Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 1936 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-01 / 1. szám
A VILLÁMFELSZERELŐK, MŰSZERÉSZEK ÉS LÁTSZERÉSZEK LAPJA a vállalkozási kedvbe, mint a munkába visszatér a tökéletes bizalom. Az elkövetkező 1936. esztendőtől további békét és nyugalmat várunk, olyan atmoszférát, amely a termelő munka felélénkülésére alkalmas lesz. Munkaalkalmakat várunk az iparosnak, de egyben harcolni fogunk továbbra is azért, hogy a munkaalkalmak biztosítsák az iparosnak verejtékes munkájáért a tisztességes polgári megélhetést és a munkásnak az emberséges munkabért. Az új esztendőben nem kell programmot adnunk és nincsenek új célkitűzéseink. Továbbra is küzdeni és harcolni fogunk, mint már 25 éve, az ipartestületünkben tömörült iparosok jobb életlehetőségeinek biztosításáért és a kézművesipar érdekeinek egyetemes felkarolásával mindig sorompóba fogunk állani, hogyha a közérdekről lesz szó. A munkára sóvárgóknak munkát, a szeretetre áhítozóknak szeretetet és a kételkedőknek több hitet és bizakodást kívánunk az új esztendőben! Megjelent az új tatarozási rendelet. Az épületek átalakításával kapcsolatban eredélyezhető Az építőipari érdekeltségek előterjesztését a pénzügyminiszter úr 70.000/VIII. a. 1935. számú rendeletévelmegállapította az 1936. évben igénybevehető átalakítási és tatarozási kedvezményeket. Tekintettel arra, hogy a szóban levő rendelet jelentős munkaalkalmakra nyújt lehetőséget, s így különösen az építkezéssel kapcsolatos iparágakra nézve annak ismerete nélkülözhetetlen, a pénzügyminiszter úrnak 70.000/1935. VIII. a. számú rendeletét, amikor főbb rendelkezéseiben ismertetjük, egyben felhívjuk az ipartestület tagjait, hogy saját érdekükben hassanak oda, hogy a háztulajdo-nosok a kedvezményeket minél nagyobb számban vegyék igénybe. Az adómentességre jogalapot szolgáltató átalakítási munkálatok. Az 1936. évi január hó 1-e után megkezdett átalakításokkal kapcsolatban, amennyiben azok legkésőbb az 1936. év végéig teljesen befejeztetnek, a rendeletben megállapított korlátozások és feltételek mellett adókedvezményben részesíthetők: 1. Az állandóan adómentes épületek, amennyiben azok adóköteles épületté alakíttatnak át; 2. a különben még használható állapotban levő, a mai kor követelményeinek megfelelően lényegesebb költségekkel átalakított adóköteles épületek; 3. egyes bérbeadás útján hasznosított, a mai kor követelményeinek megfelelően átalakított adóköteles bérlemények (lakások, üzletek, irodák, szállodák, panziók stb). Ha állandóan adómentes épület alakíttatik át, úgy az adókedvezmények elnyerésére jogalapot nyújt minden olyan munkálat, amelynek következtében az állandóan adómentes épület ezáltal adóköteles épületté lesz. Az adóköteles épületeknél, valamint az adóköteles bérleményeknél a következő átalakítási munkálatok adnak jogalapot az adókedvezmény elnyerésére: 1. A gáznak, villanynak, vízvezetéknek, csatornának, vagy ezek bármelyikének az épületbe, illetőleg a bérleménybe való bevezetése, avagy az elavult részeknek újítása; a falakon kívül elhelyezett villanyvezetékeknek a falba süllyesztése; 2. a lakásokból hiányzó fürdőszobának, cselédszobának, árnyékszékeknek a lakásokban létesítése, ideértve az újonnan létesítendő fürdőszobákat, a rendes polgári igényeknek megfelelő fűtő, vagy fürdőkályhával, fürdőkáddal és mosdóval felszerelését is, továbbá a meglevő irodahelyiségeknek, fürdőszobáknak, vagy cselédszobáknak mosdóval felszerelése; 3. az épületnek új személy-, vagy teherfelvonóval (lifttel) való felszerelése, vagy a meglevőnek meghoszszabbítása; 4. az épületnek, vagy az épület egy részének a technika fejlettségének megfelelő táv-, központi, vagy egyszinti (etage) fűtőberendezéssel, vagy pedig fűtő és ezzel egyidejűleg központi melegvízszolgáltató berendezéssel felszerelése, illetőleg a már meglevő ily fűtőberendezéseknek magyar szén, vagy széntermékek gazdaságos eltüzelésére alkalmas berendezésekkel kiegészítése; 5. lakásoknak, üzleteknek, illetőleg irodáknak felosztása, esetleg összevonása, avagy üzleteknek és irodáknak lakásokká, illetőleg lakásoknak üzletekké és irodákká való átalakítása; 6. a függő folyosók megszüntetése, illetőleg kivételesen ilyeneknek létesítése, ha az utóbbi nélkül nagyobb lakások, vagy irodák felaprózása nem lehetséges; 7. a talajnedvesség ellen, továbbá fal- és födém hőszigetelési munkálatok létesítése; 8. az épület alapzatának, vagy falainak megerősítése; 9. az utcai, az udvari homlokzat, a lépcsőház újítása, vagy teljes rendbehozása, továbbá az átalakított épületnek, illetőleg az átalakított épület telkére nyíló tűzfalnak teljes rendbehozása, illetőleg bevakolása. A homlokzat újításához, illetve rendbehozásához számítandó a bádogcsatornák kicserélése, az ajtók és ablakok h homlokzatra nyíló felületének, továbbá a világító udvaroknak és a légaknáknak a teljes rendbehozatala is. A homlokzatnak átfestése, vagy átfröccsölése egymagában azonban még nem tekinthető újításnak, vagy rendbehozásnak; 10. az elavult födémeknek, illetőleg födémrészeknek újakkal való kicserélése; 11. a fedélszéknek és fedélhéjazatnak, vagy ezek egyikének újjal való kicserélése; 12. az elavult padlóknak, az ajtóknak, az ablakoknak újakkal való kicserélése; 13. végül a hatóságilag elrendelt, valamint útbiztonságot szolgáló építkezéseknek foganatosítása. A fentiekben felsorolt adókedvezményekre jogalapot szolgáltató átalakításokkal egyidejűleg végzett festés, tapétázás, mázolás és csempézés, padlóburkolat-, födém- és homlokzatjavítás, fedélszék- és fedélhéjazat tatarozás