Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Vila? proletárjai, egyesüljetek! veranvepe A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS PÁRT 8 A C­S’-K !­S­K­UJJ M­E­G­Y­E T B­IZ­OTTSÁ­G­ÁN­A­K N­A­PI­L­A­PJ­A 44 ÓRA S­zerte az országban nag­y örömmel és érdeklődéssel fogadták dolgozók annak idején az a MSZMP IX. kongresszu­sának határozatát a mun­kaidő-csökkentésről. Vég­rehajtása viszonylag gyor­san haladt előre, sőt ma már elmondhatjuk, hogy a vállalatok túlnyomó többsége meg is valósí­totta. A megyei pártbi­zottság 1970. január 23-i határozata megállapította, hogy eddig 106 üzem, vál­lalat (csaknem valamen­­­nyi) tért át a 44 órás munkahétre. A munkaidő­csökkentés a megyében­­csaknem 60 ezer dolgozót érint. A pártkongresszus magyar dolgozók élet- és a munkakörülményeinek ja­vítását kívánta előmozdí­tani határozatával. Termé­szetesen az növelésében életszínvonal is további előrehaladást tervezett, ezért úgy döntött, hogy a 44 órás munkahét beveze­tésével sem a dolgozók keresete, sem a termelés mértéke nem csökkenhet. Ez természetes is, hiszen a kettő szorosan össze­függ. Ha olyan szinten akarunk élni, mint eddig, akkor a rövidebb munka­idő alatt is meg kell ugyanannyit termelni, mint korábban. A párt ar­ra is rámutatott, hogy a vállalatok mindezt saját erejükből műszaki fejlesz­téssel, a termelés jobb szervezésével, a munkafe­gyelem javításával érhetik el. A 44 órás munkahét bevezetésével kap­csolatos intézkedési ter­vek mindenütt idejében elkészültek. Most utólag olyan megállapítást is te­hetünk, hogy szinte egy­mást ösztönözték erre a vállalatok. Ám ha a statisztikai­adatokat nézzük már nem kapunk ilyen egyöntetűen jó képet. Egyben termé­szetesen valamennyi üzem megegyezik, abban, hogy a keresetek valóban nem csökkentek. A kiesett munkaidőt azonban jó né­hány helyen túlóráztatás­sal vagy létszámemeléssel pótolják és nem a terme­lékenység növelésével. Egyes gazdasági vezetők megfeledkeztek az intéz­kedési terveikben szerep­lő — műszaki és munka­­szervezési intézkedések­ben rejlő — lehetőségek kihasználásáról, így tu­lajdonképpen egy lépéssel sem jutottak előbbre, csupán társadalmunkat és önmagukat csapják be, s lerontják a többiek ered­ményeinek hatását is. L­egtöbb helyen alig féléves múltra te­kinthet vissza a munka­idő-csökkentés. Ezzel is magyarázható, hogy nem minden intézkedés való­sult meg zökkenőmente­sen. Ha azonban nem akarjuk, hogy e mulasztá­sok idei gazdasági ered­ményeinket is lerontsák, sürgősen végre kell hajta­ni a szükséges műszaki és munkaszervezési intéz­kedéseket. N. O. NÉPSZÁMLÁLÁS UTÁN Az adatfeldolgozók következnek A népszámlálás ideje­­ alatt a KSH megyei igaz­­­gatóságán nem volt meg­állás, állandó ügyeletet tartottak. Ezt követően rendezték a számlálókör­zetek, községek, városok anyagát. A dossziék élük­re állítva most betöltik a megyei tanács székházá­nak nagy dísztermét. Hu­szonnégy körzetben utóel­lenőrzést hajtottak végre, megállapították, hogy a számlálóbiztosok milyen hibahatárok között dolgoz­tak. Jelenleg ellenőrző mintákat készítenek az úgynevezett kettős lakó­helyű személyek lapjairól, vagyis azokról, akiket többször is összeírtak (az állandó és ideiglenes laká­sukon, illetve üdülőkben stb.). Megyénk vonatkozá­sában körülbelül 60 ezer ilyen esetről tudnak. Ezt követően március elsejétől a 90 éves vagy ennél idő­sebb emberekről töltenek ki űrlapokat. Az előzetes felmérések szerint mint­egy 480 ilyen személy él Bács-Kiskunban. Április közepén elszállítják az ös­­­szegyűlt anyagot és a gépi adatfeldogozók veszik át a szerepet. A Központi Sta­tisztikai Hivatal számítás­­technikai igazgatóságán nagy jelentőségű elektro­nikus számítógépekkel cso­portosítják, elemzik az ada­tokat. A hatalmas munkáról holnapi lapszámunk Tudo­mány Technika mellékleté­ben számolunk be olva­sóinknak. A fotó a KSH számítás­­ technikai igazgatóságának géptermében készült. A kép jobb oldalán Haraszti Ferenc osztályvezető lát­ható, akivel interjút készí­tettünk a gépi adatfeldol­gozás műhelytitkairól. XXV. évf. 47. szám 1970. február 25. SZERDA Ara: 90 fillér Péter János Brüsszelben, Gromiko Berlinben, Kekkonen Moszkvában tárgyal Európa biztonságáért Magas szintű diplomáciai látogatások kezdődtek teg­nap az európai kontinen­sen. Péter János hazánk külügymini­sztere kedden délután ötnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe ér­kezett. Belga részről több mint jelképesnek tartják, hogy éppen annak az or­szágnak a külügyminiszte­re érkezett Brüsszelbe, amelynek fővárosában ad­ták ki