Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 1940 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
zatban feltüntetett egyes kategóriákat ipartestületünk megítélése szerint miként kell alkalmazni: 1. Az állandó bírói joggyakorlat szerint minden munkaadó köteles meggyőződni arról, hogy hány évi gyakorlati idővel rendelkezik az az alkalmazottja, akit munkára felvesz. Erre szolgál a munkakönyv, amely pontosan feltünteti, hogy a munkavállaló szabályszerűen mennyi szakbavágó gyakorlatot igazol. Szakbavágó gyakorlatnak csak az tekinthető, ahol úgy a belépés, mint a kilépés az illetékes iparhatóság, illetve ipartestedet útján szabályszerűen igazolva van. Tehát nem azt kell nézni, hogy a munkakönyvét melyik évben állították ki, hanem azt, hogy a munkavállaló munkakönyvében hány évre terjedő villám felszerelőipari szakbavágó munkát igazol és hogy a munkakönyv villámfelszerelő segédlevél vagy ennek megfelelő iparoktatási intézet végbizonyítványa alapján állíttatott-e ki , közléseink a beosztott szakmunkás kategóriára vonatkoznak. Ami az önálló szakmunkás és a csoportvezető szakmunkás kategóriákat illeti közöljük, hogy a segéd nélkül, vagy 11 segéddel dolgozó kisiparos egyáltalában nem köteles önálló szakmunkást vagy csoportvezető szakmunkást alkalmazni, mert saját személyében módja van a munkát vezetni, irányítani és munkásait az elvégzendő munkára beosztani. 2. Ki dönti el, hogy a munkás melyik munkabér kategóriába tartozik? Azt, hogy a munkás a most életbelépett rendelet értelmében melyik munkabér kategóriába tartozik a munkábalépéskor maga a munkaadó dönti el, természetesen a munkavállaló hozzájárulásával és beleegyezésével. Kívánatos, hogy a villamfelszerelőiparosok nyilatkozatot írassanak alá a munkásokkal a munkábalépésükkor, amelyben a munkavállaló elismeri, hogy milyen munkakörben nyert beosztást és hogy ennek alapján milyen munkabér jár neki. Azokkal a munkásokkal, akik a rendelet életbelépésekor már a munkaadó alkalmazásában állottak írásban közölni kell, hogy a munkaadó őket milyen munkabér kategóriába osztja be s kérni kell a tudomásulvételt megjegyezve, hogy ellenkező esetben a munkavállaló szolgálataira tovább igényt nem tartanak. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár a munkabér kategóriába való beosztás megítélésünk szerint kizárólag a munkaadó joga, mégis nélkülözhetetlen, hogy ehhez a beosztáshoz a munkavállaló kifejezetten hozzájáruljon, mert egyoldalú megállapításnak vagy beosztásnak helye nem lehet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkabérhatározat értelmében önálló szakmunkásnak csak az tekintendő, aki a reábízott mindennemű szakmunkát önállóan elvégez. A hangsúly ez esetben a »mindennemű« megjelölésen van. Csoportvezető szakmunkásnak megítélésünk szerint azt kell tekinteni, aki legalább 500 önálló és beosztott munkásnak vagy segítőnek a munkáját vezeti és irányítja. Tájékoztatásként közöljük, hogy a Budapesti Bádogosok, Víz-, Gáz- és Központi Fűtésszerelők Ipartestülete, ahol ezen kategorizálás már évek óta életben van, közölte velünk, hogy a munkásoknak a munkabérhatározat szerinti kategóriába való beosztása a fent megjelölt módon történik és mindezideig a legsimábban ment keresztül és amennyiben a munkás írásban elismerte, hogy mely kategória alapján teljesít szolgálatot, ez esetben perekre mindezideig nem vezetett. Megjegyezzük még, hogy a 12.116/1939. M. E. számú rendelet értelmében változatlanul érvényben