Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 1944 (34. évfolyam, 1-10. szám)

1944-01-10 / 1. szám

Standard VILLAMOSSÁGI RT. távbeszélő-, távíró- és rádióberendezések gyára Budapest, IX. Fehérvári­ út 70. TELEFON: *257-257 A magyar Standard Villamossági rt. gyártmányai: Jelzőberendezések villamos csengők, lépcsőházi és szállodai jelzőberen­dezések, gyengeáramú biztosítók és villámvédők, távvezérlő berendezések, centrálék és egyéb üzemek részére. Telefonok párhuzamos, soros, vonalválasztós telefonkészülékek, pénzbeszedős telefonok, utcai és házi használatra, nagyfeszültségű, vízmentes és tropikus telefonok, t­elefon központok manuális és automatikus alközpontok, 4—2000 vonal kapacitással, automata nagyközpontok (eddig közel 100 ezer vonal épült, köztük az összes budapesti nagyközpontok.) Vivőfrekvenciás (carrier) telefonberendezések, egy- és többcsatornás kivitelben. Tévh­eki morse, hughes, duplex, összetett, hangfrekvenciás, hangfrekvencia fölötti táviróberendezések, távirdaváltók, telepváltók, távolbalátók, szalag- és lapiró kivitelben, előfizetői nagyfrekvenciás távolbaíró-berendezések. Távkábelek erősítői, pupincsévék és pupinfazekak. Rádióberendezések rádióvevőkészülékek, speciális rádiókészülékek, rádióhírszóró-adóberendezések, köztük a lakihegyi 120 Kw-os óriásadó és a magyar közvetítő állomások, rövidhullámú rádiók tengerentúli forgalomra, erősí­tők, hangszórók, nyílttéri hangközvetítő berendezések (public adress). Egyenirányítók a legkisebbtől a legnagyobbig. Különfélék elektrolitikus és papírszigetelésű kondenzátorok, fojtó­tekercsek, kis transzformátorok, laboratóriumi készü­lékek, ellenállások, művonalak, szignálgenerátorok, ka­­tódsugár-oscillográfok. A napirend végére érvén elnök megköszöni az elöljáróság tagjainak az év folyamán állandóan mutatott érdeklődésüket, kellemes karácsonyi ün­nepeket és boldog új esztendőt kíván az ipartestü­let minden tagjának és az 1943. év utolsó elöl­­járósági ülését bezárja. Az értelmiségi bejelentések egyszerűsítése 1944 január 1-től. A Budapesti Közlöny 1943. decemb­er 12-i 279. száma közli az 5470/1943. M. E. sz. rendeletét az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott magánalkalmiazotok bejelen­tésére vonatkozó rendelkezések módosítása és kiegészítése­ tárgyában. A rendelet kihirdetése napján, december 12-én lépett hatályba, főbb rendelkezéseit az alábbiakban is­mertetjük: 1. §. Az 1939. évi IV. t.-c. végrehajtási utasításának a 7720/1939. M. E. sz. rendelet 40. és 41. §-ában és a jelein rendeletb­en megszabott bejelentést nem kell megtennie annak a munkaadónak, aki zsidót értelmiségi munkakör­ben nem foglalkoztatod, illetőleg nem foglalkoztat. Akkor sem kell bejelentést tennie, ha valamennyi zsidó alkalma­zottját­ elbocsátja és ezt az­ Értelmiségi Kormánybiztosnak bejelenti. A bejelentési kötelezettség feléled, mihelyt a munkaadó bármikor értelmiségi munkakörben az 1939. évi IV. t.-c. hatálya alá eső zsidót alkalmaz. Ilyen esetben a szabályszerű bejelentést a felvételtől számított 15 nap alatt meg kell tenni. 2. §. A 7720/1939. M. E. sz. rendelet 41. §-a akként módosul, hogy a munkaadó az­­eddigi évenként kétszeri bejelentés helyett ezentúl az elmúlt naptári évre vonatko­zóan csak évenként egyszer köteles megtenni mindenkor a következő év január 31-ig bezárólag. A meghatározott arányszámot a zsidó alkalmazottak javára évközben sem szabad túllépni. 