Délpestmegyei Népújság, 1949. október (3. évfolyam, 40-45. szám)
1949-10-02 / 40. szám
a »magyar*dolgozók«pártjának ® politikanhe Árat 60 fillér A Pestmegyei Pártbizottság határozata az őszi szántás vetésről Százezrek jegyeznek milliós összegeket lelkes áldozatkészséggel NLAPJA III. évfolyam 40. szám 1949 október 2, vasárnap Ötéves Tervkölcsön A hároméves terv 2 év és 5 hónap alatti befejezéséhez közeledünk. A háború ütötte sebek begyógyultak. Újra állnak a Jvádak, a házak, az iskolák, a gyárak többet termelnek, mint valaha, a földeken most ér véget a dús termés betakarítása. A hős Szovjet Hadseregtől kapott szabadságot jól használtuk fel, az urak Magyarországának romjaiból rövid idő alatt boldog, szabad országot építettünk. Pártunk vezetésével népünk új, a hároméves tervnél is nagyobb feladatra készül. Az ország az ötéves terv megindítására gyűrkozik. Az ötéves terv iparunkat majdnem meghétszerezi, az iparilag elmaradt vidékeken üzemek tucatjai nőnek ki a földből. De nemcsak az ipar fejlődik, 1954-ben már 24.000 traktor szántja a földeket. Istállók, magtárak épülnek s elmaradt mezőgazdaságunk korszerű, fejlett ágává lett népgazdaságunknak. Új kórházak óvják, új iskoláik százai nevelik a szocializmust építő embert. Életszínvonalunk már ma túlhaladta a háború előttit, az ötéves tervben a maihoz képest újabb 35 százalékot emelkedik. Messzire távozik a múlt réme, a munkanélküliség, messzire hogy sohse találkozzon vele többé hazánk földjén a dolgozó. Az ötéves terv tehát nem egyszerűen folytatása a hároméves tervnek. Az újjáépítés tervét, az újalépítés terve követi. A helyreállítás munkájának lendülete átcsap népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztésévé, szerkezetének mezőgazdasági iparból ipari-mezőgazdaságivá való átalakításába. Az ötéves terv nemcsak mennyiségi, de minőségi változást is jelent népgazdaságunk fejlődésében. ■» Az ötéves terv többet ad, de többet is kíván. A 47 milliárdnyi beruházás teljesítéséhez új erőforrásokra van szükség. Ötéves tervünk ezekre az új erőforrásokra épít: a munka növekvő termelékenységére, a szocialista üzem önköltségcsökkentéséből fakadó nagyobb nyereségbefizetésre, a dolgozók megnövekedett öntudatán alapuló áldozatkészségre. Ezt az áldozatkészséget vette figyelembe a Kormány, amikor meghirdette az ötéves Tervkölcsönt. A Tervkölcsön jegyzése a munkások, dolgozó parasztok, néphez hű értelmiségiek, kisemberek erejükhöz mért önkéntes anyagi áldozata, hazánk iparának, mezőgazdaságának fejlesztéséért, a nép jólétének emeléséért, függetlenségünk megszilárdításáért, a béke megvédéséért. Egyúttal saját boldogabb jövőjét, életszínvonalának emelését kovácsolja dolgozó, amikor fizetéséből, megtakaríatott pénzéből tervkölcsönt jegyez. Nemcsak pénz formájában kapja vissza öt év alatt a jegyzett összeget, de hazánk felvirágoztatásához is hozzájárul. Ez ennek a kölcsönnek igazi kamata, ezért hazafias cselekedet az anyagi áldozat, amit a kölcsön jegyzője vállal. E kölcsön a népi demokrácia erejének jele. Csak az a kormány fordulhat a nép széles tömegeihez, amely" tudja, hogy a nép vele tart. A nép csak akkor áldoz, ha tudja, hogy amit ad, jó helyre kerül, jól használják fel. Tudja, hogy áldozata nem a kapitalista bankárokat hizlalja, pénzét nem külföldi lökések vágják zsebre, nem a népek szabadsága ellen gyártanak belőle fegyvert. A tó lesem azonban nemcsak jele erőnknek, de új forrása is annak. Az államhoz való új viszony felismerése és önkéntes áldozatvállalásban való megtestesülése még szorosabbra fűzi a kapcsolatok a dolgozó és állama, a dolgozó és az ötéves terv, a dolgozó és saját munkája között. A mi kölcsönünk nem hasonlít a kapitalizmusban a magyar állam által felvett egyik kölcsönhöz sem. A kölcsön akkor rablánc volt, mely a külföldi tőkéhez fűzte az országot. Az első világháború után, a huszas évek közepén a pénz stabilizálása érdekében felvett Népszövetségi Kölcsön ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy Smith Jeremiás, majd később Tyler, a kölcsönt nyújtó angolamerikai tőkések két megbízottja a Magyar Nemzeti Bankban, mint »tanácsadók« az állam összes pénzügyeibe beleszólhassanak, semmi sem történhessék hozzájárulásuk nélkül. Az ilyen kölcsönöket a fogyasztási és forgalmi adók növelése követte, ennek következtében is létfontosságú cikkek árának emelkedése és így végső fokon árát a dolgozó milliók fizették meg. Felhasználásukra jellemző példa Beillenék a beruházása a kevésszámú dőzsölő céljára épített lillafüredi Palotaszálló; a hozzá tapadó panamákat még annakidején sem lehetett eltitkolni. Az Erdélyi Nyereménykálcsont Nlorthyék állítólagos erdélyi beruházásokra bocsátották ki. Ebből a kölcsönből sem az ország javát szolgáló beruházások készültek, fegyvert gyártottak belőle a fasiszta háború céljaira. Napjaink hírhedt kölcsöne a Marshall-kölcsön az Egyesült Államok monopolistáinak eszköze imperialista vetélytársaik leigázására. Az angol font e napokban történt leértékelése, mely nem véletlen, hogy a kenyér árának emelésével esett egybe, jól mutatja az ilyen kölcsönök »áldásait«. A Szovjetunió, a népi demokráciák kölcsönei és köztük a mi »Ötéves Tervkölcsönünk« is alapvetően különböznek a kapitalista kölcsönöktől. A mi Tervtölcsönünket is a dolgozó nép nyújtja a dolgozók államának, és ezt arra használja fel, hogy erősebbé, gazdagabbá tegye az országot, még szilárdabbá a dolgozók hatalmát. A munkásosztály a teljesítmény növelésével, egyéni versennyel, a dolgozó parasztság az önkéntes beszolgáltatással felelt Rajknak és megbízóinak. Az ötéves Tervkölcsön újabb csattanós válasz az imperialistáknak. »Kapitalizmust (akartatok,földesurak uralmát — még gyorsabban építjük a szocializmust. Nyomorba akartatok taszítani bennünket — áldozunk az ötéves tervben megvalósuló magasabb életszínvonalért. A ‘ Szovjetunió ellen akartátok fordítani országunkat — erős bástyát építünk határakból, hogy helytállhassunk a Szovjetunió vezette béke táborban.« Válasz ez az amerikaiaknál kölcsönért könyörgő Titonak, akinek összeomlott nagy garral hirdetett »ötéves terve «, amely csak egy szempontból tölti be »feladatát«; a kapitalizmust és a nyomort restaurálja Jugoszláviában. Válasz e kölcsön az amerikai imperialistáknak: nem szorulunk rájuk, újra bebizonyítjuk, hogy nagyobb erő van abban az országban, melyet a nép épít a maga számára, mint Wall Street minden pénzeszsákjában. Az Ötéves Tervkölcsön rémület és düh a hazai reakciónak, fogcsikorgatás az imperialistáknak- Győzelem hát nekünk, új győzelem, melyet Pártunk szervezett, a Magyar Dolgozók Pártja, élén népünk legjobb fiával, Rákosi Mátyással Mándi Péter. A Magyar Népköztársaság Kormányának felhívása az Ötéves Tenkölcsön jegyzésére Magyarország Dolgozó Képéhez! Hároméves tervünket, az ország helyreállításának tervét a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népkezeli értelmiség és a kisemberek önfeláldozó munkája folytán ez évben, a kitűzött határidő előtt hét hónappal, két eh és öt hónap alatt befejezzük. Ez a terv tette lehetővé, hogy hazánkban megkezdhessük a szocializmus építését, lerakjuk alapjait Városban és falun. A hároméves terv eredményei: a háborús károk és pusztítások helyreállítása, mezőgazdasági és ipari termelésünk gyors ütemű növekedése, dolgozó népünk életszínvonalának folyamatos emelkedése, bizonyítják, hogy jól gazdálkodtunk azzal a szabadsággal, amelyet a Szovjetunió hősiesen harcoló hadserege vívott ki számunkra. Népgazdaságunk területéről a tőkés kizsákmányoló elemek mindinkább kiszorultak és megvalósult dolgozó népünk vágya: az új Népköztársaság Alkotmánya. Államunk a dolgozó nép állama lett. Az újjáépítés hároméves tervének megvalósítása után még hatalmasabb feladatokat tűzhetünk magunk elé: ötéves tervünk a népgazdaság újjáalakításának, a szocializmus építésének terve, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának javaslatára a Függetlenségi Népfrontba tömörült szervezetek is magukévá tettek. Az ötéves terv iparunk eddig példa nélkül álló fejlődését, mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, dolgozó népünk életszínvonalának további emelkedését, népünk kulturális felemelkedését, a város és falu közötti különbség felszámolásának megindítását jelenti. ’ ötéves tervünk végrehajtása során országunkat fejlett ip mrral rendelkező mezőgazdasági országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá kívánjuk fejleszteni. Mindez természetesen pénzügyi erőfeszítéseket is kíván tőlünk: a fenti célok elérésére több mint 47 milliárd forintot kell befektetnünk. 