Vegyi Ipar, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-10 / 1. szám

1. szám, mintha én egyszerűen Selmit másoltam volna. Ezen esetleges gyanú elhárítása céljából szükségét látom annak, hogy emlékezetbe hozzam a fővárosi ügyvédi kar egyik kiváló tagjának, dr. Friedmann Bernátnak a G. Lajos elleni bűnügyben, a budapesti kir. büntető törvényszék nyilvános ülésében 1898. évi január 15-én tartott (külön kiadásban is megjelent) védőbeszédét, melyben a szerző hasonlatosságot konstatálva a szóban levő és az 1868-iki eset között, mely utóbbiban szintén ő volt a védő, s melyben először láttam az akkorig sehol le nem irt hullaalokat, megemlékezik erről az ő védenceire nézve, fontos fölfedezésemről, s miután a hullában képződött bomlási termékek és a növényi mérgek közötti hasonlatosságról szólva kiemeli, hogy a tudósok erről még a 19-ik század harmadik negyedé­ben sem tudtak, így folytatta: „Tanulságos e tekintetben az itt Magyarországon 1868-ban történt Dobosi Jusztina-féle eset, melyet szak­­véleményében dr. Felletár Emil vegyészszakértő úr is megemlít. Ez volt ez első eset, melyben a növényi mérgeknek az emberi hullában képződő mérgekkel való hasonlatossága tudományos megállapítás tárgyát képezte. Véletlenül ismerem magam is ezt az ügyet, mert mint fiatal ügyvéd 30 év előtt abban az ügyben védőként szerepeltem s azért tanúsíthatom, hogy amit Olasz­országban és Németországban csak évekkel később vettek észre, azzal ez a magyar tudós 1868-ban már komolyan foglalkozott.“ „Annak az ügynek emezzel még sok más tekin­tetben is hasonlatossága van, az is előkelő családban családtagok közt történt volna meg. A vádlottak Szentes város polgármestere és Csongrádmegye tiszti orvosa voltak.“ „Akkor még a vármegyék kezében volt a törvény­kezés. Az eset oly feltűnést keltett, hogy a boncolás­nál hét vármegyének tiszti főorvosa vett részt és adott véleményt. A mérget megtalálták a hullában. S ha ez a fiatal tudós akkor még nem vette volna észre kuta­tásai közben a hullamérgeknek a növényi mérgekkel való hasonlatosságát, a vádlottak gyalázatos orgyilko­sokként szenvedték volna meg ártatlanul a halált. A fuvatott olajok kimutatása ásványolajos gépkenőcsökben. Közli: Sinkay Emil. Az u. n. fuvatott zsíros olajokat, mint ismeretes, úgy készítik, hogy repce- vagy gyapotmagolajba 70—120°-on hosszabb időn át levegőt fuvatunk, miáltal az olajok a természetesnél jóval sűrűbb, a ricinusolajé­hoz hasonló, nyúlós konzisztenciát nyernek. A ricinus­olajtól azonban az oldhatósági tulajdonságokban külön­böznek, ugyanis a tiszta ricinusolaj alkoholban könnyen, petroleumaetherben vagy más kőolajderivátumban alig 5°/o-nyi mennyiségben oldódik, ellenben a fuvatott olajok a nevezett oldószerekkel szemben épen meg­fordítva viselkednek, tehát ásványolajokban jól oldhatók, miért is a kereskedelmi gyakorlatban oldható ricinus­olajnak is szokták nevezni a fuvatott olajokat. A hiva­tással járó konzisztenciaváltozással egyidejűleg az olaj­nak fajsúlya, elszappanosítási- és acetylszáma, valamint a Reichert-Meiss-féle szám is növekszik, ellenben a jódszám csökken. A befuvott levegő hatása egyrészről valószínűleg abban áll, hogy az olajban levő telítetlen vegyületeket polymerizálja, másrészt pedig a kettős kapcsolódás