Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-21 / 275. szám

xxn. EVP., 21s. sz. Ára: 60 fillér 1967. nov­­a, kedd Modern gépek, felújítás, új szélesvásznú mozik Korszerűsítik megyénk filmszínházait A Bács megyei Moziüzemi Vállalat ez évi műszaki fej­lesztési tervét már a harmadik negyedév végén túlteljesítette. A legnagyobb szabású beruhá­zás, a kecskeméti Városi mozi teljes rekonstrukciójának épí­tési munkálatai előreláthatólag befejeződnek az év végéig, és tavasszal, miután a Filmtech­nikai Vállalat a műszaki be­rendezés beállítását is elvégzi, mint a megye legkorszerűbb filmszínháza kezdheti meg mű­ködését Sikeresen befejeződött a ti­­szakécsked és az érsekcsanádi mozik felújítása, legkésőbb a jövő év közepére korszerűsítik a dunavecsei és a sükösdi filmszínházakat. Páhi község­ben — ugyancsak jövőre — el­készül a művelődési házzal együtt épülő mozi. Tovább folytatódott és csak­nem teljessé vált a megyében a szélesvásznúsítás. Hatvan mo­zi 35 milliméteres szélesvász­nú filmeket vetít, a még de­cemberben átalakítandó kun­­adacsi, kunpeszéri és pirtói mozikkal együtt összesen 41 község filmszínháza vetítheti széles vászonra a 16 millimé­teres filmeket. Jövőre a még hátralevő 20 mozi is megkapja a szélesvásznú vetítésre alkal­mas gépeket. Mint ismeretes, a 10 millimé­teres filmek vetítőgépeinek szé­lesvásznú vetítésre alkalmazá­sa megyénk Moziüzemi Vállala­tának újítása, az átalakítást is a vállalat végzi az egész or­szág részére. Ebben az év­ben mintegy 100 gépet alakíta­nak át, főként Hajdú-Bihar, Baranya, Nógrád, Veszprém So­mogy és Tolna megyék megren­delésére. Állandóan gyarapodik, töké­letesedik a mozik felszerelése is. Az idén 10 filmszínház ka­pott új, 35 milliméteres vetítő­berendezést, hatot központi fű­téssel láttak el A televízió konkurrens hatá­sa megyénkben is csökkenti a film iránti érdeklődést, noha egészen kismértékben, örvende­tes viszont, hogy növekszik a tartalmas politikai mondaniva­lója és komoly művészi értékű filmek látogatottsága. Különö­sen nagy sikere volt ebben az évben a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évforduló­jára rendezett bérleti akciónak, amelynek előadásait 120 ezer néző tekintette meg. Az eddig bemutatott 121 film közül az abszolút nézőszámot tekintve természetesen tovább­ra is a cselekményes, izgalmas filmeknek és a vígjátékoknak van legnagyobb sikere. (A Fan­­tomas visszatér, a Szüzet a hercegnek és továbbra is az Egy magyar nábob — Kárpáthy Zoltán a listavezető.) Általános kifogása a nézőknek, hogy ke­vés a szinkronizált film — a 105 külföldi film közül mind­össze 41. Az új mechanizmus hatása­ként a filmiparban is várhatók változások. A gyártás és a for­galmazás országos szervei egye­sülnek, s ez következetesebb műsorpoltikát, gondosabb beho­zatalt ígér és a vidék még gyor­sabb filmellátását. Sz. J. Kétezer-négyszáz új munkás az iparban Üzemeink teljesítették a háromnegyedévi kötelezettségeiket A harmadik ötéves terv má­sodik évének befejezéséhez, egy­ben az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének időpont­jához közeledünk. Most éppen ezért különös jelentőségük van a népgazdaság különböző ága­zataiban elért eredményeknek. Megyénk ipara helytállt az el­múlt időszakban, s teljesítette azokat a kötelezettségeit, ame­lyeket mind az ötéves terv, mind az új mechanizmusra való áttérés feladatai közül ráhárult. Két év alatt 1,2 milliárd fo­rinttal növekedett Bács-Kiskun megye szocialista iparának termelése. Ez idő alatt öt új minisztériu­mi vállalat települt