Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

a. oldal A tanácsok — rendszerünk sarokpillérei A szorosan vett választási kérdések közül még egyről kí­vánok szólni — folytatta Ká­dár elvtárs. — Március 19-én népünk a tanácsokat is újjává­lasztja. Mint a jelölések össze­sített adatai mutatják, 35 ezer tanácstagot fogunk megválasz­tani. Már maga a puszta szám is jelzi, hogy közéletünk milyen fontos kérdéséről van szó. A tanácsok, amelyek egyidejűleg néphatalmi, közigazgatási szer­vek, s bizonyos vonatkozásban tömegszervezetekként is mű­ködnek, rendszerünk sarokpil­léreit alkotják. Ha az ország gazdasági fej­lődéséről beszélünk, nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a jelen­tékeny gazdasági működést is kifejtő, s a területi fejlesztés kérdésben még nagyobb szere­pet játszó tanácsokat. Ha a dol­gozók életkörülményeinek javí­­tásáról szólunk, nem mellőzhe­­tőek a tanácsok, amelyek a köz­művek, utak és lakások karban­tartásában és sokféle szolgálta­tás tekintetében a dolgozó mil­liók mindennapi problémáival foglalkoznak. Városaink, fal­­vaink általános fejlesztése, szé­pítése és kultúrája a legszo­rosabban összefügg a tanácsok munkájával. A tanácsok úgynevezett „he­lyi” munkát végeznek, de mun­kájuk együttesen nem kismér­tékben hat az egész ország ar­culatára, az egész nép életére. Erre való tekintettel, a gazda­ságvezetési reform egyik lénye­ges eleme a tanácsok munká­jában az önállóság növelése, a hatáskör bővítése gazdasági és nemcsak gazdasági területen. Ezzel kíván a kormányzatunk a tanácsokban dolgozók számára is jobb munkafeltételeket biz­tosítani. Népünk támogassa a tanácstagjelölteket szavazatá­val, s majd munkájukban, is megbecsülésével, mert a köz­ügyek fontos területén vár reá­juk nagy és felelősségteljes fel­adat. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársaik! Mi békés viszonyok között élünk és választásokra készü­lünk, abban a meggyőződésben, hogy a választások során né­pünk jóváhagyja és szavazatá­val is megerősíti politikai tö­rekvéseinket, a társadalmi cél­kitűzéseinket és a választások után megnövekedett erővel dol­gozhatunk elérésükért. De ahogy mindenkor, így most is figyelembe kell vennünk a nemzetközi helyzetet. 1P6T február 23 csütörtök Kádár János beszéde a budapesti választási nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) Mérjék fel a követelményeket, amelyeknek üzemük eleget kell hogy tegyen a népgazdaság és a fogyasztók igényeinek megfe­lelően. Hasonlóképpen fel kell tárni a birtokukban levő ter­melőeszközök eddiginél jobb, hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit, az úgynevezett bel­ső tartalékokat. Ezt a m­unkát jól csak úgy végezhetik el a gazdasági vezetők, ha meglátá­saikat és elgondolásaikat, a fel­adatokat megbeszélik munka­társaikkal, a helyi párt -szak­­szervezeti, ifjúsági vezetőkkel, tanácsfunkcionáriusokkal, munkásokkal, a termelőszövet­­­kezeti tagokkal. A társadalmi szervezetek, a dolgozók támo­gatása hatalmas alkotó erőt sza­badít fel és biztosít a gazda­sági vezetők számára és nélkü­lözhetetlen a reformmal kap­csolatos feladatok fő megoldá­sához. Kádár elvtárs itt utalt arra, hogy a gazdasági építőmunka ma a szocialista forradalom elő­­revi­te­lének központi kérdése, s ezért a pártszervezeteknek, a tö­megszervezeteknek ezután, is értek megfelelően kell azokkal foglalkozni. Hatáskörük és fe­lelősségük e téren a reform be­vezetése után növekedni fog, mert az üzemek önállóságának és hatáskörének növekedésével ez együttjár. Az érdemi befo­lyásolás lehetősége részükről nagyobb lesz, csökken azoknak a gazdasági ügyeknek száma, amelyeket „fent” és tárol, s növekszik azoknak a száma, amelyeket helyben fognak el­dönteni. Részben általános agrárpoli­tikánkból adódóan, s részben a gazdasági reformmal össze­függésben sok fontos állásfogla­lás történt a kongresszuson a mezőgazdasággal, a