Volán, 1970 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1970-01-01 / 1. szám
— Mit tesznek 1970-ben a budapestiek érdekében? — A felszabadulás ünnepére üzembe helyezzük az 5,5 milliárd beruházással épült Metrót, a Fehér út és a Deák tér közötti szakaszon. Naponta 100 000 utasra számítunk, Zuglóból a város központjába 10 perc alatt jutnak be. Folytatjuk a vonal építését a Moszkva tér felé, s ennek a szakasznak a megnyitására előreláthatólag 1973-ban kerül sor. Elkészül a Hungária körúti felüljáró, az Eörs vezér téri csomópont, a Baross téri aluljárórendszer és ezek három kritikus, fontos pontján oldják meg Budapest közlekedését. Száz autóbuszt vásárolunk és a Metróvonal üzembe helyezése miatt felszabaduló 30 buszt is a legzsúfoltabb vonalakon állítjuk be. Teljes erővel dolgozunk a Moszkva téren, megkezdődnek a munkálatok a Batthyány téren, a szentendrei BHÉV új végállomása itt lesz. Egyébként egy érdekes és reális elképzelés, hogy több BHÉV vonalunkat meghosszabbítjuk, közvetlen kapcsolatot teremtve így a városmaggal, például a pesterzsébeti BHÉV a későbbiekben a Kálvin térig fog közlekedni. Felemeltük a gépkocsivezetők városi pótlékát, s ettől a vándorlás megszűnését, sőt kisebb mértékű létszámnövekedést várunk. A munkaerőkérdés megoldása rendkívül fontos, hiszen jelenleg is 450 gépkocsivezetőnk hiányzik. Korszerűsítjük a forgalomirányítást, hat menetirányító központunk lesz, amelyektől azt várjuk, hogy sokkal gyorsabban reagáljanak a változásokra, késedelem nélkül intézkedjenek. 70 000 sorbanálló a Merkúrnál — Várható-e változás az autópiacon? Mire számíthatnak a sorbanállók? — Annak ellenére, hogy 1969-ben a korábbiaknál valamivel több, 22 000 személykocsit adtunk el magánosoknak, a sorbanállók száma nem csökken, jelenleg is megközelíti a 70 000-et — válaszolja dr. Orba István, a Merkúr igazgatóhelyettese. — Trabantra 27 000 előjegyzésünk van, Wartburgra 24 000 és sok a várakozó a Moszkvicsra és a Skodára is. 1970-ben 40 százalékkal több személygépkocsit adunk el magánosoknak, mint 1969-ben, de ez sajnos, korántsem jelenti, hogy a jövő évvégén kevesebb várakozónk lesz, mert legalább annyi új jelentkezőre számítunk, mint amennyi kocsit kiadunk. Számításaink szerint például Trabantra legalább 3—4 évet kell várni, hasonlóan rossz a helyzet a Wartburgnál, pedig ebből a két típusból hozzuk be a legtöbb kocsit, csaknem 10 000-et. Viszonylag sok a várakozó a Polski Fiatra is. Jövőre elsősorban árucseréért jelentős tételben hozunk be Volkswagent és Fiatot — két típusból mintegy 5000-et —, Renault-kat is importálunk és szó van esetleg angol kocsik, vásárlásáról is. Az új kocsitípusok között említhetem a Skoda 100-ast és a Moszkvics 412-est . Gyakoriak a panaszok a szervizek munkája miatt. — A piacon feszültség van, sokkal nagyobbak az igények, mint amilyen kapacitással az autófenntartó ipar rendelkezik és ez sok mindent meghatároz. Sajnos időnként a hangnemet, a bánásmódot és a munka minőségét is. — mondja Tőzsér István, a KPM autóközlekedési főosztályának vezetője. — A közelmúltban végeztek egy vizsgálatot, amely szerint a szervizek évi kapacitáshiánya 4—5 millió óra körül mozog. Mi nem vagyunk a monopolhelyzet hívei, minden területen szorgalmazzuk a kezdeményezéseket, a verseny kialakulását. Az élet területünkön is ennek helyességét bizonyítja, így például a szabad fuvarvállalás a teherszállításnál sok feszültséget oldott fel, az igények jobb kielégítését jelenti. Most hozzájárultunk, hogy szövetkezet is foglalkozzék taxifuvarozással. (Februárban visszatérünk rá. A szerk.) és a szervizeknél sem akarunk monopolhelyzetet. Az AFIT bővíti hálózatát, a következő években legalább 30 új állomást akarnak építeni, de ez nem elég. A negyedik ötéves tervben