Vegyi Ipar, 1918 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1918-01-15 / 1. szám

Budapest, 1918. január 15. Tizenhetedik évfolyam, 1. szám. Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue a vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja. OCCi fu­estes, unabhängiges ung. fachorgan der chem. Industrie, Szerkesztőség és kiadóhivatal. Redaktion und Administration. BUDAPEST, VIII., Népszinház­ u. 49. Felelős szerkesztő I A VÁD AZ RFPT okleveles mérnök Verantworte Redakteur CarlZ.rU­­nijUL.1­ 1 dlpl. Ingenieur Megjelenik minden hó 15. és 30. napján. Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. Előfizetési ára: Egész évre 20 korona. Jahresabonnement: 20 Kronen. Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át. Szerkesztőségi telefon: József 9—75. Hogyan nyerjük meg a békét? — Az átmenetgazdaság problémái. — Eddig az volt a kérdés, hogyan nyerjük meg a há­borút? Ez ma már túlhaladott álláspont kezd lenni és most már az a gondunk, hogy miképen nyerhet­jük meg a békét, miképen győzhetünk abban a küz­delemben, amely a békével fog kezdődni. Kétség­kívül az az ország nyeri meg a versenyt, amelyik a többinél hamarabb lát a rendes munkához. Szokás lett azt mondani, hogy a békés gazda­ságra való átmenetet ugyanúgy kell megszervezni, mint annak idején a mozgósítást. Kiki megkapja előre a maga szerepét, s mihelyt megadták a jelt, megy minden ütemesen magától, mint egy felhúzott óramű, pontosan a megszabott pályán. Ezt szép el­gondolni, de meg is kell csinálni. Meg kell csinálni de nem úgy, hogy évekkel előre, mintegy üvegházban termelt tervek kerülje­nek kivitelre, hanem úgy, hogy eleven szer­vezet kerüljön szembe az eleven élettel. Mindig fognak változni a viszonyok, mindig közbe fog jönni valamely előre nem látható körülmény és mindent elveszíthetünk, ha nem fogunk a kellő gyorsasággal mindent megtudni, minden alkalmat felhasználni, ami csak saját érvényesülésünkre szol­gálhat. Különösen a vegyészeti iparnak kell résen állnia! Emberöltőkre terjedő időkre dől el most a vegyé­szeti ipar sorsa, elsőrangú követelmény tehát, hogy ezekben az elhatározó nagy időkben ne szobatu­dósok, se elfogult érdekeltek, hanem gyakorlati hús­ból és vérből való, eleven szakemberek, igazi te­hetségek kerüljenek a vezéri pozíciókba. És ha már itt is huzamos állami beavatkozást kell igény­be venni, az ne egy „rólunk nélkülünk“, hanem egy messzetekintő, mindent átfogó és az egészet előse­gítő erőforrás legyen. Először is szénről kell gondoskodnunk. A szén adja a lelket az egész vegyi iparba, ahol szén van, ott minden lesz, ahol szén nincs, ott semmi sem lehet. Másodszor vaggonok legyenek. A vaggon a szá­razföld hajótere, amiről tudjuk már, hogy az életet jelenti. Ne vesztegeljenek a vagyonok, ne tűnjenek el ezrével fölösleges utakra, ne tegyenek üres jára­tokat és ne kelljen 600 km távolságról kérni és várni azokat. Harmadszor pedig emberek legyenek. Mennyien fognak visszajönni és mennyien nem tudják majd, hogy mihez fogjanak. A katonákon, foglyokon kívül felszabadulnak az emberek a kereskedelemből, ahol áru hijján egyelőre munkaszünet lesz, a hadi alkalmi iparokból, háborús organizációkból, stb. stb. Ezek túlnyomó részét maga a vegyi ipar lesz képes foglalkoztatni, csak meg­legyen a módja annak, hogy kiki helyére találjon. Negyedszerre, de nem legkisebb gondnak marad a nyersanyag kérdése. Belföldi vagy külföldi anyag, belföldi, vagy külföldi fogyasztásra oly kérdéseket vet fel, amiket elméletileg sohasem lehet sem helye­sen, sem közmegnyugvásra elintézni. Mellékes is itt az elmélet, fő az, hogy minél hamarabb kézzel­fogható árú és áruval bejárható piac legyen. A