Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
» Megvalósítjuk a párt és a kormány népünk felemelkedését szolgáló célkitűzéseit Választási nagygyűlés Kiskunmajsán Pénteken délután nagygyűlésre gyűltek egybe Kiskunmajsa község lakói. Zsúfolásig megtelt választókkal az a hatalmas, reprezentatív művelődési ház, amely az előző választás egyik ígérete volt. Akiknek a széksorokban nem jutott hely, az előcsarnokban hallgatták a szónokokat. A község lakosságának minden rétege — termelőszövetkezeti gazdák, üzemi munkások, alkalmazottak, értelmiségiek, először választó fiatalok — képviselve voltak a hallgatóság soraiban. A választási nagygyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Fekete Pálné dohányüzemi munkás, országgyűlési képviselőjelölt, Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára, dr. Cseh László, a járási tanács vb-elnöke, Varga Antal, a községi pártbizottság titkára, Papp István, a községi tanács vb-elnöke, Sisák Péter, a községi népfmntbizottság elnöke, Kiss Józsefné, a községi nőtanács elnöke, Németh Gizella papírüzemi munkás, Fülöp Sándor vasüzemi munkás, Kürti Kálmán, a Rákóczi Tszcs brigádvezetője, Faludi Sándor, a gépjavító állomás igazgatója, ifj. Terbe Sándor választókerületi bizottsági elnök, Görög István, a Hazafias Népfront Kiskunfélegyházi Járási Bizottságának titkára nyitotta meg a gyűlést, majd átadta a szót dr. Varga Jenő elvtársnak. Tisztelt Választási Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Elvtársitok! Meleg szeretettel köszöntöm Önöket, s egyben tolmácsolom a megyei pártbizottság, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, és a megyei tanács üdvözletét. Ezen a nagygyűlésen — mint annyi más összejövetelen most, a választók és jelöltjeik kicserélik gondolataikat. A mi választásaink nem járnak együtt nagy látványossággal. A felszabadulás előtt a választások valóban látványosak voltak. A burzsoá párttok jelöltjei egymásra licitáltak a választási ígéretekben, amelyek azután ígéretek is maradtak. Azoknak pedig, akik meg is valósították volna ígéreteiket, meg sem engedték, hogy jelöltek lehessenek, a Horthy-Magyarországon üldözték a haladó erőket. A nép képviselői ma tényekkel állnak választóik elé. Először számot négy év alatt adnak az elmúlt végzett munkájukról, választókerületük fejlődéséről. Szigorú számadás ez, ugyanakkor elmondják mit akarnak megvalósítani az elkövetkező választási ciklusban. Megkönnyíti helyzetünket, hogy ma a legkisebb község, település sincs kirekesztve az ország vérkeringéséből. Könnyebbség, hogy nálunk nem a választások előtti ígéretek határozzák meg a fejlődést. Azt igen körültekintően megalapozták az MSZMP IX. kongresszusán, valamint az országgyűlésben, amikor elfogadták a harmadik ötéves népgazdasági tervet. Pártunk és kormányunk országos vezetői Kádár János elvtárs budapesti, Kállai Gyula elvtárs debreceni és Nyers Rezső elvtárs kecskeméti beszédei részleteiben értékelték a megtyrt utait és taglalták azokat a tennivalókat, amelyek a következő ciklusban előttünk állnak. Ahonnan elindultunk... Engedjék meg nekem, hogy mint a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, s a megyei tanács vb elnöke, elsősorban megyei kérdésekkel foglalkozzam. Arról beszéljek, hogy a megyei pártértekezlet, valamint a megyei tanácsülések határozatai nyomán hogyan változott megyénk helyzete, miként hajtottuk végre az országos politikát, milyen mértékben éltünk azokkal a rendkívüli lehetőségekkel, melyeket pártunk és kormányunk több milliárd forint rendelkezésünkre bocsátásával biztosított számunkra. A megyei politika sajátos. De csak annyiban sajátos, hogy pártunk és kormányunk központilag meghatározott terveit az országostól eltérő körülmények között kell alkalmazni megyénkben. Az eltérő alkalmazást nem kívánta kormányunk aprólékos előírásokkal körülbástyázni, hanem a megyei párt vb és a megyei tanács, valamint a megye lakossága számára tette lehetővé, hogy úgy használja fel a rendelkezésre bocsátott nagy lehetőségeket, úgy éljen a rendelkezésre álló anyagi erőkkel — elsősorban a legnagyobb értéket jelentő lakossági munkaerővel —, hogy a legoptimálisabb előrehaladást érhessük el. Önök a tanúk arra, hogy mit valósítottunk meg az elmúlt választási ciklusban. