Vegyi Ipar, 1930 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-15 / 1. szám

4. oldal. SB, neupatentblau GA, lakkblau CB, patentblau A, neptungrün SBN, patentblau 1. és neptungrün SG. Ezután a mintát konc. kénsavval kezeljük, azon­nal elszíntelenedik, az éter is színtelen marad és szürke csapadék marad vissza. Eszerint már csak: neptunblau B, neupatentblau GA, patentblau A és L jelenléte valószínű, mivel a többi csak megváltoz­tatja a színét konc.­kénsavval. A vizsgálandó anyagot most 10° B é­s nátrium­­hidroxiddal kezeljük; egy idő múlva elszíntelenedik és a felette levő folyadék halványrózsaszínű; a táb­lázat szerint ez csak neptunblau B lehet, mert neptun­blau GA nátriumhidroxiddal világoszöldeskék mara­dékot ad és a felette levő folyadék vörösbarna. A patentblau B: világoszöldeskék maradék, színtelen folyadék. A patentblau A viszont világos vöröses­lila maradék és színtelen folyadék. Természetesen a munkát igen elősegíti az, ha nagy mintagyűjtemény áll rendelkezésre, nemcsak külön­böző színekből, hanem az egyes színekből több alapanyagra kicsapva. VEGYI IPA 15 Az energiatermelés új irányai különös tekintettel Magyarország széngazdaságára — írta: Lindauer János vegyészmérnök — nagy veszteséggel jár a gyáriparban a hihetetlen rossz és elavult szíj- vagy kötélhajtás, ami által főleg a malomipar, textilipar stb. iparok veszítenek olyan széntömeget, hogy azokkal egy nagy villamosművet állandó üzemben lehetne tartani. Az olcsósághoz való ragaszkodás, az új­­bentnázástól való idegenkedés nemcsak az illető iparágnak, hanem az egész ország­nak is mérhetetlen kárt okoznak. A legtöbb sziláttér 85% hatásfokú, ennél több nem is lehet, nagyobb 1500—2000 L. E.-es gyárban tehát csak a transz­­misszió 225—300 L. E. veszteséget jelent. A nyugati államokban már erélyesen, nagy arányokban lesze­relték a szijhajtásokat és azokat magas, 98,5% hatás­fokú görgő- vagy fogazott láncokkal pótolták. Míg nálunk, leszámítva az autógyártást, e téren semmi haladás nincsen, addig külföldön máris annyira jv­­ott­ak, hogy széles, 50—60 cm. láncheveder­rel 1000 L. E.-nél nagyobb erőket is átvisznek, sőt villamosműveknél 45° alatt ferdén fogazott áttét 15.000 —21.000 L. E. átadására is képes! Mi egyelőre még távol vagyunk ilyen teljesítményektől, de abban az esetben, ha min­d­e­n gyárat felszerelnének modern fogaskerékátélellel, a magyar ipar évenként 150.000— 200.000 tonna szenet takarítana meg. Hogy a gyárakban minden munkahelyiség világos és áttekinthető legyen, valamennyi fogazott láncáttét a földbe helyezett csatornákba építendő, ezeket vi­szont vaslemezborítással és azonkívül még csapó­­ajtókkal kell ellátni, nehogy az áttét üzem közben valamely kődarabtól, egyéb idegen tárgytól megsé­rüljön, vagy éppen szakadás, törés miatt komoly zavart idézzen elő. Ennek az eltérő elrendezésnek az a következménye, hogy a hely szabadon marad a gépek számára, nem kell az egyes szíjkorongok és áttétek miatt folyton kitérni és nem­ fordulnak elő lecsúszó vagy elszakadó szíjak által üzemi balesetek, ami nem megvetendő haladás az ipari egészségügy és közbiztonság terén. Vegyészeti és akármilyen más gyárnak értéke a gépberendezéstől függ, tehát