egymilliárd forint áll rendelkezésre a szervizhálózat bővítésére és arra törekszünk, hogy többszáz kis állomás nyíljon. Sajnos sokan csak mammutállomásokat tudnak elképzelni, holott rendkívül sok olyan kis szervizre van szükség, ahol az alapvető átvizsgálásokat, karbantartási munkát, gyors hibaelhárítást el tudják végezni. Gondolunk az autóközlekedési vállalatok kapacitásának esetleges igénybevételére, tehát arra, hogy azokban az időszakokban, amikor kevesebb a munkájuk, vállalhassanak magánosoknak szervizt. Készül a szakmunkás-utánpótlás képzésének terve is, legalább 10— 11 000 új szakemberre van szükségünk a negyedik ötéves terv időszakában. Végül az érdekvédelem. Igazuk van az autósoknak, hogy sokszor nem tudják ellenőrizni, valóban elvégezték-e a számlában szereplő munkákat, felhasználták-e az ott feltüntetett anyagokat. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőséghez hasonló szervezetet akarunk életre hívni, amely szúrópróbaszerűen és bejelentések alapján ellenőrizne és szükség esetén fegyelmi eljárásokat kezdeményezne, illetve bírságolna. Sok az autó - kevés a benzinkút — Nem tart lépést a benzinkúthálózat fejlesztése a forgalom növekedésével. — Igaz — mondja Ternyák Benő, az AFOR igazgatója. — Sokat kell hadakoznunk a különböző hatóságokkal, sokszor évekig eltart, míg egy-egy benzinkút megépítéséhez engedélyt kapunk. A forgalom pedig rendkívül nagy, s jogosan kifogásolják az autósok, ha hosszú időt kell várakozniuk az állomásokon. Kifogásolják a szolgáltatások minőségét is. Ezen sokat addig nem lehet változtatni, ameddig hoszszú sorok állnak a kutaknál és arra törekednek, hogy minél gyorsabban kiszolgálják a vevőt. Jövőre 30 helyen építünk kutat, a negyedik ötéves terv időszakában pedig legalább 300 állomást akarunk átadni. Az autósok gyakran beszélnek a benzin minőségéről. Az utóbbi időben még vizezés is előfordult. Évente 700 millió liter benzint adunk el s összesen 600 liter vizezésről volt szó. Hangsúlyozni szeretném, hogy még ez is tűrhetetlen, valamennyi felelős ellen fegyelmi eljárást indítottunk. A benzin minőségét, oktánszámát állandóan ellenőrizzük, legfeljebb plusz 1—mínusz 1 oktános eltérést tűrünk meg. — Véleménye szerint hogyan lehetne gyorsabban bővíteni a hálózatot? — összehívtuk valamennyi érdekeltet, beleértve a szállodákat is. Kezdeményeztük: álljunk össze többen s közös pénzügyi erővel és anyagi érdekeltséggel építsünk kutakat. Ezektől a társulásoktól sokat várunk. Alkatrészek a vidéki üzletekben — Az AUTÓKER-t gyakran szidják, sok a hiánycikk, zsúfoltak az üzletek, sokat kell várakozni a kiszolgálásra. — Hat milliárd forint értékű árut adtunk el 1969-ben, nem a legideálisabb körülmények között —• nyilatkozik Kincses Endre az AUTÓKER igazgatója. —■ Kevés a raktár és az üzletterület, arra sincs mód, hogy árukínálatunkat bemutathassuk. Most egy új raktárat építünk, amely lehetővé teszi, hogy sok belső üzletünket felszabadítsuk, bővítsük, javulni fog a vevők kiszolgálása. Kísérletezünk az önkiszolgálási rendszerrel is, a hiánycikkek pótlásáról és figyeléséről pedig teljesen új módszerekkel gondoskodunk. 60 000 különböző termék forgalomba hozásával foglalkozunk. Ma már a raktárkészlet alakulását számítógéppel tartjuk nyilván, így szinte naprakészen tudjuk, hogy milyen termékek hiányoznak. Partnereinket megpróbáljuk rendszeresebb szállításra ösztönözni, mert a legtöbb zavar abból adódik, hogy hónapokig nem küldenek árut és aztán az egész tételt egyszerre zúdítják. Ha látjuk, hogy egy-egy árucikk tartósan hiányzik, azonnal intézkedünk a hazai vagy a külföldi beszerzés érdekében. Sokat segít majd az ellátásban, hogy megállapodást kötöttünk a többi között a SZÖVOSZ-szal is: a legszükségesebb alkatrészeket vidéki üzletekben