Vegyi Ipar, 1935 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-20 / 1. szám
1. szám. VEGYI IPAR &Umáó fotóipar* is hangosfilm gyártásának laboratóriumi fázisa — írta: Brückner János oki. gépészmérnök, a A modern hangosfilmgyártás útját a nyersfilm előállításától kezdve egészen a kész és vetíthető filmkópiáig végig kisérve, nagyszámú művelet során át ismételt kémiai, mechanikai, elektrotechnikai, optikai folyamaton keresztül, jutunk el a végeredményig Nagy általánosságban a gyártásban 3 főfázist különböztethetünk meg. Ezek: a nyersfilm előállítása, a hangosfilm felvétele és a film kidolgozása, illetve kópiák készítése. Jelenleg ez utóbbival, a film kidolgozásával és annak technikájával kívánunk foglalkozni. Az ismertetendő folyamatok megértéséhez mindenek előtt tudnunk kell, hogy a hangosfilmen 2 fotográfiai kép halad. Az egyik a kép, a másik a hang fotográfiája. A kép 18/21,5 mm-es fotográfiai kockák sorozatából áll, mely mellett jobb oldalt 2.5 mm szélességű folytonos sávon a képhez tartozó hang fotográfiája halad. E kettőt jobb- illetve baloldalon perforáció határolja, amelynek lyuksoraiba a felvevő, megmunkáló, illetve leadógépek fogasdobjai kapaszkodnak és a filmet továbbítják. Ily módon a filmszalag teljes szélessége 35 mm és általában 300 m-es tekercsekbe kerül forgalomba. A felvételeknél 2 szerkezet segélyével történik a hangos cselekmény megrögzítése. Az egyik szerkezet a képfelvevőkamara. Ebbe az exponálatlan képnegativ van befűzve és ez a fotográfiai gépek ismert elve alapján működve, másodpercenkint 24 — említett nagyságú — képkockát fotografál. A második szerkezetbe a hangnegativ van befűzve. Ez a kép felvevő kamarából több száz méterre is lehet és avval pontosan egyező fordulattal jár. A modern hangosfilm gyártás a hangrögzítésre az elhangzottakat komplikált elektromos és optikai folyamatokon keresztül fényingadozásokká alakítja át és e második, u. n. hangfelvevőben a fényingadozások egy 2,5 mm szélességű folytonos sávot exponálnak a hangnegatívra. A felvétel a műterembe történik, a film előhívása, valamint további feldolgozása a laboratóriumba megy végbe. A laboratórium tehát a műteremtől 2 beexponált tekercset kap: a hang-, illetve képnegatívot. E 2 negatív természetét illetőleg lényeges különbségeket mutat fel. Mint ismeretes, a fotográfiai réteg zselatinba ágyazott és egyenletesen elosztott halongénezüst-, leginkább brómezüstszemcsékből áll. E szemcsék nagysága 0,5—6 mikron nagyság között változik. A fény hatására a brómezüst szétbomlik ezüstre és brómra, mely szétbomlás azonban egyelőre latens és csak bizonyos redukáló anyagok hatására válik szabad szemmel láthatóvá. A redukáló anyagok általában organikus vegyületek és leginkább benzolderivátumok, mint pl. métel, hidrochinon, pirogallol, glycin stb. Az ezüstbromid megvilágítása által Kovács és Faludi filmlaboratórium mérnöke. A létrejött reakcióban szabaddá váló ezüst a hívás, vagyis a redukálás alatt mint katalizátor szerepel. Az előhívókban nagy általánosságban 5 fő alkatrész szokott lenni, u. m. 1. a már említett organikus redukáló anyag, 2. alkáli, mely a hívás hatékonyságát határozza meg, 3. nátriumszulfit, mely az organikus redukálóanyag oxidálódása ellen véd, 4. krómkáli, mely a hívás