Vegyészeti Lapok, 1918 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1918-01-02 / 1. szám
4. oldal VEGYÉSZETI LAPOK 1918. 1. szám iánynyá kell ismét átváltoznia. Ilyen értelemben fordulok az egész világ összes kémikusaihoz. A vegyész megtette kötelességét a világháborúban és meg fogja tenni az ezután elkövetkezendő békében is. Az egész világ kémikusai vagy természettudósai által kötött védés dacszövetségnek hosszabb élettartalmat jósolok, mint jelenlegi politikai szövetségeinknek. Ez lehetne talán az a szilárd bástya, amely eredményesen útját állhatná minden jövőbeli háborús sóvárgásnak, ez lenne talán a világbékének is legbiztosabb záloga. A kalciumkarbid foszfortartalma és az acetiléngáz öngyulladása. Irta: Kremp Gusztáv állami felsőipariskolai igazgató (Budapest). Előzmények: Berdenich Győző mérnök a „Journal für Gasbeleuchtung und Wasserversorgung“ XLVIII. évfolyamának 15. számában a veszprémi középponti acetiléngázfejlesztőtelepen előfordult öngyulladási eseteket a következőképpen írja le: „Múlt évi december 14-én veszprémi acetilénközpontom gázmestere jelentette, hogy előző nap déli 2 órakor a rendes acetilénfejlesztés során a gazométerek megtöltése céljából a gázfejlesztőbe ,egy lapáttal újabb karbidadagot dobtak be. Abban a pillanatban, mikor a karbid a fejlesztő vízzel, vagy helyesebben az adagoló tölcsér záróvizével érintkezésbe jutott, bekövetkezett az öngyulladás. A láng, mely a tölcsérből kicsapott, közel negyed óráig égett és régil ismét magától elaludt, anélkül, hogy ebből a fejlesztőhelyiségben képződött füstön és kormon kívül, számbavehető kár, vagy baleset származott volna. Ugyanez a jelenség teljesen hasonló módon január 4-én, majd január 14-én harmadszor és január 22-én negyedszer megismétlődött. Az öngyulladás mindenkor jajcei tiszta, darabos karbid használata mellett és állandóan üzemben lévő olyan fejlesztőben történt, amelynek gáznyomása 100 mm. víznyomásnál kisebb volt és az adagoló tölcsérben lévő, acetilénnel telített vizének hőmérséklete a 30 C°-ot nem haladta meg. Határozottan kiemelem, hogy ehhez hasonló eset ezelőtt soha sem fordult elő , hogy 5 esztendő óta veszprémi központomban állandóan jajcei, darabos karbidot dolgoztunk föl és hogy ezt a telepet ugyanennyi idő óta állandóan ugyanaz a vizsgázott gázmester kezelte, sőt a berendezés is ugyanaz az üzem kezdete óta. Az öngyulladást mind a négy esetben sem karbidpor esetleges használatára, sem pedig más kideríthető ok fennforgására visszavezetni nem sikerült. Mind a négy öngyulladás esetében a használt karbid egy és ugyanabból a november végén Jajcén beszerzett vagyonküldeményből származott és amidőn a negyedik öngyulladási eset után az ugyanabból a karbidküldeményből származó és még raktáron lévő karbid használatát beszüntettem és másik, újabb karbidküldeményt vettem használatba, akkor az öngyulladások is megszűntek és azóta hasonló eset nem fordult elő.“ A veszprémi telepen használatban volt készülék (1. 1. ábra; a párisi Société du gaz acétyléne készítménye) szerkezete a következő: A készülék kiürítő berendezéssel ellátott öntöttvas alapon, illetőleg talapzaton, a P hűtőmedencében áll. A hengeres víztartón levehető a fedél D gázelvezetőcsappal. E nyomásmutató csappal és C tölcsérrel van fölszerelve. A tölcsér önműködő elzárására J úszószelep szolgál, melyet vezetőrúddal kezelünk. A fejlesztőben lévő vízállást kívülről a vízmutató jelzi. A készülék működése a következő: Miután a víztartót kétharmad magasságban vízzel megtöltöttük és a kellő tömlő-összeköttetéseket a gáztartóval és nyomásmutatóval létesítettük, megkezdjük a tölcséren át a karbid bedobását. J úszószelep lenyomásával pedig a tölcsérbe dobott karfádnak utat nyitunk a víztartóba. A vízbe hullott karbid elbomlik, a fejlődő acetiléngáz a vízen át a fejlesztőnek víztől mentes felső részébe emelkedik, ahonnan a D csapon át elvezethetjük, míg a melléktermékként visszamaradó oltott mész a víztartó fenekére rakódik, ahonnan megfelelő időközökben az emelő segélyével nyitható A kiürítő nyíláson át a mészgödörbe ereszthetjük le. Hasonló acetiléngáz-öngyulladási esetekről emlékezik meg Caro is (1. Vogel „Handbuch für Azetylen“). Ez a kérdés az 1905. évi bécsi nemzetközi acetilénipari kongresszus tárgysorozatának egyik pontja volt és ez alkalommal a megvitatás során kitűnt, hogy ilyen eset ugyanabban az időben ugyanabból a forrásból (Jajcé) származó karbiddal más helyeken is előfordult. A kongresszuson Berdenich felszólítására több szakember nyilatkozott a kérdésről, így Lippmann dr. osztotta Caro (és másoik) ama véleményét, hogy a veszprémi karbid öngyulladását a karbid foszforhidrogén- és szilíciumhidrogéntartalma okozta, amennyiben úgy Lippmann dr., mint Caro tanár állítása szerint az olyan acetilén, amely e két gázból csak nyomokat is tartalmaz, a levegőn öngyulladóvá lesz, már pedig úgy látszik, hogy a készülékben mindig van levegő. Bunte dr. tanár nem tagadta ugyan a foszforhidrogén okozta öngyulladás lehetőségét, de kiterjedt gyakorlatában igazi öngyulladást soha sem észlelt. A tudomására jutott állítólagos öngyulladások, amennyiben közelebbről megvizsgáltattak, mindenkor másokra voltak visszavezethetők. Diffenbach dr. tanár, a német acetilén ipari egyesület akkori elnökének nézete szerint a karbid szennyeződése tekintetében, valamint arra nézve, hogy a karbidvártáshoz használt nyersanyagokkal szemben tűnő követelményeket támaszszunk, ismereteink még igen hiányosak, annyira, hogy egyelőre még nincs módunk arra sem, hogy a fennforgó esetekhez hasonló esetekben a jelenség valódi okát megmondhassuk. Ilosvay Lajos dr. műegy. tanár jogosultnak tartja azt a föltevést, hogy az öngyulladást a foszfor- és szilíciumhidrogén okozza. A karbid káros szennyezéséül szintén a kalciumfoszfidet jelöli meg és nézete szerint teljesen közömbös, vájjon sok, vagy kevés foszforhidrogén fejlődik-e; a fő az, hogy bármily csekély foszforhidrogénbuborék képződjék is, ez már öngyulladást okozhat, föltéve, hogy azonnal levegővel érintkezik. (Szükségesnek tartom már előre is kiemelni, hogy kísérleteim Ilosvay dr. e véleményét teljes mértékben igazolják.) Grittner Albert államvasuti h.-igazgató közli, hogy egy Pintsch-féle „karbid a vízbe“-rendszerű készülékkel, amelylyel Károlyváros vasúti állomásának világítá- 1. rajz.