Vegyi Ipar, 1928 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1928-01-16 / 1. szám
XXVII. évfolyam Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili. Népszínház utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoronkint 0-24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0-30 pengő. ~ Magyar posta takarékpénztári számlaszám: 48.466. ~ ~ Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József 431-76 -------------- -----' nm Budapest, 1928 január 16 áz VEGYI IPAR Felelős szerkesztő: ^ Verantwort.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. 1. szám A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Ältestes, unabhängiges ung. Fachorgan der ehern. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. ~ Jahresabonnement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administration: Budapest, Vili. Népszmház-u. 49. Anzeigegebühreri f* 1 mm Höhe der äfruAA breiten Spalte 0.24 ^JJ^jAuslandsanzeigen25°/oAufschlag —• Ungarische PosisDarkassa Scheek-Konto Nr. 48.446 ~ Redaktions- u. Administrátionstelefon : Józset 431-76 Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie Olvasóinkhoz ,4 . EGYI IPAR“ 26 év óta a hazai vegyészeti ipar, gyógyvegyészeti ipar, erjedésipar cukor- és élelmiszeripar minden fontosabb műszaki és kereskedelmi mozzanatának hű krónikása. A legkiválóbb hazai és külföldi szakembereknek, valamint külföldi fiókszerkesztőségeinknek közreműködésével az 1928. évben fokozottabb mértékben szolgáljuk lapunk olvasóinak ipari, üzleti és erkölcsi érdekeit. Bizonyára saját érdekében cselekszik, ha az 1928. évre szóló előfizetési díjat (24 pengőt) kiadóhivatalunkhoz juttatja. A szaksajtó a közgazdasági élet nélkülözhetetlen szerve, melynek fenntartását elősegíteni: nemzeti kötelesség! Kiváló tisztelettel a „ Vegyi Ipar“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A zsirkémia és zsiripar újabb haladása. A Magyar Kémikusok Egyesülete fenti címen igen látogatott előadó-estélyt tartott, melyen Dubovitz Hugó dr. vegyészmérnök ismertette behatóan a zsirkémia és zsiripar újabb módszereit. Lapunkat az előadáson felelős szerkesztőnk képviselte, ki az előadásról kivonatosan a következőkben számol be: Előadó elsősorban a zsirkémia és a zsiripar szintetikus módszereit ismertette, melyek ma még a kezdet kezdetén vannak, de szép reményekkel kecsegtetnek a savak »neutralizálása« (eszterifikálása), vegyes gliceridek előállítása, polimerizált (kondenzált) zsírok készítése és szénindiogénekitek zsírsavakká, zsírokká és viaszokká való átalakítása terén. Az olajgyártásban a háború alatt felszerelt extraktorokat jobbára üzemen kívül helyezték, mert bár nagyobb olajnyeredéket adnak, az extrakciós liszt teljesen zsírtalan lévén, eladhatatlan. Igen elterjedtek az Anderson-féle folytonos üzemű csigasajtok. Nagy érdeklődést keltettek a növényolajok száradására vonatkozó újabb elméletek, melyek a gyakorlattal és tapasztalattal jobb összhangban vannak. Előadó a régi Mulder-féle magyarázattal szemben; a növényolajok száradását kolloidkicsapódással magyarázta, melyet ultraibolyafény indít meg. Kevés szikkatív jelenlétében az egyáltalán nem száradó olivolaj, sőt az ásványolaj is megszilárdul, ha erős diffúzfénynek vagy mesterséges ultraibolyafénynek tesszük ki, épgy megszilárdulnak vákuumban, szénsav- és nitrogén-atmoszférában is ultraibolyafény hatására. A telitellenség mégis szükséges, de nem az