Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁm Ara 60 fillér »«3. FEBR. 14, OSZtTÖKTÖR ÁTTELELTETÉS Termelőszövetkezeteink állat­­állományának átteleltetése nagy körültekintést igényel. E fel­adat most fokozottabb gondot okoz, mert a megnövekedett közös állományok mennyiségi szintjét, majd ezek termelé­kenységét az aszályos időjárás miatt viszonylag kevesebb ta­karmánnyal, az átlagosnál jó­val hidegebb időjárási viszo­nyok között kell biztosítanunk. Az átteleltetés jelenlegi fel­adata az, hogy az adott takar­mányozási és időjárási viszo­nyok mellett az állategészség­ügy helyzetének javításával a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük az állatállomány veszteségét. E célból az állator­vosok, állattenyésztők, gazdasá­gi vezetők, tehát a tenyésztést irányító szakemberek nagyará­­nyú társadalmi összefogására van szükség, mert csakis közös erőfeszítéssel, alapos hozzáér­téssel érhetünk el eredményt. Mindenekelőtt minden tíz­­ben meg kell szervezni a cél­tudatos takarmánygazdálkodást, a takarmányt takarékosan, gon­dosan mérlegelve és adagolva, állatfajtól és a termelési céltól függően etessék. Az állatok csökkenő ellen­ál­lóképességével számolva, a fel­nevelési betegségekből származó veszteségek elkerülése végett, különös gond fordítandó a meg­előző intézkedésekre. Meg kell vizsgálni az egyszerű­­­ szerfás-férőhelyek téliesíté­­sét. Ezek az épületek szerkezeti felépítésüknél fogva még meg­felelő téliesítés esetén is pró­bára teszik a bennük elhelye­zett állatok egészségét —, an­nál inkább súlyos helyzetet te­remtenek hiányos téliesítés ese­tén. A rosszul téliesített, huzatos, nedves férőhelyek, fiaztatók, a legsúlyosabb felnevelési bántal­­maknak lehetnek a forrásai. Sajnos tapasztaltunk már olyan eseteket, amikor a hideg időjá­rás, meg a rossz téliesítés kö­vetkeztében az újszülött, vagy evő ven­dékáll­atok valósággal meg­fagytak az ólakban, más helyütt pedig a mélyen fekvő kutricák­­ba olvadás idején befolyt a víz és a szopós malacok egész na­pon át a hideg lében tartózkod­tak A rendkívüli hideg időjárás fokozott nehézségeket támaszt az ólak, fiaztatók fűtése, szel­lőztetése és zsúfoltsága tekinte­tében is. Malacoknál a túlzsúfoltság­nak — az egyéb károsodások mellett — sok csökött malac a következménye, a borjaknál megfázásos, hurutos bántalma­kat vált ki. Különös gondossággal kell megszervezni a naposbaromfiak fogadását és a baromfiólak fű­tését. A hosszú téli éjszakákon elengedhetetlenül szükséges éj­jeli őr alkalmazása, aki ügyel a terem előírt hőmérsékletére, s a fűtésből származható várat­lan zavarokat idejében elhárít­ja. Az elővigyázatossági rend­szabályok elmulasztása követ­keztében egyik tsz-ünkben pél­dául a megérkezett naposcsibék 80 százaléka az első éjjel elhul­lott a fűtőtest-repedés okozta füstmérgezéstől. Egy másik tsz­­benr pedig hideg ólban tartot­ták a csirkéket. Azok megfáztak és tizenegy nap alatt az állo­mány 30 százaléka elhullott. Télen hideg időben nehezen oldható meg a baromfiólak szellőztetése. A rosszul szellő­zött baromfiólak túlzsúfoltsága nem egy esetben súlyos kiesések okozója volt. Gazdaságaink té­len egy alapegységű területre kevesebb napos baromfit fogad­janak, mint nyáron! A hideg víz, a jéghideg víz­zel elkészített takarmány sok kalóriát von el a szervezettől, rosszabb takarmányért­ékesítést eredményez, az emésztőszervek hurutos bántalmait váltja ki. Sertéseknél a súlyos vesztesé­geket okozó gyomor-bél gyulla­dás igen sok esetben ebből szár­mazik. Igen fontos, hogy nagyüzemi gazdaságaink a különböző mér­gező anyagokat, mint a légyir­­tót, permetező stb. szereket kü­lön raktárban tárolják. Gyakran előfordulnak ugyanis mérgezési esetek a szabálytalanul tárolt mérgeknek a takarmányba tör­tént keverése következtében. Nemrégiben például egyik esz­­ünkben 87 választott süldő kö­zül 27 hullott el kontaktmér­gek által előidézett mérgezés­ben. A téli állategészségügyi fel­adatok közé tartozik az is, hogy a kondícióromlást elősegítő pa­razitás betegségek felismerését szolgáló bélsarvizsgálatokat el­végezzük