helyén oxydálja is azokat, miközben oxy­­savak és laktonok keletkeznek. A páros kapcsolódás helyén hasadás áll be s alacsonyabb molekulasúlya illó zsírsavak válnak le. A fuvott olajok magas viscositásuk­­nál fogva különösen gépkenési célokra alkalmasak, minthogy azonban könnyen elgyantásodnak s lobbanás­pontjuk is alacsony, a gyakorlatban ásványolajokkal keverve, különösen hajőgépek kenésére használják. Innen nyerték „Marinelle“ kereskedelmi nevüket is. A fuvatott olajok felismerése, illetve identifikálása a szokásos módon a jódszám és zsírsavak molekula­nagyságából a legtöbb esetben lehetetlen, mert a fuva­tott olajok konstansai igen tág határok között változnak. Fuvatott gya­potolaj 0 972—0 97956*4- 65*7213*7­224*6-26*4—29*4 Annak megállapítására, hogy valamely kenőanyag­ban fuvatott olajok vannak jelen, egyszerűen úgy járunk el, hogy a leválasztott zsírsavaknak petroleumaetherben való oldhatóságát vizsgáljuk : a használatos tiszta olajok zsirsavjai — a ricinusolajtól eltekintve — petroleum­aetherben tökéletesen oldódnak, ellenben a fuvatott olajok zsirsavjai ugyanazon oldószerben sokkal nehe­zebben oldhatók és pedig függően attól, mily hő­mérsékleten s mily hosszú ideig eszközöltetett a fuvatás. A Beichert-Meissl féle szám minden esetre fontos tényező lehet a fuvatott olajok jelenlétének kimuta­tásánál. Némely esetben a viscositás foka jó útbaigazító lehet. A zsíros olajok viscositása 20° C-nál legfeljebb 15 Engler-féle fokot tesz ki. Ha most már valamely kenőanyag viscositását 30-nak találjuk, a kiválasztott ásványolajét pedig 20-nak, úgy a 10 foknyi emelkedést semmi esetre sem okozhatja tiszta zsíros olaj, hanem csakis valamely fuvatott olaj, feltéve, hogy más sűrítő­anyagok, pl. szappan, gelatin stb. nincsenek jelen. Ha tisztán ásványolaj és fuvott olaj keverékről van szó, a fuvott olajat quantitative az ásványolaj mennyi­ségéből, illetve a különbözetből határozzuk meg. Az elszappanosítási szám nem vezethet pontos eredményre, csupán ellenőrzéséül szolgálhat az előbbi műveletnek. Hogy a fuvott olaj repce- vagy gyapotmagolajból lett-e készítve, arra nézve — mint már említettem — a konstansok nem adnak pozitív felvilágosítást, sőt a Halphen vagy Millian féle szinreakció sem vezet ered­ményre, mert a fuvatott gyapotmagolaj a reakciókat nem adja. A megkülönböztetésnek azonban alapjául szol­gálhat : 1. Az olajkeverék, valamint a leválasztott zsírsavak szaga, mely minden esetben azonos a megfelelő tiszta olaj, illetve az abból nyerhető zsírsavak szagával. 2. A zsírsavak konsistenciája, ugyanis a fuvatott repceolajnak túlnyomóan telítetlen zsírsavjai olajos konsistenciájúak, ellenben a fuvatott gyapotmagolajból nyerhető zsírsavak — a jelentékeny mennyiségű telített zsírsav-tartalomból kifolyólag — faggyúszerűen szi­lárdak. 3. A zsírsavak ólomsóinak aetherben való­ old­hatósága, amennyiben a repceolaj-ólomszappanok sok­kal jobban oldhatók aethyl­ aetherben, mint a gyapot­olaj ólomsói.