Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1943 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1943. január / 1. szám

2 Porlasztó-szárítógépek:__________ Vegyi és gyógyszerészeti, szappan, szappan­por, festék, tej, tojás, vér, glukózé, pektin, táp­anyagok stb. részére. Berendezések:_______ Kén, szénkéneganyag, szulfát-sósav, kén-nát­rium, ecetsav, salétromsav, kénsav, szuper­foszfát, rézszulfát (vitriol) előállítására. Felvilágosítással szolgál : S­UP­PA­N-KOLLERICH ÉS TÁRSA IV. FERENC JÓZSEF RAKPART 21. BUDAPEST, TELEFON: 182—946 Beszéltünk egyik vegyi nagy gyár vezérigazgatójával is üzletfeleiről, az új nagykereskedőkről. Ezeket tartotta fontos­nak közölni: " Magyarországnak igen fejlett vegyi ipara van és ás­ványi kincsekben, valamint ipari nyersanyagokban elég gaz­dagok vagyunk. Tekintettel arra, hogy Magyarország emek, ipari fejlettségének Kelet felé egyelőre semmiféle komoly konkurrenciája nincsen, ez a tény parancsolólag készteti — főleg az új, törekvő és utat törni akaró — vegyi nagykereske­dőinket arra, hogy a balkáni államokat ellássák hazánk ter­mékeivel. De hasonlókép fontos számunkra Svédország és Finnország piaca is. Végeredményben elmondhatjuk, hogy az újonnan alakult nagykereskedők legtöbbje igen komoly export-importtevékenységet fejt ki és működésüknek nem a háborús konjunktúra, hanem a békére való előkészület a fémjelzője. — Talán célszerű volna a szaklapban megírni, — véli egy társascég új főnöke, — hogy a magyar pénzintézetek fokozot­­tabb érdeklődést tanúsítsanak a vegyi és rokonszakmai nagy­­kereskedők iránt. Évekkel ezelőtt több nagy bank igyekezett vegyi gyárakkal elmélyíteni az összeköttetést. Több esetben ez sikerült. Ma már a nagykereskedő-cégekkel is érdemes fog­lalkozni. Egyébiránt hálásan kiemeljük, hogy a hatóságok jó­indulattal megtesznek mindent, csakhogy az új, tisztességes, dolgozni kész és rátermett nagykereskedők boldoguljanak. Végül még csak azt írjuk ide, hogy a budapesti keres­kedelmi és iparkamara már az 1942-ik év elején telített­nek mondotta ki a vegyi nagykereskedelmet. VEGYI IPAR ÉS KERESKEDELEM SCHIMMEL és TÓRSÍ1 RT. eszencia, illóolaj és vegyészeti gyár Ajánl: rum- és likőreszenciát, természetes és mesterséges illóolajat, mesterséges virágolajat, szinsztétikus illatosítókat, parfümkompozíciókat, gyümölcsétert, méregmentes ételfestéket, stb­­utolérhetetlen minőségben BUDAPEST — RÉKOSFALVI XIV., Vértes­ utca 6—8. Telefon: 4-965-35. Törzsgyár: Schimmel & Co., II. G. Miltitz, bei Leipzig A magyar fehér­ bauxit Irta: Szigethy Ferenc vegyész, a Bauxit és Vasércbánya műszaki igazgatója Nemrég a „Vegyi Ipar és Kereskedelem“ hasáb­jain mutattam rá bányatermékeink felhasználásának nemzetgazdasági jelentőségére. Nyersanyagaink óriási mennyisége a föld belsejében pihen. Örömmel üdvö­zöljük Varga József iparügyi miniszternek azt az el­határozását, amely szerint száz millió pengőt biztosí­tott geológiai kutatásokra, geofizikai felvételekre és mélyfúrásokra. Az iparügyi kormányzatnak kutatás cél­jaira háromszor nagyobb összeg áll rendelkezésére a jövő évre, amely igen fontos egy hadviselő ország nyersanyagellátása szempontjából. Tekintettel arra, hogy ennek az összegnek nagy részét az állami ásvány­olaj és földgáz feltárására s ezek munkálatainak költ­ségére fordítják, a más egyéb bányatermékek felkuta­tására a magántőke további bekapcsolódása is szüksé­ges. Nemcsak nyersanyagaink felkutatását, hanem azok feldolgozását is meg kell valósítanunk. Földünkben sok kincs van, ez igazolást nyer abból a tényből is, hogy külországok szakemberei ma is járják országun­kat, hegyeinket, völgyeinket átkutatják, hogy nyers­anyagot keressenek. Fontos nagyon a kutatómunka, de ugyanakkor az is, hogy ne csak a nyersanyagot fe­dezzük fel, hanem dolgozzuk ki annak felhasználási módját is. Helyettesítsünk vele olyan anyagokat, me­lyeket ma még külföldről vásárolunk. Erre igen sok mód van, ez csupán tehetség kérdése, hogy ez sike­rüljön. Ezúttal a cikkemben csupán egyetlen anyagot em­lítek meg, sőt egy anyagnak csak egy bizonyos fajtá­ját, amely elég, hogy például szolgáljon a kutató­munka további fokozására. Ez az anyag a fehérbauxit. A bauxit sok ember előtt szimpatikus, nekem is min­dig izgatólag hatott a fantáziámra. Nemrég, amikor a bányában, hol vörösbauxitot bányásznak (mert ez a bauxitoknak a legismertebb fajtája), a föld színétől húsz méter mélyen megpillan­tottam a fehérbauxitot, annak hófehér csillogása ma­gával ragadott és már ott láttam lelki szemeim előtt a laboratórium asztalán, őrölt állapotban, fehéren, amint várja, hogy spatulyával végigsimítva, további sorsa felől döntsék. Amint van aranyláz, úgy van bauxit-láz is. Bizonyos szempontból a bauxit fontosabb, mint az arany, tehát nem csoda, ha az emberen bauxit-láz vesz erőt, amikor bauxit után kutat. Visszatérve az elsőnek talált fehérbauxit-darabkára, melyet „lázasan“ magam­hoz vettem és indultam a laboratórium felé. Első per­cekben már tisztán láttam ennek az anyagnak fel­használási lehet­őségét. A fehérbauxit megőrlése és se­lyemszitán való átszitálása után következik a szemcse­finomság és a szemcse puhaságának próbákkal tör­ténő meghatározása, majd a fajsúlymeghatározás, víz­felvevőképesség, képlékenység stb. Festési célból fon­tos meghatározások: olajfelvevőképesség, olajszükség­let, festhetőképesség, fedőképesség, száradóképesség, rugalmasság, színtartóság. A fenti próbákat természe­tesen megelőzte az anyag összetételére vonatkozó pon­tos analízis. Magyar Bányatermék- és Fémértékesítő Rt. Budapest, V. Nádor­ utca 26. Telefon: 111-865. 112-895. Értékesíti a m. kir. Állami bányák és a Hun­gária Vegyi- és Kohóművek Rt. bánya- és kohó­termékeit. U. m. lágyólom, keményólom, kémle­­ólom, ólomcső, ólomlemez, ólomszalag, ólom­huzal, ólompor, ólomszifon (tüzelzáró), ólom­­mázag, minium, kénkovand, dúsított cinkérc, huta- és finom horgany, antimon, antimonoxid, antimoncrudum, bitumen, gázolaj, ezüst és ezüstnitrát.

Next