Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A cél: felzárkózni az országos átlaghoz Az egészségügyi miniszter részvételével ülésezett tegnap a megyei tanács vb Szoros munkaprogramot diktált önmagának ezen a héten a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. A ked­den napirenden szereplő vita és állásfoglalások után tegnap nem kevésbé fon­tos téma vizsgálatán mun­kálkodott. Öt brigádot al­kotva a végrehajtó bizott­ság tagjai már a kora reg­geli órákban elindultak a megye kórházaiba és más egészségügyi intézményei­be, hogy személyes tapasz­talatokat gyűjtsenek a me­gye egészségügyi helyzeté­ről, a lakosság ellátásáról A munkában részt vett Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság titkára, megyei tanács egészségügyi­­ állandó bizottságának el­nöke is. A végrehajtó bi­zottság tagjaihoz az egyes városokban csatlakoztak a helyi párt- és tanácsi ve­zetők, valamint az légügyi osztályvezetők.egész­A reggeli órákban Kecs­kemétre érkezett dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter, dr. Aczél György, mi­nisztériumi főosztályvezető, akik dr. Varga Jenőnél, megyei tanács vb-elnökével a folytatott beszélgetés után a megyei kórházba látogat­tak. Ugyancsak a minisz­térium képviseletében ér­kezett Csorba László főosz­tályvezető pedig a Kiskun­halasra kiszállt brigádhoz csatlakozott. Az egészségügyi ellátás mindennapi tanulmányozó tapasztalatait csoportok délután 3 órakor a Solt- kalimajori üdülő értekez­­leti termében találkoztak, hogy a helyszínen szerzett tapasztalatokat összevessék azzal a helyzetképpel, ame­lyet beszámolójában a me­gyei tanács vb egészség­ügyi osztályvezetője, dr. Pataky József terjesztett a vb elé. A beszámoló a megye egészségügyi intézményei­ben folyó munka minden területét érintve, a múlt évi tényadatok, tapasztalatok rögzítésével mutatja be egy­részt az elért fejlődést, más­részt összehasonlításokat tesz az egészségügyi ellátás országos átlagaival. Külön hangsúlyozza: mint országosan, me­­­­gyénkben is a lakosság 97 százalékára terjed ki a társadalombiztosítás. Amíg azonban az iparilag fejlettebb megyék lakóinak nagy része már évtizedek óta élvezte a társadalombiz­tosítás szolgáltatásait, s en­nek megfelelően fejlődtek az egészségügyi intézmé­­nyek is, megyénkben a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésével hirtelen növe­kedett meg a biztosítottak száma. Ez pedig az egész­ségügy nagy megterhelő"­ eredményezte. tó A megyénk lakosaira kórházi ágyak szán vagy a szakorvosi óraszá­­­most meglehetősen elmarad­nak az országos átlagtól. Éppen ezért különböző in­tézkedésekre van szükség, amelyek a megye lakosai­nak egyenlő színvonalú be­tegellátását, a kórházak azonos teherviselését teszik lehetővé. Az egyik célkitű­zés, illetve a megye két já­rásában már kipróbált in­tézkedés az egészségügy funkcionális egységének megteremtése. Ez lehetővé tenné, hogy a közigazgatási határtól függetlenül, a leg­képzettebb szakemberek irányítása és ellenőrzése mellett történjen a gyógyí­tás. E szerint a kórházi kör­zetek képeznék az egészség­­ügyi irányítási egységeket, amelyek a járó- és fekvő­beteg-ellátásra, a gondozási , az anya- és csecsemővé­delmi munkára egyaránt kiterjednének. A vita alapjául szolgáló előterjesztés tartalmazza az egészségügyi fejlesztés ter­veit. Kiskunhalason például jövőre kezdődik a 170 millió forintos kórházépí­tés.­­ Kiskunfélegyházán a labo­ratórium mellett szülészeti pavilon építésére van szük­ség. Baján jövőre kezdődik meg a belgyógyászati pavi­lon kivitelezése. A sebészet korszerűsítése mellett sür­gető az igény a baleseti se­bészeti osztály létesítésére. Kalocsán a folyamatban levő rekonstrukció kereté­ben válik szükségessé a B- pavilon építése. A negyedik ötéves terv fő célkitűzése a 900 ágyas új megyei kórház létre­hozása. Ennek jóvoltából érhető el, hogy megyénk is felzárkóz­zon az országos törekvés­hez, mely szerint 1980-ig 10 ezer lakosra 65 kórházi ágy jut. Az új megyei kórház programtervezete elkészült, s jóváhagyása folyamatban van. Az előterjesztett beszá­moló, s a helyszíni tájéko­zódásokon szerzett tapaszta­latok felett élénk vita bon­takozott ki. A