Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évf. 817. szám 1969. szeptember 19. PÉNTEK Árai 90 fillér Az automatizálás hazai fellegvára Főiskolát A városszeretet alkotó erőt avattak Kecskeméten Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolát. Az ünnepségen megjelent dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes, Dulai József, a Kohó- és Gépipari Minisztérium osztályvezetője, továbbá az intézettel együttműködő vállalatok vezetői, a hasonló jellegű hazai és külföldi intézetek képviselői, többek között Mannfred Neuman, a Karl — Marx Stadt-i Technische Hochschule igazgatója és Alexander Dimer, a Szabadkai Gépipari Műszaki Főiskola igazgatója. A díszelnökségben foglalt helyet Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság titkára, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Erdélyi Ignác, a kecskeméti Városi Pártbizottság első titkára, Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke, valamint a város társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői. Az intézet nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, az ünnepségen részt vevő szülőkkel és hallgatókkal. A hallgatók küldöttsége a Himnusz hangjai mellett vonult be az intézet zászlajával, majd Lontay Tibor, a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskola főigazgatója mondott ünnepi beszédet. — A technikai-tudományos forradalom kísérője az ismeretanyag rohamos növekedése — mondotta bevezetőben a főigazgató. — Ez világszerte gondokat okoz az oktatásban. A jövő alakulása ugyanis nagy mértékben függ a dolgozók, a szakemberek képzettségétől és önállóságától. E tények felismerésére és mérlegelése vezette kormányunkat akkor, amikor létrehozta a felsőfokú technikumokat, s ezekből a főiskolák rendszerét Sokan vitatták azt a döntést, hogy az ország iparilag kevésbé fejlett területén, az Alföld szívében szükség van-e ilyen intézményre. Azóta számos új ipari üzem épült Kecskeméten, a megyében, illetve a környező megyékben. Ezeknek az üzemeknek szakember ellátását már eddig is segítette az itteni tanintézet, s elsősorban a jövőben is innen várhatják az új, korszerűen képzett szaktechnikusokat, üzemmérnököket. A hazai ipar elé állított legfontosabb követelmény a munka termelékenységének rendszeres és gyors ütemű emelése. Ez a mai technikai színvonalon már elképzelhetetlen a termelés nagyfokú automatizálása nélkül. Éppen ezért döntött úgy kormányzatunk, hogy az új kecskeméti műszaki főiskolán az egyik szak az automatizálás legyen. A másik ágazat, ahol szintén gyorsüteű fejlődésre van, szüksége a műanyagipar. Intézetünk a hagyományos és még mindig nagy számban szükséges gyártástechnológus szakemberek képzése mellett vállalta a műanyagfeldolgozási ágazat számára speciális képzettségű üzemmérnökök nevelését is. A főigazgató ezután köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az intézetet abban, hogy öt év alatt főiskolává fejlődhetett. A Kohó- és Gépipari Minisztérium az anyagi és technikai feltételek megteremtésében, az új főhatóság, a Művelődésügyi Minisztérium pedig a korszerű oktatás kialakításában nyújtott és nyújt további segítséget. Az erőfeszítések nem járhattak volna azonban eredménnyel, ha az intézet nem kap meg minden segítséget a megyei párt- és tanácsvezetőktől, valamint Kecskemét városától, amely az első pillanatra szívén viselte az új főiskola sorsát, és a terhek jelentős részét is magára vállalta. • A főiskolává alakulással új lehetőségeket kaptunk — mondta befejezésül a főigazgató. — Intézetünk oktatói és dolgozói mindent megtesznek ,annak érdekében, hogy megvalósítsuk az elénk tűzött célt: a magas színvonalon képzett kommunista szakemberek nevelését. Ezután dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes emelkedett szólásra. Méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeknek köszönhetően öt év alatt technikumból főiskolává vált az intézet, s ezzel hazánk legrangosabb műszaki felsőoktatási intézményei közé emelkedett . A miniszterhelyettes után a Kohó- és Gépipari Minisztérium nevében Dulai József, a megyei pártbizottság nevében Pozsgay Imre, a megyei tanács nevében Madarász László köszöntötte az új főiskola tanárait és hallgatóit, a szabadkai testvérintézet üdvözletét pedig Alexander Dimer tolmácsolta. A főiskolává alakulás alkalmából a tanári kar négy tagja az oktatásügy kiváló dolgozója, négy tanár a gépipar kiváló dolgozója kitüntetésben részesült, ketten miniszteri dicséretet kaptak. M. L. Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes a szónoki emelvényen. A vendégek és a hallgatók egy csoportja. Társadalmi munkások aktíva-értekezlete a megyeszékhelyen Tegnap délután a városi tanács dísztermében százötvenhat, a város fejlesztésében társadalmi tevékenységével kitűnt aktivista ünnepélyes értekezletre gyűlt össze. A részvevőket a városi tanács végrehajtó bizottsága, s a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Fehér Sándor vbelnökhelyettes köszöntötte, majd méltatta a megyeszékhelynek a felszabadulás óta eltelt 25 év alatti nagy fejlődését A többi között emlékeztetett rá, hogy a hajdani 34 ezer lakosú, mezőváros Kecskemét lélekszáma jóval 70 ezer fölé emelkedett; hogy a 25 évvel ezelőtti 3 ezer helyett ma 24 ezer a város ipari dolgozóinak száma; s utalt a szinte korszakalkotó fejlődésnek olyan állomásaira, mint a Leninváros felépítése, a formálódó Széchenyi- és Műkertváros, a nagyarányú út-, járda-, villany-, víz-, csatornahálózat-építés és így tovább.Végezetül jogosan állapíthatta meg: Az elvégzett óriási munkában a lakosság városszeretete volt az alkotóerő. A továbbiakban dr. Mező Mihály, tervosztályvezető adott áttekintést a fejlesztés múlt évi sikereiről, amelyeket már az új gazdaságirányítás adta nagyobb tanácsi önállóság, felelősség, a lakossággal való szótértés eredményezett. Részletesen szólt a városfejlesztés ez évi helyzetéről, s a következő év legfontosabb tennivalóiról. Mint említette: 1970 végéig valamennyi, a jelölőgyűléseken elhangzott jogos lakossági igény, kérés megoldódik. Mint az egyébként sokak előtt már ismeretes, Kecskemét az elmúlt évben a városok településfejlesztési versenyében az első helyezést érte el és 300 ezer forint jutalmat érdemelt ki. Az elvégzett társadalmi munkák teljes értéke 8 millió 208 ezer forint, amelyből 106,40 forint jutott a város egy-egy lakosára Az értekezlet további részében a társadalmi munkások elismerésére került sor. Hatan a megyei tanács vb-elnökének elismerő oklevelet és emlékveretet, százötvenen pedig a városi tanács emléklapját és a Városfejlesztésért jelvényt vették át. j Sztrájkhullám Argentínában Csütörtökön Dél-Amerika második legnagyobb országát Argentínát elárasztotta a sztrájk- és tiltakozási hullám. Rosarióban, amely a korábbi jelentések szerint is a leghevesebb összecsapások színhelye volt, szerdán éjjel az argentin hadsereg vette át a hatalmat. Rosario utcáin hullámzik a sztrájkoló vasutasok és a velük rokonszenvező munkások tömege. A jelentések szerint a tüntetők szerdán ismét vasúti létesítményeket rohamoztak meg és gyújtottak fel. Negyven autóbusz is a lángok martalékává vált. Az eseményeknek eddig két halottja és sok sebesültje van. A rendfenntartó erők körülbelül 1000 embert vettek őrizetbe. A megye lakosságának négy százaléka rendszeres véradó Megyei véradóállomásunk a nagyobbak közé tartozik az országban. Nem kizárólag a megyei igények kielégítésére, hanem bizonyos országos feladatok ellátására is sok ezer liternyi vérkonzerv, plazma és egyéb fontos vérkészítmény előállítását végzik az állomás dolgozói. Mindehhez kiterjedt társadalmi összefogásra, a véradómozgalom jó szervezettségére, eredményességére van szükség. Lakosságunknak mintegy a 4 százaléka vesz részt rendszeresen véradásban, s az év eltelt nyolc hónapjában begyűjtött vérmennyiség nagyjából összhangban van a tervezettel. A legönzetlenebb véradókról szólva, a honvédségi alakulatok legtöbbjén kívül, a polgári lakosság köréből az izsákiakat említjük, akiknél rövidesen „jubileumra” kerül sor; az idén tizedszer rendeznek véradónapot a községben. Kiemelkednek közülük is az állami gazdaság dolgozói, ők teszik ki a véradólétszám négyötöd részét. A gazdaság brigádjai közül a legjobbat értékes serleggel jutalmazza majd a megyei véradóállomás. A jó szervezés eredményei tapasztalhatók ezenkívül Mélykúton, vagy az évek óta rendszeresen száznál több véradóval büszkélkedő Apostagon és Akasztón is. Örvendetes pálfordulás állott be Fülöpszálláson, ahol sok évi stagnálás után a véradók száma idén megnégyszereződött. A megye legjobbjai: Tázlár, amelynek kétezer körüli lakosságából 316 él Dunatetétlen, ahol minden hatodik ember véradó.Tiszakécskén az újabban több helyütt rendezett vért adónapoknak, Jánoshalmán a társadalmi szervek összefogásának köszönhetők az egyre javuló eredmények. Példamutatásból jelesre vizsgáztak még Kiskunfélegyháza ipari üzemeinek, illetve a Kecskeméti Fémmunkásnak a dolgozói. Az eddiginél jóval célratörőbb mozgósító munkát kell viszont számonkérni általában a megyeszékhely, továbbá Ballószög, Helvé i cia, Kunszállás, Páhi, Rém, Soltszentimre és Soltvad jkert Vöröskereszt-szervezeteitől. Ezeken a helyeken egyelőre negatív a mérleg, néhol nagyobb volt a közreműködő technikai személyzet létszáma, mint ahányan véradásra megjelentek! A nyári munkacsúcsok és az üdülési idény befejeztével most fokozott ütemű munka indul a véradómozgalomban is. Remélhetőleg a közeljövőben rendezendő véradónapok során a ma még sereghajtónak számító községek lakói, a vállalatok dolgozói is igyekeznek majd bizonyítani, felzárkózni az élenjárókhoz, s nagyobb részt vállalni ebből a nemes és hasznos társadalmi feladatból.Ä. Eli