Vegyészeti Lapok, 1916 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1916-01-20 / 1-2. szám

4. oldal sát, ugyanis minden cukorkocka (átlag 5 gr.) 20 hőegysé­get képvisel, vagyis napi 20 cukorkocka elfogyasztásá­val a szervezetbe 400 hőegységet lehet bevinni. 56. Windisch Rikárd dr.: A vizes kávékivonat összetétele és élettani hatása. (Természettudományi Köz­löny, 13. sz. Naturwissenschaftliche Umschau der Che­miker Zeitung 3. 3. f.) 57. Windisch Rikárd dr.: A táplálóanyagok elkészíté­sének hatása a táplálóértékre. (Természettudományi Köz­löny 562. 1. Naturwissenschaftl. Umschau der Chem. Zei­tung 3. 3. füzet.) 58. Windisch Rikárd dr.: A konzervkészítés új módja. (Természettudományi Közlöny, 563.1. Experiment Station Record 29. 9. f.) 59. Windisch Rikárd dr.: A leveskockák alkatrészei és tápértékük. (Természettudományi Közlöny 593. 1. Ex­periment Station Record 30. 2. f.) 60. Windisch Rikárd dr.: A „grape fruit“. (Termé­szettudományi Közlöny 594. 1. Experiment Station Re­cord 29. 7. f.) 61. Windisch Rikárd dr.: A csírázás hatása a búza­őrlemények minőségére. (Természettudományi Közlöny, 753. 1. Experiment Station Record, 29. 9. f.) 62. Windisch Rikárd dr.: Az erjesztett tej. (Termé­szettudományi Közlöny (1914.) 1. sz. C. Garini: Über eine gegerene Milch, die in Serbien und Montenegro als Nah­rungsmittel dient, Milchwirtschaftliches Zentralblatt, 42. k.) 63. Windisch Rikárd dr.: A zöldségfélék megfőzése­­kor beálló veszteségekről. (Természettudományi Köz­löny 1. sz.) 64. Windisch Rikárd dr.: A kávé hatása az egész­ségre. (Természettudományi Közlöny, 3. sz. Naturw. Umschau der Chem. Zt. II. 4. f.) 65. Perczel Aladár dr.: Újabb rendszerű főző- és melegítőeszköz. (Természettudományi Közlöny, 4. sz.) Leírja az újabban forgalomba hozott Hitzinger-féle melegítőeszközöket, amelyek, mint különálló meregítő­­testek, főleg célszerű alakjuknál fogva is bármely edé­nyen használhatók. 66. Windisch Rikárd dr.: Növényi sajt készítése. (Természettudományi Közlöny 5. sz. Experiment Station Record 28. 4. f.) 67. Náray Andor.: Az enzyma tej. (Mezőgazdasági Szemle, 9—11. sz. Milchwirtschaftliches Zentralbl. 1913. Zeitschr. f. Fleisch- und Milchhygiene 1913. és 1914. Deutsche Landw. Zig. 1913. Ges. f. Molkerei Fortschritte.) Ismerteti Lübeck eljárását a tej csíramentesítésére, s készülékét, a biolizátort, amelylyel Lübeck az u. n. csírától mentes enzima-tejet előállítja. Különösen kiemeli, hogy az enzima-tej, amellett, hogy csírától teljesen men­tes, kémiai összetételére a pasztőrözött és sterilizált tej­jel szemben tejesen változatlan. Végül ismerteti a biori­­zátor-készülék előnyeit, majd az ezzel végzett kísérleti eredményeket foglalja össze. MŰSZAKI KÖZLEMÉNYEK. Katonai kitüntetés, Ő Felsége Korbuly Mihály dr. szol­­gálatonkívüli honvédhuszárszázadost, a m­. kir. halélettani és szennyvíztisztító kísérleti állomás vezetőjét a háború idején teljesített kitűnő szolgálataiért legfelsőbb dicsérő elismerésével tüntette ki. Előléptetés. A székesfőváros tanácsa a középponti gáz­művek igazgatóságának javaslatára a gázművek három főtiszt­viselőjének: Rózsa Károly főtitkárnak, Kollár Nándor üzemfel­ügyelőnek és Schön Győző főmérnöknek az igazgató-helyettesi címet adományozta eddigi sikeres munkásságuk elismeréséül. Halálozás: Sir Henry Roscoe, a világhírű angol ve­gyész, 83 éves korában elhunyt. Tudományos kiképezte­­tését voltaképpen Németországban végezte be; a londoni egyetemről ugyanis Heidelbergbe ment, ahol több éven át Bunsen tanítványa volt. Alig 24 éves korában, 1857-ben az Owens College (Manchester) vegytantan­ára lett; mint tanár, közel 40 évig műküdött e főiskolán, míg ké­sőbb a londoni egyetemen adott elő. Tudományos mun­kái, melyeket több nyelvre lefordítva, forrásmunkákként használnak úgyszólván világszerte, nevének valósággal az egész művelt földön nagy tiszteletet és becsülést biz­tosítottak. — Debus Henry, a kiváló német kémikus, 96 éves korában, úgyszólván mindenkitől elfeledve, de­cember 9-én Kasselben elhunyt. 