Vegyi Ipar, 1936 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-15 / 1. szám

XXXV. évfolyam Budapest, 1936. január 15 Megjelenik minden hó 15-én és 30-án — Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. — Szerkesztőség és kiadóhiva­tal! Budapest, IX., Mester­utca 11. sz. — Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoron­­kint 0'30 pengő. Külföldi hídetéseknél 0'40 pengő. — Magyar postatakarékpénztári számlaszám : 48.466. — Szer­kesztőségi és kiadóhivatal. Telefon : 43—1—76. ■■■ ■ '■ ■'VEGYI IPAR Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. — Jahresabon­nement: 24.— Pengő. — Redaktion und Administra­tion: Budapest, IX., Mester­utca 11. Anzeigegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0'30 Pengő. Aus­landsanzeigen 0.40 Pengő. — Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr, 48.466, — Redaktions- und Administra­tionstelefon : 43—1—76. ■ . _■ = Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs cukor- és élelmiszeripar számára Zucker-u. Nahrungsmittelindustrie A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: ~ Verantwort­.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet LANG L. GÉPGYÁR R.-T. BUDAPEST, VÁCI­ ÚT 152. TELEFON : 90 8-35. Specialitások : a mezőgazdasági és vegyi ipar körébe tartozó összes gépek és készülékek, u.m.: szesz-, cukor-, élesztő , keményítő-, szirup-, konzerv-, benzol­­gyárak, oldószervisszanyerő, fatelitil­­telepek berendezése, stb. Finomítók, lepárlók, vákuumkészülékek, extrahálók, centrifugák, gőzgépek, gőz­kazánok, tartányok, vashordók, stb. Szűrőprések, keverő-és szárítókészülékek. LATINÁK JENŐ gép- szerszám és kovácsoló gyára BUDAPEST X. , Monori­ utca 2-4. Alapítottam Telefon: 1RQQ évben 0- 49-0­ 99 Gyárt: ipari szerszámokat, forrcsőösszekötő darabokat , gépalkatrészeket, kovács-, lakatos-, esztergályos-, marós- és gyalusmunkákat. Mindennemű gépjavítás. VEGYI IPARI KÉSZÜLÉKEK vasból, fémből, alumíniumból V2A. MAGYAR VEGYIIPARI GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GŐZÖLÖK, AUTOKLAVOK KEVERÉK, VACUUMOK, PRÉSEK STB. ■lapítva T807 ALLE APPA­RATE FÜR DIE GE­SAMTE CHEMISCHE INDUSTRIE BUDAPEST, X., Noszlopiu. 1. Laboratóriumi felszereléseket erdély és szabó Analytikai mérlegeket I. rendű kivitelben gyárt saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemben Sieben & m­. é. H. hanaui platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1899. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára Budapest, IX. Liliom­ utca 46. Tel.: J. 33-5-74 és 32-3-95 »MERCK« és »KAHLBAUM« vegyszerek raktáron vegytiszta minőségben. VEGYIÁRU­K Klórmész 110/115°, lugkő, sellak, terpentin, szódabikarbóna, ammoniák­­szóda, karbid, gyanta, viaszok, savak, fotóvegyszerek, klórlug, marókák­, klórmagnézium, klórkálcium, kén, kénnátrium, zselatinok PRÁGER SÁNDOR BUDAPEST, V., HONVÉD­ U. 5. TELEFON: *22-7-26. A sajtó volt az, amely a nemzettel megérttette, hogy nem a közjogi harcok, hanem az ipar és a kereskede­lem fejlesztése teszi a magyarságot erőssé és ha­talmassá. Szaklapjaink és a napilapok közgazdasági rovatai nap-nap után több embert vontak b­e abba a mozgalomba, amelynek az volt a célja, hogy önmagunk, a saját erőnkkel is képesek legyünk fel­lendíteni iparunkat és kereskedelmünket. A sajtó volt az, amely a társadalom százezreinek érdeklő­dését keltette fel oly kérdések, fogalmak és érdekek iránt, amelyek különben alig számíthattak volna érdeklődésre. Ez az érdeklődés segítette elő a köz­véleménynek nemzeties irányban való kialakulását. A sajtó szabadságát úgy értelmezték azok, akik életüket áldozták fel érte, hogy hatalmas fegyvert adjanak az öntudatra ébredt népnek, amellyel min­den nemzet hatalmas erővel szolgálhatja ideálját, hogy az elnyomottak sóhaja, a kizsákmányoltak panasza, az igazságtalanul üldözöttek segélykiáltása meghallgatásra találjon és védelmet nyerjen. Ez a hatalmas fegyver visel mindennap harcot az er­kölcs, a tisztesség védelmében. Legtöbb harcosa önzetlenül, alantas érdekektől mentesen morzsolódik el észrevétlenül az idegölő harcban, mely fölér egy diadalmas hadsereg véres csatáival. Vegyük le ka­lapunkat a nemzeti érdekek eme tollal küzdő nap­számosai előtt, akiknek jutalma