Vegyi Ipar, 1928 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-16 / 1. szám

XXVII. évfolyam Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, Vili. Népszín­­ház­ utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoron­­kint 0-24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0-30 pengő. ~ Magyar posta takarékpénz­tári számlaszám: 48.466. ~ ~ Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: József 431-76 -------------- -----­' nm Budapest, 1928 január 16 áz VEGYI IPAR Felelős szerkesztő: ^ Verantwort­.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. 1. szám A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Ältestes, unabhängiges ung. Fachorgan der ehern. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. ~ Jahresabon­nement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administra­tion: Budapest, Vili. Népszm­­ház-u. 49. Anzeigegebühreri f* 1 mm Höhe der äfruAA brei­ten Spalte 0.24 ^JJ^jAus­­landsanzeigen25°/oAufschlag —• Ungarische PosisDarkassa Scheek-Konto Nr. 48.446 ~ Redaktions- u. Administrá­­tionstelefon : Józset 431-76 Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie Olvasóinkhoz ,4 . EGYI IPAR“ 26 év óta a hazai vegyészeti ipar, gyógyvegyészeti ipar, erjedés­­ipar cukor- és élelmiszeripar minden fontosabb műszaki és kereskedelmi mozzanatának hű krónikása. A legkiválóbb hazai és külföldi szakembereknek, valamint külföldi fiók­­szerkesztőségeinknek közreműködésével az 1928. évben fokozottabb mértékben szolgáljuk lapunk olvasóinak ipari, üzleti és erkölcsi érdekeit. Bizonyára saját érdekében cselekszik, ha az 1928. évre szóló előfizetési díjat (24 pengőt) kiadóhivatalunkhoz juttatja. A szaksajtó a közgazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, melynek fenntartását elő­segíteni: nemzeti kötelesség! Kiváló tisztelettel a „ Vegyi Ipar“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A zsirkémia és zsiripar újabb haladása. A Magyar Kémikusok Egyesülete fenti címen igen látogatott előadó-estélyt tartott, melyen Dubov­itz Hugó dr. vegyészmérnök ismertette behatóan a zsir­kémia és zsiripar újabb módszereit. Lapunkat az elő­adáson felelős szerkesztőnk képviselte, ki az előadás­ról kivonatosan a következőkben számol be: Előadó elsősorban a zsirkémia és a zsiripar szinte­­tikus módszereit ismertette, melyek ma még a kezdet kezdetén vannak, de szép reményekkel kecsegtetnek a savak »neutralizálása« (eszterifikálása), vegyes glice­­ridek előállítása, polimerizált (kondenzált) zsírok ké­szítése és szénin­diogén­ekitek zsírsavakká, zsírokká és viaszokká való átalakítása terén. Az olajgyártásban a háború alatt felszerelt extrak­­torokat jobbára üzemen kívül helyezték, mert bár na­gyobb olajnyeredéket adnak, az extrakciós liszt tel­jesen zsírtalan lévén, eladhatatlan. Igen elterjedtek az Anderson-féle folytonos üzemű csigasajtok. Nagy érdeklődést keltettek a növényolajok szára­dására vonatkozó újabb elméletek, melyek a gyakor­lattal és tapasztalattal jobb összhangban vannak. Elő­adó a régi Mulder-féle magyarázattal szemben; a növényolajok száradását kolloidkicsapódással magya­­rázta, melyet ultraibolyafény indít meg. Kevés szikkatív jelenlétében az egyáltalán nem száradó olivolaj, sőt az ásványolaj is megszilárdul, ha erős diffúzfénynek vagy mesterséges ultraibolyafénynek tesszük ki, ép­­gy megszilárdulnak vákuumban, szénsav- és nitrogén-at­moszférában is ultraibolyafény hatására. A telitellenség mégis szükséges, de nem