Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

'S: A MAG­YAR, SZOCIALISTA MVNICÁSPÄRT BÁCS-K­SI<-VIIM MEGYEI LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Ära 60 fiLLér 19­52. SZEPT. 16, VASÁRNAP Kongresszusi hónapot tartanak a Kecskeméti Konzervgyárban • Újabb felajánlások a Vili. pártkongresszus tiszteletére a küldöttválasztó taggyűléseken A Kecskeméti pártalapszervezetei Konzervgyár szeptember 14-én az üzem II-6 telepén tar­tották összevont küldöttválasztó taggyűlésüket. A tanácskozáson 127 párttag és tagjelölt, azon­kívül 25 pártonkívüli aktivista vett részt. A pártvezetőség beszámolója — amelyet Bartusz Sándor, az üzemi pártvezető­­ség titkára terjesztett eM — a Központi Bizottság irányelveit vezérfonalként használta a pártszervezet egyéves munká­jának elemzéséhez. Az előadás, majd az azt követő felszólalások is teljesen indokoltan a gazdasági kérdé­sek megoldására összpontosítot­ták a figyelmet. Az üzem ve­zetőinek és dolgozóinak ugyan­is most jelentős gondot okoz a tervek teljesítése, néhány zöld­ség- és gyümölcsféleség nyers­­anyaghiányának más cikkekkel való pótlása. Ennek érdekében az előirányzottnál több ubor­kát, tököt és zöldbabot dolgoz­nak fel, azonban a tervek teljesítése érdeké­ben további erőfeszítésre, újabb lehetőségek, tartalé­kok felkutatására, a mun­ka termelékenységének to­vábbi növelésére van szük­ség. Ezek elősegítésére Szélpál An­­talné, azonkívül az egyik pár­tonkívüli meghívott azt indít­ványozta felszólalásában, hogy a gyár dolgozói a VIII. párt­­kongresszus tiszteletére régebbi felajánlásaikat most újabbakkal egészítsék ki és október 15, valamint no­vember 15 között tartsa­nak kongresszusi hónapot. Ezeket az indítványokat a tag­gyűlés elfogadta és elhatároz­ták, hogy a közeli napokban röpgyűléseken, üzemrész érte­kezleteken tárgyalják meg azt a gyár dolgozóival. A pártvezetőség beszámolóját követő vitában tizennégyen szó­laltak fel. Gombos Aladár, a városi pártbizottság titkára és Németi Ferenc, a megyei párt­­bizottság politikai munkatársa többek között a szervezeti sza­bályzat néhány tervezett módo­sítására, a párttagsággal járó követelmények megnövekedé­sére hívta fel a figyelmet. A módosított szervezeti szabály­zat-tervezet a kommunisták kötelességei közé sorolja a párt és a pártonkívüli tömegek kapcsolatának erő­sítését, a közösség érdekei­nek, a nép ügyének önzet­len szolgálatát és annak tu­datát, hogy a párttagság nem jár külön jogokkal, kedvezményekkel. Nagy tetszéssel fogadták a résztvevők Kiss Ernő párton­kívüli meghívott felszólalását is, aki a párttagok és párton­kívüliek között kialakult köl­csönös bizalomról és annak az alkotó munkára gyakorolt ser­kentő hatásáról beszélt. Elmon­dotta, hogy most a pártonkívüliek a kommu­nistákkal egyenrangú társ­nak tekintik magukat és örömmel, alkotókedvvel, tu­dásuk legjavával munkál­kodnak a közös cél, a szo­cialista gazdaság építésén. Bátran kezdeményeznek, önte­vékenyen keresik-kutatják a jobb megoldásokat, a tervek teljesítése érdekében. A kecskeméti Megyei Kórház pártalapszervezetének küldött­választó taggyűlésén dr. Dekov Iván adjunktus, a pártszerve­zet titkára terjesztette elő a vezetőség beszámolóját. Beve­zető szavaiban a szocialista építőmunka eredményeit össze­gezte, a társadalom osztály­szerkezetében bekövetkezett változásokat jellemezte, majd a párt szövetségi politikájával kapcsolatos kérdésekre adott választ. Ennek során részlete­sen megvilágította az értelmi­ség szerepét, foglalkozott a kór­házi orvosok, valamint az egészségügyi dolgozók felada­taival, a társadalmi életben el­foglalt helyükkel. A gyógyító tevékenységről­­ szólva ismertette a társadalom­­biztosításba bevontak számának növekedését, majd elmondotta, hogy a megyei kórház az elmúlt évben több mint 19 ezer beteget gyógyított meg. A pártvezetőség beszámolójá­hoz tizenketten szóltak hozzá és számos javaslatot tettek a párttagok és pártonkívüliek kapcsolatának erősítésére, párt nevelő munkájának haté­­­­konyabbá tételére. Felsőszentivánon az Új Élet és