Vegyi Ipar, 1927 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-20 / 1. szám

2 ildil. A száraz krémeknek ez a díszpéldánya a következő előírás szerint készül: 7 1000 gr. Stearin 250 ,,, lig. aramon, caust. 10°o~és 800 glicerin 7950 „ aqua deszt. Elkészítése következőképpen történik : A sztearint enyhe hőmérsékleten megolvasztjuk, majd 50 C fokig lehűlni engedjük. A glicerint a vízzel összemérve, 60 C-ra felmelegítjük. Mikor ezt a hőmérsékletet meg­haladta, az ammóniát hozzáadjuk, utána pedig vékony sugárban az olvasztott és még 60 C. hőfokú sztearint élénk, folytonos keverés közben beleöntjük. Néhány másodperc múlva az egész massza sűrű tömeggé kezd átalakulni,, amely egyenlőre kocsonyás, opalizáló, kissé áttetsző színű, de a folytonos keverés és a fokozatos lehűlés folytán elveszíti áttetsző színét és mi­re kihűl, teljesen m­att, de hófehér színű, feltéve, hogy az alap­anyagok jó minőségűek voltak. Az így előállított szá­raz krém jó lehet ott, ahol a készített mennyiségen néhány napon belül kézfeladásban túladhatnak, mivel az ilyen olcsón előállított krémet nem érdemes té­n­gelybe tölteni, hiszen rövidesen annyira beszáradna­, hogy a kellemetlen reklamációknak özönét zúdítaná fejünkre. Nagy hátránya még az is, hogy a szokásos­ gyógyszereket nem lehet vele elkeverni, mert ha ki­hűlés után intenzívebben keverjük, kötött vizének leg­nagyobb részét elbocsájtja,, amit azután nem lehet vele többé felvétetni. Lényegesen megjavíthatjuk, ha a víz­nek legalább eg­yharmadrészét glicerinnel pótoljuk, mi­által beszáradásra való hajlandóságát lényegesen le­­csökkenthetjük. Általában az ammóniumhydroxyddal ké­szített krémek nem olyan tartósak, mint a többi alkáli- hydroxydokkal, illetve alkálikarbonátokkal készített krémek. A szárazkrémek lényegükben nem egyebek, mint félig elszappanosított, illetve sztearinszappannmal emulgált sztearinemulziók. Tehát nem szappanok, mivel a bennük levő sztearinmennyiség nincsen teljesen elszappanosítva, hanem csak felerészben, esetleg még annyira sem. SCisHseOi-f-K^COs­­ 'iC^Hg.^CoK-j-HaO-pCC^ Sztearin, hamuzsír, szappan, vizi széndiox­id. Molekulasúly: (284)2 138. Ha tehát a szárazkrémben levő sztearinmennyiség­et teljesen el akarnák szappanosítani, abban­­az esetben 568 súlyrész sztearinra 138 súlyrész hamuzsírt kellene venni, de mivel az így készült krém kozmetikai célokra nem volna alkalmas, azért nem egészen fele mennyiséget vesszük az aequivalens mennyiségnek, mint azt az alábbi receptekből láthatjuk. Egy igen kedvelt és jó konzisz­­tenciájú krémet adó recept a következő: 1000 gr. stearin 2000 ,,, glicerin 28 Bc. 2000 ,, aqua deszt. 100 ,, kal. carb. bisdep. Elkészítése úgy történik, hogy a hamuzsírt 500 gr. desztillált vízben feloldjuk, a megmaradt desztillált vizet összemérjük a sztearinnel és glicerinnel, eg­y üstben gázlángra tesszük és addig hevítjük, míg a sztearin teljesen felolvad; ezután a desztillált víz egy részében felolvadt hamuzsirt óvatosan, kis részletekben hozzá­adjuk, ügyelvén arra, hogy túlságosan sok hamuzsirt egyszerre ne töltsünk bele, mert esetleg annyira fel­pezsegne, hogy az edényből kifutna. A hevítést már most mindaddig folytatjuk, míg a pezsgés, illetve a massza emelkedése teljesen megszűnik és a masza egyenletesen forr az üstben, anélkül, hogy erősebben habzana. Mikor az így elkészített krémet a tűzről levesszük, megmérjük és az elpárolgott mennyiséget forró desz­tillált vízzel pótoljuk.. Gondosan kel­l ügyelnünk arra, hogy a hamuzsír teljesen elhasználódjék és a főzési