Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

1970. február 14. szombat A gépipar negyedik ötéves tervének koncepciójáról tárgyalt a Gazdasági Bizottság A kormány Gazdasági Bi­zottsága dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján meg­vitatta a gépipar helyzetét és fejlesztési koncepcióját a negyedik ötéves terv idő­szakára. A jelentés utal arra, hogy a gépipar termelése a har­madik ötéves tervidőszak­ban évi átlagban 8,4 száza­lékkal növekszik. Különö­sen a közúti járműgyártás fejlesztése került előtérbe, ennek nyomán a gépipar termelésének és exportjá­nak struktúrája előnyösen változik. A negyedik ötéves terv­időszakra a gépipar fej­lesztési koncepciójának lé­nyege, hogy szelektív fej­lesztési politikával, a ter­melés jobb összetételével gazdaságosan elégítse ki az igényeket. Az elgondolások szerint közszükségleti cik­kekből 62,5, beruházási ja­vakból 33—43 százalékkal növeli öt év alatt a terme­lést. A gépiparban dolgozók létszámát 50 000—56 000-rel kívánják növelni, ennek a többletmunkaerőnek 90 szá­zalékát a vidéki üzemek foglalkoztatnák. A termelé­kenység az szerint 30—31 elgondolások százalékkal emelkedik. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést a további ter­vezési munka alapjául el­fogadta. Az előterjesztésben elő­irányzott beruházási kere­tek véglegesítése előtt a GB álláspontja szerint meg kell vizsgálni a beruházási ös­­­szegek állami, illetve válla­lati forrásainak arányát. Törekedni kell arra, hogy fokozottan vegyék igénybe a vállalati alapokat. A GB határozata az ál­lami és szövetkezeti gépipar kooperációjának továbbfej­lesztésére is felhívja a fi­gyelmet. Meg kell például vizsgálni, hogy a mezőgaz­dasági és építőipari kisgé­pek, a szolgáltató iparágak gépesítéséhez szükséges esz­közök gyártásában az együttműködés milyen for­máit lehet a legeredmé­nyesebben alkalmazni. (MTI) A pártszervezetek figyelmébe! Lapunk február 15-i, vasárnapi számában négy oldalon teljes terjedelmé­ben közöljük az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának 1970. január 23-i ülésén a megye 1969. évi gazdaságpolitikai cél­kitűzéseinek teljesítéséről, és az 1970. évi feladatok­ról hozott határozatát. Fel­hívjuk a pártszervezetek, párttagok, tömegszerveze­tek és aktivistáik figyel­mét, hogy a határozatot minden pártoktatási fó­rumon megtárgyalják. Ezért eleve olyan mellék­letként szerkesztettük a határozatot, hogy azt a lapból kiemelve megőriz­hessék olvasóink. Félévi vizsgák után A Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főisko­lán véget értek az első félévi vizsgák. A vizsga­­időszak általában sikerrel zárult, bár még éreztette hatását az a tény, hogy a felsőfokú technikumból főiskolává átalakulás történt tavalyi után még az átmeneti időszakot élt­k, amire elsősorban a több­let-óraszám, a tananyag­bővítés miatti túlterhelés a jellemző. Az új követelményrend­szer ellenére a főikola hallgatói megfelelő arány­vizsgákon. A pótvizsgára utaltak aránya általában 15 százalék. Az eredményes tanulást a befolyásoló tényező, hogy főiskolává történt át­alakulás után ezentúl a végzett hallgatók szak­­technikusi oklevél helyett üzemmérnöki oklevelet kapnak. Ez érthetően jobb tanulásra serkenti őket A 667-es létszámú főis­kolán a lányok aránya tíz százalékos. A vizsgá­kon most ismét megmu­tatkozott, hogy a tanulás­ban nem maradnak le a ban helytálltak félévi­s fiúktól. érdekességek a nagyvilágból Amikor a tigris influenzás A tigrisek igen sajnálat­ra méltóak , ha állatkert­ben élnek. Mint a nagyvá­rosok lakói általában, ezek a tigrisek is a legkülönbö­zőbb betegségekben szen­vednek. De a többi lakos­nak könnyű megmérni a lá­zát. Mit csináljunk azon­ban egy tigrissel? A hóna alá nem dughatjuk a hő­mérőt, a torkába még ke­vésbé. Az angol biológusok a következő megoldást java­solják: Minden élőlény, így a tigris is, infravörös su­garakat bocsát ki. Ha be­épített hőmérős objektívet állítunk fel a pácienssel szemben, akkor 33 méter tá­volságból két másodperc alatt meg lehet mérni a lázát. Hasznos és káros Vance I. Oyama amerikai tudós szerint a Hold talaja káros hatást gyakorol a kezdetleges