Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

1 Világ proletárjai, egyesüljetek) XIX. «VF. 283. sz. Ara 60 fillér 1964. DEC. 3, CSÜTÖRTÖK is jövőre gondolnak.. (B. D.) — Tudja elvtárs ilyenkor, év vége felé derül ki, miért van szüksége legalább két szemre minden gazdasági vezetőnek. Azért, mert az egyiket az idei, a másikat azonban már a jövő évi fel­adatokon kell tartania — így fogalmazta meg az egyik ta­nácsi vállalat vezetője nemré­giben, miért nehéz számára az év végéig hátralevő időszak. És ez így igaz, hiszen szá­mos, 1964-re ütemezett teendő végrehajtása még hátra van, és ezzel párhuzamosan le kell rakni a jövő évi munka alap­jait is. El kell készíteni a ter­melési, beruházási és műszaki fejlesztési terveket. Az iparban dolgozók jól tudják, hogy ez a három prog­ram milyen szorosan össze­függ. Nem túlzás azt állítani, hogy sikeresen csak az a vál­lalat dolgozhat a jövő évben, amelyik megteremti a terme­lés és a termelésfejlesztés kí­vánt harmóniáját. Az idei gazdasági év ed­digi eredményei jó példát szol­gáltatnak erre. A helyi ipar a három negyedévben 29,1 szá­zalékkal termelt többet, mint 1963. hasonló időszakában. A felfutás tekintélyes hányada a termelékenység növekedésének köszönhető. Az egy dolgozóra jutó termelési érték a könnyű­iparban 16,1 százalékkal,, az élelmiszeriparban pedig 14,1 százalékkal volt több, mint ko­rábban. Ha az örvendetes ja­vulás okait kutatjuk, első he­lyen kell említenünk a terme­lés korszerűsítését. Az új termelőeszközök be­szerzésére szánt összegnek több mint a felét a gépek vásárlá­sára költötték a vállalatok — olyan célra tehát, amely a leg­hatásosabban befolyásolja termelékenység alakulását. A a műszaki fejlesztési alapból 303 ezer forintot használt fel a tanácsi ipar 9 hónap alatt. Az összeg nem nagy. De éppen azért, mert helyes célra fordí­tották, a gyártás és a gyárt­mányok fejlesztésének igen nagy szerepe volt a termelé­kenység kedvező alakulásában. Megemlíthetjük a Kecske­méti Faipari Vállalatot, amely műszaki fejlesztési alapjának felhasználásával egy új bútor­garnitúrát alakított ki. A Ti­­szakécskei Permetezőgépgyár sikeres kísérletet folytatott a műanyagtartályos házi perme­tezőgépek készítésére, a Bács- Kiskun megyei Fitommechani­­kai Vállalat pedig megoldotta az új típusú ultrarövid hullá­mú szivattyúvezérlő berende­zések gyártását. Az említett példák alkalmat adnak arra is, hogy megje­gyezzük: a termelékenység nö­velése alatt sok gazdasági ve­zető még mindig csak munka­megtakarítást ért. Nem látja világosan, hogy a gyártmány­­fejlesztés is éppolyan kedve­zően befolyásolja a termelé­kenység alakulását, mint gyártás korszerűsítése, hiszen a növeli a termék használható­ságát, tartósságát, szükséglet­kielégítő képességét. Úgy véljük, nem volt feles­leges visszapillantani az idei tapasztalatokra, hiszen csak ezek figyelembevételével szól­hatunk az előttünk álló teen­dőkről. Az 1962-ben szervezett vállalati műszaki fejlesztési bizottságok jól vizsgáztak. Munkájuk továbbfejlesztésével valóban gazdáivá válhatnak ennek a fontos területnek. A jövő évben még inkább szük­ség lesz arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközt termelés korszerűsítésének és a ezen keresztül a termelékeny­ség további növelésének szol­gálatába állítsunk. A tanácsi ipar évről évre nagyobb részt vállal a népgazdasági terv tel­jesítéséből, és a termelés vo­lumenét a továbbiakban már nem lehet a létszámbővítéssel elérni. A beruházási és mű­szaki fejlesztési előirányzatot tehát a feladatok körültekintő mérlegelése után kell kialakí­taniuk és a jövő évben követ­kezetesen meg is valósítaniuk üzemeinknek. ÚTRA KÉSZEN A kadarka, ezerjó és sárfehér szőlő vesszőiből összesen 850 ezer szálat termelnek ki 18 holdas gyökereztető