oxidálhatóságra (amely csak kísérőjelenség), hanem a polimerizálódás létrejöttére, ez okozza a nagy molekulákat, melyek a kollaidkicsapódást létrehozzák. Persze, sok egyéb tünemény is lefolyik egyúttal, mely a külső képet eltorzítható. Különös a helyzet a zsírbontó-iparban és szappangyárainkra kissé kiábrándító, hogy a zsírbontás szappangyártás céljaira ma alig jár előnnyel. A glicerinipart az Amerikában megindított etilénglikolgyártás idegesíti. Az etilénglikól a glicerinnek — mint előadó tréfásan megemlítette — édestestvére, sokban teljes értékű pótlója, sőt mint fagyás elleni szer, jobb is nála,, némely iparban azonban a glicerint nem helyettesítheti. Amerikában a földgázban található etilénből készítik, egy másik felhasználható forrása a petróleumipar krakkolása, melynél sok etilén és homológ szénhidrogén keletkezik. A zsírhidrogénezőiparánk nincs kellőleg foglalkoztatva. Érdekes, hogy a hidrogénezett zsírokban az izoolajsav jellemző alkotórész, melyről a zsír felismerhető, illetve identifikálható. A sztearingyártás erős visszafejlődésben van, miután főfogyasztója, a gyertyaipar talaját vesztette, másrészt ami gyertyát készítenek is, nem a drága sztearrinból, hanem a rosszabb, de olcsóbb paraffinból készítik. Új fogyasztókat a sztearin számára eddig nem sikerült találni, ami annál nagyobb baj, mert a mellékterméke, az olefin vagy elain a folyton fejlődő textilipar folytán úgy nálunk, mint külföldön, s növekvő keresletnek örvend. Ez valósággal rákényszeríti az iparit, hogy új módon készítsen elaint, a sztearin ballasztja nélkül. Az oly növényolajok zsírsavai, melyek száradó olajokat nem tartalmaznak, pl. az olivolaj, e célra az elain teljes értékű pótlói; belföldi olajaink azonban telítetlenebb zsírsavakat is tartalmaznak, melyek állandó tűzveszélyt rejtenek magukban a textilipar számára. Ezért a kémikusok polimerizációval a jódszámot leszorították és ezzel a tűzveszélyt megszüntették. A közönséges módszerekkel polimerizált zsírsavak azonban túlságosan viszkózusak. Újabban nafténsavakat, sőt nafténszappanok és ásványolajok elegyét is sikeresen használják elain helyett. Az erősen hanyatló gyertyaipar arra bírja a technikusokat, hogy a gyártástechnika javításával a költségeket csökkentsék. Igen érdekes a, folytonos üzemű gyertyamártógép, mely végtelen szalagszerűen összekötözött gyertyabelet addig húz át a paraffinon, míg kellő vastagságot elért, azután szétdarabolják. A szappan kémiája inkább teoretikusan fejlődött. Kitűnt, hogy a, tisztára kolloidmagyarázat túlzás, mert a szappan egy része mindig krisztalloidan, vagyis molekulárisan oldódik. A szappan technikája igazi haladást nem mutat, sőt talán — átmenetileg — kissé visszafejlődőben van. Az érdeklődéssel hallgatott előadáson ipari életünk igen számos kitűnősége vett részt. Talbot-centrálé. — írta: Sümegi László dr. — Az újságok és szaklapok úgyszólván nap-nap után közölnek kisebb-nagyobb cikkeket a Talbot-vertuáléval kapcsolatosan. A közleményeknek csak igen kis része foglalkozik azonban a dolog lényegével és a laikus előtt az egész ügy úgy van beállítva, mintha az a főváros és a kereskedelemügyi miniszter között hatalmi kérdésben lejátszódó pártharc lenne. Sajnos, nálunk minden kérdésbe, de különösen akkor, midőn az közérdeket is érint, mindjárt politikumot kevernek, aminek következtében a kérdés csak a legritkább esetben oldódik meg tényleg a köz javára. A Tabotcentráléval