a Vörös Október Termelőszö­vetkezet kommunistái össze­vont küldöttválasztó taggyűlé­sen vitatták meg a pártmunka tapasztalatait, számot adtak határozatok végrehajtásáról és a megjelölik az újabb tennivaló­kat. Az Új Élet Termelőszövet­kezet kommunistái bejelentet­ték, hogy a Vii. tiszteletére a pártkongresszus tsz gazdái újabb felajánlásokat tettek és elhatározták, hogy az őszi vetéseket jól előkészí­tett talajba október 31-ig befejezik, november 30-ig pedig elvégzik a betakarí­tást, valamint az őszi mély­szántást is. Ugyancsak az Új Élet kommu­nistáinak kezdeményezésére küldöttválasztó taggyűlés java­a­solta a járási pártbizottság­nak, hogy Vámos Ferencet, a tsz pártonkívüli főagronómu­­sát hívják meg a járási párt­értekezletre. Nagy József Kecskeméten, a Leninvárosban középblokkokból öt bérházat építettek a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Ebből határidő előtt kettőt már átadtak. Ezekben az épü­letekben 96 család talált otthonra. A harmadik épület átadása az elmúlt héten történt meg. Bev­ egy lakás községe 120 000 forintjába kerül a beruházónak , a megyei tanácsnak. Az ú­j építési módszerrel másfél-két hónappal rövidítették le az épületek kivitelezési idejét. / Időszerű tennivalók a mezőgazdaságban Irta: Erdősi József Megyeszerte szorgalmasan készülnek pártszerveze­teinkben a VIII. kongresszusra. Az előkészületekben igen aktí­van részt vesznek a pártonkí­vüli tömegek is. Nagyszerű vál­lalások történtek a terméshoza­mok növelésére, a gazdálkodás megjavítására ipari és mező­­gazdasági üzemeinkben. Úgy gondoljuk, most nagyon he­lyénvaló, ha összegezzük me­gyénk mezőgazdaságában előt­tünk álló, legfontosabb tenni­valókat. Érdemes hangsúlyozni, hogy az idei esztendő volt az első, amikor a mezőgazdasági munkák az év elején a legjob­ban voltak elvégezve. Ez ter­melőszövetkezeti parasztságunk szorgalmát, a vezetés jó mun­káját dicséri. Ezt a nagyszerű tevékenységet, sajnos, nem kí­sérte és nem egészítette ki az időjárás. Tavasszal a szélverés, majd az aszály okozott kárt, és sorolhatnánk tovább azokat a kedvezőtlen tényezőket, ame­lyek terméskiesést okoztak. Szá­mos olyan dolog van azonban, amelyet nem lehet a természeti viszonyokból eredően magya­rázni. Ezért szükséges hogy ös­­­szegezzük most tennivalóinkat fontossági sorrendben, és min­dent elkövessünk az őszi mun­kák időbeni és jó minőségben történő elvégzése érdekében, hogy végül a mezőgazdasági munkák utolsó fázisánál, a fel­vásárlásnál, lehető legjobban tudjunk számot adni évi gaz­dálkodásunk eredményeiről. Megyénkben a megyei párt­­bizottság határozatainak meg­felelően — amely ma már a lakosság előtt eléggé ismert — nagyarányú szőlő- és gyümölcs­telepítést kell megvalósítani. Nézzük e tekintetben, mik a főbb tennivalóink. Egy-két szám megemlítésével kívánom érzé­keltetni a jelenlegi helyzetet. Az idei szőlő- és gyümölcs­­-­telepítési tervek megvaló­sításához mintegy 90 millió fo­rint szükséges, és ez az összeg hitelek formájában rendelkezé­sünkre is áll. Szőlőtelepítésre 78, gyümölcstelepítésre pedig 12 millió. Ez ideig a járások alig több mint 49 millió forintot hívtak le, melyből csak 16 mil­lió forint folyósítása történt meg. Az utóbbi összegben sze­repel a tavalyi telepítések ez évi kezelési költsége is. Ez a néhány szám jól mutatja, hogy a telepítések üteme nem kielé­gítő, s ahhoz, hogy tervünket teljesíteni tudjuk, még igen sok a tennivaló. A telepítések célja: a homoki gazdálkodás javítása, a lakos­ság gazdasági, kulturális fel­­emelkedésének elősegítése, nép­gazdaságunk egyre fokozódó igényeinek kielégítése kiváló minőségű borokkal, gyümölcs­csel, szőlővel. Éppen ezért az ültetvények megvalósítása nem­csak szövetkezeti ügy, hanem azon túl népgazdasági, társa­dalmi érdek is. Éppen ezért kérjük mindazokat az intézmé­nyeket, szakembereket, szövet­kezeteink lelkes tagjait, ame­lyek és akik érintve vannak, hogy segítsék a szőlő- és gyü­mölcstelepítéseket társadalmi üggyé tenni medvénkben. Ehhez az eddiginél magasabb­­ fokú szervezettségre van