1848-tól 1888-ig angol főiskolákon (Hampshire, London és Greenwich) a vegy­tan tanára volt, majd 1888-ban Kasselbe tért vissza. Év­tizedekkel ezelőtt neve a legismertebb vegyészek sorá­ban szerepelt, tanulmányai, munkái és előadásai nagy fi­gyelmet keltettek. Munkáinak javarésze angol nyelven jelent meg. Debus fedezte föl a glioxált, a legegyszerűbb dialdehidet s nagy előszeretettel foglalkozott számos ér­dekes tanulmányában a kémia történetével. Választás. A székesfőváros tanácsa Gát Armin­dr- okt. vegyészmérnököt másodosztályú vegyészszé választotta meg. Hősi halál. Sajó Béla kir. iparfelügyelő a kereskedelem­ügyi minisztériumban, tartalékos honvédhadapród 1915. május 19-ikén Galíciában, a Luthownál vívott ütközetben 38 éves ko­rában hősi halált halt. Családja az elhunytat Őrszentmiklóson helyezte örök nyugalomra. Witt N. O. tanár utódja a charlottenburgi műegyetem kémiai technológiai tanszékén Reisenegger H. dr. tanár, a ki­váló technológus lett, aki hosszú időn át a német vegyészeti iparban vezető szerepet játszott. Hadifogoly vegyészmérnökök sorsa. Csókás Gyula dr. kir. fővegyész és Lindmeyer Antal kir. segédvegyészek, mint annak idején megemlékeztünk róla, 1914. december 13-án szerb hadi­­fogságba jutottak. A szerbiai győzelmes hadjárat óta sorsuk kétséges volt, legutóbb azonban Cittaducale-ból (Olaszor­szág) értesítés érkezett családjukhoz, hogy odaérkeztek és egészségesek. Kiszabadult szerb foglyoktól származó értesülés szerint október 19-én vitték el őket Nisből és 14 napi gyaloglás után Prizrendbe értek, ahol 5 napig időztek és sok nélkülözés után Albánián át végre Olaszországba jutottak el. A bánásmód ellen különösebb panaszuk nincsen.­­ Tudományos előadások. A Kir. Magy. Természettudo­mányi Társulat kémiai-ásványtani szakosztálya legközelebb illését január 25-ikén fogja megtartani. Az ülésen Weiser Ist­ván dr. egyet.­m. tanár a kondenzált tejek összetételéről, Truai­­bics János dr. pedig a búza- és rozsliszt vizsgálatáról fog elő­adást tartani.­­ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vegyész­­mérnöki szakosztálya hosszú szünet után első előadó ülését február 6-án fogja megtartani, amikor is Dósai Mihály dr. a szén cseppfolyósítását fogja ismertetni. A Magyar Mérnök-és Építész-Egylet nagyválasztmánya január 14-iki ülésén úgy határozott, hogy korábbi elhatározásá­tól eltérően a­z. évben rendes közgyűlését május hó első felében meg fogja tartani. Az egylet kisegítő hadikórházának műkö­dé­sét beszüntette és így helyiségei az egyleti élet számára ismét teljes mértékben rendelkezésre állanak. A közgyűlés időpont­jának megállapítása szükségessé teszi, hogy különféle kijelölé­sek és választások céljából a szakosztályok, s közöttük a ve­gyészmérnöki szakosztály is mielőbb ülést tartanak. A vegyész­­mérnöki szakosztály éveiből február 6-án fog ülést tarta­n, amelynek napirendjén szerepel többek között új szakosztályi elnök és jegyző választásának kitűzése is. A cellulózé- és papíripari vegyészek egyesülete 1915. évi nagygyűlését pár héttel ezelőtt Berlinben tartotta meg Müller Miksa dr. (Finkenwalde) elnöklésével. Az egyesületnek a második háborús esztendőben folytatott tevékenységéről Schwalbe C. dr. tanár számolt be. A tudományos irányú mun­kásság a háború következtében hanyatlott ugyan, de mégsem szűnt meg teljesen. Az egyesület tagjainak száma, mint Fe­renczi Zsigmond titkár jelentette, 500 volt s 10 főnyi növekedést tüntet föl, amennyiben a német tagok száma 304-ről 314-re emelkedett. Az egyesület anyagi helyzete jó, annak dacára, hogy az egyesület idegen, ellenséges államok tagjainak jogai és kötelezettségei egyelőre szünetelnek. A választások során VEGYÉSZETI LAPOK 1916. — 1—2. szám

Next