Vegyi Ipar, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1903-01-01 / 1. szám

2. oldal­ jék le a festékbe. Ha más vasvegyületet használunk, a kicsapás nem megy oly tökéletesen végbe, ezen avval segíthetünk, hogy a kész festékbe aluminiumhydroxydot csapunk le. A föntebb jelzett viszonyok között azonban a lecsapolás majdnem tökéletes és csak bhrómsavnyo­­mok maradnak az oldatban. Az előállított termékek sokfélesége miatt lehetetlen azok összetételét és az egyenletet, mely szerint azok képződnek, megállapítani, azért a következőkben csak még egy termék ismertetését közöljük, mely akkor képződik, ha vaskhlorid kalc­iumkarbijlnttal kevert ká­­liumbid­romátra hat. A chrómsavnak vaschloriddal történő lecsapásánál keletkező csapadék összetétele: K2O = 13‘89° „ CrOs = 39 60% FeOs = 39 41% H2O = 7091/„ 99-99 minek a következő képlet felelne meg: 3(K2O,2Cr03)6Fe203,2Cr03 + 8H2O str.Dr. Haagen vegyész találmányának tárgya tehát egy új eljárás és egy új termény, mely a kicsapás­nál használt anyagoknak megfelelően vas és bhróm mellett kénsavat, káliumoxidot vagy más alkatrésze­ket is tartalmaz. Az eljárás az összes eddig ismertek­nél annyiban előnyösebb, hogy az alkalmazott bhróm­­sókat a festék készítésére majdnem teljesen haszno­síthatjuk. Ha a fentebb leírt módon előállított sárga vas­­c­rómfestékeket kék festékekkel keverjük, vagy ezekkel együtt alkalmazzuk, a legkülönbözőbb föld festékeket állíthatjuk elő. Vegyi termékek tengeriből. Amerikában, különösen Chicagóban az utóbbi időben igen sokat kísérleteznek bizonyos vegyi termékeknek a tengeriből való előállításán és e kísérletek elég kedvező eredményűek, mert igen sok vegyi anyagot sikerült a tengeriből sokkal ol­csóbban előállítani, mint az az eddigi anyagokból és az eddigi módszerek útján lehetséges volt. E kísérletezések élén a chicagói „Corn Products“ társaság áll, mely egyik fő feladatául tűzte ki ma­gának, hogy az aránylag igen olcsó tengerinek ipari czélokra való feldolgozására módot találjon. E társaságnak, mint azt a kereskedelemügyi m. kir. miniszter new-yorki szaktudósítójának legutóbbi jelentésében olvassuk, a tengeriből eddig a követ­kező vegyi anyagokat sikerült előállítania: glu­­cosét, keményítőt, dextrint, ragasztó gummit, tengeri olajat, olajpogácsát, vulkanizált tengeri gummit, czukrot és különféle állati tápszereket. A különböző glucoset szirup és izgyártásban, a glucoset sörgyárosok és izkészítők használják. A vízmentes czukor (anhydrous sugar) 90% saccharint tartalmaz és palaczkozott sörhöz és bőrgyártásnál használják. A czukor ale- és sörgyárosok által, továbbá czukorkák színesítésére használtatik. Használják továbbá eczetgyárosok, szeszfőzők és talpbőrkészí­­tők; ez utóbbiak a talpbőr telítésére. Climax-czukrot négy minőségben készítenek, úgymint: fehér, sápadt, standard és barna minő­ségben , angol és amerikai sörgyárosok hasz­nálják. A gyöngykeményitőt (pearlstarch) textilgyáro­sok és czukrászok használják. A porkeményitőt (powderedstarch) czukrászok mintázásra, továbbá a sütőpor (baking powder) gyárosok használják. A finomított dara sörgyárosok által rizskása, tengeri dara stb. helyettesítésére használtatik, mert sem olajat, sem glucozet nem tartalmaz. A czukrászkeményítő (confectioners’starch) könnyen olvadó és ez okból egy főzésre használ­ható hig keményítő. A mosókeményítő (laundrystarch) könnyen olvad, igen híg s ez okból mélyebben behat a fehérneműbe, mint a búzából készült keményítő. A Britich gum, calcinirozott keményítő és sa­vak alkalmazása nélkül készül. Sűrű pásztának alkalmas, melyet a textilgyárosok használnak fes­tékeikhez. Az „A“ dextrin fehér; a keményítőt rövid ideig magas hőfok mellett savval kezelik. A „B“ dextrin ugyanaz, mint az előbbi, csak­hogy a savval való kezelés tovább tartott. A „C“ dextrin ugyanaz, mint az előbbiek, a savval való kezelés ennél tart legtovább. A dextrint használják papírdobozok készíté­sénél, levélborítékokra, bélyegekre és viaszkos vászon előállítására. Az American gum vegyileg tiszta dextrin. Czukrászok használják más mézgák helyettesíté­sére, úgyszintén paraffin helyett czukorkák bevo­nására. Ezen­ anyaggal bevont czukorkák állan­dóan szárazon maradnak. Pepsin előállítására is használtatik. A glutenmeal 40% protein tartalommal bír, szarvasmarha