iskolájukból a hajósi Haladás Tsz gazdái. Felvételünk napja a szállítás csúcsidőszaká­nak is nevezhető: két császártöltési közös gazdaság másfél százezer vesszőért küldte el jármű­veit, a képen pedig a tabdi Szőlőskert Tsz-ből Judák Ferenc traktorvezető és társai, Krizsán Sándor és Sipiczki Mihály éppen pótkocsira rakják az ezerjóból vásárolt 44 ezer szálat. Az előzetes számítások szerint az iskola csaknem háromnegyed millió forint hasznot hoz a hajósi Haladás Tsz-nek. HÍRADÁS A FÖLDEKRŐL Az utolsó holdakon vetik a búzát Csaknem teljesen befejezték az őszi munkákat megyénk kö­zös gazdaságai. A termelőszö­vetkezetek a kalászosok alá több mint 195 ezer holdon for­gatták meg a talajt. Búzát 90 ezer hold körüli területen ve­tettek, néhány száz hold hiány­zik a végleges befejezéshez, az is zömmel a kalocsai járásban. Ahogy az őszi betakarítással kapcsolatos szállítási tennivalók megszűnnek, a gazdaságok az istállótrágya kihordását bízzák a fogatokra. Eddig mintegy 45 ezer holdon szórták ki a szer­ves talajjavító anyagot, a ter­vezett terület kétharmadán. Ám az őszi mélyszántás üteme jóval lassúbb ennél. Igaz, a gé­pek több mint 86 ezer holdat forgattak meg, ez azonban alig több mint a fele annak a terü­letnek, amely igényli a mély­szántást. Bár, az utóbbi napok­ban, a vetés befejeztével mind több gépet foglalkoztatnak eb­ben a munkában. A most, valamint a tavasszal telepítendő szőlők és gyümöl­csösök alá öt és fél ezer­ hol­don végeztek forgatást. Ebből mint­ kétezer holdon a kis­kunhalasi járásban készítették elő a talajt, ott is főként a ba­­lotaszállási és jánoshalmi tsz­­közi vállalkozás, valamint mélykúti Alkotmány Tsz­táb­a lái­. Nagy iramban halad a te­lepítés, a szőlővesszőket és a kis gyümölcsfákat eddig mint­egy másfél ezer holdon, az őszi és tavaszi telepítésre előirány­zott terület egyharmadán ültet­ték el. Említést érdemel, hogy gyümölcsöst nagyobb területen létesítenek, mint szőlőt. Az előbbiből egyébként a kecske­méti, a kiskunhalasi járás, va­lamint Kiskunfélegyháza gaz­daságai, az utóbbiból a kiskő­rösi és a kiskunhalasi járás, to­vábbá Kiskunhalas határában telepítettek a legtöbbet. A kukorica kivételével véget ért a betakarítás is. Pár nappal ezelőtt, több mint tízezer hol­don befejeződött a cukorrépa felszedése. Ám, a cukorgyári átvevőhelyek forgalma tovább­ra sem csökken, inkább még növekszik, mivel a gazdaságok most már teljes erővel a szál­lítást szorgalmazzák. A kukori­ca még jelenleg is hétezer hol­don vár a törésre — az őszi vetések után e munka mielőbbi befejezése a legsürgetőbb. A ba­jai járásban még háromezer, a kalocsai járásban ezer holdon töretlenek a tengeri csövek. Szá­mos gazdaságban „lábon” talál­ható a szár is; a töréshez ké­pest kilencezer holddal marad­tak el a termelőszövetkezetek. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH Másfél ezer hold új szőlőt iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiiiiiiiiiiii és gyümölcsöst létesítettek A politikai köni­vnapok ORSZÁGOS MEGNYITÓJA Jánoshalmán Szerdán délután Jánoshal­mán, a filmszínházban rendez­ték meg a politikai könyvnapok országos megnyitóját. A meg­nyitón megjelent a Kossuth Könyvkiadó képviselőjeként Ba­kács István főosztályvezető és Jármi Ernő osztályvezető. Részt vett az ünnepi megnyitón dr. Glied Károly, a megyei párt­­a­bizottság titkára, Oláh György, kiskunhalasi járási-városi pártbizottság első titkára, He­gedűs István, a járási tanács elnöke, Balogh Lajos, a jános­halmi községi pártbizottság tit­kára, Gellai Sándor, a községi tanács vb elnökhelyettese. A mozi feldíszített előcsarno­kában a Kossuth Kiadó gon­dozásában megjelent mintegy 110 műből kiállítást láthatott a megnyitóra érkezett több mint négyszáz főnyi közönség. Dél­után három