Vegyi Ipar, 1938 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-15 / 1. szám
4- oldal dolga. Mint látjuk, a bizalom akkor áll majd helyre, ha kellő szakismerettel rendelkező féregírtóknak szívük is lesz a kellő mennyiségű anyagok felhasználására. Végül az avval történő védekezés, hogy a lakások újra fertőztetnek behurcolás által, nem helytálló, különösenoloska esetében, ismerve annak tulajdonságait és életét. Kimondott éjjeli állat a poloska, csökevényes szeme látásra alkalmatlan, sőt a világosság fájdalom érzetet kelt benne, a megszokott helyéről csak táplálkozás miatt távozik, stb. Behurcolása csak néhány különleges úton történhetik. Nagy poloskás bútordarabokkal vagy kölcsönkönyvtárakból származó könyvekkel vagy utazás után, esetleg olyan esti vagy éjjeli szórakozó helyekről, ahol a kellő tisztántartás hiánya miatt elszaporodott. Az ilyen helyekről hurcolt poloskákat pedig az első napok alatt ki lehet fogni a lakásokból, mert nem tudtak még kellőleg elhelyezkedni, sem a szaporodásról gondoskodni. Kétségtelenül bizonyos, hogy a fővárosi lakások nagyfokú elpoloskásodásának egyik fő oka a családi élet lazasága és a háziasszonyok mind szabadabb élet folyása. Ezáltal ugyanis a sze-mélyzet ellenőrzése fokozatosan lazulva, a lakások tisztántartása is külszínes. A látszólag tisztántartott lakásokban a kevésbbé hozzáférhető helyeken hó- napos por és hulladék rétegek alatt a legnagyobb könnyebbséggel szaporodnak a legkülönfélébb férgek. A lakás tulajdonosa erről csak akkor vesz tudomást, amikor az együttélés már tűrhetetlen. Első gondolat ilyenkor a férges bútorok eltávolítása és a házi takarítás. Ezáltal azután veszélyben kerülnek nemcsak a környező lakások, hanem a padlás révén a legfelső emeleti rész, esetleg a padláson lakó galambok által egészen váratlanul más lakások is. Ilyen esetekben azután a féregírtó tényleg nem tehető felelőssé esetleges újabb fertőzés esetében. Mindenesetre a lakások féregmentességét és ez által a féregírtók szavatosságának komolyságát addig nem lehet elérni, míg a főváros megfelelő házszabályrendelettel szigorú határok közé nem szorítja a háztulajdonosok és a lakók kötelességét ezen a téren és megfelelő szakközegekkel ellenőrizteti ezeknek a kötelességeknek a betartását. A háziférgek, rovarok és legyek sokkal több veszélyt hordoznak egy nagy város lakosságának feje felett, mint egy légi támadás, mert alattomosan pusztítják és fertőzik a lakosságot. Ila légoltalmi törvénnyel módjában állt a hatóságoknak a lakosságot fegyelmezni és bizonyos veszélyhez hozzászoktatni, annál inkább kötelessége lenne alkalmas rendeletek életbeléptetésével a második alattomos ellenség ellen is védekeznie. VEGYI IPAR Modern szappanillatok — Közli: millei Pálffy László szappantechnikus — Kölnivíz-szappanok Mivel a kölnivíz szappanokat kellemes üdítő illatuk miatt nagyon keresik a szaküzletekben, ezért rávetették magukat az olyan kisebb gyárak is, amelyeknek nincsen meg a kellő felkészülségük az ilyen kényes cikk gyártására. Ez az oka annak, hogy igen sok selejtes áru van a piacon, aminek következményeképpen ez a szappanféleség már nem örvend olyan nagy keresletnek, mint néhány év előtt. A kölnivíz szappanok előállításához csak a