etetésre használják. A bran a tengeri külső héja és szintén az előbbi czélra használják. A gluten feed az előbbi kettőnek keveréke. A tengeri olajpogácsának átlagos olajtar­talma 10%. A tengeri olaj kevésbbé oxydálódik, mint bármely más növényi olaj, úgy, hogy festékek készítésénél előnyben részesítik, mert példának okáért a vele készített fehér festék megmarad fe­hérnek. Használják továbbá bőrök kenésére a szap­pankészítésnél. Egy másik előnye a többi növényi olajok felett, hogy nem avasodik meg. A tengeri olaj vulkanizálása által nyert gummi minden tekintetben hasonlít a Paragummihoz s a­meddig csak nyomásnak kell ellenállania s húzás­ról nincs szó, és oly jó szolgálatot teljesít, mint a nálánál tízszer drágább Paragummi. Használják gummilapokra, kerékpárkerekekre, gummicsizmára, gummitalpakra, linoleum készítésére stb. Minthogy a tengeri olaj nehezen oxidálódik, hasonló tulaj­donsággal bír a belőle készült gummi s ez okból állandóan hajlékony marad s nem repedezik. 50% Paragummi s 50% tengeri gummiból készült czik­­kek állandóan puhák s hajlékonyak maradnak s a szakításnak is ellenállnak. A szaktudósitó által beküldött 34 darab minta a m. kir. kereskedelmi Muzeum igazgatóságánál megtekinthető. VEGYI IPAR. A szabadalom jogbizonytalansága. Furcsa dolog, hogy valahányszor a büntető­­bíróságnál egy szabadalombitorlási per megindít­­tatik, az Ítélethozatalt fel kell függeszteni, mert az alperes, hogy kiegyezésre, vagy megtorló intéz­kedések megindítására időt nyerjen, az 1895. évi XXXVII. t.-cz. 54. §-ára való hivatkozás által az ítélethozatalt 1-2 évre felfüggeszti. Ezen­­ értel­mében, ha a büntető eljárás folyama alatt oly előzetes kérdés merül fel, mely a szabadalmi tör­vény rendelkezései szerint a szabadalmi hivatal és a szabadalmi tanács hatásköréhez tartozó szabadalom megvonási, vagy megsemmisítési per útján dön­­tendő el, a büntető bíróság eljárásának felfüggesz­tése mellett az erre nézve előírt kereset megin­dítására határidőt tűz ki. A­mennyiben a meg­vonási vagy megsemmisítési kereset beadása a határidőn belül igazoltatik, a büntető bíróság a szabadalmi hivatal határozatát bevárja és azt saját határozatának alapjául veszi, ellenkező esetben pedig a büntető eljárást folytatja Ha valakinek a büntető bíróságnál egy szaba­dalombitorlási kereset folytán tárgyalása van, a törvénynek ezen rendelkezését rendszerint igénybe veszi, anélkül, hogy a legtöbb esetben a tárgyalás alkalmával fogalma volna, hogy a felperesnek szabadalma egyáltalán (vagy mily újdonságrontó adatok révén) megsem­misíthető e, de minden esetre időt nyer arra, hogy egy szabadalmi iroda révén újdonságrontó nyomtatványokat esetleg megszerez­hessen. Számos megbízást kaptam már ily kelepczébe szorult alperesek részéről egy fennálló szabadalom megsemmisítésére alkalmas nyomtatványok meg­szerzésére és még minden esetben sikerült oly adatokat szerezni, melyek alapján a szabadalom­birtokos bitorlási keresetét vagy visszavonta, vagy ha ezt meg nem tette, azok alapján szabadalma a m. kir. szabadalmi hivatal által semmisnek nyil­váníttatott. Sőt, ha a befejezett semmisítési kereseteknek végítéleteit áttekintjük, akkor azt látjuk, hogy majdnem minden kereset a szabadalomtulajdonos vereségével végződik és szabadalma vagy egészben, de legalább is részben megsemmisíttetik és szembe­tűnő, hogy még minden esetben a semmiségi keresetnek indító oka a szabadalomtulajdonos részéről beadott bitorlási per volt. Látjuk tehát, hogy az, aki a szabadalommal megszerzett jogait védeni akarja, azon veszélynek van kitéve, hogy jogai megsemmisíttetnek és ezen veszély annál nagyobb, minél nagyobb horderejű a találmány. Ezen körülmény nemzetgazdasági szempontból igen hátrányos, mert a találmány kiaknázása foly­tonos veszélyben forogván, nagyobb beruházások­tól irtózunk és a meglevő beruházások a szaba­dalom megsemmisítése után az utána következő verseny folytán értékükben csökkennek. A szabadalom megsemmisítésével az azon alapuló összes jogok is megsemmisülnek, neveze­tesen az esetleg eladott gyártási jogok is és ezen jogosultak beruházásainak értéke is csökken úgy, hogy az érdekelteknek egész sorozata meg lesz károsítva. Sőt fölmerül még az a kérdés is, vájjon az, aki gyártási jogot vásárolt, nem követelhet-e kártérítést a