az épület nyugod­tan elhanyagolható a gépezet javára és előnyére. A legtöbb gyár fölépítése tetemes pénzáldozatokat kö­vetel, mivel sok, teljesen fölösleges »nagyszabású« építkezésre pazarolják a meglevő nagy tőkét, amit azután az általános gépészeti berendezésnek kell ala­posan megsínylenie, pedig sok gyárnál észszerű, ta­karékos építkezéssel az összes költségek 30—40%-a megtakarítható lenne. Azonkívül nagyon jelentős szén­­megtakarítást érünk el, ha tömörít­j­ük a ma­gyar gyáripart, vagyis ha egy 1000 L. E.-es központi gépházzal 10 egybeépített, földszintes, különféle gyárat hajtunk, ahelyett, hogy tíz külön­álló gyárat építünk egyenkint KM­ L. E.-es kicsi gépekkel, ilyen gyártömörítéssel óriási elő­nyöket érhetünk el és a magyar ipar versenyké­pességét hatványozhatjuk a felére, sőt harmadára csökkentett üzemköltségekkel. Ezek után rátérhetünk a magyar folyamhajózás részletes tárgyalására, miközben okvetlenül szem előtt kell tartanunk, hogy eltekintve a Volgától, mely a Káspi-tengerbe ömölve, zsákutcába kerül, a Dunát kell a legnagyobb európai folyamnak elismerni, amelynek kizárólagos birtokára elsősorban Magyar­­országnak van történelmi joga és hivatása. Mivel azonban technikai alaposság nélkül a dunai hajózást nem lehet újabb és jobb alapokra fektetni, szükséges, hogy a folyami hajók előpazarlását és nagy szén­­fogyasztását megszüntessük. Folyamhajózásunk két nagy hibája: alacsony gőznyomás, példátlan szén­fogyasztással és a legrosszabb szerkezetű lapátos ke­rekek és hajócsavarok. Midőn az egész világon a jelenleg épülő nagy tengeri hajók tekintélyes részét 10—20.000 L. E.-es motorokkal szerkesztik, nem okoz­hat nehézséget a dunai hajózáshoz szükséges 600—800 tonnás közepes uszályhajók és 300—160 tonnás, köny­­nyű személyszállító hajók célszerű, takarékos üzemű, néhány száz L. E.-es motoros gépezettel való föl­szerelése sem. Ha ez a magyar folyamhajózásban rövidebb-hosszabb idő alatt megvalósulna, teljesen füstmentes, hygiénikus gépüzem volna minden hajón és eltűnne a Dunáról a tényleg »festői« látvány, melyet a gyönyörű, fekete vastag füstoszlopok az egy­III. szerű halandóknak nyújtanak és egyúttal a szén­fogyasztás a felére csökkenne, ami nagyon kívánatos és helyénvaló. Kétségtelen ugyan, hogy ilyen messzemenő reform a mostani gazdasági helyzet miatt nem igen lehet­séges, de annyit mégis változtathatunk az állapoto­kon, hogy legalább minden újonnan épülő hajót tervezzenek motorizált gépekkel, a már meglévő ha­jókat pedig modern gáztüzeléssel és nagyfelületű lég­­nevetőkkel lássák el. Azonkívül a lapátos kerekek és hajócsavarok szintén a legrosszabbak közé tartoz­nak, mivel a legtöbb lapátos kerék mozdulatlan, fix lapátokkal van fölszerelve, amelyek fer­dén csapnak a vízre és újra ferdén, sok vizet emelve távoznak abból; ez természetesen sok energiát fogyaszt, miáltal ilyen lapátos kerekek ha­tásfoka nem több, mint 45—55%. Viszont a hajó­csavaroknál sem jobb a helyzet, mert ezek közül is a legrégibb formák használatosak; míg tengeri és főleg hadihajókon 75% hatásfokú csavarok működ­nek, addig a dunai hajókon beépített közönséges hajócsavarok még 60% hatásfokot sem érnek el. Mindehhez méltó befejezés