termelőszö­vetkezetekkel kapcsolatban. To­vábbi lépések egyikeként a ta­vasszal összeül a termelőszövet­kezetek országos kongresszusa. Ott majd megtárgyalják, ho­gyan alakul a termelőszövetke­zetek élete, munkája a módo­sult feltételek között. Az utób­bi időben számos olyan intézke­dés történt, amely kedvezőbb feltételeket teremt az eddiginél a termelőszövetkezetek munká­jához, csönösen előnyös gazdasági és kulturális csere alakul ki. De a norma a felekre egyformán kötelező:­­ békésen egymás mellett élni annyi, mint tiszte­letben tartani minden ország területi sérthetetlenségét, min­den nép nemzeti függetlenségét, tartózkodni más országok bel­­ügyeibe való beavatkozástól, tiszteletben tartani minden nép jogát társadalmi rendszerének szabad megválasztásához és tár­gyalások útján rendezni a vitás nemzetközi kérdéseket. A kapitalista országok veze­tőinek tudniuk kell, hogy Ma­Kedves Elvtársak! A békés egymás mellett élés elvét manapság a vezető kapi­talista államok szóvivői sem tá­madják, ellenkezőleg, ők is ezt hangoztatják. Ezzel szemben je­lenleg a világban olyan esemé­nyeknek vagyunk tanúi, ame­lyek a legnagyobb éberségre és az erőszakkal való szembesze­gülésre késztetik a népeket. Az Amerikai Egyesült Államok költségvetése az idén meghalad­ja a százmilliárd dollárt, s en­nek ötvenhat százaléka, tehát az amerikai adófizető minden dollárjából ötvenhat cent, ka­tonai kiadások fedezésére szol­gál. Az USA világszerte katonai támaszpontokat tart fenn, s je­lenleg határaitól sok ezer ki­lométerre barbár háborút foly­tat a vietnami nép ellen. Kö­zel félmillió megszálló katoná­val operál Dél-Vietnamban, és naponta agressziót követ el a szuverén­­ Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen. Az­ Egyesült Államok a­ viet­nami nép ellen elkövetett ag­resszióval és háborújával ki­vívta maga ellen az egész vi­lág haladó embereinek felhá­borodását és elszigetelődött még saját szövetségesei között is — jelentette ki Kádár János, s hangsúlyozta: a vietnami nép harca igazságos, a világ minden haladó embere velük van, Viet­nam sohasem lesz az amerikaia­ké, és a népek előbb-utóbb rá fogják az USA-imperializmust kényszeríteni arra, hogy eltá­vozzon onnan, és érvényesülni fog a vietnami nép elidegenít­hetetlen önrendelkezési joga. Kedves Elvtársak! Az utóbbi időben ismét napi­rendre került az európai bizton­ság kérdése, amelynek jelentő­sége túlmegy kontinensünk ha­tárain. A XX. század történel­mi tapasztalatai mutatják, hogy a világ sorsa elválaszthatatlan Európa sorsától. A Varsói Szer­ződés országai, közöttük a Ma­gyar Népköztársaság, a múlt évi bukaresti tanácskozáson kife­jezték azt a szándékukat, hogy készek az európai kollektív biz­tonság megteremtéséért dolgoz­ni. Az az elgondolás, hogy Eu­rópa minden államának képvi­selői együttesen dolgozzák ki és kössék meg az európai kollek­tív biztonság szerződését. Mi szükségesnek tartjuk az európai kommunista pártok kö­zös tanácskozásának összehívá­sát az európai biztonság kérdé­sében és azon részt veszünk. A második világháború időszaká­ban Európa népeinek a hitler­­fasizmus ellen vívott szabadság­­harca élén a munkásság ha­ladt. A kollektív biztonság meg­teremtéséért jelenleg folyó harc­ban is élenjáró szerepe van az európai munkásságnak. Az európai biztonság kérdé­sinek vizsgálata során termé­­zetesen sok kérdés felmerül. Így a NATO és a Varsói Szer­gyarország sem egy, sem három tál lencséért nem eladó. Egyéb­ként országunk számos kapita­lista országnak korrekt, a meg­állapodásokat pontosan betartó jó partnere, és ilyen viszony lé­tesítésére készek vagyunk olyan országokkal is, amelyekkel ez eddig nem alakulhatott ki. A Magyar Népköztársaság támogat minden olyan kezdeményezést, amely az államok közötti nor­mális kapcsolatok kialakítását, a nemzetközi helyzet enyhülé­sét előmozdíthatja, és sorompót állít egy új világháború