Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
Vila? proletárjai, egyesüljetek! veranvepe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PÁRT 8 A CS’-K !SKUJJ MEGYE T BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 44 ÓRA Szerte az országban nagy örömmel és érdeklődéssel fogadták dolgozók annak idején az a MSZMP IX. kongresszusának határozatát a munkaidő-csökkentésről. Végrehajtása viszonylag gyorsan haladt előre, sőt ma már elmondhatjuk, hogy a vállalatok túlnyomó többsége meg is valósította. A megyei pártbizottság 1970. január 23-i határozata megállapította, hogy eddig 106 üzem, vállalat (csaknem valamennyi) tért át a 44 órás munkahétre. A munkaidőcsökkentés a megyébencsaknem 60 ezer dolgozót érint. A pártkongresszus magyar dolgozók élet- és a munkakörülményeinek javítását kívánta előmozdítani határozatával. Természetesen az növelésében életszínvonal is további előrehaladást tervezett, ezért úgy döntött, hogy a 44 órás munkahét bevezetésével sem a dolgozók keresete, sem a termelés mértéke nem csökkenhet. Ez természetes is, hiszen a kettő szorosan összefügg. Ha olyan szinten akarunk élni, mint eddig, akkor a rövidebb munkaidő alatt is meg kell ugyanannyit termelni, mint korábban. A párt arra is rámutatott, hogy a vállalatok mindezt saját erejükből műszaki fejlesztéssel, a termelés jobb szervezésével, a munkafegyelem javításával érhetik el. A 44 órás munkahét bevezetésével kapcsolatos intézkedési tervek mindenütt idejében elkészültek. Most utólag olyan megállapítást is tehetünk, hogy szinte egymást ösztönözték erre a vállalatok. Ám ha a statisztikaiadatokat nézzük már nem kapunk ilyen egyöntetűen jó képet. Egyben természetesen valamennyi üzem megegyezik, abban, hogy a keresetek valóban nem csökkentek. A kiesett munkaidőt azonban jó néhány helyen túlóráztatással vagy létszámemeléssel pótolják és nem a termelékenység növelésével. Egyes gazdasági vezetők megfeledkeztek az intézkedési terveikben szereplő — műszaki és munkaszervezési intézkedésekben rejlő — lehetőségek kihasználásáról, így tulajdonképpen egy lépéssel sem jutottak előbbre, csupán társadalmunkat és önmagukat csapják be, s lerontják a többiek eredményeinek hatását is. Legtöbb helyen alig féléves múltra tekinthet vissza a munkaidő-csökkentés. Ezzel is magyarázható, hogy nem minden intézkedés valósult meg zökkenőmentesen. Ha azonban nem akarjuk, hogy e mulasztások idei gazdasági eredményeinket is lerontsák, sürgősen végre kell hajtani a szükséges műszaki és munkaszervezési intézkedéseket. N. O. NÉPSZÁMLÁLÁS UTÁN Az adatfeldolgozók következnek A népszámlálás ideje alatt a KSH megyei igazgatóságán nem volt megállás, állandó ügyeletet tartottak. Ezt követően rendezték a számlálókörzetek, községek, városok anyagát. A dossziék élükre állítva most betöltik a megyei tanács székházának nagy dísztermét. Huszonnégy körzetben utóellenőrzést hajtottak végre, megállapították, hogy a számlálóbiztosok milyen hibahatárok között dolgoztak. Jelenleg ellenőrző mintákat készítenek az úgynevezett kettős lakóhelyű személyek lapjairól, vagyis azokról, akiket többször is összeírtak (az állandó és ideiglenes lakásukon, illetve üdülőkben stb.). Megyénk vonatkozásában körülbelül 60 ezer ilyen esetről tudnak. Ezt követően március elsejétől a 90 éves vagy ennél idősebb emberekről töltenek ki űrlapokat. Az előzetes felmérések szerint mintegy 480 ilyen személy él Bács-Kiskunban. Április közepén elszállítják az összegyűlt anyagot és a gépi adatfeldogozók veszik át a szerepet. A Központi Statisztikai Hivatal számítástechnikai igazgatóságán nagy jelentőségű elektronikus számítógépekkel csoportosítják, elemzik az adatokat. A hatalmas munkáról holnapi lapszámunk Tudomány Technika mellékletében számolunk be olvasóinknak. A fotó a KSH számítás technikai igazgatóságának géptermében készült. A kép jobb oldalán Haraszti Ferenc osztályvezető látható, akivel interjút készítettünk a gépi adatfeldolgozás műhelytitkairól. XXV. évf. 47. szám 1970. február 25. SZERDA Ara: 90 fillér Péter János Brüsszelben, Gromiko Berlinben, Kekkonen Moszkvában tárgyal Európa biztonságáért Magas szintű diplomáciai látogatások kezdődtek tegnap az európai kontinensen. Péter János hazánk külügyminisztere kedden délután ötnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. Belga részről több mint jelképesnek tartják, hogy éppen annak az országnak a külügyminisztere érkezett Brüsszelbe, amelynek