Vegyi Ipar, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-10 / 1. szám
1. szám, mintha én egyszerűen Selmit másoltam volna. Ezen esetleges gyanú elhárítása céljából szükségét látom annak, hogy emlékezetbe hozzam a fővárosi ügyvédi kar egyik kiváló tagjának, dr. Friedmann Bernátnak a G. Lajos elleni bűnügyben, a budapesti kir. büntető törvényszék nyilvános ülésében 1898. évi január 15-én tartott (külön kiadásban is megjelent) védőbeszédét, melyben a szerző hasonlatosságot konstatálva a szóban levő és az 1868-iki eset között, mely utóbbiban szintén ő volt a védő, s melyben először láttam az akkorig sehol le nem irt hullaalokat, megemlékezik erről az ő védenceire nézve, fontos fölfedezésemről, s miután a hullában képződött bomlási termékek és a növényi mérgek közötti hasonlatosságról szólva kiemeli, hogy a tudósok erről még a 19-ik század harmadik negyedében sem tudtak, így folytatta: „Tanulságos e tekintetben az itt Magyarországon 1868-ban történt Dobosi Jusztina-féle eset, melyet szakvéleményében dr. Felletár Emil vegyészszakértő úr is megemlít. Ez volt ez első eset, melyben a növényi mérgeknek az emberi hullában képződő mérgekkel való hasonlatossága tudományos megállapítás tárgyát képezte. Véletlenül ismerem magam is ezt az ügyet, mert mint fiatal ügyvéd 30 év előtt abban az ügyben védőként szerepeltem s azért tanúsíthatom, hogy amit Olaszországban és Németországban csak évekkel később vettek észre, azzal ez a magyar tudós 1868-ban már komolyan foglalkozott.“ „Annak az ügynek emezzel még sok más tekintetben is hasonlatossága van, az is előkelő családban családtagok közt történt volna meg. A vádlottak Szentes város polgármestere és Csongrádmegye tiszti orvosa voltak.“ „Akkor még a vármegyék kezében volt a törvénykezés. Az eset oly feltűnést keltett, hogy a boncolásnál hét vármegyének tiszti főorvosa vett részt és adott véleményt. A mérget megtalálták a hullában. S ha ez a fiatal tudós akkor még nem vette volna észre kutatásai közben a hullamérgeknek a növényi mérgekkel való hasonlatosságát, a vádlottak gyalázatos orgyilkosokként szenvedték volna meg ártatlanul a halált. A fuvatott olajok kimutatása ásványolajos gépkenőcsökben. Közli: Sinkay Emil. Az u. n. fuvatott zsíros olajokat, mint ismeretes, úgy készítik, hogy repce- vagy gyapotmagolajba 70—120°-on hosszabb időn át levegőt fuvatunk, miáltal az olajok a természetesnél jóval sűrűbb, a ricinusolajéhoz hasonló, nyúlós konzisztenciát nyernek. A ricinusolajtól azonban az oldhatósági tulajdonságokban különböznek, ugyanis a tiszta ricinusolaj alkoholban könnyen, petroleumaetherben vagy más kőolajderivátumban alig 5°/o-nyi mennyiségben oldódik, ellenben a fuvatott olajok a nevezett oldószerekkel szemben épen megfordítva viselkednek, tehát ásványolajokban jól oldhatók, miért is a kereskedelmi gyakorlatban oldható ricinusolajnak is szokták nevezni a fuvatott olajokat. A hivatással járó konzisztenciaváltozással egyidejűleg az olajnak fajsúlya, elszappanosítási- és acetylszáma, valamint a Reichert-Meiss-féle szám is növekszik, ellenben a jódszám csökken. A befuvott levegő hatása egyrészről valószínűleg abban áll, hogy az olajban levő telítetlen vegyületeket polymerizálja, másrészt pedig a kettős