­­ Az étherben oldhatlan ólomszappa­nokból leválasztható zsírsavak tömege a repceolajnál 12—20’6%-ot, a gyapotmagolajnál ellenben 329— 45'8°/o-ot tesz ki. Még inkább­ szembeszökő a különbség ha az összes zsírsavak azon mennyiségeit hasonlítjuk össze, melyek petróleumaetherben oldhatók, a­mikor a fuvatott repceolajnál 0—8'7 -et, a gyapotmagolajnál pedig 23'3—32 5%-ot tesz ki a petróleumaetherben oldható zsírsavak mennyisége. A petróleumaetherben oldható zsírsavak már külső kinézés tekintetében is jelentékenyen különböznek egy­mástól. A gyapotolajnál sürü, zsírszerűek, (54—56° Gels. olv. pont), ellenben a repceolajnál olajos konsis­­tenciájuk van. E rövid közleményben tárgyaltak korántsem merí­tik ki a kérdésnek összes részleteit, csupán vezetőfonal gyanánt szolgálhatnak arra nézve, hogy a témával fog­lalkozók a lehető leghelyesebb utat követhessék, mihez Twitchell-eljárás. — Szappangyárosaink figyelmébe. — Valóságos forradalmat idézett elő a szappangyár­tásban, hogy az amerikai Joslin Schmidt & Co. Cin­­cinatti társaság a Twitchell-féle eljárást bevezette. Ennek hatása lassanként a kontinensen is érezhetővé válik és nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy ezen el­járás nálunk is mihamarább mélyebb gyökereket fog verni. Amerikai műszaki emberek azt állítják, hogy náluk a zsíroknak felbontása zsírsavakra és glycerinre ezidő­­szerint egyes egyedül a Twitchell-eljárás szerint történik és hogy százával kaphatók azok az ú. n. autoklave­­készülékek, melyek segítségével eddig a zsírokat fenti értelemben felbontották. Angol nyelven ezen eljárást műszakilag helytelenül glycerin-extrakciónak nevezték el, jóllehet a Twitchell-eljárásnak az extrakcióhoz semmi köze. Az extrakció művelete: fizikai művelet. A zsírok felbontása zsírsavakra és glycerinre pedig vegyi művelet. Tehát extrakció segítségével a zsírokból glycerint nyerni tulajdonképen nem lehet és inkább állíthatjuk, hogy az extrakció szó műszaki értelemben elválasztás, ki­választás és így ők extrakció alatt tulajdonképen a glycerinnek zsíroktól való elválasztását értik. Jellemző­­a név már azért is, mert kitűnik ebből, hogy a zsírok felbontása oly értelmű kezd lenni, ahol nem a zsírsavak nyerése a főüzem, amelynél a glycerin csak mellék­termény, hanem a név arra mutat már, hogy a glycerin nyerése a főüzem, ez a rentábilis gyártás, mely mellett a zsírsavakat, mint mellékterményt nyerjük. Ezen utóbb hangsúlyozott fordított viszonyt felvilágosodott szappa­nosaink ismerik és nap-nap után látunk kisebb-nagyobb szappangyárosokat és szappanfőzőket, akik öntudatosan odadolgoznak, hogy a szappan gyártása mellett a gly­cerint teljes mennyiségben és lehetőleg a legjobb minő­ségben állítsák elő. Az utóbbi évek háborús napjai a glyceringyártás fellendülését még erősebben előmoz­dították és nagy érdeklődéssel nézünk ezen újabb metódus felé, mely lehetővé teszi, hogy egy kisebb szappanfőző is kis befektetés és aránylag kevés mű­szaki vezetéssel zsírsavakat és glycerint tudjon elő­állítani. Ha az így nyert zsírsavakat maró lúg helyett szódával alakítja át szappanná, az mint egészen mellé­kes momentum játszik szerepet, melynél azonban nem hallgathatjuk el, hogy az így általánosan szódaelszap­­panosításnak nevezett szappanfőzés még külön gyártási előnyöket is nyújt, amennyiben a szóda sokkal olcsóbb, mint a marónatron. A Twitchell-féle szabadalmazott eljárás előnye abban rejlik, hogy Joslin Schmidt & Co. az anyagot egé­szen ingyen bocsátja klienseinek rendelkezésére és egyes egyedül abban találja meg számadását, hogy a