processzus befejezését ne hirtelenkedjük el, mert ha a hamuzsír összmennyisége nem alakult át szappanná, abban az esetben a massza grizes lesz, amin már csak úgy tudunk segíteni,, ha az egész masszát még­­gyszer jól átfőzzük és annak megtörténte után a teljes ki­­hűlési­ kikeverjük. A teljes kihűlés után azután meg­­illatosíthatjuk, amire azonban csak később fogunk rá­térni. Mint a fenti receptből láthattuk, 1000 gr. sztearinira csak 100 gr. hamuzsirt használtunk fel, holott annak a teljes elszappanositására kb. 243 gr. hamuzsir kel­lett volna. Egy másik, ugyancsak igen jó konzisztenciájú kré­met a következő előírás ad: 1000 gr. stearin 1500 ,, aqua deszt. 70 ,, kat. carb. bisdep. 40 ,,, nátr. carb. dilapsum 3000 glicerinum pur. 28 Bé. Elkészítése teljesen úgy történik, miint az előbbié. Kissé konszisztensebb készítményt nyerünk, ha a sztearint nátriulmhydroxyddal szappanosítjuk el. Ez a krém különösen olyan speciális krémek készítésére al­kalmas, amelyeknél még valamely hatóanyagot akarunk a kész krémbe utólagos eldörzsölés után bekebelezni, aminek például a bismuth, oxychloratum stb. Egy ilyen száraz krém előállítására szolgál az alábbi előírás: 1000 gr. stearinum pur. 200 ,, sol. natr. hydroxydati 36Bér 60Na(OH) in bac. 2500 ,, glicerinum pur. 28Bé. 1500 aqua deszt. Különösen zsíros arcbőrü egyéneknek, továbbá mi­­tesseres és pattanásos arcbőrüeknek igen jó szolgálatot tesz a következő, csodás hatású szárazkrém: 1000 gr. stearinum purum. 2500 ,, glicerinum pur. 28Bé. 2500­­ aqua deszt. 80 ,, kat. carb. bisdep. 120 „ natr. boracicum. Elkészítése teljesen azonos a többi krémével. A bór­­savas nátriumot akkor kell benne feloldani, mikor az elszappanositás már teljesen befejezést nyert. Mikor pedig a bórsavas nátrium is teljesen feloldódott a már előzőleg teljesen elszappanosodott masszában, kez­detét veszi a krémnek a teljes kihűlésiig tartó kike­verése. Általános szabályként megemlítendő, hogy mindenkor a legjobb minőségű és legtisztább anyagokkal készítsük a krémeket. A főzést nikkelből, esetleg­ emailtírozott vaslemezből készült üstben foganatosítsuk. A kikeve­rést üvegből vagy porcelánból előállított pistilummal végezzük. A töltéshez és átrakáshoz celluloidból ké­szült lapocot alkalmazzunk. Különösen óvakodjunk at­tól, hogy a krém vas-, réz- vagy faedénnyel érint­kezésbe kerüljön,, mert ezáltal elveszíti szép, hófehér kinézését. Ha valamely hatóanyagot ak­arunk a krémbe bele­keverni, akkor azt a teljes kihűlés után azonnal eszkö­zöljük, mert ha másnap tesszük azt, mikor a krém már teljesen megmerevedett, akkor a krémnek szép, sima, egyneművé való eldörzsölése csak igen hosszú és fáradságos munka után sikerül, esetleg csak egy por­cellánból készült kenőcseldörzsölő gép használata ve­zethet a kellő eredményre. Ha azonban az ilyen ható­anyagot a krém teljes kihűlése után, a megmerevedés előtt adjuk hozzá, akkor az minden komplikáció nélkül, könnyű szerrel szép simára keverhető.. Szárazkrémek főzéséhez szoktak illatos vizeket is használni, pl. rózsavizet, narancsvirágvizet stb. Az ilyen drága anyagoknak a főzés előtt való hozzáadása tel­jesen céltalan, mert a bennük levő illatos anyagok a használt magas hőmérséklet folytán egyrészt teljesen elillannak, másrészről pedig a szaponifikálási művelet közben teljesen felbomlanak. A krémeket rendszerint a teljes kihűlés után kell illatosítani. Az illatosításhoz lehetőleg ajkah­álló illó­olajokat és mesterséges illatosító anyagokat használ­junk. Az illatosítással N/jó/o—26e-ig mehetünk, ízlés és minőség szerint. Alábbiakban néhány kiválóan bevált krémillatosító elő­­írást közlünk: Flieder. 