Vegyi Ipar, 1935 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-20 / 1. szám

[ XXXIV. évfolyam 4­­­9 VO1—­ Budapest, 1935. január 20. Golf­/&*1 -172/73 1. szám. V./ Megjelenik minden hó 15-én és 30-án — Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. — Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, IX., Mester­utca 11 sz. — Hirdetési ár­, egy hasáb millimétersoron­­kint 0*30 pengő. Külföldi hidetéseknél 0 40 pengő. — Magyar postatakarékpénztári számlaszám 48.4^6. — Szer­kesztőségi és kiadóhivatal: Telefoni 43—1—76.­­VEGYI IPAR A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort­.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. — Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. — Jahresabon­nement: 24.— Pengő. — Redaktion und Administra­tion : Budapest, IX., Mester­utca 11. Anzeigegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0 30 Pengő. Aus­­landsanzeigon 0.40 Pengő. — Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr. 48.466, — Redaktions- und Administra­tionstelefon: 43—1—76. EEEE Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Dubovitz Hugó 1883-1935. A magyar vegyészeti iparnak és a magyar vegyész­­társadalomnak nagy hazottja van. Dr. Dubovitz Hugó okleveles vegyészmérnök, törvényszéki és rend­őrségi hites vegyész, a­­Magyar Kémikusok Egyesüle­tének alelnöke és tiszteletbeli tagja, a Mérnöki Ka­mara választmányi tagja, magánmérnök, stb. az euró­pai hírű zsiradékké­mikus újév reggelen életének 52-ik évében szívattak következtében hirtelen elhunyt. Dubovitz Hugó 1883. szeptember hó 16-án Buda­pesten született. Elemi- és középiskolái Budapesten végezte. Szakkiképzését 1901—1905. években a buda­pesti kir. József-műegyetemen kapta, ahol 1905-ben vegyészmérnöki oklevelet nyert. Még jóformán kezé­ben sem volt a diploma, amikor már a Flóra első magyar sztearingyertya- és szappangyár v. I. mint laboratóriumi vegyészt alkalmazta. Mi sem mutatja jobban Dubovitz nagy tehetségét, mint az, hogy há­rom évvel később már a gyár műszaki igazgatója. Közben 1907-ben megírja műszaki-doktori értekezését . Nitrogénoxidok hatása a zsírokra, különösen a tech­nikai szteam­nra címen, amely értekezéssel mérnök­­doktori címet nyer. Első állása végleg megmutatja neki az utat, ame­lyen egész tevékenysége a továbbiakban halad és amely után — a zsiradékkémia útján — Dubovitz t­a­l­á­l­m­ányai jelentős útmutató l­á­t­j­á­k. 1911-ben addigi működési helyét felcseréli a »Tu­rul- mészárostermékek feldolgozására alakult r. t. műszaki igazgatói állásával, amely pozíciójában kezd el foglalkozni a zsiradékiparnak az ideig még Ma­gyarországon meg nem honosodoa ágaival, így az olajfinomítással és ételzsír-gyártással. 1912. december 1-én egy szerencsétlen géprobbanás következtében­úlyos sérülés éri, úgy hogy gyári működését meg is szakítja és a magánmérnöki pályán­­értékesíti­­nagy tapasztalatait. Dubovitz munkájának nagy jelentősége tulajdonképpen ezzel veszi kezdetét. 1913. január 1-én megnyitja vegyészeti laboratóriumát és mérnöki irodáját. Ekkor már neve túlnőtt az ország határain, úgy hogy az új irodának szaktanácskérés céljából nemcsak a hazai cégek és hatóságok, de a külföldiek is gyakran látogatói. A bekövetkező világháborúban kétirányú munkásságot fej­t ki. Egyrészt laboratóriumát fejleszti nagyr­a. Most már nemcsak magánmegbízásokat teljesít, hanem úgyszólván valamennyi háborús »központ« vegyi vizs­gálatait is végzi. Mi sem jellemzi jobban mérnöki irodájának nagyvonalúságát, minthogy ezidőben 12 vegyészmérnökkel dolgozik. Másoldalról a háborús szükségletek növekedése folytán vegyi és főkép zsír- és rokonipari gyárakat tervez és rendez be. Ezek java része — közülük nem egy egészen új elvek és konstrukciók alapján — még ma is működésben . Hn valakiről, úgy Dubovitzról el lehet mond hogy technicus non fit, sed nascitur«. Már kora ifjúságában erős hajlama volt a kémiához és fizikához és akárhányszor látták kis karosszékében ülve, 1­5 éves barátaitól körülvéve, amint