az oxidálhatóságra (amely csak kísérőjelenség), hanem a polimerizálódás létre­jöttére, ez okozza a nagy molekulákat, melyek a kol­­laidkicsapódást létrehozzák. Persze, sok egyéb tüne­mény is lefolyik egyúttal, mely a külső képet eltor­zítható­­. Különös a­ helyzet a zsírbontó-iparban és szappangyárainkra kissé kiábrándító, hogy a zsírbon­­tás szappan­gyártás céljaira ma alig jár előnnyel. A glicerinipart az Amerikában megindított etilénglikol­­gyártás idegesíti. Az etilénglikól a glicerinnek — mint előadó tréfásan megemlítette — é­d­e­s­testvére, sokban teljes értékű pótlója, sőt mint fagyás elleni szer, jobb is nála,, némely iparban azonban a glicerint nem he­lyettesítheti. Amerikában a földgázban található etilén­ből készítik, egy másik felhasználható forrása a pet­­róleumipar krakkolása, melynél sok etilén és homológ szénhidrogén keletkezik. A zsírhidrogénező­­iparán­k nincs kellőleg foglalkoztatva. Érdekes, hogy a hidrogénezett zsírok­ban az izoolajsav jellemző alkotórész, melyről a zsír felismerhető, illetve identifikálható. A sztearingyártás erős visszafejlődésben van, miután főfogyasztója, a gyertyaipar talaját vesztette, másrészt ami gyertyát készítenek is, nem a drága sztearrinból, hanem a rosszabb, de olcsóbb paraffin­ból készítik. Új fogyasztókat a sztearin számára ed­dig nem sikerült találni, ami annál nagyobb baj, mert a mellékterméke, az olefin vagy elain a folyton fejlő­dő textilipar folytán úgy nálunk, mint külföldön, s növekvő keresletnek örvend. Ez valósággal rákény­szeríti az iparit, hogy új módon készítsen elaint, a sztearin ballasztja nélkül. Az oly növényolajok zsír­savai, melyek száradó olajokat nem tartalmaznak, pl. az olivolaj, e célra az elain teljes értékű pótlói; bel­földi olajaink azonban telítetlenebb zsírsavakat is tar­talmaznak, melyek állandó tűzveszélyt rejtenek maguk­ban a textilipar számára. Ezért a kémikusok polimeri­­zációval a jódszámot leszorították és ezzel a tűz­veszélyt megszüntették. A közönséges módszerekkel polimerizált zsírsavak azonban túlságosan viszkózusak. Újabban nafténsavakat, sőt nafténszappanok és ás­ványolajok elegy­ét is sikeresen használják elain helyett. Az erősen hanyatló gyertyaipar arra bírja a technikusokat, hogy a gyártástechnika javításával a költségeket csökkentsék. Igen érdekes a, folytonos üzemű gyertyamártógép, mely végtelen szalagszerűen összekötözött gyertyabelet addig húz át a paraffinon, míg kellő vastagságot elért, azután szétdarabolják. A szappan kémiája inkább teoretikusan fejlődött. Kitűnt, hogy a, tisztára kolloidmagyarázat túlzás, mert a­ szappan egy része mindig krisztalloidan, vagyis mo­lekulárisan oldódik. A szappan technikája igazi hala­dást nem mutat, sőt talán — átmenetileg — kissé visszafejlődőben van. Az érdeklődéssel hallgatott előadáson ipari életünk igen számos kitűnősége vett részt. Talbot-centrálé. — írta: Sümegi László dr. — Az újságok és szaklapok úgyszólván nap-nap után közölnek kisebb-nagyobb cikkeket a Talbot-vertu­álé­­­val kapcsolatosan. A közleményeknek csak igen kis része foglalkozik azonban a dolog lényegével és a­ laikus előtt az egész ügy úgy van beállítva, mintha az a főváros és a kereskedelemügyi miniszter között ha­talmi kérdésben lejátszódó pártharc lenne. Sajnos, ná­lunk minden kérdésbe, de különösen akkor, midőn az közérdeket is érint, mindjárt politikumot kevernek, ami­nek következtében a kérdés csak a legritkább eset­ben oldódik meg tényleg a köz javára. A Tab­­­ot­­centráléval