Viz és Világitás, 1938 (15. évfolyam, 1-16. szám)
1938-01-01 / 1-2. szám
VIZ ÉS VILÁGÍTÁS esetben az ott felsorolt berendezési tárgyakat és a 3. §. (1) bekezdésének 5. pontja esetében még a tűzhelyeket és kályhákat; 4. a melegvízszolgáltató berendezések, kivéve az újonnan bevezetett központi (etage-, táv-) fűtőberendezéssel egyidejűleg létesített központi melegvízszolgáltató berendezést. Korlátozás alatt álló munkálatok Az adókedvezmények szempontjából csak azok az átalakítási és tatarozási költségek vehetők számításba, amelyek a tervbevett munkálatok gazdaságos, a polgári igényeknek megfelelő, jó és tartós kiviteléhez szükségesek. Amennyiben az átalakítás, illetőleg tatarozás nem gazdaságos, vagy valamely különleges, a rendesnél drágább kivitelben hajtatnék végre, a felmerült költségtöbblet semmiféle tekintetben nem vehető számításba. A munkálatok költségeit csak abban az esetben lehet „átalakítási költségek”-nek számítani, haazokhoz teljesen új, avagy átalakításból kikerülő anyagokat használnak fel. A rendelet alapján adókedvezmény csak abban az esetben igényelhető, ha az iparosmunkálatokat helyben teleppel bíró iparos (vállalkozó) végezte. Helyben teleppel nem bíró iparos (vállalkozó) a munkálatok foganatosításával csak abban az esetben bízható meg, ha helyben teleppel bíró alkalmas iparos (vállalkozó) nincs, vagy ha a helyben teleppel bíró iparos (vállalkozó) által igényelt árak indokolatlanul magasak. Családi háznak a jelen rendelet szempontjából — tekintet nélkül arra, hogy azt a bilikos maga használja vagy bérbeadja —, azt a házat kell tekinteni, amelyben a házmesternek és egyéb alkalmazottaknak lakásain kívül legfeljebb 3 lakás van, vagy ha a ház több lakásból áll, azokat a birtokos vagy hozzátartozói használják. Minden más lakóházat a jelen rendelet szempontjából bérháznak kell tekinteni. Az adókedvezmény mérve Ha az adóhatóság által elfogadott átalakítási és tatarozási költségek a megállapított mérvet elérik, a házbirtokost az a kedvezmény illeti meg, hogy az átalakított épület után kivetett házadóból, rendkívüli pótlékokból és községi pótadóból az átalakítási és tatarozási költségeknek aránylagos részét levonásba kell hozni. A levonásba hozandó összegek a következők: az adókedvezményre jogalapot szolgáltató átalakítási költségeknek 50%-a; az átalakításokkal egyidejűleg végzett tatarozások költségeinek 50%-a, de legfeljebb az 1. pontban említett átalakítási költségeknek fele összege után. Az állandóan adómentes épületnek adóköteles épületté történt átalakítása esetében a 2. §. értelmében jogalapot szolgáltató összes költségek után 50% hozandó levonásba. Eljárási szabályok Aki az átalakításokra biztosított adókedvezményt igénybe akarja venni, köteles legalább 8 nappal az átalakítási munkálatok megkezdése előtt a pontos méretekkel ellátott kiviteli terveket és az átalakítási munkálatokról szóló részletes költségvetést két-két példányban városokban a város polgármesterénél, községekben a járási főszolgabíróhoz leendő továbbítás végett a községi elöljáróságnál, Budapesten pedig egy-egy példányban a kerületi m. kir. adófelügyelőségnél benyújtani és egyúttal bejelenteni a kedvezmény iránti igényét is. A költségvetésben a méreteket, mennyiségeket és egységdárakat pontosan fel kell tüntetni. Ha az átalakítási munkálatokhoz építési engedélyre van szükség, az építési engedélyt külön kell kérni. Ha a házbirtokos a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézetek által a házak tatarozása céljából rendelkezésre bocsátott hitelt vesz igénybe, úgy a bejelentésben ezt a körülményt kifejezetten meg kell említeni. A hatóság köteles a terveket és költségeket részletesen felülvizsgálni és amennyiben szükségesnek mutatkozik, különösen, ha a költségvetésben feltüntetett munkálatok közt olyanok is vannak, amelyeknek utólagos ellenőrzése nehéz, még a munkálatok megkezdése előtt köteles a helyszínen szemlét is tartani. A számlák minden tételénél hivatkozni kell az előzetes bejelentés megfelelő pontjára, továbbá meg kell jelölni, hogy a szóbanforgó munkálatok az épület mely részén végeztettek. Átalányáras munkáknál is úgy az előzetes bejelentésben, mint a végelszámolásban feltüntetendő a munkálatok pontos mennyisége és elvégzésének helye. A rendelet 1938 január 1-én már életbe is lépett. Központi hűtési és hűtőberendezések HŐSZIGETELÉSE 3