1 3. §. A bejelentést az eddigi űrlapok helyett ezentúl a jelen rendelethez csatolt minta szerinti űrlapokon kell megtenni, amelyek Budapesten az Értelmiségi Munkanélkü­liség Ügyei Kormánybiztosánál (V., Klotild­ u. 10. c.) és a sz­­v. kerületi elöljáróságokon, vidéken pedig a polgár­­mesteri hivataloknál, ill. községi elöljáróságoknál szerez­hetők be. A bejelentésben az értelmiségi munkakörben foglal­kozta­tott nemzsidó személyeket — az ügynököket (uta­zókat) a többitől elkülönítve — nem név szerinti felsoro­lásban, hanem számuk és illetményeiknek együttes összege szerint kell feltüntetni. A zsidó alkalmazátakat — ügynö­köket (utazókat) a többitől elkülönítve — továbbra is sze­mélyenként részletezett adatokkal kell bejelenteni. Ugyan­­csak be kell jelenteni: 1. nemzsidók és zsidók szerint elkülönítve a nem értelmiségi munkakörben foglalkoztatott személyek számát, akik munkavezetői kört látnak el, vagy akik legalább négy középiskolát végeztek. Az arányszámba ezek nem szá­mítanak be továbbra sem; 2. személyenként részletezett adatokkal az egyéni cég tulajdonosának, közkereseti társaság tagjának, betéti tár­saság beltagjának, értelmiségi munkakörben foglalkoztatott zsidó házastársát, leszármazóit, felmenőit és ezek zsidó házastársát, abban az esetben is, ha rendszeres illetményt nem kapnak. Ezek is figyelmen kívül hagyandók az arány­szám­­ megállapításánál. 3. Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) tagjának értelmi­ségi munkakörben foglalkoztatott házastársát, leszárma­­zóit és felmenőit és ezek házastársát az arányszám meg­állapítása szempontjából számításba kell venni, s be kell jelenteni, akár kapnak rendszeres illetményt, akár nem, 4. §. A rendszeresen vagy esetenként ismétlődően fog­lalkoztatott ügyvédet, mérnököt, szakértőt stb. akkor is be kell jelenteni, ha szolgálati szerződése nincs, de őt a bejelentési év alatt legalább 4 ügyben foglalkoztatták és ke­­r­esménye ezalatt, ha főiskolai végzettségű, 4000 P-t, his­nem főiskolai végzettségű, 2000 P-t meghalad, vagy ha a bejelentési és azt megelőző évben már évenként csak egy­szer foglalkoztatták, de e címen mutatkozó keresménye 2 év alatt főiskolai végzettségűnél 12.000, a többinél a fiCOO­P-t meghaladta. Ez utóbbiakat először az 1943. és 1944. évi együttes keresmény alapján kell bejelenteni 1945. január hóban. Azt, aki előre megszabott összegű átalányt kap a munkaadótól, a fenti előfeltételek fennállására tekintet nél­kül be kell jelenteni. 5. §. Bejelentési kötelezettség alá esik úgy egyéni, mint társas cégnél az a csendes társ, aki az illető iparra jogo­sítvánnyal nem bír és a vállalat ügyvitelében a csendes­társasági tagok tevékenységét meghaladó módon működik. (1930.V­­.-c. 118. §.) Az ilyen csendes társ évi nyereség­részesedéséből alkalmazotti illetményként kell számításba venni azt az összeget, amely a csendes társ vagyoni fzetetének a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási ka­matlábánál h­/2°/o-kal magasabb °/o-át meghaladja. 6. §. Nem kell bejelenteni a munkaadónak azt az ügynöki céget, amelyik részére az ügynöki tevékenysé­get az ügynöki ipar­ gyakorlására jogosító iparigazolvány alapján folytatja önálló iparűzőként. 7. §: A központi és az üzemi rész tekintetében a beje­lentést­­csak akkor kell külön megtenni, ha külön-külön 14 értelmiséginél több van.

Next