van az a rendelkezés, hogy a heti 48 munkaórán túl végzett munkamennyiség túlmunkának tekintendő és a túlmunkát a rendes munkabérnél 25 %/o-kal magasabb munkabérrel kötelező díjazni. Természetesen az új munkabérhatározat végrehajtása és ezzel kapcsolatosan a december 18. előtt már alkalmazásban levő szakmunkásoknak a munkaadó által az egyes kategóriákba való beosztása csak úgy történhet, hogy a beosztás a szerzett jogokat ne érintse azaz, hogy a munkás az új munkabérhatározat végrehajtása folytán ne kerüljön kedvezőtlenebb bérkategóriába, mint amilyenbe a most érvényét vesztett korábbi munkabérhatározat alapján be volt osztva. Beszámoló a december havi elöljárósági ülésről. Ipartestületünk elöljárósága december 20-án hauer Ferenc ipartestületi elnök elnöklésével látogatott ülést tartott, amelyen dr. Fáth Ferenc szfer, tanácsjegyző, iparhatósági biztos is megjelent. Láyer Ferenc ipartestületi elnök a napirend előtt őszinte részvét hangján emlékezik meg Telkes Miksa villamfelszerelőmesternek és Wolf Adolf műszerészmesternek december 7-én bekövetkezett elhunytéról. A két régi érdemes iparostárs elhunytéról szóló megemlékezést az elöljáróság tagjai a kegyelet jeleként állva hallgatják végig. Elnök közli, hogy rendkívüli fegyvergyakorlat teljesítése végett december 1-én katonai szolgálatra vonult be és a mai elöljárósági ülésen az elnöki teendők ellátására az illetékes katonai parancsnokságtól szabadságot kapott. Távolléte alatt mint korban legidősebb alelnök Félix Aladár kereskedelmi tanácsos fogja helyettesíteni. Elnök beszámol az anyagbeszerzési akció működéséről és örömmel közli, hogy úgy a műszerész, mint a villamfelszerelőiparosok anyagszükségletének az ipartestületi iroda által való ellátása zavartalanul folyik. Ha valamely anyagot nem tudjuk a kívánt mennyiségben beszerezni, úgy az nem rajtunk, hanem a rendelkezésre álló készletek csekély voltában leli magyarázatát. Böhm József és Örvös Pál elöljárósági tagok, továbbá Miklós Ferenc alelnök szóváteszik, hogy a piacon nem tudnak dynamó huzalt beszerezni, miután a dynamóhuzal készítéséhez szükséges csupasz vörösrézhuzalhoz nem juthatnak hozzá. Kérik az ipartestületet, hogy ez irányban is tegyen további lépéseket a szakma szükségletének biztosítása céljából. Elnök megjegyzi, hogy már eddig is tettünk e téren lépéseket, természetesen most ismét meg fogjuk sürgetni illetékes helyen a csupasz vörösrézhuzalok kiutalását. Elnök sajnálattal közli, hogy az iparügyi miniszter úr felebbezésünket elutasította és megerősítette a villamfelszerelőiparban fizetendő legkisebb munkabérekre vonatkozó új határozatát a vas- és fémipari munkabérmegállapító bizottságnak. E határozat december 18-án lépett érzetbe. A határozatról a villamfelszerelő iparosokat körlevél útján értesítettük és hivatalos lapunk januári számában részletes magyarázatot közlünk a határozat gyakorlati alkalmazása tekintetében. Schneé Zoltán rámutat arra, hogy sürgősen el kell dönteni azt a kérdést, hogy ki tekintendő beosztott, önálló vagy csoportvezető szakmunkásnak. Mert ha ez meg nem történik, félő, hogy különféle vitákra adnak okot a munkaadók és a munkavállalók között. Szommer Miklós sajnálatosnak tartja, hogy a vas- és fémipari munkabérmsgállapító bizottság ipar testületünk megkérdezése nélkül hozta meg a villamfelszerelőiparban fizetendő legkisebb munkabérekre vonatkozó határozatát és ez az ok a legnagyobb választékban. Vészi László BUDAPEST, IV. Irányi u. 13. 3