyék revízió alá felfogásukat és belépésükkel tegyék erőssé a szakmai csoportot. Ez alkalommal a közömbösökhöz is szólnunk kell. Szervezetlenül élni egy üzemben, senkihez sem tartozva, ideig-óráig talán lehet eredményeket elérni. De nagy közös célokat csak egyöntetű irányítás és szellemi gondolatvitel mellett lehet, megvalósítani. Az események sürgetnek. Feltétlenül szükség van arra, hogy a szakma munkásai megkeressék a védekezésnek azon formáit, amelyek egyedül alkalmasak a szerzett jogok biztosítására. Ma, amidőn az érdekképviseletek foglalkoznak a •'■munkásproblémákkal, nem lehet érdektelen egyetlenegy munkás, számára sem, hogy megoldódnak-e bizonyos kérdések, illetve hogyan oldódnak meg. Az erő itt is nagy szerepet játszik. Akik tehát távol élnek a mozgalomtól, azok gyöngítik ezt az erőt és annak hatását, amelyre az érdekképviseleteknek szükségük van oly célkitűzések érdekében, amelyek a munkások gazdasági helyzetét vannak hivatva megjavítani. Félre tehát a közönnyel. Le kell mondani arról, hogy „továbbra is várakozó állásponton maradok“. Ezek az egyének kerékkötői minden mozgalomnak. Ezektől a fékektől meg kell szabadulni, hogy a szakmában a rendezett munkabérek és egyéb munkafeltételek biztosíthatók legyenek. A közös munkálkodás érdekében arra kérünk mindenkit, keresse fel a szakma vezetőit a Szövetségünk házában (Magdolna utca 5—7, alagsor 8.) szombat délután 5—7 óra között, ahol minden kérdéssel behatóan lehet foglalkozni. Műszerészek, villanyszerelők, autószerelők figyelmébe! Hosszú idő után ismét mód adódik arra, hogy szaklapunkon keresztül találjunk kapcsolatot a szakma munkásaival. Ez azt jelenti, hogy a szakma körében felvetődő gondolatok nemcsak kifejezői a mi elgondolásainknak, hanem arra kell, hogy serkentsen mindenkit, hogy hasonlóan gondolkozva eszmecserét folytassunk és ily módon egy kikristályosodott, felfogás alakulhasson ki. Különösen napjainkban fontos hogy a zűrzavaros gondolatok helyett egészséges gondolatvilág bontakozzék ki, mert csakis ez teszi lehetővé azoknak a fontos szakmai problémáknak a megoldását, amelyeket saját és a jövőnk érdekében föltétlen meg kell oldanunk. Újra megjelenő lapunk a mi szellemi zászlóvivőnk. Ez nemcsak azt jelenti, hogy hírt adhatunk különböző kérdésekről, hanem azt a szellemi fegyvert is, amely bizonyos kérdéseknek nagyobbarányú közvéleményt teremt. Ez részünkre új életet jelent. Az új élet megteremtése azonban csak közös akarattal történhet. Ezért tehát, szervezni, erőt gyűjteni, munkáspoblémákat megoldani. A reánk váró feladatok elvégzése fontos, mert a szociálpolitikai törvények, a változott helyzet, valamint egyéb munkásproblémák megkövetelik, hogy senki se tétlenkedjék, mindenki az építőmunka szolgálatába álljon. Az eredményes munkának az előfeltétele az erőviszonyokon kívül azon is múlik, hogy lelki kapocs teremtődjék munkás és munkás között. Ezt másként, mit eszmecsere útján, biztosítani nem lehet. Meg kell tehát indulni a szervezeti élet további kiépítésének, hogy a tőlünk távolállók is megértsék a mi küzdelmeinket. Erre a munkára mindenkinek vállalkozni kell, mert csak az összesség tevékeny Mozgalom ! Gyáripari lakatosok, szerszámkészítők és hegesztők figyelmébe! Több, mint egy év múlt el, hogy e helyről nem szólhattunk szaktársainkhoz. Az okot, hogy miért, most ne kutassuk. Ezer bajunkban nélkülöztük, de ez is elmúlt. Most, hogy újra rendelkezésünkre áll a lap, sietünk közölni a szaktársakkal mindazt, amit dolgaink átrendezése érdekében szükségesnek tartunk. Elsősorban kérjük, hogy a lapigénylés érdekében üzemenként sürgősen írják össze, hány példányra van szükségük és azt haladéktalanul közöljék a szakmai irodával. Ugyancsak kérjük megjelölni minden üzem részéről, hogy mi módon juttassuk el azt a szaktársainkhoz. Továbbá kérjük, hogy minden üzem részéről szolgáltassák be a jelenleg működő bizalmi szaktársak pontos név- és lakjegyzékét. Ahol a bizalmi testület kiegészítésére van szükség, ott ezt a szaktársak haladéktalanul intézzék el és az esetleges változtatásokról minden esetben jelentést kérünk. A bérezések általános áttekintése céljából kérjük, hogy a béradatokat minden ütemben a legsürgősebben vegyék fel és azt a szakmai irodának szolgáltassák be. A béradatok felvételénél vigyázni kell arra, hogy a n verskéréseink minden levonás nélkül kerüljenek listára, mert tiszta képet a keresetekről csak így nyerhetünk és tökéletes munkát az összeállításnál is csak így lesz módunkban