kirob­­bantásának megakadályozására. A nemzetközi helyzetet bo­nyolítják, az imperialistákat bá­torítják, a vietnami nép meg­segítését nehezítik a Kínai Népköztársaságban kibontako­zott események. Mao elnök és követőinek irányzata nemzetközi síkon már évek­ óta a kommunista pártok és­ a szocialista országok egysége ellen, a vietnami nép támoga­tásának összehangolása ellen lép fel és rágalmazó hadjáratot folytat a szocialista országok és testvérpártok többsége, különö­sen a Szovjetunió és vezetői ellen. A Kínai Népköztársasá­gon belül Mao elnök és követői hatalmi harcot folytatnak és le akarnak számolni mindazokkal, akik szembekerültek politiká­jukkal. Mindez joggal nyugtala­nítja és aggodalommal tölti el a világ haladó embereit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt is sajnálatosnak tartja ezeket az eseményeket. Rokon­szenves érez a kínai munkás­osztály és dolgozó nép iránt. Bízunk abban, hogy a kínai kommunisták végülis leküzdik a kommunizmustól idegen tö­rekvéseket, és helyreáll egysé­günk a marxizmus—leninizmus alapján, a Kínai Népköztársa­ság a szocialista forradalom út­ján halad tovább. Az imperialistáknak a pe­kingi eseményekkel kapcsolatos számvetése is tévesnek fog bi­zonyulni, mert Vietnam nem marad egyedül, a szocialista or­szágok és a világ kommunista és munkáspártjai, az egész ha­ladó emberiség folytatja harcát Vietnam megsegítéséért. ződés közötti meg nem támadási szerződés kötése, a két katonai szövetség egyidejű feloszlatása, az atommentes övezetek kérdé­se, a hadseregek létszámának csökkentése és más kérdések. Aligha tévedünk, ha azt mond­juk, hogy a központi probléma, amelynek elfogadható rendezése nélkül Európa biztonsága elkép­zelhetetlen, a német kérdés. Európában a biztonság meg­közelítése a második világhábo­rú eredményeként kialakult ha­tárok, a történelmileg kialakult két német állam, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság elismerésén keresztül történhet. Az utóbbi időben a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nya nyilvános állásfoglalásai­ban és diplomáciai közlésekben ismételten azt hangoztatta, hogy békés törekvései vannak, s en­nek bizonyságául rendezni kí­vánja kapcsolatait a kelet-eu­rópai szocialista országokkal. Mi már múlt év december első napjaiban, pártunk kongresszu­sán világosan és nyilvánosan kifejtettük álláspontunkat ebben a kérdésben. Ami a bonni kije­lentéseket illeti, a szavak hite­lét, mint a tudvalevő, a tettek adják meg és támasztják alá. Ha a Nemzet Szövetségi Köz­tár­­saság kormánya valóban ren­dezni kívánja kapcsolatait az európai szocialista országokkal, s hozzá akar járulni az európai helyzet tényleges javításához, akkor olyan lépéseket kell ten­nie, amelyek a mindenféle re­­vansista törekvéssel való­ hatá­rozott szakítást bizonyítják. Ez egyértelmű az Odera—Neisse határ elismerésével, az atom­fegyverről, az úgynevezett egye­düli képviselet igényéről való lemondással, és természetesen vonatkozik a másik német ál­lam, a Német­ Demokratikus Köztársaság elismerésére. Ami a Magyar­ Népköztársa­ságot illeti, mi normális vi­szonyt, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat aka­runk kiépíteni minden ország­gal, amely erre készséget mutat, és különösen fontosnak tartjuk az európai országokhoz fűződő kapcsolatainkat. Ápoljuk és fej­lesztjük kapcsolatainkat a szom­szédos országokkal, a szocialista Szovjetunióval, Csehszlovákiá­val, Romániával és Jugoszláviá­val. Rendeztük viszonyunkat egyetlen kapitalista szomszé­dunkkal, Ausztriával. Arra tö­rekszünk, hogy a Duna­ Völgye az európai béke tényezője le­gyen. Javultak és bővültek kap­csolataink Franciaországgal és más nyugat- és észak-európai kapitalista országgal is. Nagyra értékeljük a Szovjet­uniónak az európai helyzet ja­vítása érdekében kifejtett mun­káját. Üdvözöljük a szovjet— francia, a szovjet—angol kap­csolatok