legjobb minőségű, teljesen fehér színű alapszappan használható fel. A szappan jósága azonban a legtöbb esetben nem az alapszappan jóságán múlik, hanem leginkább az illatosító összetételén. A kölnivíz szappanok illatait legnagyobb részben az ú. n. agrumenolajokból (narancsfélék illóolajai) állítják elő, kisebb mértékben egyéb illóolajokkal ,keverve. Az agrumenolajok mind bőven tartalmaznak terpéneket, legnagyobb mértékben a citromolaj. Az agrumenolajokban levő Unionen nevű terpén a levegő behatására igen könnyen bomlik, amikor is olyan vegyi elváltozást szenved, ami az alapszappant is elbontja. Ez a vegyi átalakulás leginkább abban nyilvánul, hogy a szappan kezdi elveszíteni kellemes üde illatát és mindjobban a faggyú szaga nyomul előtérbe, majd kezdenek sárga foltok jelentkezni; végre az egész szappan kellemetlen penetráns avasszagú lesz. Talán mondanom sem kell, hogy az ilyen szappan eladhatatlan. A hiba forrása legtöbb esetben az illatosítóhoz felhasznált illóolajokban rejlik. Ilyen hibaforrás lehet pl. a citromolajnak túlzott mértékben való alkalmazása. Nagyobb mérvű hibát okozhat, ha mesterséges citromolajat használunk, abból a fajtából, amelyiket limonenből állítottak elő. Tudni kell ugyanis, hogy a terpénmentes illóolajok gyártásánál nyert hulladékanyag: a terpén tartalmaz még illatos részeket is, azért azokat, mint vivőanyagokat, felhasználják a mesterséges illóolajgyártásnál. A mesterséges citromolaj pl. a következő anyagokból állítható össze: Citral 5.0, citronellat 7.0, geranylacelát 0.5, linalylacelát 1.5, octylaldehyd 0.1, decylaldehyd 0.1, limonen ad 100.0. Az így készült mesterséges citromolaj számos célra megfelel, szappanok illatosítására azonban teljesen alkalmatlan. Ilyen alapon készítenek: bergamolt, portugál, narancsvirág stb. mesterséges illóolajakat, azonban ahol terpénből áll a vivőanyag, azok a mesterséges illóolajok szappanok illatosítására mind alkalmatlanok. Ezeket a hibákat az illóolajgyárak már ismerik és éppen azért a szappangyártás céljaira olyan illóolajokat gyártanak, amelyek, egyáltalában nem, vagy csak egész kis mértékben tartalmaznak terpéneket, amelyek a szappanokat nem bontják el Általában nagyon ajánlatos a citromolajat (még a természeteset is) a lehető legnagyobb mértékben mellőzni, mert a természetes citromolaj is közel !K o/o erejéig a Unionen nevű terpén tartalmazza és így megérthető, ha a túlzott mértékben való alkalmazása néha kellemetlen meglepetésekhez vezet. Az alábbiakban néhány közlünk: kölnivíz-szappan illatot Bergamottolaj term. 309.0 Citromolaj term. 100.0 Neroliolaj mesters. 25.0 Petitgrain Parag. 50.0 Lavendulaolaj Fr. 50.0 Xylolmoschusol. 1:5 59.0 Bergamottolaj term. 300.9 Citral 30.0 Petitgrainolaj Parag. 50.0 Canangaolaj 25.0 Lavendulaolaj la 150.0 Rozma;inolaj eperlé 30.0 Zibethin H. 3.0 Cilral la 100.0 Linalylacelál 200.0 Portugalolaj 100.0 Levendulaolaj 50.0 Petitgrainolaj 50.0 Benzoe rezinoid 29.0 Ketonmoschus 1:10 50.0 Bergamo Ltolaj 300.0 Citral 50.0 Citromolaj 50.0 Rozmaringolaj 60.0 Spiklevendulaolaj 40.0 Petitgrainolaj 100.0 Neroliolaj mest. 50.0 Zibethin H. 5.0 LAPOSA ANDRÁS KÁDÁRMESTER Vill.. Kálvária tér 13. Telefon: 1-374-57. Készít: textil, vegyipari és galvanizáló