tempóját szabályozza és végül 5. a közös higuófolyadék, a víz. A hívást a fixálás követi, mely alatt a be nem világított brómezüstöt bioszulfát oldja ki. Meg kell jegyeznünk a képnegatívval kapcsolatban azt, hogy az pankromatikus természetű, vagyis a spektrum egyes színeit közelítően a természetes látásnak megfelelő feketedési értékben adja vissza, tehát az ortokromatikus anyagoktól eltérően, nem főleg a kék és ibolya színekre fogékony, hanem a vörös, sárga és zöld színek is a valóságnak megfelelő intenzitásértékkel okoznak feketedést. E palikromatikus anyagok a vörös felé még erősebben is szenzibilizáltak, aminek oka az, hogy a műtermekben használt reflektorok nagyobb részt vörös és sárga sugarakban a leggazdagabbak és így az Ipari Propagandafilmek MAGYAR FILMIRODA RT. IX., HUNGÁRIA-KÖRÚT 274 TELEFON : 46—3—46 Karbonpapírt gépíráshoz.? csak WA L BA ! Bárkány Walter, a Walba gyártmányok központi eladási irodája, Budapest, VI., Andrássy út 21. Laboratóriumi és üzemi gyakorlattal rendelkező Bróm-zselatin-emulzió készítő adja be ajánlatát ELSŐRENDŰ CSONTENYV ÉS BŐRENYV Hungária műtrágya- kénsav és vegyiipar r.-t.-nál Budapest, V. Árpád utca 8. Tel: 39-57 Leiner Fülöp és fia enyvgyárában, Újpest, I: 94-5-69 Leiner testvérek enyvgyárában, Újpest, T: 94-5-26 MAKLARY EMAIL IPARI •''iiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ARI L A K KO K LENOLAJ KENCE KŐBÁNYAI POLGÁRI SERFŐZÖ ÉS SZENT ISTVÁN TÁPSZERMÜVEK R.-T, SZAPPAN és OLAJGYÁRAI BUDAPEST, X., MAGLÓDI UT 17. ------ — —------ TELEFON : 48-4-90. Mosószappanok. — Pipereszappanok. — Kenőszappanok. — _____Marseillei szappanok. — Nő enyolajok. ---- ■ ■ I H II A szappan- és olajgyár Schützer J. és Fia ■I I II II Budapest X., Gyömrői-ut 8 • Telefon: 48-4-50 II I I! II llll!!llllllll!lllllllllllllll ll!llllllllllllllllllllllllllllllllll lllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllll ll!llllll!lllllllllllllllllllllll ^■1 MB mM Mosószappan. Nátron- és káliszappan. Borotva és pipere■-—-—j—szappan. Textilszappan — Növényolajok - Olajpogácsa. DR. HELVEY TIVADAR vegyészeti gyára Benzol. Toluol. Xylol. Borax. Nahalin. Föld-, szépített- és vegyi festékek, tetőfedőlemez. Kátrány- és aszfalttermékek. Szigetelési-, aszfaltozási és tetőfedési munkálatok elvégzése. KÖZPONTI IRODA, BUDAPEST, VI., EÖTVÖS U. 21. TEL: 27275. ♦ Fhabo llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll KONCENTRÁLT borotvaszappan 1 PERCES SZAPPANOZÁS! KROMOFÁG vegyészeti gyár, BUDAPEST, BIEHN JÁNOS VEGYÉSZETI GYÁRA Központi iroda: Budapest, IX., Ferenc körút 46 szám. — Telefon: 87-803. Fedéllemez ▲ Karbolineum a Torottkenőcs a Benzol Kocsikenőcs ▼ Aszfaltmastix ▼ Útépités ▼ Fűtőolaj ,FILIW jeligére e lap kiadóhivatalába. A magyar kir. földmívelésügyi miniszter 52.693. sz. eng. és Budapest szék.főv. tanácsa 55.874. VIII/1930. sz határozata alapján. NYILVÁNOS VEGYVIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM DR- GYÖRKI JÓZSEF okr. vegyészmérnök BUDAPEST, VI. LISZT FERENC-TÉR 6. TEL : 17-4-13 Szakvélemények. — Vegyelemzések. — Üzemellenőrzés, 'Wander' GYÓGYSZER ÉS TÁPSZERGYÁR R.T. Budapest, X. Kereszturi-ut 30—34. — 100 postahivatal. Vllamaltim 3. oldal, alkalmazott képnegatívot is e színek iránt kellett fogékonyakká tenni. Ennélfogva