szükség. Ez a munka a mezőgazdaságban je­lenleg a legnagyobb üzemszerű­séget kívánja meg. Az a tapasz­talat, hogy e tekintetben van alapvető hiányosság. Az idén történik Bács-Kiskun megye életében először ilyen nagyará­nyú telepítés. A szőlő- és gyü­mölcsültetvények létrehozása meg bonyolult munka, annál is inkább, mert számos szerv mű­ködik közre megvalósításuknál. \ termel rvc­zövetk^-® tíar\ kimül a gépállo­más. az Ü­ltetvényter­­••«ző és Kivitelező Vállalat, a Vi­mzott Bank, az OMT, az AG­­^eTZrg Cs­eprolhsifnárít tovább. Termel­őszövetkezeteink még nem ismerik eléggé e mun­ka technológiáját. Az egyik legfontosabb tennivaló tehát a szakemberek részéről, hogy ta­nítsák meg termelőszövetkeze­teinket az egész telepítés ügy­rendjének szakszerű lebonyolí­tására. Az eddiginél több segít­séget várunk az állami gazda­ságoktól és azok szakemberei­től. Sokkal pontosabb együtt­működésre van szükség, amelyet az Ültetvénytervező és Kivite­lező Vállalatnak kellene első­sorban biztosítani. Jobb szer­vezőmunkát várunk a gépállo­másoktól is. Előfordult az, hogy a traktor dolgozott már a talaj­előkészítésen, de hitelt még nem nyitottak. Ekkor kezdték a fut­­kosást, szaladgálást a hitelért. Az előbb felsorolt intézmények­nél sok kiváló szakember — ag­­ronómus, pénzügyi szakember stb. — dolgozik. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezek az elvtársak jó szándékkal végzik feladataikat, de ez önmagában nem elég. Nem elég, ha min­denki elvégzi a reszortfeladat­t, akármilyen jól és precízen látja el a tennivalókat, szükséges, hogy a megyében az ültetvé­nyek megvalósítása tervszerűen, időarányosan és jó minőségben történjen. Ezért kell összefogni. A műszaki bizottságok munká­ját is szervezettebbé kell tenni. A napokban az Ültetvényterve­ző és Kivitelező Vállalat, közö­sen a megyei tanáccsal, meg­hívta az érdekelt szakembereket egy tanácskozásra — főként az állami gazdaságokból —, sajnos többségükben nem jelentek meg a meghívottak. A járási tanácsok mezőgaz­­­dasági osztályainak meg­erősítése legtöbb helyen már megtörtént. Sok jól felkészült kertész dolgozik ma már az ap­parátusukban. Javasoljuk, hogy az osztályon belül, a telepítés nagyságától függően, egy vagy két személyt jelöljenek ki, akik kizárólag a szőlő- és gyümölcs­telepítések szervezésével, az egyes munkafolyamatok — a különböző szervek közötti — összehangolásával foglalkoznak. Úgy szükséges irányítani az idei telepítéseket, hogy jövőre még­ nagyobb feladatok megvalósítá­sára tudjunk felkészülni. Az időszerű munkák egyik­ legsarkalatosabb tennivalója az örvendetesen növekvő állatállo­mányunk biztosítása. takarmánybázisának Mindent meg kell tennünk azért, hogy a mostoha időjárás ellenére is, ami meg­termett, azt időben és jó minő­ségben takarítsuk be. Fontos a silótakarmányok jó betakarítá­sa. Ismert tényező, hogy e te­kintetben nagy nehézségekkel kell megküzdenünk. Kívánato­sabb lenne több nagyobb kapa­citású, üzembiztosabb silózógép. Kívánatos, hogy az üzembizto­­sabb gépek — az Orkánok — az erősebb, magasabb hozamot és jobb minőséget biztosító si­lótermő területek betakarításá­hoz kerüljenek. Az állvasilózó gépeket is mind nagyobb szám­ban vonjuk be a munkába. Ál­lami gazdaságaink e téren igen nagy segítséget nyújthatnak a termelőszövetkezeteknek. Első­sorban ott, ahol már náluk be­fejeződött a silózás. Ez is a pat­­ronálás egyik módja. Számolnunk­ kell a kukorica­szár takarmányozás céljára való felhasználásával is. Kívánatos, hogy a rendelkezésre álló ad­aptereket a gépállomások üze­meltessék és minél több kuko­ricaszár kerüljön silózásra a cu­korgyári melléktermékekkel együtt. A kongresszus irányelvei ki­­­mondják, hogy kenyérga­bona szükségletünket a jövőben hazai termelésből kell biztosítani. Az őszi munkák során igen fon­tos, hogy a betervezett területe­ket bevessék, ezt megelőzően idő­ben és jó minőségben készítsék­ el a vetőágyakat. Szükség van a vetőszántások és a mélyszán­tások meggyorsítására. Elsősor­ban a­zének kapacitását kell (Folytatás a l. oldalooj

Next