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, megállapíthatjuk: élni tudtunk a lehetőségekkel. Nincs a megyének olyan kis lélekszámú községe, vagy területe, ahol ne lennének meg erre a bizonyítékok. Az elmúlt öt évben nagyot változott a világ, ezen az elmaradott Duna—Tisza közén is jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala, növekedett a mezőgazdaság és az ipar termelő kapacitása. Sokat változtak az életkörülmények, kulturális, egészségügyi és kommunális ellátás területén egyaránt. Mielőtt ismertetném a fejlődést, még egy sajátosságra szeretnék rámutatni. A felszabadulás után Bács-Kiskun megye minden tekintetben a legelmaradottabb volt. Nem véletlen, hogy az úri Magyarországon itt voltak a leghangosabbak a horthysta böllérbicskás, fasiszta gyilkosok. Itt volt, innen indult el Endre László, Héjjas Iván, Franczia Kiss Mihály, a szalonképesek közül Zsitvay Tibor. Itt volt képviselő Reményi Schneller, a németek kémje. Horthy-birtok volt Katymáron, Darányi miniszterelnök birtoka Tasson. Nem akarok most minden népnyúzó hazaárulót az önök emlékezete elé idézni, csak arra szeretnék rámutatni, hogy ezek az urak a mi apáink előtt szónokoltak a magyar nép ezeréves jogairól, de ennek a népnek minden jogát lábbal tiporták. Jellemző, hogy ebben a megyében a felszabadulásig mindössze a városokban és néhány nagyközségben volt villany, az is leginkább csak a főutcán égett. Egyedüli megye volt az országban a városokat is beleértve, ahol nem volt vízvezeték. Emiatt a lakosság egy része különböző — többek között golyvás — betegségekben szenve(Folytatás a 2. oldalon.) A nagygyűlés szónoka dr. Varga Jenő elvtárs. Fekete Pálné országgyűlési képviselőjelölt választóival beszélget a kiskunmajsai Művelődési Ház előcsarnokában. \ xxn. evf., 61. sz. Ára 80 fillér zsei. marc. n, vasárnap Eltemették Kodály Zoltánt Országos és nemzetközi részvét a nagy zeneköltő sírjánál Szombaton — végakaratának szövetség képviseletében Eugen megfelelően — a Farkasréti te Suchon állami-díjas zeneszerző mezőben helyezték örök nyuga és felesége, a lengyel zeneszerlomra Kodály Zoltánt, ahol elnők szövetsége részéről St. Sledse feleségének hamvai is pizinski elnök és A. Dobrowolski mennek. A temetésen szinte az főtitkár, az NDK zeneművészeti egész ország lakossága képvi- szövetségének nevében N. Noto sejtette magát. A párt és a witz elnök vett részt a temető, kormány, a Magyar Tudomáson. Az NDK művészeti aranyos Akadémia, a Magyar Zo démiáját J. Cilensek, a weimari nőművészek Szövetsége és más Liszt Ferenc zeneművészeti fővezető társadalmi intézmények iskola főigazgatója képviselte, koszorúin kívül száz meg száz Ott volt Mr. Dahl, a norvég helyről érkeztek a ravatalozó- kulturálisügyi minisztérium zehoz és a Kodály-sírhelyhez a női osztálytanácsosa, valamint a kegyelet és megemlékezés vi- nagy nemzetközi zeneműkiadók tágai. képviselői, Angliából, Ausztria-A végtisztességen ott volt Kanadából. Ott voltak a Kállai Gyula, a Minisztertanács szlovák magyar társaság, a Ceelnöke és Szirmai István, az uródok és Galanta küldöttei. MSZMP Politikai Bizottságának egyházi szertartás után a tagjai, Ilku Pál művelődésügyi koporsój a téren felállított faminiszter, a Politikai Bizottságbal 1^ helyezték. A ravatal póttagja és Cseterki Lajos, a mellett állt Kodály Zoltán ane Központi Bizottság titkára, a tagjaival. A koporsót főváros lakosainak tízezrein ki- Kodály Zoltánná és a családdal eljött a temetésre Kecske- *® két szeműből készült kosztümét, a szülőváros küldöttsége és r*n borították Előtte helyezték sok dolgozója. A város küldött . .. vánkoson az elhunyt ségének vezetői: Erdélyi Ignác, kitüntetéseit. A ravatal körül a a városi pártbizottság első tit- partija? Ajm.dékára, Reile Géza, a városi ta- a Művelődésügyi Minisztrács vb-elnöke, Fehér Sándor, ten.u.1’.. A Magyar Zeneművea Hazafias Népfront városi bi- szék Szövetsége, a Hazafias Népzottságának elnöke. Nemes- ;rop^’ a ye?etp szeghy Lajosné, az Ének-Zenei testületek, külföldi követségek Általános és Középiskola igaz koszorúit helyezték el _ gatója. Öregek és fiatalok az “ ravatalnál díszőrséget Altország minden részéből nagy ^ , magyar művészeti, író számban utaztak fel a főváros- dalim és tudományos élet neves ba, ítom- hogy leróják kegyeletüket, személyiségei, a társadalmi szervek képviselői. Ott voltak a Ott volt a teftcotepén a chip- díszőrségben Kecskemét diplomáciai testület számos veze- viselet 1^amint a szovjet, a toiees tagja. A szovjet zene j^gy^j ^ ^ NDK zenész társaszerzők szövetséget K, Scsedin dalmának küldöttei, professzor, a titkárság tagja és ^ utolsó díszőrségben KáRaí. Nyesztyev professzor képvi G^Ut^af^vSl'lku S selte. A csehszlovák művelődés Ferenc, a Hazafias Népügyi minisztérium és zeneszemfront Országos TanácsálMk ^ titkára, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabolcsi Bence akadémikus és Tóth Aladár, az Operaház nyugalmazott igazgatója állt Kodály Zoltán koporsója mellett. Pontosan 11 órakor kezdődött a gyászszertartás Kodály „Székely keservesének” hangjaival, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola vegyeskara adott elő Vásárhelyi Zoltán vezénylésével. Ezután Ilku Pál művelődésügyi miniszter a párt és kormány nevében búcsúzott Kodály Zoltántól. Tisztelt Gyászoló Gyülekezet! Kodály Zoltánnak — a magyar nép világhírű alkotó művészének halála mélységesen megrendítette népünket, az egész zeneismerő világot. Halála egy küzdelmekben és eredményekben gazdag pályafutásnak vetett véget. A magyar kultúra művelői, alkotói, a művelődésügyi kormányzat nevében búcsúzom Kodály Zoltántól, a fFolytatás a 6. oldalon,)