kapcsolódás helyén oxydálja is azokat, miközben oxysavak és laktonok keletkeznek. A páros kapcsolódás helyén hasadás áll be s alacsonyabb molekulasúlya illó zsírsavak válnak le. A fuvott olajok magas viscositásuknál fogva különösen gépkenési célokra alkalmasak, minthogy azonban könnyen elgyantásodnak s lobbanáspontjuk is alacsony, a gyakorlatban ásványolajokkal keverve, különösen hajőgépek kenésére használják. Innen nyerték „Marinelle“ kereskedelmi nevüket is. A fuvatott olajok felismerése, illetve identifikálása a szokásos módon a jódszám és zsírsavak molekulanagyságából a legtöbb esetben lehetetlen, mert a fuvatott olajok konstansai igen tág határok között változnak. Fuvatott gyapotolaj 0 972—0 97956*4- 65*7213*7224*6-26*4—29*4 Annak megállapítására, hogy valamely kenőanyagban fuvatott olajok vannak jelen, egyszerűen úgy járunk el, hogy a leválasztott zsírsavaknak petroleumaetherben való oldhatóságát vizsgáljuk : a használatos tiszta olajok zsirsavjai — a ricinusolajtól eltekintve — petroleumaetherben tökéletesen oldódnak, ellenben a fuvatott olajok zsirsavjai ugyanazon oldószerben sokkal nehezebben oldhatók és pedig függően attól, mily hőmérsékleten s mily hosszú ideig eszközöltetett a fuvatás. A Beichert-Meissl féle szám minden esetre fontos tényező lehet a fuvatott olajok jelenlétének kimutatásánál. Némely esetben a viscositás foka jó útbaigazító lehet. A zsíros olajok viscositása 20° C-nál legfeljebb 15 Engler-féle fokot tesz ki. Ha most már valamely kenőanyag viscositását 30-nak találjuk, a kiválasztott ásványolajét pedig 20-nak, úgy a 10 foknyi emelkedést semmi esetre sem okozhatja tiszta zsíros olaj, hanem csakis valamely fuvatott olaj, feltéve, hogy más sűrítőanyagok, pl. szappan, gelatin stb. nincsenek jelen. Ha tisztán ásványolaj és fuvott olaj keverékről van szó, a fuvott olajat quantitative az ásványolaj mennyiségéből, illetve a különbözetből határozzuk meg. Az elszappanosítási szám nem vezethet pontos eredményre, csupán ellenőrzéséül szolgálhat az előbbi műveletnek. Hogy a fuvott olaj repce- vagy gyapotmagolajból lett-e készítve, arra nézve — mint már említettem — a konstansok nem adnak pozitív felvilágosítást, sőt a Halphen vagy Millian féle szinreakció sem vezet eredményre, mert a fuvatott gyapotmagolaj a reakciókat nem adja. A megkülönböztetésnek azonban alapjául szolgálhat : 1. Az olajkeverék, valamint a leválasztott zsírsavak szaga, mely minden esetben azonos a megfelelő tiszta olaj, illetve az abból nyerhető zsírsavak szagával. 2. A zsírsavak konsistenciája, ugyanis a fuvatott repceolajnak túlnyomóan telítetlen zsírsavjai olajos konsistenciájúak, ellenben a fuvatott gyapotmagolajból nyerhető zsírsavak — a jelentékeny mennyiségű telített zsírsav-tartalomból kifolyólag — faggyúszerűen szilárdak. 