vegyészeti iparnak csaknem minden ága oly természetű, hogy annak révén mindenki örömest fog adózni a magyar államnak, akár belföldön, akár külföldön. Ha csak a legfőbbeket tekintjük, akkor is látjuk, hogy pl. az intenzív gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlen lesz a műtrágya, a szőlőápoló­szerek, úgyszintén a petróleum melléktermé­keinek sorozatával. Az élelmezéshez szükség van cukorra, alkoholra, növényi olajokra, zsírfélékre. Az építkezésekhez okvetlenül kell a cement, a mész, kátránytermékek, mázolószerek. Egészségügyi cik­kekhez fertőtlenítő szerek, szappan, gyógyszerek. Ruházati iparhoz festékek, cserző és appretáló szerek, vegyszerek. És ez mind csak első lélekzet­­vételre van felsorolva és mind olyan ipar, amely­nek termékeit mindenfelé szét fogják kapkodni, csak hozzáférhetők legyenek. Itt az idő, hogy a közérdek vezesse és rendezze a fölmerülő szükségleteket és ha a vegyészeti ipar erős tempóval indulhat a nagy versenyben, akkor első­sorban a közérdek fog rajta nyerni és épen ezért akarjuk megnyerni magunknak a békét előre­látásunkkal! gyár is, a „Kafr-el-Hayt,“ egyik alexandriai német cégnek a tulajdona. Az olajsajtolók maradéka, az olajpogácsa és a belőle készített liszt a legértéke­sebb takarmány. Az egyptomi gazdák azonban ennek az értékes takarmánynak nagy részét Angliának adják el. Az olajpogácsa-kivitelből tájékozást lehet szerezni az egyptomi pamutipar nagyságáról. 1900- ban az olajpogácsakivitel 60.000 tonna volt, míg 1914-ben már 110.000 tonnára szökött fel. Az egyp­tomi pamutolajipar 1900—1914 években átlagosan évenként 85.000 angol tonnát dolgozott fel. A cotton­­olajipar Egyptomban valószínűleg oly arányokat fog ölteni, hogy kivitelre igen kevés mag fog jut­hatni, ámbár a háború a fejlődésben visszaesést hozott. A német olajmalmok, amelyek a háború előtt nagyrészt egyptomi és amerikai nyersanyagra voltak utalva, a háborúban a behozatalt nélkülöz­ték, ami fő okozója a németországi olajhiánynak. Mivel pedig Egyptom mindinkább jobban űzi az olajtermelést, azért Németországnak és a monarchiá­nak is más forrásból kell olajmagvakról gondos­kodni. Elsősorban Déloroszországról lehet szó, ahol a pamuttermelés az utóbbi időben nagy mértékben haladt előre, valamint az egyptomi Szudánról, ahol a pamut vadon megterem. Mindenféle új és használt legolcsóbban FALUD­­ES ELEKKEL beszerezhető BUDAPEST, v. kép., FALKIMIKSA­ UTCA 6. szám. Sürgönyeim SEGEL. Vízmentes ponyvák kölcsön is adatnak. Telefon: 82—37, 175-80. Harmatta János villamos forrasztások gyára részvénytársaság Szepesváralja. Hordók. Tartányok. | | mindennemű ngn|||| gépzsirt (torotte), petróleumot K 9 A­ U II ICIdlIUK gép és henger-­s stb. legjutányosabban szerezhetik be. STARK ALFRÉD olajgyári raktára Budapest, V., Csáky­ utca 32. sz. Telefon: iroda 11—51. Telefon 66—83. Vagyontételek azonnal raktárakból szállíthatók. Pamutipar Egyptomban. Már ősidőktől fogva ismeretes a pamut és annak alkalmazása Egyptomban, de termelése egészen a XIX. század elejéig korlátolt volt és főleg csak egyik indiai fajra terjedt ki, amellyel azonban exportra nem igen volt érdemes foglalkozni. Idővel megváltozott a helyzet, olyannyira, hogy ma már egész Egyiptom harmadrészében pamut terem ga­bona helyett. Mindazonáltal még ma sem lehet szó fejlett egyiptomi textiliparról, csak olyan gyárakról, amelyek a pamutszálat a magtól elkülönítik, vagy amelyek a magot tovább feldolgozzák. Azok a vál­lalatok, amelyek a magot a szálaktól elválasztják, „Associated Cotton Ginners of Egypt, Ltd.