szaba­dalmazott eljáráshoz szükséges úgynevezett „reaktive“ hatóanyagot tengerentúli gyárából bizonyos egységárért szállítja mindazoknak, akik a Twitchell-féle eljárást gyárukban meghonosították. A gyártás részleteiről egy más alkalommal fogunk beszámolni, azonban már mostan is figyelmeztetjük az érdeklődőket, hogy az eljárás maga rendkívül egyszerű és olcsó, semminemű készü­léket, vagy berendezést nem igényel, annyira nem, hogy még egy kisebb szappanfőző is képes e szaba­dalmazott eljárást kifogástalanul foganatosítani. Az ipari termékek versenyképessége, az üzemek életképessége egyes egyedül az eljárás műszaki előnyében rejlik. Szappangyárosaink érdeke tehát, hogy foglalkoz­zanak behatóan ezen fontos eljárással, hogy azután megismerve annak előnyeit és használhatóságát, azt meg is honosítsák. Amint értesülünk, e szabadalmat Magyarország részére László Ernő vegyész­mérnök (Szabadság tér 4.) szerezte meg, aki mindennemű felvilágosítást megad e tekintetben és kívánatra szemléltető próbaelszappa­­nosításokat is eszközöl, mert a tengerentúli cég nagyobb mennyiségű „reaktive“ anyagot bocsátott e célra rendelkezésére. o pc_1. ; Faj­súly 15° G 4° C viz = 1 Jódszám Elszappan­­szám Reichert­szám Petroleum­aetherben oldhatlan oxysavak °/o-ban Tiszta repce­olaj 0*913—0*917 94—106 170—179 0*3— Fuvatott repce­olaj 0*968—0*97546-9-52*3209*5-217 63 8-4-4 24—27*6 Tiszta gyapot­olaj 0­22—0*925 108—110 191—198— — rendszerű­­ készülékek ■ BREDA viz lágyitására víz tisztítására víz vastalanítására víz olajtalanitására. Kikészítésük, működésük, egyszerű kezelés és gaz­daságos üzem tekintetében felülmulhatlanok. Magyarhoni kizárólagos gyártól . gépgyár rész­vénytársaság Budapest, VI. Váci­ út 17. Tervezetek és vízelemzések díjmentesen. , NICHOLSON JÓZSEF REZ-, ERŐMŰ- és GŐZKAZÁN - GYÁR Budapest, TM, Gőzkazánok mind­en rendszer szerint, bármely feszült­­­­ségre és nagyságra. G­ázrecipiensek, vasmedencék, vaskémények, vaslemezmunkák, csővezetékek vasból és vörös­rézből, felszerelvények, gőzgépek és gőzkazánokra. Különlegességek: Szabadalm. Steinmüller-féle vizcsöves-gő­zkazán. Szaba­dalmazott Steinmüller-féle gőztülhevitő. Szabad. Dervaux­­­ Reisert féle viztisztitó-készülék. Heggesztett vas­­lemez-munkák. IW3T“ Kovácsolt vasból készült szögecselt VASHORDÓK tömeges gyártása. Diana Vegyi­ipar Társaság Vadász­­M Mihály és Usa Gyár, BUDAPEST. Iroda : VII. Rózsa-utcza 30. — V. Arany­ János­ u. 5. Diana cipőcrém a világ­ legjobb créme chev­reaux és box cipőkhöz. „CONCORDIA”1 tömítő anyag. Szállás és Molnár Budapest, VI. Üteg-utca 14. szám. Mentőszekrényeket. Ellenméregszekrényeket miniszteri rendelet szerint összeállítva szállít Salvator kötszergyár sebészeti gummiáruk és betegápolási cikkek Budapest, VI. Hajós-utca 15 üzenet?)e.ra ! Eisner Rezső és Társa Scip­ő­­őfénymáz- és bőrkenőcsgyára. ÚJPEST, Dugonics - utca 21. ,Mt*fWWiPW—8g■MII­., VEGYI IPAR 3. oldal, annyira, hogy fuvatott repceolaj és gyapotmagolaj konstansai teljesen azonosak lehetnek. Mellékelt táblá­zatból a tiszta és fuvatott repce, illetve gyapotmagolaj konstansait olvashatjuk le, még hozzáfűzhetem, hogy Lewkowitsch „Fette, Oele u. Wachsarten“ c. jeles művének megfelelő fejezetei e kérdést a legmesszebbmenő részletekig tárgyalják. __

Next