városaink­ba, községeinkbe. Jánoshalmán a Ládagyárnak, Kusszentmikló­­son a Villamos Állomásokat Szerelő Vállalatnak és a Csepel Autógyárnak, Kecskeméten és Kerekegyházán a Habselyem és Kötöttárugyárnak létesült gyár­egysége. Az ötéves terv célki­tűzései szerint 1970-ig 10—12 ezer új munkahelyet kell léte­síteni a megyében. Az elmúlt két év alatt az iparban foglal­koztatottak száma négyezerrel emelkedett, amelyből 2400-an az idén álltak munkába. Ily mó­don a foglalkoztatottsági célki­tűzések megvalósítása is lendü­letesen halad. Megyeszerte hét üzemben fo­lyik nagyobb arányú korszerű­sítés és bővítés. Egy üzem re­konstrukciója pedig (az Építő­gépjavító és Gépgyártó Vállalat új kalocsai gyáregysége) befe­jeződött. Három nagyközség — Bácsalmás, Jánoshalma és Kun­­szentmiklós — ipartelepítési programja tulajdonképpen meg­történt. Az új üzemek további bővítése a helyi lakosság teljes foglalkoztatását is rövidesen megoldja. A megye párt-, állami és gaz­dasági szerveinek gondos előké­szítő munkája nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy az üzemek­ben a népgazdasági tervek tel­jesítése és az új gazdaságirányí­tási rendszerre való felkészülés párhuzamosan haladjon. Az új mechanizmusra való áttérés egyik igen fontos tényezője az idei termelési előirányzatok ma­radék nélküli teljesítése. A gazdasági és műszaki ve­zetők ezért körültekintőbben szervezték a termelést, a munkások versenyvállalásai pedig — amit a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére teljesítettek — kimagasló termelési sikerekhez vezet­tek. A megye üzemeinek első há­romnegyedévi eredményeiből ki­tűnik, hogy a szocialista ipar 16 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban, s 29,1 százalékkal több árut szállított exportra. Az egy munkásra eső termelékenység 10,7 százalékkal emelkedett. A megye iparában egyébként a ta­valyihoz viszonyított többletter­melés 58 százaléka termelékeny­ségemelkedésből származik. A gazdasági eredmények — bár üzemenként változóak — át­lagosan jól alakultak. A Kecs­keméti Konzervgyár például az év első kilenc hónapjában ezer vagon áruval termelt többet, mint az elmúlt év azonos idő­szakában, exportját pedig 29,9 százalékkal növelte. Jó eredmé­nyek születtek a Bajai Finom­posztó Vállalatnál­­ is, pedig az építkezések jelentős mértékben gátolták a termelést. A Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyár tavaly 80, az idén pedig már 150 millió forint értékű expor­tot bonyolított le. Az ÉM Fém­munkás Vállalat Kecskeméti Gyáregységében 17,8 százalékkal termeltek többet az év első ki­lenc hónapjában, mint 1966 azo­nos időszakában. Termékeiket külföldön is kiállították, s en­nek köszönhető, hogy a gyár­egység exporttermelését meg­kétszerezhette. Hasonlóan kedvezőek a gaz­dasági és termelési mutatók a Kiskunfélegyházi Húsipari és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Az előbbi 56, az utóbbi 30 százalékkal nagyob exportot bonyolított le az idén, mint tavaly. A Baromfifeldol­gozó Vállalat egyébként 20 százalékos termelésnövelést a mun­káslét­szám-növelés nélkül, tisztán sem érte el.termelékenységemelés­Az első háromnegyedév kró­nikájához tartozik még az is, hogy a megye vállalatainak több­sége széles körű piackutatás­sal már biztosította a jövő évi zavartalan termelést, jó részük csaknem egész éves termelési kapacitását lekötötte. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár például 350 milliós ter­melést irányzott elő 1968-ra, de már 410 millió forintos megren­delést kapott eddig. A tények azt igazolják, hogy a megye szocialista ipara, ha az elkövet­kező hetekben is töretlen len­dülettel dolgozik, jelesre vizs­gázhat majd az idei termelési előirányzatok teljesítéséből és az új mechanizmusra való fel­készülésből. N. O. Koszorúzás az orgoványi mártírok m­a KGST-küldöttség látogatása megyénkban Vasárnap délelőtt dr. Lévárdi i lottak. Ezután a helyszínre men­­n­dításában vett részt, amelyben Ferenc, nehézipari miniszter ve­­tek, ahol a mártírok emlékmű- Adob elvtárs született. A Nagy tetésével Kecskemétre érkezett vén elhelyezték a kegyelet virá- Októberi Szocialista Forradv­­a jelenleg hazánkban ülésező­­ gall.­­­lom két veteránja hosszasan el-KGST fémkohászati állandó bi­zottsága. A vendégeket Vörös Vilmos, a megyei pártbizottság tagja, az Aranyhomok Szálloda nagytermében fogadta. Az ál­landó bizottság tagjai behatóan érdeklődtek a megye munkás­­mozgalmi múltja iránt, s elha­tározták, hogy megtekintik Magyar Tanácsköztársaság Or­­a­goványon kivégzett mártírjai­nak emlékművét. Tóth Kálmán, az orgoványi­­ községi pártbizottság titkára, is­me­r a különböző nemzeti­ség,­­ vendégek előtt azokat a véres eseményeket, amelyek 1919 őszén a községben lezaj-Délben a Helvécia­ Állami Gazdaságba látogattak a fém­­kohászati állandó bizottság tag­jai. Közben kedves esemény ta­núi voltunk. Rózsa János kecs­keméti veterán — akinek F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete éppen az előző napon nyújtotta át a „Harci Ér­demekért” emlékérmet a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomban szerzett érdemeiért — találkozott Georgij Azarovics Adob elvtárssal, aki ugyancsak részt vett az intervenciósok el­leni harcban. Kiderült, hogy Rózsa elvtárs éppen annak a városnak, Tbiliszinek felszaba­ beszélgetett és felelevenítették a régi harcok emlékeit. V. Kosztyin szovjet miniszter­­helyettes, majd dr. Lévárdi Fe­renc nehézipari miniszter, KGST fémkohászati állandó bi­­­zottságának elnöke köszönte meg a látogatás befejeztével Vörös Vilmosnak, a megyei pártbizottság tagjának, a kecs­keméti járási pártbizottság első titkárának és Borsodi Miklós­nak, a Helvéciai Állami Gazda­ság igazgatójának a szívélyes vendéglátást, majd a küldöttség a délutáni órákban visszauta­zott Budapestre. A KGST fémkohászati állandó bizottságának tagjai Tóth Kálmán (a kép bal sarká­ban látható) orgoványi mártírokról szóló előadását hallgatják. Magyar alelnököt .'^asztali az európai oktatásügyi miniszterek konferenciája BÉCS (MTI) Bécsben hétfőn nyílt meg az európai UNESCO-tagállamok ok­tatásügyi minisztereinek konfe­renciája, amely a felsőoktatás hozzáférhetőségének kérdései­vel foglalkozik. Huszonnyolc európai ország összesen 140 küldötte van jelen az egyhetes tanácskozáson. A magyar dele­gációt Ilku Pál művelődésügyi miniszter vezeti. Franz Jonas osztrák köztársasági elnök, majd René Mahen, az UNESCO főigazgatója köszöntötte a ven­dégeket. A delegátusok Pifil Percevic osztrák közoktatás­­ügyi minisztert választották a konferencia elnökévé. A belga küldött javaslatára egyhangú­lag megválasztott négy alelnök a magyar, illetve az olasz, a holland és a svéd delegáció ve­zetője. A második világháború óta ez az első alkalom, hogy a ke­let- és nyugat-európai országok közoktatásügyi miniszterei ilyen­­ méretű közös konferencián vesznek részt. Az NDK-t, amint hétfői felszólalásában a szovjet és a bolgár küldött is hangsú­lyozta nem hívták meg, holott az oktatásügyben elért eredmé­nyeivel is feltétlenül jogosult volna a közös munkában való részvételre.

Next