kádakat. Hordók és kádáráruk nagy választékban. Újabb kémiai hadiszerek A világháborúban használt harcigázok közül ma kevés számít komoly támadófegyvernek. A haditechnika mindjobban tökéletesedik, ma már főként oly gázokat keresnek és sajnos találnak is, amelyek ellen az álarc nem nyújt védelmet. Az 1916 február havában először alkalmazott foszgén ugyan a legfélelmetesebb gázok egyike, azonban aktívszén és urotropin teljes védelmet nyújtanak ellene, úgy hogy már a világháború végén könnygázokkal együtt próbálták alkalmazni, mely utóbbiak a gázálarc letépésére kényszerítik a megtámadottat. Könnygázként használhatók bizonyos szerves brómvegyületek, mint a brómaceton, brómeceteszter, klór- és brómacetofenon stb. A németek „tüsszentőgáza“, a kékkeresztes gáz, difenilklórarzínból állt, amely áthatolt a gázálarcon, az orr és a légzőutak heves izgatása közben. 0,03 mg belégzése elegendő volt arra, hogy a félelemérzet hatását keltse. Vele együtt hadigázként jöhet számításba a mustárgáz (a franciáknál „yperite“ néven), ez utóbbi erős sejtméreg, a sejteket lassanként elöri, hatása hosszú, napok vagy hetek múlva jelentkezhet. Míg a világháborúban olyan gázok jöttek csak alkalmazásba, amelyek gyorsan elpárolognak és hatásuktól a gázzóna aránylag könnyen mentesíthető, pl. klórmészoldat permetezésével, addig az újabb hadigázok már nehezebben illő folyadékok, sőt szilárd anyagok, amelyeket külön robbantóanyag szór szét, finom por- vagy ködként, amely a talajra, falakra, növényzetre, ruhákra stb. leülepszik és napokon, heteken át fejti ki mérgező hatását. Az amerikaiak „lewisitje“ repülőgépről való lepermetezésre van szánva; rendkívül erős méreg, klórvinildiklórarzin. Az összes, emberre-állatra ártalmas anyagokkal kísérleteznek a hadigázfeltalálók, így a talliummal, amellyel eddig patkányt irtottak (embert csak tévedésből). A talliumnak egy szerves vegyülete eleinte nem okoz mérgezéstüneteket, bizonyos idő múlva azonban vérmérgezés lép fel, amelynek nincs ellenszere. Vannak ma már gázok, amelyek súlyos agybántalmat, mások merevgörcsszerű bénulást okoznak, mint a kuráte-méreg. És hogy a gáztámadás hatásosabb legyen, zseniális feltalálók a gázmaszkbetét életmentő aktívszenét teszik inaktívvá szerves kénvegyületekkel. Egy szerves biovegyület órákig tartó undorító hányingert kelt; az áldozat végül tökéletes egykedvűség állapotába jut és már maga kívánja a halált. Olyan anyag is van, amely a gázmaszkbetétben elbomlik, azt eltömi, úgy hogy az áldozatnak nem marad más választása, mint letépni az álarcot és belélegezni a kisérő méreggázt, vagy megfulladni. A gázokkal versenyez ember- és kultúrapusztító hatásban a kémiai háború legújabb hajtása, a „tüzeső“, melynek anyaga a levegőn lassan kint meggyullad és olthatatlanul ég. Repülőgépekről apró darabkákban leszórva, nagy területeket lehet vele menthetetlenül a tűzvész áldozatául venni. Dr. R. E. 1. szám. KOLLODIUMGYAPOT (NITROCELLULOSE) minden ipari célra minden viscositásban Gyártja, szállítja, kívánságra mintával és árajánlattal szolgál. »NITROKÉMIA« IPARTELEPEK R.-T. BUDAPEST, V. NÁDOR U. 21 TELEFON: 1-285-99 Saját gyártmányú analitikai mérlegek. MARX és MÉREI tudományos műszergyár Budapest VI., Bulcsu utca 7.