Vegyészeti Lapok, 1918 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1918-01-02 / 1. szám

4. oldal VEGYÉSZETI LAPOK 1918.­­ 1. szám­ iánynyá kell ismét átváltoznia. Ilyen értelemben fordu­lok az egész világ összes kémikusaihoz. A vegyész megtette kötelességét a világháborúban és meg fogja tenni az ezután elkövetkezendő békében is. Az egész vi­lág kémikusai vagy természettudósai által kötött véd­és dacszövetségnek hosszabb élettartalmat jósolok, mint jelenlegi politikai szövetségeinknek. Ez lehetne talán az a szilárd bástya, amely eredményesen útját állhatná min­den jövőbeli háborús sóvárgásnak, ez lenne talán a vi­lágbékének is legbiztosabb záloga. A kalciumkarbid foszfortartalma és az aceti­léngáz öngyulladása. Irta: Kremp Gusztáv állami felsőipariskolai igazgató (Budapest). Előzmények: Berdenich Győző mérnök a „Journal für Gasbe­leuchtung und Wasserversorgung“ XLVIII. évfolyamá­nak 15. számában a veszprémi középponti acetiléngáz­­fejlesztőtelepen előfordult öngyulladási eseteket a kö­vetkezőképpen írja le: „Múlt évi december 14-én vesz­prémi acetilénközpontom gázmestere­ jelentette, hogy előző nap déli 2 órakor a rendes acetilénfejlesztés során a gazométerek megtöltése céljából a gázfejlesztőbe ,egy lapáttal újabb karbidadagot dobtak be. Abban a pillanat­ban, mikor a karbid a fejlesztő vízzel, vagy helyesebben az adagoló tölcsér záróvizével érintkezésbe jutott, be­következett az öngyulladás. A láng, mely a tölcsérből kicsapott, közel negyed óráig égett és régil ismét ma­gától elaludt, anélkül, hogy ebből a fejlesztő­helyiségben képződött füstön és kormon kívül, számbavehető kár, vagy baleset származott volna. Ugyanez a jelenség tel­jesen hasonló módon január 4-én, majd január 14-én har­madszor és január 22-én negyedszer megismétlődött. Az öngyulladás mindenkor jajcei tiszta, darabos karbid használata mellett és állandóan üzemben lévő olyan fej­lesztőben történt, amelynek gáznyomása 100 mm. víz­­nyomásnál kisebb volt és az adagoló tölcsérben lévő, acetilénnel telített vizének hőmérséklete a 30 C°-ot nem haladta meg. Határozottan kiemelem, hogy ehhez hasonló eset ezelőtt soha sem fordult elő , hogy 5 esz­tendő óta veszprémi központomban állandóan jajcei, da­rabos karbidot dolgoztunk föl és hogy ezt a telepet ugyanennyi idő óta állandóan ugyanaz a vizsgázott gáz­mester kezelte, sőt a berendezés is ugyanaz az üzem kezdete óta. Az öngyulladást mind a négy esetben sem­ karbidpor esetleges használatára, sem pedig más kiderít­hető ok fennforgására visszavezetni nem sikerült. Mind a négy öngyulladás esetében a használt karbid egy és ugyanabból a november végén Jajcén beszerzett vag­­yonküldem­ényből származott és amidőn a negyedik ön­gyulladási eset után az ugyanabból a karbidküldemény­­ből származó és még raktáron lévő karbid használatát beszüntettem és másik, újabb karbidküldeményt vettem használatba, akkor az öngyulladások is megszűntek és azóta hasonló eset nem fordult elő.“ A veszprémi telepen használatban volt készülék (1. 