és a fertőzött állato­kat idejében gyógykezeljük. A tenyész-baromfiállományok ba­romfi tífusztól való mentesítését célzó vérvizsgálatok végrehajtá­sa, nemkülönben a szarvasmar­­ha-gümőkór felszámolásának az előkészítése, a mentesítési ter­vek elkészítése szintén elsőren­dű feladat most mezőgazdasági üzemeinkben. r»r. Mezei Miklós A laoszi vezetők Moszkvába érkeztek MOSZKVA­ (TASZSZ) Savang Vatthana laoszi ki­rály, Souvanna Phouma mi­niszterelnök és a többi laoszi vezető szerdán hivatalos gatásra Moszkvába érkezett.láto­k magas rangú vendégeket Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke és más szovjet vezetők, valamint a moszkvai dolgozók képviselői fogadták a feldíszített vn­ukovói repülőtéren, amelyen Leonyid Brezsnyev mondott üdvözlő beszédet. — Hazánk a független, scan­leges és békeszerető Laosz igaz barátja — hangsúlyozta, és ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a magas rangú vendégek látogatása „hozzájárul majd Szovjetunió és Laosz barátságá­a­­ak további erősödéséhez”. Savang Vatthana válaszában a laoszi nép baráti és testvéri üdvözletét tolmácsolta a szovjet embereknek. A repülőtéren lezajlott ünne­pélyes fogadtatás után a laoszi vendégek a városba hajtottak. Moszkva utcáin a dolgozók ez­rei melegen üdvözölték a laoszi vendégeket és a szovjet vezető­ket. Világ proletárjai, egyesüljetek! Erdei Ferenc találkozása kecskeméti termelőszövetkezeti vezetőkkel Erdei Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára, megyénk országgyűlési képvise­lőjelöltje, február 13-án, szer­dán, Kecskeméten tett látoga­tást. Délelőtt a mezőgazdasági mérnöktovábbképző tanfolya­mon, az állami és szövetkezeti gazdaságok jelenlegi helyzeté­ről és fejlesztésük lehetőségei­ről, majd üzemszervezési kérdé­sekről tartott előadást. Délután a helyi termelőszövetkezetek el­nökeivel, pártalapszervezeti tit­káraival és más vezetőivel talál­kozott a városi tanács vb­­üléstermében. A tanácskozáson jelen volt Erdősi József, a me­gyeri pártbizottság titkára, Erdé­lyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára és Rebe G­tea, a városi tanács vb elnöke. A termelőszövetkezeti vezetők a baráti beszélgetés során a kö­zös gazdaságok életéről adtak számot és számos gond, nehéz­ség leküzdéséhez kértek segít­séget. Galisz György, az Alkot­mány Tsz elnöke felszólalásában a termelés szakosításának elő­nyeivel foglalkozott. Kása László, az Aranykalász Tsz elnöke a ter­ményátvétel lassúságát tette szó­vá. Helytelenítette, hogy a vál­lalatok kisüzemi mérlegeken mázsál­ják a terményeket és ez­zel sok időt rabolnak el feles­legesen az átadásra várakozók­tól. Ördög István, a Vörös Csil­lag Tsz elnöke elmondotta, hogy hasonló okokból eredően egy teherautó rakomány oda-vissza szállítása a takarmánykeverő üzembe 400 forintba került. Kor­szerű mérlegek beszerzését java­solta a vállalatoknak. Kérte to­vábbá, hogy az új telepítésű gyümölcsösök egy részében en­gedéllyel lehessen köztesként burgonyát termeszteni. Tapasz­talataik szerint szövetkezetük ta­*­laja erre alkalmas és a burgo­nya köztesként való termeszté­sével kettős haszonra tesznek szert: jövedelemhez jutnak és a fiatal gyümölcsfák gondozása is megoldódik. Felszólalt még Szívó­­lenszky László, a Törekvés Tsz elnöke, Fekete Pál, az Alkot­mány Tsz párttitkára. Harcsás István, a Béke Tsz elnöke, Csá­ki József, az pártszervezetének Új Tavasz Tsz titkára, Gál József, a Béke Tsz főmezőgaz­dásza, Németh Tamás, a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz el­nöke és Ambrus Jenő, a II. Rá­kóczi Tsz elnöke. Többen fog­lalkoztak a kereskedelem hely­zetével, az átvételi problémák­kal. Összesen negyvenöt kérdés hangzott el, amelyekre Erdei Ferenc válaszolt. Elmondotta, hogy mint a Tudományos Aka­démia egyik vezetője, de úgyis mint a megye képviselőjelölt­je a szóvá tett kérdések megoldá­sát szorgalmazza. Több kérdésre Erdősi József adta meg a vá­laszt. A találkozó Sántha Lajos­nak, a városi tanács vb elnök­­helyettesének zárszavával ért véget. Nagygyűlés Soltvadkerten Dr. Dalios terme, az Országos