Viz és Világitás, 1913 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-06 / 1. szám
8. VÍZ ÉS VILÁGÍTÁS méretezésében találtak magyarázatot. Mi sem természetesebb, hogy a laikus közönség ilyenkor elsősorban a gázgyárat vádolja, amely nem szolgálja ki kellően a fizető közönséget, de aztán a kellő vizsgálat nyomán kiderül, hogy a világító- vagy fűtőképesség elégtelensége a vezetékek gyengeségére vezetendő vissza. Minden valamire való árjegyzékben megtalálható az egyes gázfogyasztó készülékek óránkénti gázszükséglete s ezt ismerve, a mutatónak ide mellékelt tabella szerint leolvashatjuk, hogy a szükséges gázmennyiséget a kívánt távolságra milyen méretű cső képes szolgáltatni. Az ábrán az alulról felfelé haladó számok jelzik az óránkénti gázmenyiséget köbméterekben,az alant balról jobbra menő számok a vezeték hosszát méretekben. Pl. 30 m. távolságra vezetendő a gáz egy oly fürdőkályhához, melynek óránkénti fogyasztása 8 köbméter. E fogyasztásnak megfelelő beosztáshoz húzunk egy vízszintes vonalat, amelet az l'/4" ésl/a" átmérőjű csöveket jelző gőzkéket metszi, a metszőpontokhoz vont függőleges vonalak megadják azt a használható távolságot, melyre az egyes méretek átlagos 30 mlm gáznyomás mellett biztosan alkalmazhatók. A felhozott esetben tehát a kályhától visszafelé haladva ig4" átmérőjű csövet használhatunk cca 10 m. és l1/," csövet cca 20 m. hosszban, amikor a fellépő nyomásveszteségek még megengedhetők. Méretezzük a vezetéket lelkiismeretesen, készítjük el hibátlanul, a gázkályhát szabályozzuk be gondosan, igy működése zavartalan lesz s a fogyasztó közönséggel megkedveltetjük a világitógáz használatát; ekkor kielégítettük a közönséget, mely pénzért jó kiszolgálást vár, propagandát csináltunk a gáznak, mely leadásra van szánva s foglalkoztatjuk a szerelőipart, mely lelkiismeretes munkája révén jó névben nyer. A magasnyomású gázvilágitásról. Abban a versenyben, mely Edison mesternek világra szóló találmánya, a szénszálas izzólámpa és a zseniális Auer gázizzó fényű lámpája között fennáll és melynek folyamán úgy az egyik, mint a másik világítás terén nagy horderejű újítások vetekedtek, újabb idő óta a gázvilágítás technikája tett igen hatalmas haladást. Az új magasnyomású gázvilágítást értjük, mely nálunk ugyan általánosságban még nem igen ismeretes, Németországban, Angliában és Franciaországban azonban már kiváló eredménynyel használják. Ezen gázvilágítással ugyanis oly fényforrásokat tudunk teremteni, milyenek eddigelé csakis elektromossággal voltak elérhetők. A magasnyomású gázvilágításnál vagy nyomó gázzal vagy nyomó levegőjű módszerével a világító gázfűtő értékének észszerű kihasználása által aránylag csekély gázfogyasztás mellett nagy fényhatást létesíttetik. A nyomó gáz módszerével a gázt nyomás mellett vezetik a lámpákba, ahol a fúvókából való kilépése helyén, vagyis a lámpa lángzójánál szívja fel az égéshez szükséges levegőt. A nyomó levegőjű rendszernél a levegőt kompresszorral sűrítik és ugyanolyan nyomással, mint az előbbi rendszernél vezetik a lámpákba. Mindkét rendszernek kiváló előnye az, hogy a lámpákba nem kész gáz- és légkeverék vezettetik, hanem hogy ezen keverés csak a lángzóban történik. Hogy a nyomó gáz vagy a nyomó levegőjű rendszer előnyösebb-e, azt a viszonyok szabják meg. Nyilvános terek, utcák megvilágításánál az előbbi rendszer ajánlatosabb, míg ha meglévő gázlámpákat intenzívlámpákká akarunk átalakítani, akkor nyomó levegőjű rendszer lesz célszerűbb. A világítás hygienája Egy német szakember a gázvilágítást egészségügyi szempontból vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy gázvilágításnál gondos kezelés mellett a gáznak nem szabad a lakásban szagot terjeszteni. Minden észlelt gázkiáramlást tehát komolyan kell venni és nyomban elhárítani, a főcsap elzárása és szellőztetés által anélkül, hogy közelben világot gyújtanánk, végül a vezetéknek szakszerű megvizsgálása által. Ha a vezeték tömitve van, akkor a gázóra, zárt gázcsapok mellett, nem változtatja jelzését. A baleseteknek több mint a fele — tapasztalat szerint — abból keletkezik, hogy a vezetéket a tömitetlen helyek megkeresése végett megvilágítják. Ha tömitetlen helyeken a vezetékcsöveket szappanvízzel bevonjuk, hólyagok keletkeznek. Ha a levegő csak 4% világító gázt tartalmaz, a nyitott láng nem gyulad meg, 8—23%-nál a gyuladás hirtelen robbanással megy végbe, még nagyobb világítógáz tartalom mellett egyszerű robbanás áll elő. Másodsorban a szakszerűtlen szerelés hibájából előálló balesetek sorolandók fel. Ezen balesetek különösen költözködések alkalmával gyakoriak. A gummi- OXYGEN, HYDROGÉN, NITROGÉN ÉS TELJES HEGESZTŐ ÉS VÁGÓ BERENDEZÉSEK legjobban bevált szabadalmazott pisztolyainkkal a legjobb minőségben, versenyen kivüli legolcsóbb árak mellett szállít Hydroxygengyár R.-T SAIEX”.4 Egyedüli Hydrogengyár és a legnagyobb Oxygengyár Magyarországon. Vezérképisegítség: DARVAS JÓZSEF ÉS KORÁNYI BUDAPEST, IV., Veres Pálné utca 16. — Telefon 99-43. Védjegy 1913. január 1.