Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 1940 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

zatban­ feltüntetett egyes kategóriákat ipartestü­letünk meg­ítélése szerint miként kell alkalmazni: 1. Az állandó bírói joggyakorlat szerint minden mun­kaadó köteles meggyőződni arról, hogy hány évi gyakor­lati idővel rendelkezik az az alkalmazottja, akit munkára fel­vesz. Erre szolgál a munkakönyv, amely pontosan fel­tünteti, hogy a munkavállaló szabályszerűen mennyi szak­­bavágó gyakorlatot igazol. Szakbavágó gyakorlatnak csak az tekinthető, ahol úgy a belépés, mint a kilépés az illetékes iparhatóság, illetve ipartestedet útján szabályszerűen iga­zolva van. Tehát nem azt kell nézni, hogy a munkakönyvét melyik évben állították ki, hanem azt, hogy a munkavállaló munkakönyvében hány évre terjedő vill­ám fel­szerelőipari szakbavágó munkát igazol és hogy a munkakönyv villám­­felszerelő segédlevél vagy ennek megfelelő iparoktatási intézet végbizonyítványa alapján állíttatott-e ki , közlé­seink a beosztott szakmunkás kategóriára vonatkoznak. Ami az önálló szakmunkás és a csoportvezető szakmunkás kategóriákat illeti közöljük, hogy a segéd nélkül, vagy 1­­­1 segéddel dolgozó kisiparos egyáltalában nem köteles önálló szakmunkást vagy csoportvezető szakmunkást alkalmazni, mert saját személyében módja van a munkát vezetni, irá­nyítani és munkásait az elvégzendő munkára beosztani. 2. Ki dönti el, hogy a munkás melyik munkabér kate­góriába tartozik? Azt, hogy a munkás a most életbelépett rendelet ér­telmében melyik munkabér kategóriába tartozik a mun­­kábalépéskor maga a munkaadó dönti el, természetesen a munkavállaló hozzájárulásával és beleegyezésével. Kívána­tos, hogy a villamfelszerelőiparosok nyilatkozatot írassanak alá a munkásokkal a m­unkábalépésü­kkor, amelyben a mun­kavállaló elismeri, hogy milyen munkakörben nyert be­osztást és hogy ennek alapján milyen munkabér jár neki. Azokkal a munkásokkal, akik a rendelet életbelépése­kor már a munkaadó alkalmazásában állottak írásban kö­­zölni kell, hogy a munkaadó őket milyen munkabér kate­góriába osztja be s kérni kell a tudomásulvételt megje­gyezve, hogy ellenkező eset­ben a munkavállaló szolgálataira tovább igényt nem tartanak. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár a munkabér kategó­riába való beosztás megítélésünk szerint kizárólag a munka­adó joga, mégis nélkülözhetetlen, hogy ehhez a beosztáshoz a munkavállaló kifejezetten hozzájáruljon, mert egyoldalú megállapításnak vagy beosztásnak helye nem lehet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkabérhatározat értelmében önálló szakmunkásnak csak az tekintendő, aki a reábízott mindennemű szakmunkát önállóan elvégez. A hangsúly ez­ esetben a »mindennemű« megjelölésen van. Csoportvezető szakmunkásnak megítélésünk szerint azt kell tekinteni, aki legalább 500 önálló és beosztott mun­kásnak vagy segítőnek a munkáját vezeti és irányítja. Tájékoztatásként közöljük, hogy a Budapesti Bádogo­sok, Víz-, Gáz- és Központi Fűtésszerelők Ipartestülete, ahol ezen kategorizálás már évek óta életben van, közölte velünk, hogy a munkásoknak a munkabérhatározat szerinti kate­góriába való beosztása a fent megjelölt módon történik és mindezideig a legsimábban ment keresztül és amennyiben a munkás írásban elismerte, hogy mely kategória alapján teljesít szolgálatot, ez esetben perekre mindezideig nem ve­zetett. Megjegyezzük még, hogy a 12.116/1939. M. E. számú rendelet értelmében változatlanul érvényben van