Viz és Világitás, 1938 (15. évfolyam, 1-16. szám)

1938-01-01 / 1-2. szám

VIZ ÉS VILÁGÍTÁS esetben az ott felsorolt berendezési tárgyakat és a 3. §. (1) bekezdésének 5. pontja esetében még a tűz­helyeket és kályhákat; 4. a melegvízszolgáltató berendezések, kivéve az újonnan bevezetett központi (etage-, táv-) fűtőberendezéssel egyidejűleg létesített központi melegvízszolgáltató berendezést. Korlátozás alatt álló munkálatok Az adókedvezmények szempontjából csak azok az átalakítási és tatarozási költségek vehetők számí­tásba, amelyek a tervbevett munkálatok gazdaságos, a polgári igényeknek megfelelő, jó és tartós kivite­léhez szükségesek. Amennyiben az átalakítás, illető­leg tatarozás nem gazdaságos, vagy valamely külön­leges, a rendesnél drágább kivitelben hajtatnék vég­re, a felmerült költségtöbblet semmiféle tekintetben nem vehető számításba. A munkálatok költségeit csak abban az esetben lehet „átalakítási költségek”-nek számítani, ha­­azok­hoz teljesen új, avagy átalakításból kikerülő anya­­gokat használnak fel. A rendelet alapján adókedvezmény csak abban az esetben igényelhető, ha az iparosmunkálatokat helyben teleppel bíró iparos (vállalkozó) végezte. Helyben teleppel nem bíró iparos (vállalkozó) a mun­kálatok foganatosításával csak abban az esetben bíz­ható meg, ha helyben teleppel bíró alkalmas iparos (vállalkozó) nincs, vagy ha a helyben teleppel bíró iparos (vállalkozó) által igényelt árak indokolatlanul magasak. Családi háznak a jelen rendelet szempontjából — tekintet nélkül arra, hogy azt a bili­kos maga használja vagy bér­beadja —, azt a házat kell tekinteni, amelyben a ház­mesternek és egyéb alkalmazottaknak lakásain kívül legfeljebb 3 lakás van, vagy ha a ház több lakásból áll, azokat a birtokos vagy hozzátartozói használják. Minden más lakóházat a jelen rendelet szempontjá­ból bérháznak kell tekinteni. Az adókedvezmény mérve Ha az adóhatóság által elfogadott átalakítási és tatarozási költségek a megállapított mérvet elérik, a házbirtokost az a kedvezmény illeti meg, hogy az át­alakított épület után kivetett házadóból, rendkívüli pótlékokból és községi pótadóból az átalakítási és ta­tarozási költségeknek aránylagos részét levonásba kell hozni. A levonásba hozandó összegek a következők: az adókedvezményre jogalapot szolgáltató átala­kítási költségeknek 50%-a; az átalakításokkal egyidejűleg végzett tatarozá­sok költségeinek 50%-a, de legfeljebb az 1. pontban említett átalakítási költségeknek fele összege után. Az állandóan adómentes épületnek adóköteles épületté történt átalakítása esetében a 2. §. értelmé­ben jogalapot szolgáltató összes költségek után 50% hozandó levonásba. Eljárási szabályok Aki az átalakításokra biztosított adókedvez­ményt igénybe akarja venni, köteles legalább 8 nappal az átalakítási munkálatok megkezdése előtt a pontos méretekkel ellátott kiviteli terveket és az át­alakítási munkálatokról szóló részletes költségvetést két-két példányban városokban a város polgármeste­rénél, községekben a járási főszolgabíróhoz leendő továbbítás végett a községi elöljáróságnál, Budapes­ten pedig egy-egy példányban a kerületi m. kir. adó­felügyelőségnél benyújtani és egyúttal bejelenteni a kedvezmény iránti igényét is. A költségvetésben a méreteket, mennyiségeket és egységdárakat pontosan fel kell tüntetni. Ha az átalakítási munkálatokhoz építési enge­délyre van szükség, az építési engedélyt külön kell kérni. Ha a házbirtokos a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézetek által a házak tatarozása céljából rendelkezésre bocsátott hitelt vesz igénybe, úgy a bejelentésben ezt a körülményt kifejezetten meg kell említeni. A hatóság köteles a terveket és költségeket rész­letesen felülvizsgálni és amennyiben szükségesnek mutatkozik, különösen, ha a költségvetésben feltün­tetett munkálatok közt olyanok is vannak, amelyek­nek utólagos ellenőrzése nehéz, még a munkálatok megkezdése előtt köteles a helyszínen szemlét is tar­tani. A számlák minden tételénél hivatkozni kell az előzetes bejelentés megfelelő pontjára, továbbá meg kell jelölni, hogy a szóbanforgó munkálatok az épület mely részén végeztettek. Átalányáras munkáknál is úgy az előzetes be­jelentésben, mint a végelszámolásban feltünte­tendő a munkálatok pontos mennyisége és el­végzésének helye. A rendelet 1938 január 1-én már életbe is lépett. Központi hűtési é­s hűtőberendezések HŐSZIGETELÉSE 3

Next