mikroorganiz­musokra, de hasznos a nö­vények számára. A tudós ezt azzal magyarázta, hogy a talajba króm, titán és nik­kel pozitív töltésű ionjai találhatók. A professzor bi­zonyos abban, hogy vala­miféle élet van a Holdon, valószínűnek tartja, hogy sokkal kezdetlegesebb sza­kaszban van, mint a földi élet és annyira ritka elő­fordulású, hogy az ameri­kai űrhajósok által össze­gyűjtött néhány talajminta semmiképpen sem mutatja ki jelenlétét. Oyama pro­fesszor számára a fő prob­léma a talajminták és a Hold nagysága közötti ará­nyokban rejlik. Zenei nagyságok képeken Az osakai világkiállítás NSZK-pavilonjában Leo­pold Stokowski neves kar­nagy színes képe és 31 továb­bi nagy méretű diapozitív­­felvétel eleveníti meg a ze­nei nagyságokat. Egy stutt­garti foto­grafikus alkotta azokat a tanulmányokat, amelyek klasszikus koncer­tektől és táncoktól kezdve a beat-zenén keresztül egé­­­szen az egyes hangszerekig, zenei kultúra minden mozzanatát szemünk elé va­rázsolja. Anticsimpi A Brehm szerint a csim­pánz rosszul viseli a fog­ságot, s legfeljebb két-há­­rom évig marad életben a számára szokatlan környe­zetben. Napjainkban azon­ban az állattartás általában, s különösen a csimpánz­gondozás sokban változott, mégpedig kedvezően. A zü­richi állatkert csimpánz­párja például, Toni és Lulu már 21 esztendeje élnek ketrecben és semmi jel nem mutat arra, hogy vé­güket éreznék közeledni. Éppen ellenkezőleg: Lulu­­nak január 10-én kölyke született. Erre senki nem számított, s az állatkert igazgatósága már azzal a gondolattal foglalkozott, hogy az idős majompárt a Viktória-tavon fekvő Kondi-szigetére küldje Ru­­el. (Az állatkertek fölösleges csimpánzaikat ezen a szige­ten helyezik el.) Ez a terv azonban elvesztette idősze­rűségét, akkor amikor Lulu terhessége bebizonyosodott. Az állatorvos ugyanis ra­vasz tervet eszelt ki: anti­­bébi-tablettákat adott Lulu­­nak, s a kezeléssel egy idő után hirtelen felhagyott Ez segített. Lulu megszületett kis csimpánzát, mivel ez a hatodik kölyke volt, Sitá­­nak nevezték el, ami szua­héli nyelven hatot jelent összeállította: K. A. Egy hét alatt 300 000 újabb megbetegedés Február 5. és 11. között az ország egész területén tovább emelkedett az in­fluenzás megbetegedések száma. Kereken 100 ezer megbetegedést jelentettek, míg vidéken 200 ezer új beteg jelentkezett az orvo­soknál, így egy hét alatt összesen 300 ezren beteged­tek meg influenzában. A lakosság több mint öt százaléka betegedett meg Baranya, Bács-Kiskun, Fe­jér, Győr-Sopron, Heves, Komárom, Pest, Somogy, Szolnok, Tolna, Vas és Zala megyében. A járvány az esetek nagy többségében változatlanul enyhe lefo­lyású, a szövődmények ará­nya a korábbi járványoké­hoz hasonló. Egészségügyi szempontból indokolatlannak tartaná a­ iskolai szünet elrendelését, ilyet a korábbi nagy jár­ványok idején sem java­soltak. A szülőknek viszont nyomatékosan ajánlják gyerekek megfelelő, de nem a túlöltöztetését és különösen azt, hogy még kisebb láz­zal is tartsák otthon gyere­keiket. (MTI) S. oMal Budapest a fejlődés útján Mondhat az ember újat a mai magyar fővárosról a mai magyar állampolgár­nak? Budapest nem egy városaink sorában, hanem szinte maga a város. A részletek néha elfedik előlünk a város életének lényeges adatait. Azt pél­dául, hogy itt van az or­szág iparának a fele, Buda­pesten dolgozik hazánk munkásságának több mint 40 százaléka. Azt, hogy fő­városunk sok más vonatko­­zásban is méltán a legna­gyobb magyar város. A leg­nagyobb iskolaváros: egye­­tem­i és főiskolai diákjainak száma csaknem félszázezer, középiskoláiba több mint 60 ezer tanuló jár, általá­nos iskolában 130 ezer gyermeket oktatnak. És színházváros majd­nem másfél tucat teátrumá­val (olyan város nem sok akad a világon, ahol két színházban is rendeznek operaelőadásokat), és a kéz­művesek városa is, lévén itt még mindig 16 ezer kis­iparos, és — kevesen gon­dolják! — jelentékeny me­zőgazdasága van, a legutób­bi statisztika szerint fél­millió baromfit, 5000 szarvasmarhát, 90 ezer ser­tést tartanak Budakfest gaz­daságaiban ... És fürdővá­ros (csak Budán 120 me­legforrás) és sportváros (több mint 200 