órakor a mozite­remben kezdetét vette a meg­nyitó ünnepség. Az általános iskola úttörőcsapatának egyik tagja Petőfi Sándor: „A XIX. század költői” című versét sza­valta, majd Oláh György elv­­társ átadta a szót dr. Glied Ká­roly elvtársnak. — A szorgos hétköznapok kö­zepette méltán ünneplünk mai napon — mondotta a szó­­ nok. — Mert az idei téli falusi könyvnapok megnyitásának több szempontból kiemelkedő jelentősége van. Az önök ered­ményes munkája, valamint me­gyénk községi pártszervezetei többségének tevékenysége alap­ján kiemelkedő sikereket ér­tünk el a politikai irodalom, valamint a párt elméleti folyó­­iratainak terjesztése terén. Ez­után elmondotta, hogy 1961-ben az első ízben megrendezett po­litikai könyvnapok alkalmával a megyék sorrendjében a 17. helyre kerültünk. Az idén Bács- Kiskun megye a háromnegyed­­évi forgalom alapján az első a megyék között. Három évvel ezelőtt még csak 17 pártszerve­zet rendezett könyvkiállítást a politikai könynapokon. Az el­múlt évben 56 pártszervezet, az idén pedig 72 pártszervezet ren­dezi meg a kiállításokat és a könyvárusítást. A megyei ered­mények között is kiemelkedik a jánoshalmi kommunisták és pártonkívüli barátaink együttes tevékenysége a politikai köny­vek terjesztésében. Ezzel kiér­demelték, hogy az ünnepélyes országos megnyitót a község­ben rendezzék meg. Ezután azokról a társadalmi és politikai változásokról be­szélt Gried elvtárs, amelyek ha­zánkban a felszabadulás óta végbementek. Részletesen ismer­tette Jánoshalma gazdasági helyzetét, az üzemekben és a termelőszövetkezeti gazdálko­dásban elért eredményeket. — Van tehát minek örülnünk — folytatta. — Az előrehaladás ellenére azonban közismerten sok gondunk, tennivalónk és kötelezettségünk van. Jó dolog, hogy nálunk közösek az ered­mények és közösek a gondok is. Mi is, önök is és mások felte­szik a kérdést: lehetne-e job­ban, lehetne-e gyorsabban előre haladni az ország közös gond­jai, az egyes családok gondjai­nak, törekvéseinek megoldásá­ban. A politika helyes, a dol­gozó tömegek akarják — mi te­hát a tennivaló? Tömör szavak­ban a feleletet Kádár elvtárs így szokta megfogalmazni: Dol­gozzunk mint eddig, csak egy kicsit jobban. Tehát arra van szükség, hogy ki-ki a maga he­lyén jobban, hozzáértőbben, szorgalmasabban dolgozzék, gya­rapítva a közös vagyont, tartsa szem előtt, hogy egyéni boldo­gulását csak a közösség, a ter­melőszövetkezet, az egész ország boldogulásában találhatja meg. Az előrehaladásban kiemelkedő szerepe van az eszmei, politikai munkának, annak, hogy mind több ember ismerje meg a mar­xizmus,leninizmus eszméit, a párt politikai, szocialista rendszerünk erkölcsi, emberi normáit. Propagandamunkánk fontos feladata, hogy az öntu­datos dolgozókra támaszkodva kü­zdjünk azért, hogy mindenki felismerje az egyéni és közös­ségi érdekek összefüggését. Napjaink forradalmárai azok, akik vállalják azt a munkát és meg is találják sikeres elvég­zésének módját. Ezután az idei politikai könyvhetek néhány nagy ese­ményére hívta fel a figyelmet Gried elvtárs. Lenin összes mű­veinek most megjelent 4. köte­tére, Kádár elvtárs Tovább a lenini úton című művére, a Tsz-tagok kézikönyvére stb. — A nagy mezőgazdasági munkáknak lassan a végére érünk — mondotta befejezésül. — Jön a tél, amely a mezőgaz­daságban a termelés jellegénél fogva a kevesebb munka, egy kicsit a pihenés időszaka. Hasz­nálják fel a téli hónapokat arra is, hogy növeljük tudásun­kat, olvassunk, hogy felkészül­tebb munkánk és céltudatosabb életszemléletünk alapján egyre szebb, tartalmasabb és embe­ribb legyen életünk. Az ünnepség Oláh György elvtárs zárszavával ért véget. Ezután a Kossuth Kiadó nagy­szabású szellemi vetélkedőt ren­dezett a kiadó gondozásában megjelent művek ismeretanya­gából.

Next