Viz és Világitás, 1913 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-06 / 1. szám

8. VÍZ ÉS VILÁGÍTÁS méretezésében találtak magyarázatot. Mi sem természe­tesebb, hogy a laikus közönség ilyenkor elsősorban a gázgyárat vádolja, amely nem szolgálja ki kellően a fizető közönséget, de aztán a kellő vizsgálat nyomán kiderül, hogy a világító- vagy fűtőképesség elégtelen­sége a vezetékek gyengeségére vezetendő vissza. Min­den valamire való árjegyzékben megtalálható az egyes gázfogyasztó készülékek óránkénti gázszükséglete s ezt ismerve, a mutatónak ide mellékelt tabella szerint le­olvashatjuk, hogy a szükséges gázmennyiséget a kívánt távolságra mi­lyen méretű cső képes szol­gáltatni. Az ábrán az alul­ról felfelé ha­ladó számok jelzik az órán­kénti gázme­­nyiséget köb­méterekben,az alant balról jobbra menő számok a ve­zeték hosszát méretekben. Pl. 30 m. tá­volságra ve­zetendő a gáz egy oly fürdő­kályhához, melynek órán­kénti fogyasz­tása 8 köbmé­ter. E fogyasz­tásnak megfe­lelő beosztás­hoz húzunk egy vízszintes vonalat, amelet az l'/4" és­­l/a" átmérőjű csöveket jelző gőzkéket metszi, a metszőpontokhoz vont függőleges vonalak megadják azt a használható távolságot, melyre az egyes méretek átlagos 30 mlm gáz­nyomás mellett biztosan alkalmazhatók. A felhozott esetben tehát a kályhától visszafelé haladva ig4" át­mérőjű csövet használhatunk cca 10 m. és l1/," csövet cca 20 m. hosszban, amikor a fellépő nyomásvesztesé­gek még megengedhetők. Méretezzük a vezetéket lelkiismeretesen, készítjük el hibátlanul, a gázkályhát szabályozzuk be gondosan, igy működése zavartalan lesz s a fogyasztó közönség­gel megkedveltetjü­k a világitógáz használatát; ekkor kielégítettük a közönséget, mely pénzért jó kiszolgá­lást vár, propagandát csináltunk a gáznak, mely le­adásra van szánva s foglalkoztatjuk a szerelőipart, mely lelkiismeretes munkája révén jó névben nyer. A magasnyomású gázvilágitásról. Abban a versenyben, mely Edison mesternek világra szóló talál­mánya, a szénszálas izzólámpa és a zseniális Auer gázizzó fényű lámpája között fennáll és melynek folya­mán úgy az egyik, mint a másik világítás terén nagy horderejű újítások vetekedtek, újabb idő óta a gáz­­világítás technikája tett igen hatalmas haladást. Az új magasnyomású gázvilágítást értjük, mely nálunk ugyan általánosságban még nem igen ismeretes, Németország­ban, Angliában és Franciaországban azonban már kiváló eredménynyel használják. Ezen gázvilágítással ugyanis oly fényforrásokat tudunk teremteni, milyenek eddigelé csakis elektromossággal voltak elérhetők. A magasnyomású gázvilágításnál vagy nyomó gázzal vagy nyomó levegőjű módszerével a világító gázfűtő értékének észszerű kihasználása által aránylag csekély gázfogyasztás mellett nagy fényhatást létesíttetik. A nyomó gáz módszerével a gázt nyomás mellett vezetik a lámpákba, ahol a fúvókából való kilépése helyén, vagyis a lámpa lángzójánál szívja fel az égés­hez szükséges levegőt. A nyomó levegőjű rendszernél a levegőt kom­presszorral sűrítik és ugyanolyan nyomással, mint az előbbi rendszernél vezetik a lámpákba. Mindkét rendszernek kiváló előnye az, hogy a lámpákba nem kész gáz- és légkeverék vezettetik, hanem hogy ezen keverés csak a lángzóban történik. Hogy a nyomó gáz vagy a nyomó levegőjű rend­szer előnyösebb-e, azt a viszonyok szabják meg. Nyil­vános terek, utcák megvilágításánál az előbbi rendszer ajánlatosabb, míg ha meglévő gázlámpákat intenzív­­lámpákká akarunk átalakítani, akkor nyomó levegőjű rendszer lesz célszerűbb. A világítás hygienája Egy német szakember a gázvilágítást egészségügyi szempontból vizsgálva arra az eredményre jutott, hogy gázvilágításnál gondos kezelés mellett a gáznak nem szabad a lakásban sza­got terjeszteni. Minden észlelt gázkiáramlást tehát ko­molyan kell venni és nyomban elhárítani, a főcsap el­zárása és szellőztetés által anélkül, hogy közelben vilá­got gyújtanánk, végül a vezetéknek szakszerű meg­vizsgálása által. Ha a vezeték tömitve van, akkor a gázóra, zárt gázcsapok mellett, nem változtatja jelzését. A baleseteknek több mint a fele — tapasztalat sze­rint — abból keletkezik, hogy a vezetéket a tömitetlen helyek megkeresése végett megvilágítják. Ha tömitet­len helyeken a vezetékcsöveket szappanvízzel bevonjuk, hólyagok keletkeznek. Ha a levegő csak 4% világító gázt tartalmaz, a nyitott láng nem gyulad meg, 8—23%-nál a gyuladás hirtelen robbanással megy végbe, még nagyobb világítógáz tartalom mellett egy­szerű robbanás áll elő. Másodsorban a szakszerűtlen szerelés hibájából előálló balesetek sorolandók fel. Ezen balesetek külö­nösen költözködések alkalmával gyakoriak. A gummi- OXYGEN, HYDROGÉN, NITROGÉN ÉS TELJES HEGESZTŐ ÉS VÁGÓ BERENDEZÉSEK legjobban bevált szabadalmazott pisztolyainkkal a legjobb minőségben, versenyen kivüli legolcsóbb árak mellett szállít Hydroxygengyár R.-T SAIE­X”.4 Egyedüli Hydrogengyár és a legnagyobb Oxygengyár Magyarországon. Vezérkép­isegítség: DARVAS JÓZSEF ÉS KORÁNYI BUDAPEST, IV., Veres Pálné­ utca 16. — Telefon 99-43. Védjegy 1913. január 1.

Next