becsületesen telje­sített munkájuk felett való ama jóleső érzés, amit pénzzel kiegyenlíteni nem lehet. A fellendült szabad sajtó kinövései azonban kezde­nek már a közérdekre káros hatást gyakorolni. A sajtószabadság mellett felbukkannak a sajtóparazi­­ták, akik szennyes tartalmukat tisztességes emberek becsületére kilövetik és eltűnnek ismét a homályba. És ameddig a megtorló igazságszolgáltatás keze reájuk nehezedik, hónapok múlnak el és a bíró­ság előtt a becsületben, üzleti tisztességben meg­hurcolt és jelentékeny kárt szenvedett áldozat egy lerongyolódott alakkal találkozik, aki alázatos kutya módjára önmagát hazugnak bélyegzi és bocsánatot kér. Az ilyenek elítélése vagy felmentése már nem sokat segít azon az emberen, akit szárnyára vett a gyanú, mert a mi közönségünkban inkább talál talajra a rossz, mint a jó hír. Anyagi kártérítésről pedig a legtöbb esetben szó sem lehet. Ez ellen kell védekezni! Sajtóreform helyett arra van szükség­, hogy a törvény soron kívül és gyorsan végezzen a sajtó­­kalandorokkal, a sajtó parazitáival, hogy az eszkö­zeiben nem válogatós újságírói üzleti elmésség ne honosíthasson meg többé olyan irányzatot, mely a közérdekre veszedelmes és káros hatást gyako­rolhat. A szabad sajtó hivatása csak akkor lehet ma­gasztos és üdvös, ha el nem fajulhat és ha a vissza­élések elkövetőit a törvény szigora kérlelhetetlenül és haladéktalanul sújtja! Lázár Albert- A műgyantáról A világháborút követő évtized egyik legsokolda­­luabban alkalmazott anyaga, a műgyanta, mely szi­lárdsága, hő- és vízállósága, kitűnő elektromos szi­getelőképessége folytán nélkülözhetetlenné vált szá­mos iparágban. Előnyös tulajdonságait fokozza a belőle készült tárgyak élénk színe, magas fénye és nem utolsósorban az a körülmény, hogy egyszerű préselési eljárással pontos idomdarabok is gyárt­hatók belőle, igen finom csavarmenetekkel stb. A belőle készült lemezek, rudak, csövek a mechanikai munkagépeken könnyen és gyorsan dolgozhatók fel. A vegyészek a műgyantákat már igen régóta is­merik, de csak a század elején találkozunk olyan szabadalmakkal, amelyek a gyakorlatban bevál­tak Pár szóval vázoljuk a műgyanták előállítási módját, hogy azután megtárgyaljuk az összefüggő kérdéseket. Krezolt, (karbolsavat) kb. egyenlő mennyiségű formaldehiddel keverővel ellátott dupli­­kátorban 80° C körüli hőmérsékletre hevítünk, mi­kor a vegyi átalakulás megkezdődik. A reakció befe­jeződött, ha a folyékony műgyanta a felette lévő tej­­szerű folyadéktól elvált. A tejszerű oldat nagy ré­szét ledekantálva, léghéjjas desztillációnak vetjük alá, hogy megszabadítsuk a leöntésnél visszamaradt víz­től és a cserebomlást nem szenvedett krezol, fe­nol és más anyagoktól. így nyerjük a hidegen sűrű vízmentes folyadékot, a folyékony műgyantát, ame­lyet »Bakelit A« néven ismerünk. A Bakelit A sem írta: Goldberger Jenő végleges termék, mert 80—150° C közötti hőmér­sékleten tartva, polimerizálódik, amikor is mindig szilárdabb lesz és oldhatóságát elveszti. Azt az álla­potot, amikor melegen még plasztikus, de már alig oldható, Bakelit B-nek, amikor pedig formálható­­ságát elveszti és alakját állandóan megtartó kemény anyaggá változik, Bakelit C-nek nevezik. A vegyi folyamatokat befolyásolhatjuk katalizátorokkal, ame­lyek a­ cserebomlást szabályo­zzák és a kész áru fizikai tulajdonságaira is kihatással vannak. A karbolsavak helyett alkalmazhatunk karbami­­dot is és eredményesen kísérleteznek újabban vinyl­­származékokkal is. Az így nyert műgyanták szín­ben, oldhatóságban, keménységben különböznek egy­mástól. A gyártási menet, az anyagoknak százalékszerű­ változtatása, a katalizátorok savi vagy lúgos kém­hatása, a különböző időpontokban alkalmazott túl­nyomás vagy vákuum, az érlelésnek kellő időpont­ban való megszakítása, hozzák létre a különböző tu­­lajdonságokkal rendelkező alapanyagokat, amelyeket további segédanyagok hozzáadásával dolgozunk fel. Természetes, hogy ugyanazon tulajdonságokkal ren­delkező anyagokat csakis ugyanazon nyersanyagok­nak és körülményeknek hajszálnyi pontos betartá­sával nyerünk. Sokan próbálkoztak meg nálunk is műgyantagyártással kielégítő eredmény nélkül. Még kifogástalan berendezéssel sem tudták megközelíteni 1. szám

Next