“ cég alatt tömörültek és a termést közvetlen a termelő­től vagy a bizományostól veszik meg. A szálakat a magtól való elkülönítés után préselik és a nyers­pamutot az alexandriai kereskedőknek adják el. Vetés céljából a magból bizonyos mennyiséget vissza­adnak a termelőnek, egy részét exportálják, a többit pedig az olajmalmoknak adják el. Az olajmalmok jelentősége évrő-évre nő. A „Kafr-el-Zayat Cotten Co. Ltd.“ és az „Egyptian Salt and Soda Co. Ltd.“ modernül berendezett olajgyárak. A pamutmagvak olajtartalmának kinyerése tulajdonképpen csak az újabb időknek az eredménye. Régebben csak vető­magvak céljaira értékesítették a magvakat és csak jóval később ismerték fel azt, hogy a magvak milyen értékes termékek. Hogy milyen nagymeny­­nyiségű magról van szó, kitűnik abból, hogy a pamuthüvelyben a mag súlya kétszerese a pamut­szálénak. A kisajtolt olajat, a cottonolajat három­negyed részében a belföldön használják fel étke­zési célokra. A maradékot exportálják és részben az egyptomi szappan- és gyertyagyárak dolgozzák fel. Az olajpréselő üzemek közül figyelmet érdemel a „Deutsche Baumwollsaat A. G.“ Alexandriában, amely a német Orientbank támogatásával létesült 1 millió márka alaptőkével. A legnagyobb elválasztó Szabadalmi hírek. A szabadalmi törvény 48. §-a értelmében a felszólalást tartal­mazó beadványok bélyegmentesek, a 35. § szerint pedig a beje­lentő költségeinek megtérítésére nem kötelezhető. Részletes fel­világosítással szolgál a szerkesztőség. B —7813. Bálint Béla gépészmérnök, Budapesten és Benedek Lajos vegyészmérnök, Barátkán, Eljárás tető­fedő-anyag előállítására. Papirosból, nemezből stb. megfelelő vastagságú lemezeket alakítunk és ezeket fém­bevonattal látjuk el. A fémbevonatot elektrolytikus úton vagy porlasztott fémnek ráfuvatásával is létesíthetjük. F—3942 Frohmader Alfréd ügyvéd, Nürnberg, Eljárás fonható szálak előállítására. Fanemű vagy fűszerű nö­vényeket (nápk­ot, sást, tengerifüvet stb.) közönséges vagy kissé emelt hőmérsékleten hígított nátronlúgba áztatunk, az áztatás közben vagy az után enyhe mecha­nikai mozgatással szálaikra bontunk, a szálakat a duzza­dás vagy oldódás folytán megváltozott kötőanyagoktól elkülönítjük, majd szükség esetén ismételt mozgatás köz­ben megmossuk, megszárítjuk és tovább feldolgozzuk. L—4182. Gesellschaft für Linde’s Eismaschinen A. G., Hölriegelskreuth. Eljárás levegő vagy egyéb gázelegyek szétbontására. A főszabadalomban védett eljárás fogana­­tosítási módja, mely abban áll, hogy az argon kiválasz­tására szolgáló rektifikáló oszlop melegforgalma leg­alább egyenlő az oszlopban feldolgozott összes elegy elgőzölgési melegével. M —6118, Nürnberger Metall-­­ Lackierwaarenfabrik vorm. Gebr, Bing A. G., Nürnberg. Eljárás ételség elő­állítására. A fagyó­masszát és a hűtőkeveréket két különböző jellegű mozgásnak vetjük alá. A fagyómasszát forgásnak és rázásnak, a hűtőkeveréket ellenben csakis rázásnak vetjük alá. S—8662 Dr. Strache Hugó tanár, Bécs. Eljárás és ké­szülék szénnek maradék nélkül való elgázosítására vál­takozó Üzemű generátorokban. A gázosítási folyamat alatt a gáztalanító tértől az elgázosító térbe való átmenetnél gőzt fuvatunk be. A gáztalanító térbe befuvatott gőzt a melegfuvatásnál fellépő forró fáradt gázok felhasználá­sával nagyobb ammóniákhozam elérése céljából gyengén (800°C alatt) túlhevített állapotban alkalmazzuk stb. Sch—3505. Schaar Manó okleveles mérnök, Monor. El­járás kalmmszilikát-gipszköves műtrágyák előállítására. Káliumszilikátot legalább annyi tiszta gipszkőliszttel (Ca­SO4 -1- 2 H20) keverünk, mint amennyi a megőrölt szilikátban lévő összes káliumoxidnak káliumszulfáttá való képzéséhez szükséges. Aktiengesellschaft Johann Harmatta Fabrik elektrischer Schweissungen Szepesváralja. Fässer. Reservoire.

Next