szabadalom­tulajdonostól, ha a szaba­dalom megsemmisíttetik. A szabadalom tulajdonos még azon veszélynek van kitéve, hogy az­on eset­ben, ha a szabadalma megsemmisítése iránt beadott kereset vissza is lett utasítva, az ezen keresetben érvényesített állítólagos újdonságrontó adatok egy­két év múlva a szabadalom újdonságát mégis lerontják és azt megsemmisítik. Tudjuk, hogy az újdonság fogalma idővel változik és az, ami most nem újdonságrontó, később újdonságrontó lehet. Csak egy ily esetet említek és akkor ezen állítá­somnak igaz volta azonnal kitűnik. Francziaország és több állam számára a Magyarországon esz­közölt találmányi bejelentés közzététele újdonság­­rontó körülmény, így tehát egy megadott franczia szabadalom megsemmisíthető, ha bejelentése a magyar találmányi bejelentés közzététele után történt. Azonban a magyar szabadalom érvényét egy külföldön történt találmányi bejelentésnek közzététele a mai felfogás szerint ugyan le nem rontja, de nincs kizárva azon eset, hogy 1—2 év múlva az újdonság fogalma nálunk megváltozik és akkor azon szabadalom, mely egy Német­országban történt közzététel alapján jelenleg siker nélkül megtámadtatik, 1 - 2 év múlva ugyanazon adatok alapján esetleg sikerrel megtámadható. Ezek alapján konstatáltuk, hogy a szabadalmi jogbiztonság hiányos. Ezen hiányon Németország azáltal segített, hogy a szabadalomnak 5 évi fennállása után azt azon az alapon, hogy a szaba­dalom tárgya iparilag nem értékesíthető, vagy hogy az nyomtatványok, illetőleg belföldi gyakor­latba vétel utján bejelentésének ideje előtt, ismere­tes volt, többé meg nem támadható. Oroszország­ban (1896. évi 26. czikk) a szabadalomnak 2 évi fennállása után azt csak a büntető bíróság útján­­ lehet megtámadni, tehát csak akkor, ha a szaba­dalom­tulajdonos büntetendő cselekmény útján jutott a szabadalom birtokába. Ausztriában pedig a jóhiszemű gyakorlatbavételi jogosult, ha jogo­sultságának bejegyzésétől számítandó egy év már elmúlt, a szabadalom megsemmisítése után is gyakorolhatja jóhiszeműleg megszerzett jogát még akkor is, ha ily megsemmisítés folytán más valaki lépett e szabadalom jogaiba. Régi panasz, hogy a magyar szabadalom jogi és kereskedelmi értéke csak abstrakt fogalom, mert fennállásának egész idejében bármikor megtámad­ható úgy, hogy a szabadalom­tulajdonos és a gyakorlatbavételre jogosultak felett folytonosan lebeg e Damokles kard. Már most miért nem lehetne azt, ami Német­országban gyakorlatilag jónak és üdvösnek bizo­nyult, már csak a jogbiztonság kedvéért Magyar­­országban is meghonosítani. A szabadalmi tör­vénynek első feladata a feltalálókat, illetőleg a szabadalom­tulajdonosokat védeni és haszontalan vagy bármiképen ismeretes találmányok szabadal­maztatásának meggátlása végett közérdekből a közönségnek csak alkalmat nyújtani — bizonyos időn belül —a találmányi bejelentés szabadalmazása ellen felszólalhatni, vagy bizonyos határidőn belül a már megadott szabadalmat megsemmisíthetni. De hát nem elég ehhez ép úgy, mint Német­országban az 5 évi határidő ? Nem emelné-e a magyar szabadalomnak értékét az, ha azt 5 évi fennállása után újdonság hiányában többé meg­támadni nem lehetne ? Ugy­e­bár, hogy igen ? Nos, ha igen, akkor csináljuk meg! Igaz ugyan, hogy ezáltal a közönség hátrányára esetleg nem új találmányokra adott szabadalmak még 10 é­vig fennállanak, de akkor megint azt kérdezhetjük, hogy minek való a felszólalási határidő a beje­lentett találmány szabadalmazásának meggátlására, továbbá az 5 évi határidő az engedélyezett szaba­dalom megsemmisítésére? A­kinek ily szabadalom útjában áll, az megtámadja, meg addig, míg azt lehet. Azon ellenvetés sem jogosult, hogy ekkor a szabadalom­tulajdonos találmányát az első 5 évben visszatartaná és forgalomba nem hozná, nehogy az a megsemmisítés veszélyének kitétessék, mert minden feltalálónak ambitiója oda irányul, hogy a találmányát minél előbb értékesítse és forgalomba hozza. De különben is a törvény értel­mében a szabadalom megvonható, ha 3 éven belül kellő terjedelemben gyakorlatba nem vétetik. Tessék tehát a törvény határidőn belül felszólalni, KOVALD PÉTER és FIA csász. és kir. szabadalmazott műkelme- és szőrme-festő, vegytisztító- és gőzmosó-gyár. Gyár és főüzlet: Budapest, VII. Szövetség-utcza 37. MRm­HV 1. szám.

Next