a képnegatívok még vörös fénynél sem kezelhetők, hanem vagy teljes sötétségben, vagy nagyon gyéren derengő zöld fényben. A negatívok hívása nagy körültekintést igényel. A képnegatív hívásánál a cél az, hogy lehetőleg egyöntetű erősségű negatívokat kapjunk. Ezért a kevésbé beexponált negatívot hosszabb ideig, az erősebben beexponáltat rövidebb ideig kell hívni. A képnegatív hívó általában lassabban dolgozik, hogy a kép részletdús legyen és a lassú hívásra jellemző féltónusok is kifejlődhessenek. A hangnegatív hívása a kép negatív hívásánál is kényesebb. Itt nagy gonddal kell vigyázni a felvételi rendszer, az alkalmazott hangnegatív minősége és hívó összetétele által meghatározott feketedési érték betartására. A helytelen hangnegatív hívás elronthatja, a legtökéletesebb hangfelvételt is. Éppen ezekért, mind a képnegatívnál, mind a hangnegatívnál minden egyes tekercs, sőt minden egyes jelenet hívása előtt az illető jelenetből egy leszakított darabot külön előhívnak és ezen próbák alapján állapítják meg minden egyes tekercs vagy jelenet hívási idejét. A hívás a modern laboratóriumi filmfeldolgozásban gépi útón történik. A hívógépek folytonos szalagként működve, folyamatosan végzik a film hívását, fixálását, áztatását, majd szárítását. A felfűzött filmtekercs a sötétkamrából elindulva, a hívógépnek a világos, másik teremben lévő végénél, mint kész, száraz tekercs csévélődik föl. A hívógép kb. 8 m hosszú gépszerkezet, amely 2 egymás mellett fekvő és választófallal elkülönített termen halad át. Az első terem teljesen lesötétített, illetve igen tompa zöld fény dereng a mennyezetről lefüggő lámpaházakból. A hívógépen 2 m magas kb. 20 cm széles függőleges kádak sorakoznak egymás mellett. E kádak egy részében hívófolyadék van, majd egy vizet tartalmazó kád és végül egy sorozat fixálóval töltött kád következik. E kádak felett a film perforációiba kapaszkodó fogasdobok forognak, melyek segítségével az egész gépen keresztül a film továbbítása történik. A film oly módon halad át, hogy az exponált tekercset felfűzik egy orsómagra; erről húzza le az első fogasdob egyenletes tempóban és e dobról a film az első hivófolyadékos kádba jut. Abban lemerül és U betűformát követve, a kád végén a felette lévő következő fogasdobhoz érkezik. Erre felfut, mely innen a következő kádba továbbítja és igy tovább. A film a kádakban tehát hurkot képez, mely hurok hogy ténylegesen megmaradjon és hogy a lehaladó, majd felszálló filmszalagok össze ne érjenek, a hurok aljára kemény gumigörgőt helyeznek, amely saját súlyánál fogva feszíti a hurkot. Ez így a filnszalagágakat a kádakban állandóan párhuzamosan tartja. Az összes kádakon így halad át a film. A különböző negatívok, különböző hívási idejének beállítására a hívógépen elmésen konstruált szerkezet szolgál. Ennek segítségével az egyes filmhurkok kádba merülési hosszúsága megváltoztatható, vagyis ezáltal a filmszalag útja a hívókádban megváltozik, hosszabb vagy rövidebb lesz, ami viszont a hívási időtartam változásával egyenlő. (Befejezőközlemény következik) RACIONALIZÁLÁS önköltségszámítás, üzemellenőrzés több éves gyakorlattal, bevált módszer szerint RÓNAY SÁNDOR okleveles gépészmérnök, a Mérnöki Kamara tagja I Budapest, XI., Horthy Miklós ut 37.