a gőzgép szer­kezetét magyarázta nekik. Nem egyszer zavarta meg a magyarázatot a konyha felől behallatszó dörrenés, ahol a tűzhely sütőjében a pöttömnyi vegyész szá­­r­ígatja készítményeit. Mint a belvárosi reáliskola tanulója már többet tud­ a kémia tanáránál. Osz­tálytársai, akik a rossz pedagógus­ hírében álló és magyarul nem igen tudó tanárukat nehezen értik meg, Dubovitzot kérik, hogy a tanórák előtt a szer­ves kémiát a Múzeum-kertben adja elő nekik. Dubovitz Hugó több szabadalom tulajdonosa volt. Első szabadalmát 1908-ban kapta. Ennek tárgya: Olajsav átalakítása szilárd zsírsavakká.­ Későbbi találmányai: vízlágyító berendezés, mesterséges viasz, különféle mérő műszerek, uj szerszámok stb. Ú­t­­t­ö­r­ő m­u­n­k­á­s­s­á­g­a azonban és k­i­v­á­lt­k­é­p­p ni a sztea­r­in n­v­c.r**« e­c és fin remit­á­s­á­r­a vonatkozi­k. Ezirántyú eljárásai európai hírt szereztek neki és a kémiai technológia alapvető iro­dalmának, az »Ullmann: Enzyklopedie der techni­schen Chemie« és a »Lunge—Bert: Methoden der technisch-chemischen Analyse« c. művek megfelelő fejezeteinek előkelő szakaszait képezik. Igen nagy szakírói munkásságot fejtett ki. Kis- és belföldi szaklapokban mintegy 2—3 száz szakcikket, 20—30 nagyobb értekezést irt. Cikkeinek egy része a Vegyi Iparban jelent meg. Könyvalakban megjelent önálló művei: Chemische Betriebskontrolle der Stearinfabrikation, 1910. Chemische Betriebs­kontrolle in der Fettindustrie, 1925. A szappangyár­­tás. Vegyészeti kisipari cikkek gyártása I. Ez utóbbi könyve különösen közkedvelt volt és igen nagy pél­dányszámban fogyott. Két évvel ezelőtt szívbaj támadta meg, amely las­sanként elhatalmasodott rajta. Bár kifelé és családja előtt jóideig titkolta betegségét, hónapokkal ezelőtt a gyilkos kór levette lábáról. Ágynak dőlt, tüdő­gyulladást kapott, amelyhez embólia járult. Egy hir­telen jött szívattak végzett vele. Dubovitz Hugó nemcsak kiváló vegyész, de jó ember és jó kolléga is volt, jóllehet, akik közelebb­ről nem ismerték, tartózkodó, látszólag rideg és nehezen felmelegedő egyéniségéből éppen az ellen­kezőjét vélték kiolvasni, őt is utolérte a jóemberek végzete: a szíve ölte meg, az a szív, amely a mások bajával úgy együtt tudott érezni, amíg dobogott. Halála mély megdöbbenést és osztatlan részvétet kellett összes ismerői között. Nagynevű munkatársa sír­­ánál a Vegyi Ipar igaz fájdalommal és megille­­tődéssel hajtja meg a tisztelet és kegyelet lobogóját! TARTALOM:­­ DUBOVITZ HUGÓ (nekrológ). ZSILINSZKY GÁBOR: Péti-só Egyiptomban (interjú). BRÜCKNER JÁNOS:­­1 hangosfilm gyártásának laboratóriumi fázisa. ULRICH H.: Flássaugyantok (II.). PÁLFFY LÁSZLÓ: Modern légyirtószerek. BAKTA GYÖRGY: Hipokloritos mosószerek. Legújabb­­­ron­ányok. Könyvismertetés. — Mű­szaki és vegyis jegyzetek. — Gyakorlat sz­ámára. — Vegyitermékke­reskedő. — Chemische Industrie (német melléklet). Veil n. és Társa Budapest, VII., Wesselényi­ u. 32. Telefon: 46-2­26 Vegyészeti gyárak és laboratóriumok berendezése Anyagvizsgáló és üzemellenőrző készü­lékek. D.T. St. saválló kőedény. Gebler­­saválló zománcedény. Reagenciák, la­boratóriumi cikkek és Heraeus-féle platinaeszközök állandó raktára.­­ PARAFA és FISZ MINDEN CÉLRA ! Csőszigetelő héjak. Expan­dált parafalapok. Szaksze­rű zajtalanítás MOSKOVICS EMIL Budapest, VI., Berlini tér 3. sz. Telefonszám: 21—3—38. SPECIÁLIS JÁRMUÜZEM HERCZ és DR. BÍRÓ Szabadalmatlan áruszállító triciklik 300 len­t­i VEGYI GYÁRAK ÁLLANDÓ SZÁLL Budapest, VII., Csokonai­ u. 8. Tel.: It Laboratóriumi felszereléseket erdély és szar­analytikai mérlegeket gyárt I. rendű kivitelben újan saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemben Siebert G. m. b. H. hanaui platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1899. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós méri Budapest, IX. Liliom­ utca 46. Tel.: 1. 33­5-74­4 »MERCK« és »KAM« vegyszerei­ vegytiszta minőségben. LINDNER DÁNIEL Trinu­m­ni isrmrinituiAit TECHNIKAI VEGYIANYAG.

Next