Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS- KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Nehés tavasz A hosszú, tartós tél valami után a tavasz sem ígéretes. Az eddig lehullott sok csapadék, a belvizek, a mezőgazdasági termelést sújtja legjobban. A földek jelentős része még nem száradt fel, nem lehet rámenni a talajra. A határban járva gyakran találkozunk elsüllyedt erőgépekkel, bosszankodó traktorosokkal. Csak a homokos, magasabban fekvő területeken tudtak hozzáfogni a szántáshoz. Pedig van bőven pótolni való, hiszen őszről elmaradt mintegy 50 ezer holdon a mélyszántás és 300 ezer holdon kell előkészíteni a talajt a tavaszi vetéshez. Növeli a gondokat, a már ismert és többször szóvá tett erőgéphiány. A közös gazdaságok gépparkja nagyobb részt elavult, új gépekre a tavaszi munkák megkezdésekor nem sok kilátás van. Több például termelőszövetkezet, a homokmégyi Aranykalász kiselejtezte 1965 előtti erőgépeinek nagyobb részét és most nehéz helyzetbe került. A tompai Kossuth Termelőszövetkezetnek is 5 erőgépre lenne azonnal szüksége. A vezetőség úgy döntött, hogy amint megindulhat a nagyobb arányú munka, éjjel-nappali műszakban folyik majd a szántásvetés. Hasonló határozatot hozott számos közös gazdaság vezetősége is. Ahol lehetőség van bevezetik a két műszakot. Így lehet némi*főleg meggyorsítani a későre maradt munkák elvégzését. Sajnos, a régi erőgéptípusokhoz alkatrész sincs elegendő, ezért sok termelőszövetkezetben úgy igyekeznek enyhíteni gondokon, hogy több régi, kiselejtezésre szánt, erőgépből hoznak össze egyet. A jelenlegi termelési szinten igen fontos a jó munka, mert magasabb terméseredményekért kell küzdeni, hiszen az elmúlt években egyes szántóföldi növényekből búzából, kukoricából igen jelentősen előre léptünk. Az intenzív művelést kívánó nagyüzemi fajták termesztéséhez alapos, jó minőségű talajmunka, növényvédelem stb. szükséges. Ez ma már nem oldható meg kézi erővel. A gondok ellenére a mezőgazdasági üzemekben bizakodó a hangulat. Igyekeznek jól megszervezni a gépek rendbehozását, az elmaradt talajmunkák elvégzését. Mindent elkövetnek, hogy az idei termelési célkitűzéseket elérjék. K. S. Közel 170 ezer szövetkezeti tag nevében tanácskoznak munkáját a fogyasztási szövetkezetek küldöttgyűlése Tegnap délután Kecskeméten, a városi tanácsháza dísztermében kezdte meg munkáját a fogyasztási szövetkezetek újjáalakuló küldöttgyűlése. Hetvenegy szövetkezet 168 ezer tagját 142 küldött képviseli, közöttük számos alapító tag. A gyűlést levezető társelnökökké Bordás Lajost (a kecskeméti szövetkezet elnöke), Szőlősi Sándornét (a szabadszállási takarékszövetkezet ügyvezetője) és Strasszer Józsefet (a kecskeméti 7-es lakásszövetkezet elnöke) választották meg. Bordás Lajos javaslatára került sor a 18 tagú elnökség megválasztására, amelyben helyet foglalt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke, Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, Hunyadkürti Lajos, a Csongrád megyei MÉSZÖV elnöke, közéletünk több más vezető személyisége, valamint a szövetkezetek képviselői. A hivatalos program megkezdése előtt a Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium énekkara és irodalmi színpada adott hangulatos műsort a felszabadulás 25. évfordulója és a lenini centenárium jegyében. A munkabizottságok megválasztását követően tartotta meg Brachna János elnök, a MÉSZÖV választmánya írásos beszámolójának kiegészítéseként, szóbeli vitaindító jelentését. Egyben elfogadásra terjesztette elő a megyei szövetség új, ideiglenes alapszabályának tervezetét. Ezután dr. Bozsó Ferenc a felügyelő bizottság jelentését ismertette. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése, majd az új szövetkezetek felvétele után megkezdődött a vita a beszámolók és az alapszabálytervezet felett. Erről, továbbá a csütörtöki munkaülések eseményeiről következő számunkban adunk összefoglalót. Alább a választmány beszámolójából ismertetünk részleteket. XXV. évf. 72. szám 1970. március 26. CSÜTÖRTÖK Áras 90 fillér Péter János Potsdamban Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, szerdán délelőtt Oskar Fischer tiszter-helyettes, külügymidr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos berlini magyar nagykövet megtekintette társaságában a potsdami Cecilienhof-kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának színhelyét. Péter Jánost a Cecilienhof-kastélyban Herbert Puchert, Potsdam megye (Folytatás a 2. oldalon) A választmány beszámolója A MÉSZÖV választmányának beszámolóját Brachna János elnök terjesztette a Bevezetőül a küldöttek elé. szövetkezeti mozgalom 25 esztendejének eredményeit ismertette, majd a fejlődés későbbi időszakainak áttekintése után a legutóbbi küldöttgyűlés óta elért sikereket, a bekövetkezett változásokat összegezte. Elemezte, milyen ösztönzően hatottak a fogyasztási szövetkezetek — a megyei szövetség — munkájára a párt és kormány állásfoglalásai, határozatai, amelyek a gazdaságirányítás új rendjének megfelelően teszik lehetővé a szövetkezetek társadalmi, gazdasági jellegének érvényesülését. A kor követelményeivel lépést tartó szövetkezetpolitika lényeges változást eredményezett a szövetkezetek megítélésében is.szerepének A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szervezeti és gazdálkodási önállóságának megnövekedése lakosság ellátásának javulását, a gazdálkodás színvonalának emelkedését, számos új ötlet, hasznos kezdeményezés megvalósulását, a partneri kapcsolatok bővülését, új tevékenységek bevezetését hozta magával. Bolls kiskereskedélsi munka A lakosság áruellátásának javítása érdekében az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek (a továbbiakban ÁFÉSZ-ek) új kapcsolatok kiépítésére törekedtek. Ez a kezdeményezés több esetben sikerrel járt, de — a kisvállalati jelleg miatt — számottevő eredményre nem vezetett. Így a szövetkezetek alapvető beszerzési forrása változatlanul a nagykefpcVpH elem maradt. Jott a helyzeten, hogy Javna megyei szövetségnél 1968- ban létrehozott árubeszerzési osztály eredményes érdekképviseleti dásokat kötött megállap anagykereskedelmi különböző vállalatokkal. Egyik ilyen újszerű kapcsolat lényege az, hogy egyes vállalatok teljes egészében saját tulajdonukat képező áruval töltik fel az ÁFÉSZ-ek szaküzleteit. Közvetlen árubeszerzésbén — ezenkívül —csak kisüzemi ktsz-eknél értek sikert a szövetkezetek. A megye kiskereskedelú eladási forgalma 1967- viszonyítva 14,2 századal emelkedett, ezen ben szövetkezeteknél 12,7 tzalékos a növekedés. Legnagyobb mértékű ez az élelmiszer szakmában; — a megye 1969-es összforgalmából — 60,6 százalék. Különösen a zöldséggyümölcsboltok forgalma nőtt: 46,8 százalékkal volt magasabb, mint 1967-ben. Jelentősen javult a tej- és tejtermékellátás, mind j mennyiségben, mind lasztékban Itt is utalnunk kell a tejipari kötött hasznos megállapodásra: a tejipar több szövetkezetnek adott hűtőszekrényeket — hosszú lejáratú fizetési kedvezménnyel. A hús- és húskészítmény-igényeket azonban még mindig nem tudták kielégíteni a szövetkezetek, jóllehet — 1967-hez képest — tavaly 35 százalékkal több csontos húst szállított az ipar. Azt sem lehet elhallgatni azonban, hogy húsmennyiség jelentős része kevésbé kedvelt, fagyasztott áru volt. A sertéshús-ellátási gondok csökkentésére nagyobb mértékben szövetkezeteink foglalkoztak vár és feldolgozással, hizlalással aminek révén a múlt évben 3983 vállalattal mai több — 6510 db — volt a saját hizlalású, levágott sertések száma. 3,8 A ruházati szakmában — százalékkal alacsonyabb átlagos készlettel — 9 százalékos forgalomnövekedést értek el a szövetkezetek. Mindemellett — az értékelt időszak alatt is áru- és választékhiány volt tapasztalható ruházati cik(Folytatás a 3. oldalon.) Brachna János beszámolóját tartja. Kommunista felelősséggel Pedagógus aktívaértekesletek vett Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője, Tövis Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője és Bene András, a kecskeméti járási tanács vb elnöke. A pedagógus pártszervezetek képviselőit Ujvári Lajos, a kecskeméti városi tanács vb-elnökhelyettese üdvözölte. Kifejezte azt a reményét, hogy hasonló összejövetelekre a jövőben gyakrabban kerül sor, ez ugyanis kitűnő alkalom az eszmecserére, a közös gondok megvitatására. Ezután Vendég Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője tartott tájékoztatót időszerű oktatásügyi kérdésekről. Elmondotta, hogy az MSZMP IX. kongresszusa óta megnőtt a pedagógus pártszervezetek szerepe és felelőssége az iskolai munkában. Országos átlagban a pedagógusok 20—25 százaléka párttag. A kommunista pedagógusok példát mutatnak, s élenjárnak az iskolareform megvalósításában, az ifjúsági mozgalom segítésében és a nevelési megoldásában. Az feladatok utóbbi években az iskolai pártcsoportokból a legtöbb helyen önálló alapszervezetek alakultak. Azóta tovább javult az iskolai munka pártellenőrzése, s ez újabb eredmények forrása lett. A továbbiakban az előadó hangsúlyozta, hogy az iskolareform nem fejeződött be. Újabb feladatokat kell megoldani, amelyek a reform kezdetekor még nem tűntek ki. Kitért a középiskolai oktatás, valamint a szakmunkásképzés problémáira és vázolta a negyedik ötéves terv oktatásüggyel kapcsolatos elképzeléseit. A tájékoztatót követő vitában a résztvevők aktuális problémákkal foglalkoztak, a többi között a továbbképzéssel, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeivel és a tanterv módosításával kapcsolatos kérdéseket tettek fel. Tegnap a megye hét járásában és a városokban hasonló aktíva-értekezletek zajlottak le. Szerdán délelőtt a Kecskeméti Városi Művelődési Ház Rákóczi úti nagytermében találkoztak a megyeszékhely és a kecskeméti járás pedagógus pártalapszervezeteinek atkivistái. Az értekezleten részt