tanácskozás lapzártakor még tartott, az eseményre holnapi munkban visszatérünk.szá­ P. I. Folytatja munkáját az előkészítő bizottság A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanács­kozását előkészítő bizottság Budapesten szerdán foly­tatta munkáját. XXIII. évf. 273. szám 1968. november 21. CSÜTÖRTÖK Arat 80 fillér Az 50. évforduló jegyében kibővített ünnepi ülést tartott az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága A Kommunisták Magyar­ gyár munkásmozgalom vr­­országi Pártja megalakuló­ teránja, aki 1919 óta tagja sának ötvenedik évfordul a pártnak, Reile Géza, a lója tiszteletére tegnap dél- Kecskeméti Városi Tanács előtt Kecskeméten, a vá­rosi tanács dísztermében kibővített ünnepi ülést tar­tott a Magyar Szocialista Munkáspárt Kecskeméti Városi Bizottsága. Az ün­nepi ülés elnökségében he­lyet foglalt Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Rózsa János, a ma­ V. B. elnöke, Fehér Sán­dor, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnökhelyette­se, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke, Mészáros Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára, Kiss Sándor, Mészáros Fe­renc és özvegy Kovács Pál­­né veteránok. A jubileumi összejövetelt Rózsa János elvtárs nyi­totta meg. Meleg szavak­kal köszöntötte idős har­­­­costársait, a párt és a vá­­­­ros vezetőit és az ünneplő ülés valamennyi résztve­vőjét, majd felkérte Erdé­lyi Ignác elvtársat, hogy tartsa meg ünnepi beszé­dét. A városi pártbizottság első titkára emlékeztetett az ötven évvel ezelőtti időkre és többek között a következőket mondta: — A Kommunisták Magyar­­országi Pártja megalaku­lása a hazánkban akkor folyó belső osztályharc tör­vényszerű következménye volt... Ezzel ugrásszerű változás ment végbe a ma­gyar munkásmozgalomban és az egész nép életében. A KMP a tettek pártja, a társadalmi haladás élhar­cosainak pártja lett Ez volt az a párt, amely egybe tudta kapcsolni a társa­dalmi felemelkedést az in­ternacionalista törekvések­kel, méltó örököseként az 1848—49-es forradalmi esz­méknek. Éppen ezért nem véletlen, hogy hamarosan nagy tömegek — elsősor­ban az elnyomott munká­sok, a frontról hazatérő katonák — csatlakoztak a párt programjához. A továbbiakban Erdélyi elvtárs a pártnak az eltelt ötven év alatt vívott nagy harcaira, s az ez idő alatt elért eredményekre emlé­keztetett. Ezt követően Fehér Sán­dor a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében köszöntötte az ötvenéves pártot, annak veteránjait és vezetőit. Beszéde után kisdobosok, úttörők KISZ-fiatalok vonultak és a terembe a „Fel vörösök, proletárok” kezdetű induló hangjaira. A piros nyak­­kendős pajtások és a KISZ- fiatalok zászlós csoportja vette körül az ünneplőket, s közben Mészáros Sándor lépett a mikrofonhoz, hogy köszöntse a pártot, a vá­ros ifjúsági szervezetének tagjai, Kecskemét egész if­júsága nevében. Mészáros elvtárs szavai után a paj­tások vörös szegfűt adtak át az elnökség tagjainak. A kecskeméti városi párt­­bizottság ünnepi ülése az Internacionálé hangjaival ért véget G. S. Erdélyi Ignác ünnepi beszédét mondja. A forradalom lángját hozták A forradalom lángjával szovjet pionírok érkeztek Budapestre, hogy részt vegyenek a magyar kommunista mozgalom születésének 50. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken. Képünkön: a megérkezés utáni percek a pályaudvaron. (MTI fotó) KGST bizottsági tanácskozás Budapesten Apró Antal nyitotta meg a könnyűipari állandó bizottság ülését Szerdán Budapesten meg­kezdte ülését a KGST könnyűipari állandó bizott­sága. A tanácskozáson részt vesznek Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, Német Demokratikus Köz­­­társaság, Románia és a Svjetunió képviselői, gfigyelőként jelen van a­­ koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselője. Az ülést Apró Antal, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány el­nökhelyettese, a KGST végrehajtó bizottságának állandó magyar képviselő­je nyitotta meg. Az ülé­sen B. Machacsova, a KGST könnyűipari állandó bizottságának elnöke, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fogyasztási ja­vak ügyeinek minisztere elnököl. (MTI)

Next