kapcsolatban is jelentkezik ez a morbus hungaricus! Pedig ez az ügy, mint már néhány szakember helyesen megállapította, nemcsak azt a kérdést volna hivatva eldönteni, hogy vájjon akkor lesz-e olcsóbb az áram termelése, ha az új centrálét Bárhidán állítják fel, avagy Budapesten vagy Várpalotán , hanem azt is, hogy szénkincsünk okszerűbb felhasználása szempontjából helyesebb energiatermelési mód-e a szenet rostélyon közvetlenül elégetni, avagy célszerűbb-e a szénből eltüzelése előtt az összes belőle kitermelhető értékes anyagokat előzően kitermelni. A szakemberek eddigi hozzászólásaiból csak az világuilt ki, hogy e kérdés még ma is tisztázatlan, mert amiint látszik, a számítások végeredményét mindig az befolyásolja, hogy az illető szakember e kérdéssel szemben milyen álláspontot foglal el. Az ilyen nagy horderejű kérdésben, mint amilyen a Talbot-centrálé létesítése, a nagyközönség is joggal elvárhatja, hogy a nagy szénkincsnek, melyet a létesítendő centráléban fel fognak használni, miképpen való értékesítési módjaikből is kapjon felvilágosításokat az illetékes köröktől. Az érdekelt feleknek e kérdésben való végleges állásfoglalása sokkal nagyobb horderejű, scrkhrgyi a megállapodások létrejötte után a kérdés felett azután nyugodtan napirendre lehessen térni, abban a boldog hitben, hogy az most már tényleg véglegesen és helyesen el vant döntve. Az üzembe invesztálandó tőke mindenesetre kisebb lesz, ha a szenet közvetlenül rostélyon fogják elégetni, mint az esetben, ha a szénből elégetését megelőzőleg értékes anyagait is ki akarják termelni, mert ebben az utóbbi esetben a kitűzött célok szerint a főüzem mellett még több-kevesebb üzemágat is kell létesíteni, melyek mind költséges berendezést igényelnek. Ezeknek az üzemágaknak helyes vagy helytelen működése azután az egész üzem üzleti eredményeit nagy mértékben befolyásolhatja. Ha azonban a szénből kitermelhető anyagok értéke megérdemli a költséges berendezéseket és a műszaki megoldás is helyes, akkor fe kérdést csakis ilyen módon szabad megoldani, annál inkább, mert közgazdaságilag is így helyesebb. Amint látjuk, a kérdés helyes megoldása nemzetgazdaságilag sokkal nagyobb jelentőségű, semhogy e kérdésben titkolózni szabadna és éppen azért az illetékes körök ez ügyre vonatkozó nyilatkozatainak nem szabad sokáig késniök. Az olyan hatalmas méretű telep, mint aminőnek az új centrálét tervezik, a közgazdasággal oy messze ellágazó kapcsolatokban áll, hogy ha azt helytelen elvekből kiindulva létesítik, az azok eredményeképpen jelentkező deficit igen széles rétegeket érinthet. És éppen az ebből való aggodalom az, ami sokakban nyugtalanságot kelt. A megfelelő szakszerű felvilágosítást mielőbb követeljük! LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEKET ÉS A K| A I VTSI/ A I AA F C? I F Fi F/C F T renc*a kivitelben gyárt saját mechani- T \ 1 « i \ L. 111 i \ / \ I 1*1 L_ i\ L- L. VJ L. i\ L. I kai, üvegtechnikai és asztalos üzemeiben ALAPÍTÁSI ÉV: 1899. TELEFON: J. 335-74 és 323-95. BUDAPEST, IX., laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára LILIOM UTCA 46. I FESTÉKKERESKEDELMI R.-T. festékek, vegyicikkek, kén- BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 27. SZÁM. - TELEFON: TERÉZ 207—28. SAV, SÓSAV ÉS SALÉTROMSAV ANALITIKAI VEGYSZEREK ÉS VOLUMETRIÁS OLDATOK Dr. DEÉR ENDRE LABORATÓRIUMA, / BUDAPEST, IX. KERÜLET, RÁDAY UTCA 18. / TELEFON : JÓZSEF 323-23.