fővárosában adták ki az összeurópai értekezlet megtartásáról szóló felhívást. Péter János és Harmel belga külügyminiszter tanácskozásán a két országot kölcsönösen érintő problémák mellett, elsősorban az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdések megtárgyalása lesz a főtéma. Ismeretes, hogy már jóval a budapesti felhívás előtt a belga külügyminiszter 1967 évi budapesti látogatása alkalmával kiadott közös közlemény is felvetette egy európai biztonsági értekezlet gondolatát. Ilyen előzmények után bizonyos, hogy a két külügyminiszter eszmecseréjén előrehaladás történik az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdésekben. Miközben hazánk külügyminisztere Belgiumban tárgyal, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett Gromiko szovjet külügyminiszter is megkezdte tanácskozásait vendéglátóival. Megbeszéléseinek fő témája ugyancsak összefügg az európai biztonsági értekezlet előkészítésével. Az NDK fővárosában nagy jelentőséget tulajdonítanak Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter látogatásának. Hiszen mint a Neues Deutschland írja , a jó barátok között szokás, hogy kölcsönösen véleményt cseréljenek és összehangolják politikájukat. A Szovjetunió és az NDK mindig ennek megfelelően járt el. Ez kedvezően hatott az európai békére és elősegítette az erőviszonyoknak a szocializmus javára történt alakulását. Magas rangú vendéget fogadott a Szovjetunió is. Nem hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Urho Kaleva Kekkonen finn elnök. Ismeretes, hogy a Szovjetunió és Finnország milyen szoros kapcsolatokat tart fenn, s különösen elismerésre méltó az az igyekezet, amelyet a Finn Köztársaság elnöke és a finn kormány az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatban már eddig is kifejtett. Húsznál több ország fogadta el azt a finn javaslatot, hogy a majdan összeülő európai konferencia színhelye a finn főváros, Helsinki legyen. Újabb nagyközségek kapnak iparhatósági jogkört Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap Kecskeméten a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott, s a vb ipari osztályának hatósági munkájáról, a lakosság Pásztor Zoltán felvétele, gi szolgáltatással és a kis- Halász Ferenc írása.) ipari szövetkezetek állami felügyeletével kapcsolatos tevékenységről tárgyalt. Az erről szóló beszámoló megállapította, hogy az iparhatósági feladatok ellátásában az utóbbi két évben jelentős változások történtek. . Több nagyközség kapta meg például az első fokú iparhatósági jogkört, s ezáltal az ügyek intézése közelebb került a lakossághoz. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok általában kedvezőek, ezért a vb egyetértett azzal, hogy Solt, Kerekegyháza, Izsák, Tompa, Hajós és Mélykút nagyközségekbe is leadják az említett jogkört. A beszámoló a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatban utalt arra, hogy a magánkisiparosok ma jelentős szerepet töltenek be. Sajnos igen sok iparengedélyt szüntetnek meg a kisiparosok kiöregedése folytán. A kisebb községekben pedig a kellő jövedelem hiánya miatt is többen beadják az ipart. Ezen a helyzeten enyhít a másodállásos kisipari engedélyek kiadása az üzemi dolgozók részére. 1968 decemberében 229, egy évvel később már 526 másodállású iparengedélyes volt a megyében. Ugyanakkor végrehajtó bizottság megálalapította azt is, hogy egyes vállalatoknál és ktsz-eknél uralkodó helytelen nézetek gátolják meg az ilyenfajta iparengedélyek kiadását. Ezután az árhatósági feladatokról esett szó, majd az új tanácsi feladatok — a szövetkezetek állami felügyeletével kapcsolatos tennivalókat — elemezte végrehajtó bizottság. Bár a a kormányhatározat végrehajtási utasítása még nem jelent meg, a vb úgy határozott, hogy meg kell tenni a szükséges előkészületeket az ezzel foglalkozó városi és járási szakigazgatási apparátus megerősítésére. Végül a vb felhívta a járási és városi tanácsokat, hogy tűzzék napirendre a lakossági szolgáltatások és a kisiparosok helyzetének vizsgálatát. ÉPÜL AZ ÁRUHÁZ Hírt adtunk róla, hogy a megye 14 fogyasztási szövetkezetének összefogásából Alföld néven új áruház épül Kecskeméten. A mintegy 30 millió forintba kerülő létesítmény a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében készül. A belső berendezéseket a Karcagi Vegyesipari Ktsz gyártja. Az épület alapozása megtörtént és megkezdték a földszinti falak felhúzását. (Pásztor Zoltán felvétele)