Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 1944 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1944-01-10 / 1. szám
Standard VILLAMOSSÁGI RT. távbeszélő-, távíró- és rádióberendezések gyára Budapest, IX. Fehérvári út 70. TELEFON: *257-257 A magyar Standard Villamossági rt. gyártmányai: Jelzőberendezések villamos csengők, lépcsőházi és szállodai jelzőberendezések, gyengeáramú biztosítók és villámvédők, távvezérlő berendezések, centrálék és egyéb üzemek részére. Telefonok párhuzamos, soros, vonalválasztós telefonkészülékek, pénzbeszedős telefonok, utcai és házi használatra, nagyfeszültségű, vízmentes és tropikus telefonok, telefon központok manuális és automatikus alközpontok, 4—2000 vonal kapacitással, automata nagyközpontok (eddig közel 100 ezer vonal épült, köztük az összes budapesti nagyközpontok.) Vivőfrekvenciás (carrier) telefonberendezések, egy- és többcsatornás kivitelben. Tévheki morse, hughes, duplex, összetett, hangfrekvenciás, hangfrekvencia fölötti táviróberendezések, távirdaváltók, telepváltók, távolbalátók, szalag- és lapiró kivitelben, előfizetői nagyfrekvenciás távolbaíró-berendezések. Távkábelek erősítői, pupincsévék és pupinfazekak. Rádióberendezések rádióvevőkészülékek, speciális rádiókészülékek, rádióhírszóró-adóberendezések, köztük a lakihegyi 120 Kw-os óriásadó és a magyar közvetítő állomások, rövidhullámú rádiók tengerentúli forgalomra, erősítők, hangszórók, nyílttéri hangközvetítő berendezések (public adress). Egyenirányítók a legkisebbtől a legnagyobbig. Különfélék elektrolitikus és papírszigetelésű kondenzátorok, fojtótekercsek, kis transzformátorok, laboratóriumi készülékek, ellenállások, művonalak, szignálgenerátorok, katódsugár-oscillográfok. A napirend végére érvén elnök megköszöni az elöljáróság tagjainak az év folyamán állandóan mutatott érdeklődésüket, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kíván az ipartestület minden tagjának és az 1943. év utolsó elöljárósági ülését bezárja. Az értelmiségi bejelentések egyszerűsítése 1944 január 1-től. A Budapesti Közlöny 1943. december 12-i 279. száma közli az 5470/1943. M. E. sz. rendeletét az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott magánalkalmiazotok bejelentésére vonatkozó rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában. A rendelet kihirdetése napján, december 12-én lépett hatályba, főbb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: 1. §. Az 1939. évi IV. t.-c. végrehajtási utasításának a 7720/1939. M. E. sz. rendelet 40. és 41. §-ában és a jelein rendeletben megszabott bejelentést nem kell megtennie annak a munkaadónak, aki zsidót értelmiségi munkakörben nem foglalkoztatod, illetőleg nem foglalkoztat. Akkor sem kell bejelentést tennie, ha valamennyi zsidó alkalmazottját elbocsátja és ezt az Értelmiségi Kormánybiztosnak bejelenti. A bejelentési kötelezettség feléled, mihelyt a munkaadó bármikor értelmiségi munkakörben az 1939. évi IV. t.-c. hatálya alá eső zsidót alkalmaz. Ilyen esetben a szabályszerű bejelentést a felvételtől számított 15 nap alatt meg kell tenni. 2. §. A 7720/1939. M. E. sz. rendelet 41. §-a akként módosul, hogy a munkaadó azeddigi évenként kétszeri bejelentés helyett ezentúl az elmúlt naptári évre vonatkozóan csak évenként egyszer köteles megtenni mindenkor a következő év január 31-ig bezárólag. A meghatározott arányszámot a zsidó alkalmazottak javára évközben sem szabad túllépni. 1 3. §. A bejelentést az eddigi űrlapok helyett ezentúl a jelen rendelethez csatolt minta szerinti űrlapokon kell megtenni, amelyek Budapesten az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyei Kormánybiztosánál (V., Klotild u. 10. c.) és a szv. kerületi elöljáróságokon, vidéken pedig a polgármesteri hivataloknál, ill. községi elöljáróságoknál szerezhetők be. A bejelentésben az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott nemzsidó személyeket — az ügynököket (utazókat) a többitől elkülönítve — nem név szerinti felsorolásban, hanem számuk és illetményeiknek együttes összege szerint kell feltüntetni. A zsidó alkalmazátakat — ügynököket (utazókat) a többitől elkülönítve — továbbra is személyenként részletezett adatokkal kell bejelenteni. Ugyancsak be kell jelenteni: 1. nemzsidók és zsidók szerint elkülönítve a nem értelmiségi munkakörben foglalkoztatott személyek számát, akik munkavezetői kört látnak el, vagy akik legalább négy középiskolát végeztek. Az arányszámba ezek nem számítanak be továbbra sem; 2. személyenként részletezett adatokkal az egyéni cég tulajdonosának, közkereseti társaság tagjának, betéti társaság beltagjának, értelmiségi munkakörben foglalkoztatott zsidó házastársát, leszármazóit, felmenőit és ezek zsidó házastársát, abban az esetben is, ha rendszeres illetményt nem kapnak. Ezek is figyelmen kívül hagyandók az arányszám megállapításánál. 3. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) tagjának értelmiségi munkakörben foglalkoztatott házastársát, leszármazóit és felmenőit és ezek házastársát az arányszám megállapítása szempontjából számításba kell venni, s be kell jelenteni, akár kapnak rendszeres illetményt, akár nem, 4. §. A rendszeresen vagy esetenként ismétlődően foglalkoztatott ügyvédet, mérnököt, szakértőt stb. akkor is be kell jelenteni, ha szolgálati szerződése nincs, de őt a bejelentési év alatt legalább 4 ügyben foglalkoztatták és keresménye ezalatt, ha főiskolai végzettségű, 4000 P-t, hisnem főiskolai végzettségű, 2000 P-t meghalad, vagy ha a bejelentési és azt megelőző évben már évenként csak egyszer foglalkoztatták, de e címen mutatkozó keresménye 2 év alatt főiskolai végzettségűnél 12.000, a többinél a fiCOOP-t meghaladta. Ez utóbbiakat először az 1943. és 1944. évi együttes keresmény alapján kell bejelenteni 1945. január hóban. Azt, aki előre megszabott összegű átalányt kap a munkaadótól, a fenti előfeltételek fennállására tekintet nélkül be kell jelenteni. 5. §. Bejelentési kötelezettség alá esik úgy egyéni, mint társas cégnél az a csendes társ, aki az illető iparra jogosítvánnyal nem bír és a vállalat ügyvitelében a csendestársasági tagok tevékenységét meghaladó módon működik. (1930.V.-c. 118. §.) Az ilyen csendes társ évi nyereségrészesedéséből alkalmazotti illetményként kell számításba venni azt az összeget, amely a csendes társ vagyoni fzetetének a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatlábánál h/2°/o-kal magasabb °/o-át meghaladja. 6. §. Nem kell bejelenteni a munkaadónak azt az ügynöki céget, amelyik részére az ügynöki tevékenységet az ügynöki ipar gyakorlására jogosító iparigazolvány alapján folytatja önálló iparűzőként. 7. §: A központi és az üzemi rész tekintetében a bejelentéstcsak akkor kell külön megtenni, ha külön-külön 14 értelmiséginél több van.