árusítják Lesz-e elég gumiabroncs ? — Egyik krónikus hiánycikk a gumiabroncs. — Jelentős javulást ígérhetek — mondja Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat igazgatója. — Egyeztettük terveinket, nemcsak a hazai kereskedelemmel, hanem külföldi partnereinkkel is. Pontosan megállapodtunk, hogy a nemzetközi kooperáción belül milyen méreteket gyártsanak a különböző szocialista országokban és nekünk mit kell gyártanunk. Az 1969 évinél sokkal több, egymillió köpeny gyártására készültünk fel, s ez várhatóan fedezni fogja az igényeket. Az év közepétől zökkenőmentes lesz az ellátás. A kérdések megérdemlik, hogy emlékezetünkben tartsuk egész esztendőben. És a válaszok is Moldován Tamás BHÉV a föld alatt Több száz kisszerviz BOLDOG HUSZONÖTÖDIK ESZTENDŐT! irta: KISS DEZSŐ közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes Szocialista társadalmunk építése, gazdasági fejlődése során egyre nagyobb — különösen az utóbbi években rohamosan növekvő — feladatok hárulnak a közúti közlekedésre. Napjainkban a közúti közlekedés a szó valódi értelmében közügy, hiszen az ország szinte valamennyi lakója naponta kerül kapcsolatba vele. Az elmúlt huszonöt éven végigtekintve, az 1969-es esztendő különös jelentőségű volt. Az első év, amelyben megindult az új közlekedéspolitika gyakorlati érvényesülése. Meg kell állapítani, hogy az új gazdasági mechanizmus adta körülmények mellett, az indulás természetes nehézségei ellenére, közúti közlekedésünk általában teljesítette a népgazdaság, a társadalom által igényelt feladatokat. Az óévben a közúti közlekedés mindhárom legfontosabb tényezőjének — az útnak, járműnek és emberi feltételeknek — fejlesztésében előrehaladtunk. Az előttünk álló esztendőben szükség lesz a közlekedési dolgozók eddig tanúsított legjobb erényeire, szakmai, politikai helytállására. Felszabadulásunk 25. évfordulóját, harmadik ötéves tervünk befejező évét és az új, a negyedik ötéves terv előkészítésének esztendejét köszöntjük 1970-ben. A ránk háruló sokrétű feladat közül kiemelkedő fontosságú a személyszállítás terén tapasztalható fogyatékosságok csökkentése és határozottabb ütemű kiküszöbölése Az autóbusz-ellátásban — a korábbi évekhez képest — nagyobb segítségre számíthatunk az ipar részéről. Ez a zsúfoltság csökkentésének alapvető feltétele. A közlekedésben dolgozókra pedig az a feladat vár, hogy a pontosság, a kulturáltabb körülmények biztosítása révén kielégítse azokat a jogos igényeket, amelyeket a munkásosztály, az egész társadalom a közhasználatú személyszállítással szemben támaszt. A másik kiemelkedő közúti feladat a lakosság, illetve a népgazdaság termelési igényeinek megfelelő áruszállítások lebonyolítása. A közhasználatú autóközlekedési dolgozókra hárul a vasút-közút kapcsolatát hosszabb távon megalapozó műszaki, technikai feltételek kialakítása is. Együttműködésüknek a közlekedéspolitikai koncepció jegyében az egész népgazdaság látja hasznát. Fejlődésünket beárnyékolják azonban a balesetek és a baleseti veszély előre vetíti árnyékát az előttünk álló esztendőre is. Több mint ezer ember halála a közutakon 1969- ben súlyos figyelmeztetés 1970- re is. A fokozódó ütemű forgalmi igények mellé fel kell zárkózni a közúti fegyelemmel, a közúti morállal és még az udvariassággal is. Szocialista társadalmunkban az emberi együttélés erkölcsi normái magas fokúak. Ugyanezek a normák alapvető biztonsági tényezői a közúti közlekedésnek is. 1970-ben azt kívánom a olvasóinak , a gyalogosoknak, a kétszázezernyi személygépkocsi tulajdonosnak, a hivatásos gépkocsivezetőknek, mindenkinek, aki a közúton közlekedik, közlekedjenek biztonságosabban. Szocialista hazánk építésének jubileumi 25. évében ez lesz a legnagyobb értékű előrehaladás közútjainkon. 3