végezni. A bérek mindenkori állására vonatkozó adatokra állandóan szükség van. Kérjük tehát, hogy az erre ig vége hozhat eredményeket. Ezekről a kérdésekről nyíltan és őszintén beszélhetünk minden szombaton délután 5—7 óra között, Szövetségünk székházában, Magdolna utca 5. I. em. 3. alatti szakmai irodában, ahol a különböző kérdésekben felvilágosítást nyújtunk. Minél nehezebbek a problémák, annál nagyobb legyen az áldozatkészség, mert feladatainkat csak így oldhatjuk meg. Szemle 1 Állami gépjármű vezetőképző tanfolyam kezdődik 1940 február 26-án este V 7 órakor a Technológián (Budapest, Vill. ker., József körút 6. szám). A beíratáshoz és felvételhez szükséges űrlapok kiadása délelőtt 10—12 óra között az igazgatósági irodában, Nyomdászbál. A Gutenberg-Társaság és a Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre, február 24-én, szombaton este 10 órától reggel 5 óráig tartó nagyszabású jelmezes Gutenberg-táncestélyt rendez a nyomdászat feltalálásának 500-ik évében a Vasmunkások márványtermében. Belépőjegy előre váltva (személyjegy) 1.30 P, családjegy 3.50 P. Jegyek kaphatók a Népszava-könyvkereskedésben, a Nyomdászok Egyesületében és a Vasasok székházában. Hivatalos rész Katonai szolgálatot teljesített tagok figyelmébe! Azok a tagok, akik négy hétnél kevesebb időre, vonulnak be katonai szolgálatra, az esedékes hetekre munkanélküli járulékot fizethetnek. Akik ennél hosszabb ideig katonáskodnak, a szövetségi járulék fizetése alól föl vannak mentve. Ez esetben a központi titkárság a katonaságnál eltöltött heteket „Katona volt“-bélyegzővel bélyegzi le. Minthogy ehhez igazolványra van szükség, kérjük a szaktársakat, hogy a tagsági könyvükkel együtt a katonai igazolványt is mutassák be annak igazolásául, hogy mennyi ideig teljesítettek katonai szolgálatot. A „Katona volt“-bélyegzővel való lebélyegzést a budapesti és környéki tagoknál a központi tagügyi iroda (Budapest Vill. Magdolna ucca 5—7. I. em. 1.) eszközli. Vidéki helyi csoportok tagjainál a tagkönyvet és a katonai igazolványt a központi titkárságnak kell beküldeni. Ajánlatos az igazolványt tartalmazó levelet ajánlottan föladni, nehogy az elvesszen. _....... _ _. _ VASAS TURISZTIKA"! A vasas turistacsoport közgyűlése A Természetbarátok Turistaegyesületének vasascsoportja e hó 7-én tartotta rendes évi közgyűlését a Szövetség székházában. A közgyűlésen a tagok teljes számban jelentek meg, akiket a csoport vezetősége nevében Csapó Sámuel elnök szaktárs üdvözölt. Üdvözlőbeszédében rámutatott arra, hogy dacára az elmúlt év nehéz küzdelmének, a csoport taglétszáma emelkedett. Majd örömmel jelentette, hogy büszkeséggel emlékszik meg Dancza János egri épületlakatos szaktársról, aki fölfedezte a világhírű bükki cseppkőbarlangot és azt az évezredes emberi és állati csontvázat, amelyet a newyorki világkiállításra vittek ki. Szabó Lajos a titkári jelentést tette meg, majd a pénztáros és az ellenőrök bejelentése után a közgyűlés a fölmentvényt egyhangúlag megadta és a jelölőbizottság javaslatára az új vezetőségbe a következő szaktársakat választotta: Elnök Csapó Sámuel. Alelnöki Szarvas István, Harter Ferenc. Titkár: Szabó Lajos. Jegyző: Holczer József. Pénztáros: Bányász András. Ellenőrök: Fehérvári Géza, Kocsis József. Szertárosok: Berger Árpád, Wiesec Márton. Választmányi tagok: Haimann János, Kányási József, Almásy József, Csapó Sámuelné, Alexa Vilmos, Péter Margit, Berger József, Braun Béla, Gajdos Ferenc, Fürst Gábor. Póttagok: Kellner Ernő, Tori János, Grossmann Rózsi. A közgyűlésen a központ részéről Schubert, tagtárs, a nyomdászok részéről pedig Kovács tagtárs jelent meg, akik üdvözölték a közgyűlést és további működéséhez sok sikert kívántak a TTE vasascsoportjának. Köszönetnyilvánítás. Özv. Jambrik Sándorné ezúton köszöni a férje elhalálozása alkalmából tanúsított részvétet. Továbbá köszöni a Vasas Dalkar közreműködését. Megjelenik az 574/1940. M. E. III. számú engedélyokirat alapján havonként. Felelős szerkesztő és kiadó: Karácson Sándor. Készült a könyvnyomtatás föltalálásának 500. évében. „Világosság“ Könyvnyomda Rt. Budapest VIII. Conti u. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D. Esztergályosok és marósok ItoTil/nnuro Esztergályosok és maró- KCiKönyvésok részére a legutóbb Prohászka János szerkesztésében, az esztergályos szakma kiadásában megjelent szakkönyv minden esztergályos és marós szaktárs részére nélkülözhetetlen. Kapható Szövetségünk összes Otthonaiban, ára 1 pengő 80 fillér.