48 gr. terpineol 5 ,, heliotropin 12 ,, aubepine 2 „ citronellol 1 „ pl. geran. Rem­. Rose. 20 gr. citionellol 10 „ ol. geran. Reun. 2 jonon a 3 ,, phenylaethylalcohol 2 ,, diphenylmethan 3 „ malanol dr. Schmitz 20 ,, geraniol pur. 1 ,, isoeugenol 2 ,, zibet artef. fl. Heiko 1 „ phenylacetaldehyd Muguet. 20 gr. linalool 20 „ hydroxycitronellal 20 ,, terpineol 10 „ jonon a 5 ,, malanol Violette. 60 gr. jonon 2 ,, methylheptin carb. 20 „ iris artef. fl. „Flora“ 2 ,, muskinol-Heiko 3 ,, methyljonon Ha azt akarjuk, hogy a krémnek gyöngyházfénye le­gyen, akkor 3—5% alkoholt kell az illatositóval hozzá­adni. VEGYI IPAR Mésznitrogén. Irta: Horn Aladár oki. vegyészmérnök. A növények egyik legfontosabb tápanyaga: a nit­rogén. A növények nitrogénszükségletét az istállótrágya szolgáltatta és szolgáltatja ma is legnagyobb részben, de mivel a mezőgazdaságban mostanában fokozódó mértékben kezdi tért hódítani a gép, amivel együtt jár az igavonó állatok számának csökkenése, azért nem tudnánk a növény nitrogénszükségletét ellátni, ha a tudomány már előre nem gondoskodott volna a külön­féle nitrogén-műtrágyával arról, hogy a növény nit­rogénhiányt ne szenvedjen. Ezek között egyik legfon­tosabb: a mésznitrogén. Mayer 1878-ban állította elő először a kalciumcian­­amidot. Technikai jelentősége csak 1895-ben, Frank és Caro felfedezésével veszi kezdetét. A két felfedező báriumkarbid, káli és kokszon keresztül 700° C mellett vezetett nitrogént és vízgőzt. Később a báriumkarbid1 helyett az olcsóbb kalciumkarbidot használták. Ugyan­ebben az időben kísérletezik Rothe is ezzel a problé­mával, de ő az előbbiekkel szemben azon a véle­ményen van, hogy nem Ca(CN)2, hanem CaCN2 kelet­kezik a kalcium­karbid­ és a nitrogén egyesüléséből.­ 1. szám: így a mésznitrogén felfedezése Frank, Caro és Rothe nevéhez fűződik. Freudenberg ajánlja először a mésznitrogént mű­trágyának és az amonszulfáttal egyenértékűnek tartja. Technikai akadálya volt a nagybani előállításnak, hogy nem volt teljesen alkalmas anyag, amely 1100° C-nak hosszabb ideig megfelelne, másrészt a mezőgazdák nem fogadták szívesen, mert »kalciumciánamid« néven kezd­ték forgalomba hozni és a »cián« szó szöget ütött a mezőgazdák fejében. Talán ez az oka, hogy most a »kalciumciánamid«, mint »mésznitrogén« kerül a for­galomba. A mésznitrogéngyártás lényege: kalciumkarbidon 1100° C-on nitrogént vezetnek keresztül. CaC2+2Na CaCN2+C. A kalciumkarbidot, amelyet acetylén előállítására is használnak, égetett mész, megőrölt koksz, anthrazit vagy faszén (kevés hamutartalommal) meghatározott meny­­nyiségben az u. n. karbidkemencében 3000° C-nél he­vítik. CaO+3CO^CaC2+CO. Fontos a karbidgyártásnál, hogy az anyagok kis mennyiségben tartalmazzan­ak fosz­­for-, arzén- és magnéziumoxidot. A karbidgyártásnál legelőnyösebb egyenárammal dolgozni, de ma már a különféle ka­rbid­k­emencék juigig vannak építve,, hogy azok­hoz nem fel­tétlen szükséges egyenáramot használni) A karbid vízzel gyorsan acetylént fejleszt és ezért óvni kell a nedvességtől. A tiszta kalcium­karbid 349 liter, a technikai 300 liter acetyléngázt fejleszt. A technikai karbid 80—90% tiszta kalciumkarbidot, égetett meszet és szenet tartalmaz. A nitrogént Frank és Carol, vagy Linde eljárása szerint nyerik a mésznitrogén gyártásához. Az előbbi generátorgázt vezet rézoxidon és rézen keresztül, a keletkezett széndioxidot eltávolítják és a megmaradt nitrogént használják a gyártáshoz. Az utóbbi a leve­gőből állítja elő a nitrogént. A kalciumkarbidot megtörik és megőrli. A karbidot előre melegítik, de mivel a reakció exotherm, további hő hozzáadása nem szükséges. A reakció exotherm volta miatt nagy elővigyázatosságot kell kifejteni,, mert. 1300° C. körül a mésznitrogén szétesik, természetesen a használt karbidtól függ elsősorban, hogy a szétesés hány °C.