az összeurópai érte­kezlet megtartásáról szóló felhívást. Péter János és Harmel belga külügymi­niszter tanácskozásán a két országot kölcsönösen érintő problémák mellett, elsősor­ban az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdések meg­tárgyalása lesz a főtéma. Ismeretes, hogy már jóval a budapesti felhívás előtt a belga külügyminiszter 1967 évi budapesti látogatása al­kalmával kiadott közös köz­lemény is felvetette egy európai biztonsági értekez­let gondolatát. Ilyen előz­mények után bizonyos, hogy a két külügyminiszter eszmecseréjén előrehaladás történik az európai bizton­sági értekezlet előkészítésé­vel kapcsolatos kérdések­ben. Miközben hazánk külügy­minisztere Belgiumban tár­gyal, a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak meghívására hivatalos látogatásra Berlinbe érke­zett Gromiko szovjet kül­ügyminiszter is megkezdte tanácskozásait vendéglátói­val. Megbeszéléseinek fő té­mája ugyancsak összefügg az európai biztonsági érte­kezlet előkészítésével. Az NDK fővárosában nagy jelentőséget tulajdoní­tanak Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter látoga­tásának. Hiszen mint a Neues Deutschland írja , a jó barátok között szokás, hogy kölcsönösen véle­ményt cseréljenek és össze­hangolják politikájukat. A Szovjetunió és az NDK mindig ennek megfelelően járt el. Ez kedvezően hatott az európai békére és előse­gítette az erőviszonyoknak a szocializmus javára tör­tént alakulását. Magas rangú vendéget fogadott a Szovjetunió is. Nem hivatalos baráti láto­gatásra Moszkvába érkezett Urho Kaleva Kekkonen finn elnök. Ismeretes, hogy a Szovjetunió és Finnország milyen szoros kapcsolatokat tart fenn, s különösen elis­merésre méltó az az igye­kezet, amelyet a Finn Köz­társaság elnöke és a finn kormány az európai bizton­sági értekezlet előkészítésé­vel kapcsolatban már eddig is kifejtett. Húsznál több ország fogadta el azt a finn javaslatot, hogy a majdan összeülő európai konferen­cia színhelye a finn főváros, Helsinki legyen. Újabb nagyközségek kapnak iparhatósági jogkört Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap Kecskeméten a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott, s a vb ipari osztályának ható­sági munkájáról, a lakossá­g Pásztor Zoltán felvétele,­ gi szolgáltatással és a kis- Halász Ferenc írása.)­­ ipari szövetkezetek állami felügyeletével kapcsolatos tevékenységről tárgyalt. Az erről szóló beszámoló meg­állapította, hogy az iparha­tósági feladatok ellátásában az utóbbi két évben jelen­tős változások történtek. . Több nagyközség kapta­­ meg például az első fokú­­ iparhatósági jogkört, s ez­által az ügyek intézése kö­zelebb került a lakossághoz. Az ezzel kapcsolatos tapasz­talatok általában kedvező­ek, ezért a vb egyetértett azzal, hogy Solt, Kerekegy­háza, Izsák, Tompa, Hajós és Mélykút nagyközségekbe is leadják az említett jog­kört. A beszámoló a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolat­ban utalt arra, hogy a ma­gánkisiparosok ma jelentős szerepet töltenek be. Sajnos igen sok iparengedélyt szüntetnek meg a kisiparo­sok kiöregedése folytán. A kisebb községekben pedig a kellő jövedelem hiánya mi­att is többen beadják az ipart. Ezen a helyzeten eny­hít a másodállásos kisipari engedélyek kiadása az üze­mi dolgozók részére. 1968 decemberében 229, egy év­vel később már 526 másod­állású iparengedélyes volt a megyében. Ugyanakkor végrehajtó bizottság megál­a­lapította azt is, hogy egyes vállalatoknál és ktsz-eknél uralkodó helytelen nézetek gátolják meg az ilyenfajta iparengedélyek kiadását. Ezután az árhatósági fel­adatokról esett szó, majd az új tanácsi feladatok — a szövetkezetek állami fel­ügyeletével kapcsolatos ten­nivalókat — elemezte végrehajtó bizottság. Bár a a kormányhatározat végre­hajtási utasítása még nem jelent meg, a vb úgy hatá­rozott, hogy meg kell tenni a szükséges előkészületeket az ezzel foglalkozó városi és járási szakigazgatási appa­rátus megerősítésére. Végül a vb felhívta a járási és városi tanácsokat, hogy tűz­zék napirendre a lakossági szolgáltatások és a kisipa­rosok helyzetének vizsgála­tát. ÉPÜL AZ ÁRUHÁZ Hírt adtunk róla, hogy a megye 14 fogyasztási szö­vetkezetének összefogásából Alföld néven új áruház épül Kecskeméten. A mintegy 30 millió forintba kerülő létesítmény a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében készül. A belső berendezéseket a Kar­cagi Vegyesipari Ktsz gyártja. Az épület alapozása megtörtént és megkezdték a földszinti falak felhúzását. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next