14 magyar dolgozó nép felismerte, bit jelent számára az ötéves terv. Erre szavazott a május 15-i választáso Icon Azóta is tömegesen érkeztek illetékes szervekhez, a kormány tagjaihoz olyan javaslatok, amelyekben a dolgozók bejelentenék, hogy az ötéves terv megvalósításának további biztosítására, a termelékenység emelésére irányuló erőfeszítések mellett, erejükhöz képest, kölcsönnel is hozzá kívánnak járulni a terv sikeréhez. A dolgozók tömeges állásfoglalása bizonyítja: a mi népünk tisztában van azzal, hogy a szocializmus építése az egész nép számára a békés, boldog jövendőt jelenti és ezért ennek érdekében további áldozatot is hajlandó hozni. A Magyar Népköztársaság Kormánya ezt is számításba vette, amikor Ötéves Tervkölcsön kibocsátását határozta el. Az Ötéves Tervkölcsön 500 millió forint összegben kerül 1949 szeptember 29-én kibocsátásra. A kölcsönt jegyzők szabadon választhatnak nyereménykötvény, vagy 5 százalékkal kamatozó kötvény között. Mind a nyeremény-, mind a kamatozó kötvényekre befizetett pénzét mindenki öt év alatt teljes összegben visszakapja. Emellett a nyereménykötvényekre nyereményeket is kisorsoltak. Minden negyedik kötvény nyer. A főnyeremény félévenként 100 ezr forint. .Az imperialisták, cinkosaik és kémenik: a leleplezett hazaérniük meg akarták semmisíteni népi demokráciánk eredményeit. Újból a gyárosok, a bankárok, a földesurak rabságába akarták dönteni a magyar dolgozókat. " A hazaárulók aljas mesterkedéseire legyen a válaszunk: fokozottabb áldozatkészség, még nagyobb szeretet és ragaszkodás a nem demokráciánkhoz és vezetőihez! Legyen a kölcsönjegyzés népszavazás' az ötéves terv, az ország, szabadságának és függetlenségének, a békének megvédése mellett, népszavazás a szocialista építés munkája mellett. "Vegyünk példát e téren is attól a hősi szovjet néptől, amelyik hasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között, nagyobb áldozatokat hozva építette fel a szocializmus országát! Mutassuk meg, hogy méltóak vagyunk a nagy Szovjetunió barátságára! Jegyezzen mindenki tervkölcsönt! Építsük ezzel is a boldog, erős, független Magyarországot! Budapest, 1949. szeptember 29. RÁKOSI MÁTYÁS DOBI ISTVÁN, s. k. s. k. Nagygyűlés Kecskeméten a Nemzetközi Békenapon A békéért vívott harc újabb, az eddigieknél is jelentősebb győzelmét aratja a Szovjetunió-vezette béketábor. A felszabadult Kína, 475 milliós lakosságával a népi demokrácia útjára lépett és ezzel hatalmas mértékben növelte a béke védelmezőinek legyőzhetetlen erőit. Az újabb embermilliók tömege mellett döntő fegyvert jelent az imperialista kardcsörletek ellen az a kétségtelen és a nyugati politikusok által is elismert tény, hogy a Szovjetuniónak is van atombombája! A Szovjetunió azonban ezt a fegyvert is a béke védelmére használja fel. Az a Szovjetunió, mely ellen az imperialisták atomháborúi tervezték, most az atombomba birtokában is az atomfegyverek eltiltását követeli az Egyesült Nemzetek Szervezetétől. A világ dolgozói békét akarnak! Kecskemét dolgozó népe is így érez. Tudja, hogy minden becsületes embernek erkölcsi kötelessége felemelni szavát a béke érdekében és egységes, harcos kiállással megvédeni azt. Vasárnap, október 2-án délelőtt 10 órakor a Szabadság-téren békenagygyűlést tartanak Kecskemét dolgozói. Ez a békenagygyűlés a Nemzetközi Békenap megnyilvánulása lesz és hozzá fog járulni a béketábor győzelméhez.