1. ábra; a párisi Société du gaz acétyléne készítmé­nye) szerkezete a következő: A készülék kiürítő beren­dezéssel ellátott öntöttvas alapon,­­ illetőleg talapzaton, a P hűtőmedencében áll. A hengeres víztartón levehető a fedél D gázelvezetőcsappal. E nyo­­másmutató csappal és C tölcsérrel van fölszerelve. A tölcsér önműködő elzárására J úszószelep szolgál, me­lyet­­­­ vezetőrúddal kezelünk. A fejlesztőben lévő vízállást kívülről a vízmutató jelzi. A készülék műkö­dése a következő: Miután a víztartót kétharmad magas­ságban vízzel megtöltöttük és a kellő tömlő-összekötte­­téseket a gáztartóval és nyomásmutatóval létesítettük, megkezdjük a tölcséren át a karbid bedobását. J úszó­­szelep lenyomásával pedig a tölcsérbe dobott karfádnak utat nyitunk a víztartóba. A vízbe hullott karbid elbom­lik, a fejlődő acetiléngáz a vízen át a fejlesztőnek víztől mentes felső részébe emelkedik, ahonnan a D csapon át elvezethetjük, míg a melléktermékként visszamaradó oltott mész a víztartó fenekére rakódik, ahonnan meg­felelő időközökben az emelő segélyével nyitható A ki­ürítő nyíláson át a mészgödörbe ereszthetjük le. Hasonló acetiléngáz-öngyulladási esetekről emlé­kezik meg Caro is (1. Vogel „Handbuch für Azetylen“). Ez a kérdés az 1905. évi bécsi nemzetközi acetilénipari kongresszus tárgysorozatának egyik pontja volt és ez al­kalommal a megvitatás során kitűnt, hogy ilyen eset ugyanabban az időben ugyanabból a forrásból (Jajcé) származó karbiddal más helyeken is előfordult. A kon­gresszuson Berdenich felszólítására több szakember nyi­latkozott a kérdésről, így Lippmann dr. osztotta Caro (és másoik) ama véleményét, hogy a veszprémi karbid ön­gyulladását a karbid foszforhidrogén- és szilíciumhidro­­géntartalma okozta, amennyiben úgy Lippmann dr., mint Caro tanár állítása szerint az olyan acetilén, amely e két gázból csak nyomokat is tartalmaz, a leve­gőn öngyulladóvá lesz, már pedig úgy látszik, hogy a ké­szülékben mindig van levegő. Bunte dr. tanár nem ta­gadta ugyan a foszforhidrogén okozta öngyulladás lehe­tőségét, de kiterjedt gyakorlatában igazi öngyulladást soha sem észlelt. A tudomására jutott állítólagos öngyul­ladások, amennyiben közelebbről megvizsgáltattak, min­denkor más­okra voltak visszavezethetők. Diffenbach dr. tanár, a német acetilén ipari egyesület akkori elnö­­kén­ek nézete szerint a karbid szennyeződése tekinteté­ben, valamint arra nézve, hogy a karbidv­ártáshoz hasz­nált nyersanyagokkal szemben tűnő követelményeket támaszszunk, ismereteink még igen hiányosak, annyira, hogy egyelőre még nincs módunk arra sem, hogy a fenn­forgó esetekhez hasonló esetekben a jelenség valódi okát megmondhassuk. Ilosvay Lajos dr. műegy. tanár jogosultnak tartja azt a föltevést, hogy az öngyulladást a foszfor- és szilíciumhidrogén okozza. A karbid káros szennyezéséül szintén a kalciumfoszfidet jelöli meg és nézete szerint teljesen közömbös, vájjon sok, vagy ke­vés foszforhidrogén fejlődik-e; a fő az, hogy bármily csekély foszforhidrogénbuborék képződjék is, ez már öngyulladást okozhat, föltéve, hogy azonnal levegővel érintkezik. (Szükségesnek tartom már előre is kiemelni, hogy kísérleteim Ilosvay dr. e véleményét teljes mér­tékben igazolják.) Grittner Albert államvasuti h.-igazgató közli, hogy egy Pintsch-féle „karbid a vízbe“-rendszerű készülék­kel, amelylyel Károlyváros vasúti állomásának világítá- 1. rajz.

Next