3. A zsírsavak ólomsóinak aetherben való oldhatósága, amennyiben a repceolaj-ólomszappanok sokkal jobban oldhatók aethyl aetherben, mint a gyapotolaj ólomsói. Az étherben oldhatlan ólomszappanokból leválasztható zsírsavak tömege a repceolajnál 12—20’6%-ot, a gyapotmagolajnál ellenben 329— 45'8°/o-ot tesz ki. Még inkább szembeszökő a különbség ha az összes zsírsavak azon mennyiségeit hasonlítjuk össze, melyek petróleumaetherben oldhatók, amikor a fuvatott repceolajnál 0—8'7 -et, a gyapotmagolajnál pedig 23'3—32 5%-ot tesz ki a petróleumaetherben oldható zsírsavak mennyisége. A petróleumaetherben oldható zsírsavak már külső kinézés tekintetében is jelentékenyen különböznek egymástól. A gyapotolajnál sürü, zsírszerűek, (54—56° Gels. olv. pont), ellenben a repceolajnál olajos konsistenciájuk van. E rövid közleményben tárgyaltak korántsem merítik ki a kérdésnek összes részleteit, csupán vezetőfonal gyanánt szolgálhatnak arra nézve, hogy a témával foglalkozók a lehető leghelyesebb utat követhessék, mihez Twitchell-eljárás. — Szappangyárosaink figyelmébe. — Valóságos forradalmat idézett elő a szappangyártásban, hogy az amerikai Joslin Schmidt & Co. Cincinatti társaság a Twitchell-féle eljárást bevezette. Ennek hatása lassanként a kontinensen is érezhetővé válik és nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy ezen eljárás nálunk is mihamarább mélyebb gyökereket fog verni. Amerikai műszaki emberek azt állítják, hogy náluk a zsíroknak felbontása zsírsavakra és glycerinre ezidőszerint egyes egyedül a Twitchell-eljárás szerint történik és hogy százával kaphatók azok az ú. n. autoklavekészülékek, melyek segítségével eddig a zsírokat fenti értelemben felbontották. Angol nyelven ezen eljárást műszakilag helytelenül glycerin-extrakciónak nevezték el, jóllehet a Twitchell-eljárásnak az extrakcióhoz semmi köze. Az extrakció művelete: fizikai művelet. A zsírok felbontása zsírsavakra és glycerinre pedig vegyi művelet. Tehát extrakció segítségével a zsírokból glycerint nyerni tulajdonképen nem lehet és inkább állíthatjuk, hogy az extrakció szó műszaki értelemben elválasztás, kiválasztás és így ők extrakció alatt tulajdonképen a glycerinnek zsíroktól való elválasztását értik. Jellemzőa név már azért is, mert kitűnik ebből, hogy a zsírok felbontása oly értelmű kezd lenni, ahol nem a zsírsavak nyerése a főüzem, amelynél a glycerin csak melléktermény, hanem a név arra mutat már, hogy a glycerin nyerése a főüzem, ez a rentábilis gyártás, mely mellett a zsírsavakat, mint mellékterményt nyerjük. Ezen utóbb hangsúlyozott fordított viszonyt felvilágosodott szappanosaink ismerik és nap-nap után látunk kisebb-nagyobb szappangyárosokat és szappanfőzőket, akik öntudatosan odadolgoznak, hogy a szappan gyártása mellett a glycerint teljes mennyiségben és lehetőleg a legjobb minőségben állítsák elő. Az utóbbi évek háborús napjai a glyceringyártás fellendülését még erősebben előmozdították és nagy érdeklődéssel nézünk ezen újabb metódus felé, mely lehetővé teszi, hogy egy kisebb szappanfőző is kis befektetés és aránylag kevés műszaki vezetéssel zsírsavakat és glycerint tudjon előállítani. Ha az így nyert zsírsavakat maró lúg helyett szódával alakítja át szappanná, az mint egészen mellékes momentum játszik szerepet, melynél azonban nem hallgathatjuk el, hogy az így általánosan szódaelszappanosításnak nevezett szappanfőzés még külön gyártási előnyöket is nyújt, amennyiben a szóda sokkal olcsóbb, mint a marónatron. A Twitchell-féle szabadalmazott eljárás előnye abban rejlik, hogy Joslin Schmidt & Co. az anyagot egészen ingyen bocsátja klienseinek rendelkezésére és egyes egyedül abban találja meg