gyanánt csatlakozik a hajótest bájos liszteszsák formája és a hirtelen szélesedő, egészen középkori hajóorr, mely a vizet nem is bírja széthasítani, ahogyan az szükséges volna, hanem csak maga előtt tolni és ezért az uszályok előtt egész domb képződik torlódott vízbe­ menet közben, főleg ha áramlás ellen haladnak. Ezért a hajók olyképpen építendők, hogy egyformán V3 rész jusson az egész hosszúságból a hajóorra, törzsre és farra, nem pedig úgy mint mostan, hogy 3 rész jut egyedül a hajótörzsre. A mostaniak helyett olyan csuklósan fölerősített mozgólapátú hajtókerekek szükségesek, amilyenek Amerikában évtizedek óta üzemben vannak. E lapátos kerekek olyan szerkezetűek, hogy az excenterrel és mozgatórudakkal egybekötött lapátok merőlege­sen haladnak át a vízben. Újonnan épülő hajónál a főgép a hossztengellyel párhuzamosan beépített, 8 hengeres gyorsforgású álló nyersolaj- vagy gáz­motor, 400 -800 L. E. teljesítőképességgel, amely széles, fogazott lánchevederrel közvetlenül hajtja a lapátos kereket, miáltal a legnagyobb hajó is egé­szen úgy működik, mint egy automobil. Biehn János vegyészeti gyára Központi iroda: Budapest, IX., Ferenc körút 46 Telefon : Aut. 878-03 Fedéllemez. Kocsikenőcs. Karbolineum. Hidegaszfalt. Aszfaltmasztix. Tovottekenőcs. Útépítés LABOR TUNGSRAM Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár R.-T. Budapest Központi iroda, VI., Király­ utca 12. szám Telefon: 241-16 • Kérjen árajánlatot! kiválóan jó minőség­ben és tisztaságban versenyképes ár mellett szerezhetők be! 1. szám Legújabb vívmányok a vegyészeti ipar terén A bejelentés tárgya egyelőre a jogtalan használat ellen védelemben részesül. Ezen bejelentések el­len a közzététel napjától (1929 dec. Ifi-tól) számí­tandó 2 havi határidőn belül felszólalás adható be. Dr. Annaratone Duillo vegyészmérnök, Torino. El­járás robbanó­motorok égési anyagainak javítására. Benzinhez, benzolhoz, szeszhez stb. 2% és 10% között változó mennyiségben oly éghető anyagokat keve­rünk, amelyeknek a forrási hőmérsékletük 70 C°-nál kisebb, gőznyomásuk 20 C° mellett 50 mm. higany­oszlopnál nagyobb és gőzölgési melegük legalább egy­­harmadrésszel nagyobb, mint a javítandó égési anyag gőzölgési melege. A. M. Byers Company, Pittsburg. Eljárás kovács­­vas előállítására. A fém széntartalmát bessemetezés útján 0.10% alá csökkentjük és azután a fémet a frissítő salakfürdőbe öntjük. Elassica gumikereskedelmi r. I., Budapest. Eljárás és készülék felületek tisztítására és fertőtlenítésér . A liszlítandó vagy portalanítandó, illetve fertőtlení­tendő felületre nyomás alatt álló tisztító, illetve fer­tőtlenítő folyadékot bocsátunk és a felületet, rajta ide-oda tologatott gumilapok segélyével mossuk. I. G. Farbenindustrie A. G., Frankfurt, mint dr. Földi Zoltán budapesti vegyészmérnök jogutódja. El­járás aromás vegyü­letek­­ -alkáli származékainak elő­állítására. Aromás vegyületeket aromás szulfonsavak­­nak alkáli- vagy aral kilesztereivel hozzuk reakcióba. 