Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

­EGYI IPAR ÉS KERESKEDELEM zsíralkatrészeket, vagy zsír származékokat (oxidált, hidrogéne­zett, polimerizált stb. zsírokat) kell alkalmaznunk. A fagypont tekintetében is ilykép javított kompandált olajok előállítására, a poláros alkatrész előre megállapított mennyiségét fölmelegí­tés közben, vagy anélkül oldjuk fel az ásványolajban. De úgyis eljárhatunk, hogy a kezelendő olajmennyiségre számított poláros alkatrészt kisebb mennyiségű ásványolajban oldjuk fel és ezt az oldatot keverjük aztán be a kezelendő ásványolaj egész tömegébe. Kiviteli példák: 1. Román származású rafinált ásványi kenőolajba, mely­nek viszkozitása 50 C°-on 10 E° és fagypontja + 17C°, 2°/o polimerizált mustármagolajat adagolunk. Utána az olajat 30 50 C°-ra fölmelegítve, az adalékot egyenletesen elkeverjük benne. A kapott kompendált kenőolaj kitűnő kenőképességű és fagypontja — 10 C°-ra csökken. 2. Magyar származású, 50 C°-on 50' viszkozitású rafinált ásványi kenőolaj 100 kg-nyi mennyiségében 60 kg keményí­tett halzsírt oldunk fel 50—60 C°-ra való melegítés közben s az így készült olajat 1000 kg ugyanezen hőfokra előmelegített, pl. hasonló minőségű olajjal egyenletesen elkeverjük, ami agitátorban, átfuvazott levegő segítségével is történhetik. Az eredetileg pl. + 5 C° fagypontig parafinmentesített ásványolaj­ból elsőrangú kompandált olajat kapunk, melynek fagypontja — 6 C°. Fenti találmány most a M. Kir. Szabadalmi Bíróságnál bejegyzésre került. Saválló tömítőlemez „Kiinger savtömítés“ kénsav és hígított salétromsavhoz 70 C°-ig, hideg kén- és salétromsavhoz minden összeté­telben organikus savakhoz, mint ecet és hangyasav minden összetételben, Phenolhoz 70 C°-ig,lúg- és sóoldatokhoz 100 C°-ig,szesz, ecetéthez, ózon, éleny és levegőhöz. Kapható: 1 mm és azon felüli vastagságokban, 1250X 1250 mm-es táblákban és kivágásokban. KLINGER RICH. KFT. Budapest, V., Alkotmány­ utca 18. Telefon: 113-089. Sürgönyeim : Klingerit Budapest Gyárak: Wien Gumpoldskirchen. Berlin Tempelhof A fővárosi Gázművek termelését más alapon jobban megoldhatjuk, mint ahogy tervezik — Varga József iparügyi miniszter úr figyelmébe — A napisajtó közölte, hogy a főváros átlag 25%-kal akarja emelni úgy a gáz mint a melléktermékek árát. Természetszerűleg vegyészeti nyersanyagokról van szó, így — a gázzal együtt — igen közelről érinti e vegyi szak­lap közérdekű anyagát, írhatjuk, ezt érinti a legelsősorban. Foglalkoznunk kell tehát a problémával, jóakaratú tárgyi­lagossággal, keresve a legmegfelelőbb megoldást. A főváros vezetői — mint ,,illetékes” nyilatkozók — azzal magyarázzák feltűnő és nagy horderejű terveiket, hogy ami­kor a külföldi gázszén megérkezik Óbudára, 55,8%­-kal drá­gább, mint volt néhány hónappal ezelőtt. De ettől eltekintve is, ki kell bővíteni az óbudai gázgyárat és a kibővítésre 4 millió pengőt irányoztak elő. Hogy a legfontosabbat el ne fe­lejtsük: a főváros vezetői sem gáztermelő átalakításra, sem újfajta gáztermelésre nem hajlandók, hanem csak az eddigi gáztermelési rendszerük kibővítésére. Amint Morvay Endre alpolgármester elmondotta, a gázgyár-bővítési tervek kapcsán sok egyéb megoldási lehetőség is felmerült. Például szó volt a meglevő kemenceberendezés olyan átalakításáról, mely nö­velte volna a teljesítményt, azonban — az esseni