Választási Elnökség elnöke mondott beszédet Szerdán délelőtt Soltvadkerten szívélyes fogadtatásban részesí­tették dr. Dallos Ferenc elvtár­sat, az Országos Választási El­nökség elnökét, a Miniszterta­nács tanácsi szervek osztályá­nak vezetőjét, a község hosszú éveken keresztül volt megyei ta­nácstagját. Dallos elvtárssal együtt érkezett a községbe dr. Molnár Frigyes, a megyei párt­­bizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Ott volt még Simó Tibor, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, dr. Pilcz Károly, a járási tanács vb elnöke és Góczen Ferenc, a köz­ségi tanács vb elnöke. Dallos elvtárs a délelőtt folyamán el­beszélgetett az egybegyűlt párt-, állami és gazdasági vezetőkkel. Délután a községi moziban nagygyűlésre jöttek össze a solt­­vadkertiek, amelyet Csáki Mi­hály, a munkásmozgalom vete­ránja, a Hazafias Népfront köz­ségi bizottságának elnökhelyet­tese nyitott meg, majd Dallos Ferenc mondott beszédet. Bevezetőként beszélt Dallos elvtárs a választások jellegéről és arról az egész országot át­fogó nagy tanácskozásról, amely a közelmúltban lezajlott és ame­lyen három és fél millió ember vett részt. Érdekes összehasonlí­tást tett a régi és a mostani vá­lasztás között és részletesen tag­lalta az elmúlt évek során elért eredményeinket Soltvadkerten is nagy eredmények vannak — mondotta — hiszen a szövetke­zetek kiállták az idő próbáját. A közös szőlő- és gyümölcs tele­pítések­kel a jövő biztos alapjait rakták le. Ezt a törekvést a to­vábbiakban is támogatni és buzdítani kell és helyes lenne a községben olyan erőfeszítéseket tenni, amely gyorsítaná a tele­pítést. A község — folytatta — na­gyon jó példája annak, hogy mi minden épült az utóbbi években. Valaha aligha volt négy kútja Soltvadkertnek, és manapság már azon törik a fe­jüket, hogyan is fejleszthetnék tovább a vízvezetékhálózatu­­kat. De épült járda, iskola és még hosszan lehetne sorolni a fejlődés állomásait. Mindez a párt és a kormány általános helyes politikájának következ­ménye. Dallos elvtárs a továbbiakban üdvözölte az első választókat. Érezzék valamennyien politikai jogaik nagyszerűségét — mon­dotta — és majd a választás után hallassák szavukat a ta­nácsokban. A további feladatok kapcsán a tanácsok figyelmébe ajánlot­ta: Foglalkozni kell az emberek ügyes-bajos dolgaival, mert ha kis ügyekről is van szó, a pa­naszos számára az a legfonto­sabb. Tanácsaink törődjenek többet az öregekkel, a betegek­kel és a sokgyermekes csalá­dokkal. Az értelmiség szerepével kap­csolatosan arról beszélt, hogy Soltvadkerten hatvannégy egye­temet vagy főiskolát végzett ember él. Ez egy valóságos kis hadsereg, olyan erő, amely a valamikori falu életében tel­jesen ismeretlen volt. Tehát az értelmiség összefogásának nagy jelentősége van a község jövője szempontjából, ezért ezt a nagy szellemi erőt teljes egészében az építés szolgálatába kell ál­lítani. A nagy tetszéssel fogadott gyűlés után Dallos elvtárs községi és a járási vezetőkkel a megbeszélést folytatott a község életének egyes kérdéseiről. De Gaullet nem hívták WASHINGTON­ (AP) A Fehér Ház szóvivője cáfolta az Evening Staatnak egy érte­sülését, amely szerint múlt év novemberében de Gaulle fran­cia elnököt meghívták egy ame­rikai látogatásra, de ő a meg­hívást elutasította. A Fehér Ház cáfolatát megerősítette a fran­cia nagykövetség egy munka­társa is, aki kijelente­tte, hogy de Gaulle nem kapott ilyen ér­telmű meghívást. >00000000000009 Kormányválság Szíriában PA­RIZS­ (TASZSZ) Halil Kallasz szíriai pénzügy­­miniszter benyújtotta lemondá­sát. Két másik szocialista mi­niszter Abdel Halim Kaddur és Amin Nefuri január 29-én már lemondott. Kallasz lemondása kirobbantotta a már egy hete érlelődő kormányválságot. A kormányban a muzulmán test­vériséget képviselő miniszterek szintén bejelentették, hogy le­mondanak. Partizénharc Venezuelában CARACAS­ (TASZSZ) A partizánok folytatják fegy­veres harcukat Bormilo Betan­court kormánya ellen. Nemrég egy partizáncsoport Caracastól tíz kilométernyire elfoglalta Sa_ nan Diego Los Altos helységet.

Next