az a ren­delkezés, hogy a heti 48 munkaórán túl végzett munka­­mennyiség túlmunkának tekintendő és a túlmunkát a ren­des munkabérnél 25 %/o-kal magasabb munkabérrel kötelező díjazni. Természetesen az új munkabérhatározat végrehajtása és ezzel kapcsolatosan a december 18. előtt már alkalmazás­ban levő szakmunkásoknak a munkaadó által az egyes kategóriákba való beosztása csak úgy történhet, hogy a beosztás a szerzett jogokat ne érintse azaz, hogy a munkás az új munkabérhatározat végrehajtása folytán ne kerüljön kedvezőtlenebb bérkategóriába, mint amilyenbe a most ér­vényét vesztett korábbi munkabérhatározat alapján be volt osztva. Beszámoló a december havi elöljárósági ülésről. Ipartestületünk elöljárósága december 20-án hauer Ferenc ipartestületi elnök elnöklésével lá­­togatott ülést tartott, amelyen dr. Fáth Ferenc szfer, tanácsjegyző, iparhatósági biztos is meg­jelent. Láyer Ferenc ipartestületi elnök a napirend előtt őszinte részvét hangján emlékezik meg Tel­kes Miksa villamfelszerelőmesternek és Wolf Adolf műszerészmesternek december 7-én bekö­vetkezett elhunytéról. A két régi érdemes iparos­­társ elhunytéról szóló megemlékezést az elöljáró­ság tagjai a kegyelet jeleként állva hallgatják végig. Elnök közli, hogy rendkívüli fegyvergyakor­lat teljesítése végett december 1-én katonai szol­gálatra vonult be és a mai elöljárósági ülésen az elnöki teendők ellátására az illetékes katonai pa­rancsnokságtól szabadságot kapott. Távolléte alatt mint korban legidősebb alelnök Félix Aladár ke­reskedelmi tanácsos fogja helyettesíteni. Elnök beszámol az anyagbeszerzési akció működéséről és örömmel közli, hogy úgy a mű­szerész, mint a villamfelszerelőiparosok anyag­­szükségletének az ipartestületi iroda által való ellátása zavartalanul folyik. Ha valamely anyagot nem tudjuk a kívánt mennyiségben beszerezni, úgy az nem rajtunk, hanem a rendelkezésre álló készletek csekély voltában leli magyarázatát. Böhm József és Örvös Pál elöljárósági tagok, továbbá Miklós Ferenc alelnök szóváteszik, hogy a piacon nem tudnak dynamó huzalt beszerezni, miután a dynamóhuzal készítéséhez szükséges csupasz vörösrézhuzalhoz nem juthatnak hozzá. Kérik az ipar­t­est­ül­etet, hogy ez irányban is tegyen további lépéseket a szakma szükségletének bizto­sítása céljából. Elnök megjegyzi, hogy már eddig is tettünk e téren lépéseket, természetesen most ismét meg fogjuk sürgetni illetékes helyen a csupasz vörös­rézhuzalok kiutalását. Elnök sajnálattal közli, hogy az iparügyi miniszter úr felebbezésünket elutasította és meg­erősítette a villam­felszerelőiparban fizetendő leg­kisebb munkabérekre vonatkozó­ új határozatát a vas- és fémipari munkabérmegállapító bizott­ságnak. E határozat december 18-án lépett érzetbe. A határozatról a villamfelszerelő iparosokat kör­levél útján értesítettük és hivatalos lapunk ja­nuári számában részletes magyarázatot közlünk a határozat gyakorlati alkalmazása tekintetében. Schneé Zoltán rámutat arra, hogy sürgősen el kell dönteni azt a kérdést, hogy ki tekintendő beosztott, önálló vagy csoportvezető szakmun­kásnak. Mert ha ez meg nem történik, félő, hogy különféle vitákra adnak okot a munkaadók és a munkavállalók között. Szommer Miklós sajnálatosnak tartja, hogy a vas- és fémipari munkabérm­sgállapító bizottság ipar testül­etünk megkérdezése nélkül hozta meg a villam­felszerelőiparban fizetendő legkisebb mun­kabérekre vonatkozó határozatát és ez az ok a legnagyobb választékban. Vészi László BUDAPEST, IV. Irányi­ u. 13. 3

Next