H. Koppers­­cégtől beszerzett adatok szerint — az átalakítás több mint 2,5 millió márkába került volna, ami nem állana arányban az el­érhető teljesítmény-növeléssel. De „az egyéb elgondolások se látszottak célravezetőknek, így egyedüli megoldás az egyszerű bővítés, amely 20 kamrából álló új kemencecsoporttal növeli a gázgyártó berendezést". Amint megtudtuk, az „egyéb elgondolások” alatt a hazai — barnaszénből való­ — gázosításokat értették. Beteg volt már a kiindulás is, nemcsak amiatt, mert a barnaszénből való gáz­gyártás során nem keletkezik koksz és aláírjuk a székesfővá­ros vezetői főérvének helyességét, t.­­„ hogy a főváros nem mondhat le a koksztermelésről, melynek napi hozama átlag 150 tonna. „Nyilvánvalónak" látszik, hogy a főváros valóban nem tehet jobbat, minthogy „egyszerű kibővítéshez" folya­modjék a gázgyártási ügyben. Azonban mi — szíves engedelmükkel — mégis el tudunk egyszerűbb, eredményesebb és olyan, a nemzeti termelés szempontjából fontosabb és sokkal olcsóbb megoldást is kép­zelni, amely valóban adva van, csak akarnunk kell. Az erdélyi — és később az alföldi — földgáz Buda­pesten való felhasználására gondolunk, amely mérhe­tetlen mennyiségű és példátlanul olcsó gázt vasúti tartálykocsikban hoznánk a fővárosba,­­ esetleg ve­zeték közbenjöttével, s elérnénk azt, hogy nemcsak nem kellene fölemelni a már eddig is drága budapesti gáz árát, hanem ellenkezőleg: le tud­nánk szállítani! Nehogy pedig a tartálykocsikkal takarózzék bárki, hát elöljáróban ideírjuk, hogy a célszerű, a tökéletes tartálykocsikat, úgyszintén a fölszereléseket (sűrítő készülé­ket) hazai nyersanyagokból a magyar gyáripar kitűnően és örömmel előállítja. A főváros vezetői és szakértői — legjobb tudomásunk szerint — az erdélyi földgáz Budapestre való eljuttatását ed­dig nem mérlegelték. Sajnos, igen sok szakértő közömbös az iránt, hogy Magyarországon a földgázát egyszerűen a levegőbe eresztik, holott fűtőértéke 250—280°/o-kal nagyobb, mint azé az óbudai gázé, amit külföldi príma és drága kőszénből ter­melünk. (Mondanunk se kell, hogy nemcsak a fűtő, hanem a világító értéke is hasonlóan nagyobb.) Az erdélyi földgáz metángáz-tartalma veri az öt kon­tinens bármely földgázáét, amennyiben 96—99°/o, amivel szemben a nevezetesebb külföldi földgázok metángáz­­tartalma így alakul: Románia (déli Erdély nélkül!) 62—97, Ga­licia 66—90, Németország 68—97, Olaszország 66—78, Orosz­ország 56—68 és Amerika 55—99°/o. S az erdélyi földgáz ki­meríthetetlen, olvastunk olyan szakértői számítást, hogy eléri ii 250 milliárd köbmétert. Ha tudjuk, hogy a magyar földgáz, mint fűtő- és hajtóanyag, úgyszólván ingyen áll rendelkezésre és csupán a szállítási tartálykocsik megszaporítása s az arány­talanul olcsó szállítás jön figyelembe, akkor világosodik meg előttünk igazán, hogy a magyar gyáripar új korszaka csak úgy virradhat meg, ha a mérhetetlenül sok és példátlanul olcsó földgázunkat az egész vonalon bekapcsoljuk a termelésbe és lakosságellátási programba. Természetszerűleg a bekapcsolást három irányban javasoljuk, először a földgáz lelőhelyein s szek közelében: városokban, falvakban és tanyákon, másod­szor Budapesten és a pestkörnyéki ipari gócpontokon; har­madsorban pedig az ország bármely, a lelőhelyektől igen messze fekvő városaiban is. És itt felbukkan előttünk Norvégia. 3

Next