1. G. Farbenindustrie A. G., Frankfurt. Eljárás mesterséges kaucsuk előállítására. Dimetilbutadiént isoprénnel vagy eritrénnel vagy isoprénnel és erit­­rénnel vagy ezek homológjaival együtt, az emulgáló eljárás szerint fehérjének, emulgáló szereknek stb. vizes kolloidális oldatai jelenlétében, polimerizálunk, ezeket a kevert polimerizálási termékeket, szokásos módon, különösen finom elosztású töltőanyagokkal való keverés után vulkanizálást elősegítő szereknek hozzáadásával vagy ezek nélkül, vulkáni­zá­ljuk. I. G. Farbenindustrie g. G., Frankfurt. Eljárás áruk nemesítésére, különösen textiláruknak kártevők ellen való megvédése céljából. Az árukba quaterner foszfoniumbázisok sóit inkorporáljuk. Th. Goldschmidt A. G., Essen. Eljárás és szer mindennemű kártevők és csirák veszélytelen irtására. A célnak megfelelő (irtó) gáz- vagy gőzhalmazálla­­potú, éghető szerves anyagokat éghetetlen gázokkal keverve fuvatunk a kezelendő anyagokba. Hedman Nils Olov bányatulajdonos, Näslund, Nils Róbert mezőgazda, I­arsson Johan Dávid mezőgazda, Alvsby( Svédország). Eljárás réztárgyak edzésére. Az ed­zendő (keményítendő) tárgyat kb. 6003 C-ra hevítjük, azután tömény kénsavból, tömény salétrom­savból és hamuzsírból álló edzőfürdőbe mártva, le­hűtjük. Hausz Ferenc gépmű­hely osztályvezető, Budapesten. Eljárás kenőolaj előállítására. Gépkenésre alkalmas növényi vagy ásványi olajhoz kémiai vagy mechanikai után kénmájat keverünk. Herzog Reinhold gyáros, Leipzig. Eljárás gereznák cserzésére és festésére. A gereznát a bőroldalon lévő irharészek és tetemrészek megtartása mellett először festjük, mire az irharészek és tetemrészek eltávolí­tása után az irha, illetve a bőr cserzését végezzük el. Lackwerke, Japonika G. m. b. H., Köln. Braunsfeld b­aktericidhatású mázolószer. Oly vízben nehezen ol­dódó szerves baktericid anyagokat tartalmaznak, me­lyek a felhevíthető mázolószerben teljesen vagy rész­ben oldódnak és megszáradás után finoman elosztva maradnak. Szigeti Gábor műegyetemi m. tanár, gázgyári igaz­gató. Budapest. Eljárás és berendezés vizgáznak gáz­­tartalmú szenekből való előállítására. A nyers tüzelő­anyagot a vizgázgenerátort melegre fúvó levegő be­hívásakor keletkező magas hőfokú generátorgáz ön­melegével, célszerűen a vízgenerátor fölé épített, azzal egy közös teret alkotó aknában, gázosítjuk ki és a teljesen kigázosított tüzelőanyagból a tulajdon­képpeni vizgázgenerátorokban tiszta vizgázt állítunk elő. Gesellschaft für Strahlungschemie G. m. b. H., Ham­burg Wilhelmsburg. Eljárás nemesített kátrány elő­állítására, amelynél a kátrányt aldehidekkel konden­záljuk vagy hozzá aldehidek és fenolok stb. ismert kondenzációs termékeit adjuk, azáltal jellemezve, hogy az ily módon nemesített kátrányhoz az olva­dási pont emelése céljából lágy vagy kemény szurok helyett, olcsó, ásványi olajokból vagy bitumines pa­lákból nyert bitument 10—120% mennyiségben, to­vábbá 1—5%-nyi ként adagolunk és a nemesített kátrányt, levegővel vagy ozomizált levegővel való ezt követő megmunkálás után homogén, az útépítésben alkalmazható készítménnyé alakítjuk át. Schmidt Caspar vegyész, Heidelberg. Eljárás táp­szerek és testápolószerek nemesítésére alkalmas vi­tamintartalmú adalékanyagok előállítására. Héjtala­­nított, olajtartalmú pamutmagvaknak megőrlése ál­tal nyert pamutmaglisztet vízzel kilúgozzuk és a nyert kivonatot szilárd tápanyagoknak és élvezeti

Next