Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 1934 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-01 / 1. szám
A VILLAMFELSZERELŐK, MŰSZERÉSZEK ÉS LÁTSZERÉSZEK LAPJA szállítások és közmunkák kiírásánál, valamint a pályázatok elbírálásánál előírja az illető kézművesipari érdekképviselet meghallgatását és bevonását. Reméljük, hogy ezek az intézkedések alkalmasak lesznek arra, hogy kézművesiparosságunkat mai szorult helyzetéből kivezessék és egy jobb jövőbe átmentsék. Bármilyen ólomsúllyal is nehezedjenek reánk a gazdasági viszonyok, bármilyen pörölycsapások tömegét zúdítsa le reánk a kegyetlen ma, nem szabad elcsüggednünk és ne felejtsük el, hogy csak az összefogás, az együvétartozás érzetének szolgálata viheti előbbre ügyünket. Ma, amikor az egész világ a korporációs rendszerek felé halad és amikor a kapitalizmus és az államszocializmus ölelkezéséből megszületni készül egy tisztultabb szemléletű szociális tartalommal és felelősségérzettel átitatott neokapitalizmus, akkor sokszoros erővel kell kitartanunk ipartestületünk mellett, meg kell erősítenünk, mert ez nemcsak törvényes érdekképviseletünk, hanem bajainkban végvárunk is. ,Salus rei publicae supprema lex esto!“ mondották a régi rómaiak, azaz „a köz üdve legyen a legfőbb törvény!“ a köz üdve, amely egyben valamenynyiünknek az üdve is; a köz ügye, amely egyben mindnyájunk igazságos és becsületes ügye kell legyen! Ipartestületünk az utolsó évtizedben, mialatt jobbról és balról a gazdasági és társadalmi viharos átalakulások már-már az elmerüléssel fenyegették a társadalmat, sziget maradt, amely mentes minden elfogultságtól, mentes minden széthúzástól és gyűlölségtől. A harmónia uralkodik testületünkben, az egyetértés nálunk a vezérlő gondolat és önmagunkat, iparunkat és ezen keresztül az eljövendő integer Magyarországot szolgáljuk, hogyha ezekhez az eszményekhez, — amelyeknek ápolása ipartestületünkben ma már tradíció, — az új esztendőben is hűek maradunk. Útmutatónk: a becsületes munkába vetett hit és az összefogásban rejlő erő! A Budapesti Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Ipartestületének 1933 december 17-iki rendkívüli közgyűlésén elmondotta Dembitz Gyula m. kir. kormányfőtanácsos, ipartestületi elnök. Tisztelt Közgyűlés! Mai rendkívüli közgyűlésünk az első közgyűlés, amelyet új, immár tágasabb helyiségeinkben tartunk meg. Szeretettel üdvözlöm az iparhatóság képviselőjét Dr. Hügel Jenő székesfővárosi tanács jegyző urat és Önöket igen tisztelt uraim, új helyiségünkben és kívánom, hogy ebben minden egyes iparostársam meleg és szerető otthonra leljen! Amidőn a mindenható Isten áldását kérem új helyiségünkben is munkálkodásunkra, kérem Önöket mondjuk el minden igaz magyar hő imádságát: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.“ Mielőtt a napirendre áttérnénk, emlékezzünk meg szeretettel és kegyelettel azon Laptársainkról, akik legutóbbi közgyűlésünk óta jobblétre szenderültek. Elvesztettük Laub Lipót műszerész, id. Libás Lajos és Kozelka Kálmán látszerész kartársainkat. Megdicsőült bajtársaink végtisztességén ipartestületünk méltóan képviseltette magát. Tisztelt Közgyűlés! Mélységes fájdalommal jelentem, hogy gróf Hadik János V. k. t. t.,Nagy-Magyarország utolsó alkotmányos miniszterelnöke, ki életének utolsó két évtizedében javarészt a magyar kézművesiparosság érdekeinek önzetlen és tevékeny szolgálatában munkálkodott, 70 éves korában hirtelen elhunyt. Hadik János gróf nemes alakja a mai zivataros időkben biztos útmutatója volt minden igaz embernek, hordozója és hirdetője a tisztultabb eszméknek és egyetemes nemzeti érdekeknek. Hatalmas szálfa alakja égő fáklyaként igyekezett az egész ország számára világosságot terjeszteni. Mi, magyar kézművesiparosok, nagyon sokat köszönhetünk a Megboldogultnak, aki a maga feudális származásának minden tekintélyét és kivételes szellemi képességeinek átütő erejét demokratikusan a magyar kézművesiparosság érdekeinek szolgálatába állította. Az országos gyász alkalmából ipartestületünk nevében az özvegyhez részvéttáviratot intéztem és indítványozom, hogy gróf Hadik János emlékét jegyzőkönyvünkben örökítsük meg minden igaz magyar iparos emlékezésére és okulására. Gróf Hadik János ősi magyar nemzedékek ivadéka, Te a Tegnap lovagja, aki bölcsen meg tudtad érteni a Mát és sikerrel munkáltad a jobb magyar jövendőt, nyugodj békében; amíg igaz emberek lesznek e hazában, addig emléked élni fog! Tisztelt Közgyűlés! Mai rendkívüli közgyűlésünk megtartását az ipartestületekről szóló 1932. évi VIII. tc. életbelépése tette szükségessé. Ugyanis ez a törvény olyan új intézményeket konstruált az ipartestületek életében, melyeknek megszervezése az alapszabályok módosítását vonta maga után. Ezen módosított és jóváhagyott alapszabályok birtokában most gyűlünk egybe először, hogy a törvény és az új alapszabályok szellemében eljárjunk. Tekintettel arra, hogy rendkívüli közgyűlést tartunk, szigorúan megszabott napirenddel, a folyó év eseményeinek beszámolását mellőznöm kell, annál is inkább, mert hiszen a közeljövőben megtartandó évi rendes közgyűlésen lesz majd szerencsém elnöki jelentésemet az 1933. ipartestületi évről előterjeszteni. Mégis meg kell emlékeznem három olyan személyi változásról, amelyek a tavasszal tartott rendes közgyűlés óta történtek és amelyek az ipartestület életében kimagasló jelentőségűek. Elsősorban azt kell bejelentenem, amit immár mindnyájan tudunk, hogy Schara Béla, szeretett barátunk, aki több mint 8 éven át töltötte be ipartestületünkben az iparhatósági biztos felelős tisztét, tanácsnokká történt megválasztása következtében lemondott tisztségéről és helyette a polgármester úr Dr. Hügel Jenő székesfővárosi tanácsjegyző urat nevezte ki iparhatósági biztosunkká, aki immár csaknem fél esztendeje tölti be ezen tisztségét, nagy szeretettel és megértéssel. Elektrotechnikai Zsebkönyv!!