kapcsolatban is jelentkezik ez a morbus hungaricus! Pedig ez az ügy, mint már néhány­ szak­ember helyesen megállapította, nemcsak azt a kérdést volna hivatva eldönteni, hogy vájjon akkor lesz-e ol­csóbb az áram termelése, ha az új centrálét Bár­hidán állítják fel, avagy Budapesten vagy Várpalotán , hanem azt is, hogy szénkincsünk okszerűbb felhaszná­lása szempontjából helyesebb energiatermelési mód-e a szenet rostélyon közvetlenül elégetni, avagy célsze­rűbb-e a szénből eltüzelése előtt az összes belőle ki­termelhető értékes anyagokat előzően kitermelni. A szakemberek eddigi hozzászólásaiból csak az világuilt ki, hogy e kérdés még ma is tisztázatlan, mert amiint látszik, a számítások végeredményét mindig az befolyá­solja, hogy az illető szakember e kérdéssel szemben milyen álláspontot foglal el. Az ilyen nagy horderejű kér­désben, mint amilyen a­ Talbot-centrálé létesítése, a nagyközönség is joggal elvárhatja, hogy a nagy szén­kincsnek, melyet a létesítendő centráléban fel fognak használni, miképpen való értékesítési módjai­kből is kapjon felvilágosításokat az illetékes köröktől. Az érde­kelt feleknek e kérdésben való végleges állásfoglalása sokkal nagyobb horderejű, scrkhrgyi a megállapodá­sok létrejötte után a kérdés felett azután nyugodtan napirendre lehessen térni, abban a boldog­ hitben, hogy az most már tényleg véglegesen és helyesen el vant döntve. Az üzembe invesztálandó tőke mindenesetre kisebb lesz, ha a­ szenet közvetlenül rostélyon fogják elégetni, mint az esetben, ha a szénből elégetését megelőzőleg értékes anyagait is ki akarják termelni, mert ebben az utóbbi esetben a kitűzött célok szerint a főüzem mel­lett még több-kevesebb­ üzemágat is kell létesíteni, melyek mind költséges berendezést igényelnek. Ezeknek az üzemágaknak helyes vagy helytelen működése az­után az egész üzem üzleti eredményeit nagy mérték­ben befolyásolhatja­. Ha azonban a szénből kitermel­hető anyagok értéke megérdemli a költséges beren­dezéseket és a műszaki megoldás is helyes, akkor fe­ kérdést csakis ilyen módon szabad megoldani­, annál inkább, mert közgazdaságilag is így helyesebb. Amint látjuk, a kérdés helyes megoldása nemzetgaz­daságilag sokkal nagyobb jelentőségű, semhogy e kér­désben titkolózni szabadna és éppen azért az illetékes körök ez ügyre vonatkozó nyilatkozatainak nem szabad sokáig késniök. Az olyan hatalmas méretű telep, mint aminőnek az új centrálét tervezik, a köz­gazdasággal oy messze ellágazó kapcsolatokban áll, hogy ha azt helytelen elvekből kiindulva létesítik, az azok eredményeképpen jelentkező deficit igen széles rétegeket érinthet. És éppen az ebből való aggodalom­ az, ami sokakban nyugtalanságot kelt. A megfelelő szakszerű felvilágosítást mielőbb követeljük! LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEKET ÉS A K| A I VTSI/ A I AA F C? I F Fi F­­/C F T renc*a kivitelben gyárt saját mechani- T \ 1 « i \ L. 111 i \ / \ I 1*1 L_ i\ L- L. VJ L. i\ L. I kai, üvegtechnikai és asztalos üzemeiben ALAPÍTÁSI ÉV: 1899. TELEFON: J. 335-74 és 323-95. BUDAPEST, IX., laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára LI­LIOM­ UTCA 46. I FESTÉKKERESKEDELMI R.-T. festékek, vegyicikkek, kén-­­­­ BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 27. SZÁM. - TELEFON: TERÉZ 207—28. SAV, SÓSAV ÉS SALÉTROMSAV­­ ANALITIKAI VEGYSZEREK ÉS VOLUMETRIÁS OLDATOK Dr. DEÉR ENDRE LABOR­ATÓRIUMA, / BUDAPEST, IX. KERÜLET, RÁDAY­ UTCA 18. / TELEFON : JÓZSEF 323-23.

Next