javulását, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnö­kének Olaszországban és VI. Pál pápánál tett látogatását. Üdvö­zöljük és cselekvően támogat­juk mindazon ismert lépéseket és javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió, Lengyelország­ , a N­éme­t Demokratikus­­­ Köztársa­ság és más szocialista országok tettek, amelyek­ megvalós­ításuk esetén valóban elősegítik az európai biztonság megteremté­sét. Elveinkből, társadalmi rend­szerünk lényegéből fakad, hogy minden tőlünk telhető támo­gatást megadunk a felszabadult és szabadságukért küzdő népek­nek. Mélységesen elítéljük és megbélyegezzük a nemzeti füg­getlenség, a társadalmi haladás harcosainak üldözését, legyen ilyen bárhol a világon. Kedves Elvtársak! A nemzetközi helyzet néhány érintett kérdése is mutatja a világban jelenleg meglevő vi­szonyok bonyolultságát. Semmi­féle imperialista erő és agres­­­szó, a haladás erőinek kegyet­len üldözése sem tudta és nem tudja ma sem megakadályozni a történelem törvényszerű fej­lődését. Létrejött a Szovjetunió, a szocializmus világrendszerré vált, a gyarmati rendszer széthullás állapotában van, az a emberiség megállíthatatlanul halad a nemzeti függetlenség, a társadalmi felszabadulás útján. Hogy ez a haladás még gyor­sabb legyen, szorosabbra kell vonni sorainkat, növelni kell a szocialista országok, a haladás és a béke minden erejének egy­ségét, együttműködését. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, népi államunk, szocialista, el­veitől vezéreltetve mindent meg­tesz ma és a jövőben is min­dent meg fog tenni ennek ér­dekében. Tisztelt Nagygyűlés! Elvtársak! Barátaim! Ez az a politika, amelyhez a választás napján a szavazók h za­lmát és támogatását kérjük Legyen a március 39-i válasz­tás felhatalmazás a képviselők és tanácstagok számára bátorí­tás, hogy az ország dolgozó népe mögöttük áll. Legyen ez egyben népszavazás pártunk,­ a Hazafias Népfront politikája és a rendszerünk mellett; legyen- e? magyar nép messzehangzó szava a szocializmus igazsága­it, a béke mellen­, 1MTK­ Vietnam sohasem lesz az amerikaiaké Az európai biztonság kérdéséről Külpolitikánk elvi alapokon nyugszik Külpolitikánk tartós és elvi alapokon nyugszik, nem rögtö­nözhetünk, nem követhetünk ideiglenes és ingadozó, konjuk­­turális elgondolásokat, mert fel­adatunk is állandó. Védelmez­zük nemzeti függetlenségünket, országunk szuverenitását, né­pünk szocialista vívmányait és békéjét. Ennek megfelelően harcban állunk az imperializ­mussal, minden agresszióval, és vállvetve küzdünk mindazok­kal, akik határainkon kívül, szerte a világon a békéért, a népek függetlenségéért, barát­ságáért, egyenjogúságáért küz­denek. Szövetség, barátság és gyümölcsöző együttműködés van a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Mi a Szovjetunióban a szocializmus, a haladás, a béke legerősebb támaszát becsüljük, s ebben az évben, mint a világ minden haladó embere és népe, a ma­gyar nép is együtt ünnepli a szovjet néppel az emberiség tör­ténetében új, fényes lapot nyi­tó Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulóját. Barátság, együttműködés, ér­dekeink közössége köt össze bennünket minden szocialista országgal, és bizalommal tölt el bennünket az, hogy a Ma­gyar Népköztársaság is tagja a varsói védelmi szerződésnek. A Magyar Népköztársaság ma té­nyezője a nemzetközi életnek saját eredményei alapján, azért, mert szocialista ország, és foko­zottabban azért, mert külpoli­tikája következetes és szorosan együtt halad a szocialista or­szágok népeinek nagy család­jával. Külpolitikánk aktív a napi tag­lista országok viszonylatában is, mert változatlanul hívei va­gyunk és maradunk a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésé­nek. Mi ezt az elvet úgy értel­mezzük, hogy ésszerű, ha egy szocialista és egy kapitalista or­szág között normális államközi kapcsolatok létesülnek, ha köl­

Next