számadását, hogy a szabadalmazott eljáráshoz szükséges úgynevezett „reaktive“ hatóanyagot tengerentúli gyárából bizonyos egységárért szállítja mindazoknak, akik a Twitchell-féle eljárást gyárukban meghonosították. A gyártás részleteiről egy más alkalommal fogunk beszámolni, azonban már mostan is figyelmeztetjük az érdeklődőket, hogy az eljárás maga rendkívül egyszerű és olcsó, semminemű készüléket, vagy berendezést nem igényel, annyira nem, hogy még egy kisebb szappanfőző is képes e szabadalmazott eljárást kifogástalanul foganatosítani. Az ipari termékek versenyképessége, az üzemek életképessége egyes egyedül az eljárás műszaki előnyében rejlik. Szappangyárosaink érdeke tehát, hogy foglalkozzanak behatóan ezen fontos eljárással, hogy azután megismerve annak előnyeit és használhatóságát, azt meg is honosítsák. Amint értesülünk, e szabadalmat Magyarország részére László Ernő vegyészmérnök (Szabadság tér 4.) szerezte meg, aki mindennemű felvilágosítást megad e tekintetben és kívánatra szemléltető próbaelszappanosításokat is eszközöl, mert a tengerentúli cég nagyobb mennyiségű „reaktive“ anyagot bocsátott e célra rendelkezésére. o pc_1. ; Fajsúly 15° G 4° C viz = 1 Jódszám Elszappanszám Reichertszám Petroleumaetherben oldhatlan oxysavak °/o-ban Tiszta repceolaj 0*913—0*917 94—106 170—179 0*3— Fuvatott repceolaj 0*968—0*97546-9-52*3209*5-217 63 8-4-4 24—27*6 Tiszta gyapotolaj 022—0*925 108—110 191—198— — rendszerű készülékek ■ BREDA viz lágyitására víz tisztítására víz vastalanítására víz olajtalanitására. Kikészítésük, működésük, egyszerű kezelés és gazdaságos üzem tekintetében felülmulhatlanok. Magyarhoni kizárólagos gyártól . gépgyár részvénytársaság Budapest, VI. Váci út 17. Tervezetek és vízelemzések díjmentesen. , NICHOLSON JÓZSEF REZ-, ERŐMŰ- és GŐZKAZÁN - GYÁR Budapest, TM, Gőzkazánok minden rendszer szerint, bármely feszültségre és nagyságra. Gázrecipiensek, vasmedencék, vaskémények, vaslemezmunkák, csővezetékek vasból és vörösrézből, felszerelvények, gőzgépek és gőzkazánokra. Különlegességek: Szabadalm. Steinmüller-féle vizcsöves-gőzkazán. Szabadalmazott Steinmüller-féle gőztülhevitő. Szabad. Dervaux Reisert féle viztisztitó-készülék. Heggesztett vaslemez-munkák. IW3T“ Kovácsolt vasból készült szögecselt VASHORDÓK tömeges gyártása. Diana Vegyiipar Társaság VadászM Mihály és Usa Gyár, BUDAPEST. Iroda : VII. Rózsa-utcza 30. — V. Arany János u. 5. Diana cipőcrém a világ legjobb créme chevreaux és box cipőkhöz. „CONCORDIA”1 tömítő anyag. Szállás és Molnár Budapest, VI. Üteg-utca 14. szám. Mentőszekrényeket. Ellenméregszekrényeket miniszteri rendelet szerint összeállítva szállít Salvator kötszergyár sebészeti gummiáruk és betegápolási cikkek Budapest, VI. Hajós-utca 15 üzenet?)e.ra ! Eisner Rezső és Társa Scipőőfénymáz- és bőrkenőcsgyára. ÚJPEST, Dugonics - utca 21. ,Mt*fWWiPW—8g■MII., VEGYI IPAR 3. oldal, annyira, hogy fuvatott repceolaj és gyapotmagolaj konstansai teljesen azonosak lehetnek. Mellékelt táblázatból a tiszta és fuvatott repce, illetve gyapotmagolaj konstansait olvashatjuk le, még hozzáfűzhetem, hogy Lewkowitsch „Fette, Oele u. Wachsarten“ c. jeles művének megfelelő fejezetei e kérdést a legmesszebbmenő részletekig tárgyalják. __