labdarúgó­­pálya, csaknem 200 sport­terem, 140 ezer aktív spor­toló); az egészségügyi intéz­mények városa (46 kórház, 31 szakorvosi rendelőinté­zet, több mint 8000 or­vos) ... és folytathatnók to­vább a leg­eket. Történelmünk minden je­­lentős személyisége megfor­dult Óbuda, Buda, Pest és az egyesülésükből született Budapest falai között. El­vetődött ide Casanova és járt itt Edison, a Vár ut­cái látták Beethovent, sé­tált Pest terein Malinovsz­­kij, megbuktatta a város közönsége Carusot és der­­medten fogadta a Mohács­nál diadalmaskodó Szulej­­mán szultánt A mai Budapest város­képének alapvető vonásai a XIX. század utolsó ne­gyedében és a XX. század elején alakultak ki. A fel­­­szabadulás utáni nagy épít­kezésekkel a tegnap még perifériának számító város­részek emelkedtek urba­nisztikai szempontból nagy jelentőségre. A József Atti­la, a lágymányosi, a ke­lenföldi, a Lakatos utcai, a Harmath utcai lakótele­pek már markánsabb vo­nást jelentenek a főváros arculatában, mint amit annak idején az Újlipótvá­­rosnak, vagy a Pasarét-vil­­laövezetnek a megteremtése jelentett Az új építkezések sokasá­ga még követelőbben igény­li a város gyors ütemű közműveinek fejlesztését. Ezen a télen is gyakoriak voltak a vízellátás zavarai. Bizonyosan csökkenti a víz­szolgáltatással kapcsolatos panaszokat a napi 100 ezer köbméter kapacitású Ho­­rány—Surányi vízmű meg­építése. A negyedik ötéves tervben napi 1 200 000 köb­méterre növekszik a fővá­ros részére szolgáltatott víz. Budapest közlekedési gondjainak megoldása új, nagyszabású munkálatok egész sorát igényelte. Ezek közül a közelmúltban ke­rült sor az Astoria- és az Emke-, valamint a Baross téri aluljárók megépítésére, a Soroksári út rendezésére. A legjelentősebb mindezek között, hogy gyakorlatilag elkészült már a metró első szakasza s hazánk felszaba­dulásának negyedszázados évfordulójára üzembe is he­lyezik a földalatti gyors­vasút oly régen várt első vonalát. Irigylendően szép mun­kát végeznek a városrende­zésnek azok a szakemberei, akik Budapest holnapi ar­­cát tervezik — álmondják meg. Képzeletük 2000-ig fut a jövő elé. Mit hoznak a közelebbi esztendők? A vá­­ros egyes kerületeit teljes­séggel korszerűsítik. Óbu­dán már nekiláttak ennek a munkának, s gyors ütem­ben alakul ki a kerület új centruma... Kispest képe is gyökeresen átalakul a kö­zeljövőben. Még a város­rész tengelye is megválto­zik — új főutcája lesz. A Belváros foghíjait beépítik, a Váci utcába új üzlethá­zak kerülnek, a körút és a Gerlóczy Tanács utca sarkára az ország legna­gyobb színházépületét eme­lik... Erzsébeten 900 ágyas új kórház épül. És az egészségügyi viszonyok megjavítását szolgálják majd — egyebek között az olyan intézkedések is, mint az, hogy a Duna és a Kis­körút által határolt terüle­ten 1972-ig teljesen meg­szüntetik a szén- és kokszfűtést, a MÁV ugyan­a csak 1972-ig a főváros egész területén megszünteti gőzmozdonyok használatát.­ Fölgyorsul a lakásépítés üteme, hiszen növekszik a lebontásra szoruló házak száma. A negyedik ötéves terv során 80—85 000 lakást építenek a fővárosban. Mindezek ellenére alap­jaiban nem változik meg még 2000-ig sem a szívünk­höz nőtt kedves budapesti városkép. Az ezredvég Bu­dapestje is a mai város­­szerkezetre épül. Sem új körút, sem új sugárutak ki­alakítása nem szerepel a tervekben. A városrendezés során feladják majd azt a ma még szembeötlő ellent­­mondást, hogy Budapest peremén modern, minden kényelemmel ellátott lakók, negyedek épülnek, a város­magban pedig elavult ne­gyedeket találunk. Gyorsít­ják majd a szanálásokat, s a lebontott tömbök helyét az eddiginél lazábban, le­vegősebben építik be. Arra törekszenek, hogy a kiala­kuló városkép őrizze meg a régi Budapest látványának varázsát, de hordozza ma­gán a kor építészeti jegyeit is. Sokak szerint ennek so­­rán kialakul egy sajátosan magyar, pontosabban dapesti építészeti stílus.hu­Sokára lesz az a bizonyos 2000. év? A mai húszévesek még akkor is emlékezni fognak az érettségi tételük­re és azt is könnyen meg­mutathatják gyermekeik­nek, hogy hol is volt az, ahol hétre várták őket a Nemzetinél. Bajor Nagy Ernő Budapest, Hősök tere.

Next