-nál megy végbe. A megtört és megőrlött kar­bid a kemencébe kerül, amely négy részből áll: előmelegítő, fűtő, reakció és hűtő.­ A kemencén keresztül ellenkező irányba nitrogént vezetnek, hogy a reakció hőjét kihasználják és ezt a meleg nitrogént használják fel a friss karbid melegítésére.) A kemence sűtő részé­ben hozzák az anyagot a szükséges­ hőfokb­a. A reakció részben már nem lesz közvetlen hevítve, mivel a reakció exotherm. A kemence utolsó részében, a hű­tőben a forró mésznitrogént lehűtik és a kőkemény anyagot a törő,­ illetve az őrlőkhöz viszik. A kemencéből kikerült mésznitrogén kemény és nagy darabos. A törést és az őrlést különféle típusú törők­ben és malmokban végzik. Polzenius 10% klórkalciumot kever a karbid közé és ezzel a reakció temperaturáját 1100-ról 800° C-ra csökkenti; hátránya, hogy a kész áru nagyon hygrosko­­pikus és így nehezen raktározható. Carlson 5% flour­­kalciumot használ katalizátornak, amelynél a reakció 900° C-nál megy végbe. A kész mésznitrogén még kevés kalciumkarbidot tartalmaz, amelyet vízzel, illetve víz­gőzzel távolítanak el. A forgalomba kerülő mésznitrogén 18—22%­ nitrogént tartalmaz. A tiszta kalciumciánamid nitrogéntartalma 35%. Ezenkívül szenet, klórt, kalciumoxidot, kovasavat és kevés foszfort tartalmaz. A mésznitrogén értéke körülbelül az amonszulfáttal egyenlő, hatása azonban lassabb. Hátránya, hogy porzik és ezért géppel szórják el. Számos eljárás ismeretes, amely a porzás meggátlására szolgál. A sok között a legmegfelelőbb a D. R. P. 225297, amely zsírral, vagy olajjal keveri a mésznitrogént, az így kezelt mésznitrogén ugyan még a raktározásnál vesz fel vizet, de nitrogénveszteség nincs. A földben a vízzel és CCL- vel cianamid és dicianamid keletkezik, de az újra ammó­niákká alakul át és ezért a mésznitrogént a gabona vetése előtt kell 1—2 héttel elszórni. Készítenek a mésznitrogénből amóniákat: CaCNa% 3H2O=2NH3%CaCO3.­ Ez a reakció a földben lassan megy végbe. Az iparban 150—160° C-nál nyomás mel­lett dolgoznak. Az amoniákgyártáshoz elhasznált mész­nitrogén elenyésző ahhoz képest, amit a mezőgazda­ság, mint műtrágyát, felhasznál. Felsőiparisko- „ 1­4 évi üzemi és labora­lát végzett tóriumi gyakorlattal bel- vagy külföldön állást vállalna Szives megkeresések „MEGBÍZHATÓ" jelige alatt a kiadóra kéretnek.­­”Ice Cog** Kakas-cipőpaszta BENES TESTVÉREK R.-T., GYŐR. Vegyészmérnök cement- és cukorgyári gyakorlattal állást keres. Szives ajánlatok „CEMENT“ jeligére a kiadóba. DdM­Bm Szállítmányozás U N Q n R S rt­­ és beraktározási vállalat Telefon: BUDAPEST v ker., Fálk, Miksa­ utca 3. szám. N­EDOR ÉS MIKLÓS T. 98-01 WIEN S. M. (Jngár, Nordwestbahnhof, Magazin 3. i § A MH I tmm r. S L il 11 U L* BUDAPEST, VACI-UT-T. 152. Gőz- és erőtelepek, kompressorok, vácuumszivattyúk, készülékek extrahálás, lepárlás, finomítás céljára. Besűrítő és gözülögtető készülékek, centrifugák, szűrőprések, keverő- és szárítókészülékek. Tartá­­nyok. Csővezetékek. Vashordók. Koch- und Verdampfapparate, Vacuum- und Kestner, Verdampfapparate, Destillier-, Rettifizier- und Extraktionsapparate, Autoclaven, Montcjus, Trockenapparate, Condensationsanlagen.

Next