Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
1970. május 30. szombat ■*= Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról) dúsító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. Az építési kölcsön törlesztését, ha annak visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. 14. Az állami költségvetést terhelő térítést adómérsékléssel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a belvíz által borított művelés alatt álló terület aránya a 10 százalékot, a megkülönböztetett támogatásban részesülő üzemeknél az 5 százalékot meghaladja. 15. A mezőgazdasági nagyüzem részére a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamat feltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. 16. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában bekövetkezett állatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére, az ingatlant ért károk után nyújtott biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a szakszövetkezeti egyéni tulajdonában tagok levő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére is. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb fürdéssel nem rendelkező merásokból (pl. társadalmi mezőgazdasági nagyüzemek részére. — Az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egészében. — a forgóvagyonban keletkezett, valamint az egyéb károkat 50 százalékban az gélyakció, valamint a termelőszövetkezet, szakszövetkezet által tagja részére nyújtott segély stb.) meg nem térülő háztáji gazdasági károk részben vagy egészben központi forrásból történő megtérítő állami költségvetés térsét egyedi elbírálással (pl. hére kell megtéríteni. kár összegének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el. 12. A költségvetési térítés összegét a mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a megsegítésükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. 13. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az előző két év átlagának 80 százalékát — a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költségvetésből vissza nem térítendő hozzájárulás is adható, szociális helyzet, a károsodás mértéke, termelési érdek stb.), méltányossági alapon a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. n 17. A nem háztáji,egyégazdaságok kárának megtérítésére az általános szabályok (a károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély stb.) az irányadók. MEZŐGAZDASÁGI KÁROK MEGTÉRÍTÉSE 9. A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, illetőleg ezek társulásai stb.A keletkezett károk felmérése a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérésben (kármegállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása, vagy nincs. 10. A biztosítási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. 11. A biztosítási szerző kéi koltságát esetenként megvizsgálni. Vegyes rendelkezések 20. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen — gondoskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz- és belvízkárok folyamatban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest, 1970. május 29. Fehér Lajos s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS EGYÉB SZERVEKET ÉRT KÁROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 18. A költségvetési szervek kezelésében levő létesítményekben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízlétesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költségvetési előirányzatból, ha pedig ez a jóváhagyott költségvetésen belül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. 19. Az egyéb — nem költségvetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok) továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvízkárokat saját alapjaikból fedezik. A központi forrásokból esetleg szükséges térítés induA Tisza mentén pusztító árvíz az ottani termelőszövetkezetek többségében gazdálkodás alapvető feltételeit tette tönkre. Az ország szövetkezetei részéről megnyilvánult segítségkínálat összefogását, szervezetté tételét az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsára, illetve a területi szövetségekre bízta. Egy-egy szövetség egy községet támogat. A körzetéhez tartozó közös gazdaságok együttes erejével történik a segítségadás. A megyében működő termelőszövetkezeti területi szövetségek képviselői héten utaznak Mátészalkáara, az ottani területi szövetséghez, amely a támogatásra szorult községek kijelölését végzi. A megye üzemei máris felajánlottak takarmányt, az elpusztult állatállomány pótlására jószágokat, építőanyagot, munkaerőt. Az elpusztult háztáji állatállomány pótlására a szövetkezeti gazdák baromfit és más jószágot ajánlottak fel. Jelentős mennyiségű készpénzfelajánlás is történt. A termelőszövetkezetek készpénz segítségét egyéb intézmények, szervek befizetésétől eltérően, az Országos Takarékpénztár, Budapest, V. kerületi fiókjába kell továbbítani. Csekkszámlaszám: 218-98055/5149. Minden esetben fel kell tüntetni, hogy az összeg az árvízkárosult termelőszövetkezetek megsegítését szolgálja. A megye területi szövetségei már megkezdték közös gazdaságokból érkező felajánlások összegyűjtését.• A Kunfehértói Állami Gazdaságban röpgyűlést szerveztek, s a dolgozók 60 ezer forintot ajánlottak fel az árvízkárosultak támogatására. A pártszervezet és a tsz vezetősége indítványára tassi Petőfi Termelőszöveta kezet 175 tagja egynapi keresetét kínálta fel a bajbajutottaknak. A közös gazdagság emellett 100 mázsa szárított lucernát, valamint 200 mázsa kitűnő minőségű silótakarmányt indít útnak vagonba rakva a megsegítésre kijelölt, károsult tsz-nek. A Kalocsai Városi Tanács V. B. dolgozói egynapi fizetésüket ajánlották fel, szakszervezet által kezdeményezett akció során 5 és fél ezer forint gyűlt össze. A Madaras és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet igazgatósága 50 ezer forinttal, ezen felül a dolgozók egynapi keresetükkel, a választott vezetőségi tagok pedig 200—300 forinttal járultak hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. A bajbajutottak megsegítésére ajánlja fel műsorának teljes bevételét a Nukleon beat-zenekar és Törőcsik Jolán táncdalénekes is, akik május 31-én vasárnap délután 5 órai kezdettel lépnek fel Kecskeméten a városi művelődési központ Rákóczi úti nagytermében. Segítség az árvízkárosultaknak S. oldal Szeged védelmében kiküldött tudósítónktól Nehéz napokat él át a Tisza-parti város. Éjjelnappal ezrek vigyázzák a gátakat, gépkocsik százai szállítják a védelem ellátásához szükséges köveket, fóliákat, homokzsákokat, pátrialemezeket. Pénteken délben végigjártam a város védelmi vonalainak egy részét. Fegyelmezetten, szervezetten figyelték a gátakat, erősítették a töltéseket, tömítették a szivárgásokat. A Tisza-parti sétány mellvédfala mögött katonák és diákok valóságos erődöt építettek homokzsákokból, kétsoros védőfalat. Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is a helytállást és a szervezettséget méltatta. — önkéntes csoportok, magánosok jelentkeznek naponta, hogy segítenek a védelemben. Érzik, hogy kocsi vesz részt a védelem-nehéz a helyzetünk. Bízunk benne, hogy sikerül megvédenünk a várost. Szeged épületekben, gyárakban, kulturális és egyéb értékekben igen gazdag. Hozzáteszem, hogy 120 ezer lakosunk van, emberéletet nem kockáztathatunk, tehát teljes felelősséggel, nagyon alapos vizsgálatok alapján jutottunk arra a megállapításra, hogy meg lehet városunkat védeni. Erre biztosíték a nagy technikai erő, a hadsereg alakulatai, az emberek segíteni akarása, amiről mindenki meggyőződhet, aki figyelemmel kíséri a védelmi munkát. Napról napra több embert kell a gátakra állítanunk. A következő napokban az ilyenkor szokásos kellemetlen jelenségek, csurgalékvizek, szivárgások méginkább szaporodnak, de ezek a rendkívül magas vízállás és védekezés természetes kísérő jelenségei. Papp Gyula azután elmondta, hogy igen jólesett a város vezetőségének a Bács-Kiskun megyei Tanács együttérzése. Maga dr. Varga Jenő vb-elnök tett ígéretet a megye nevében, hogy minden szükséges segítséget megad Szeged város lakosságának, a tanácsnak e nehéz napokban. A jugoszláv testvérváros, Szabadka vezetői is már többször ajánlották fel segítségüket. Tájékoztatást kértünk Szeged környékének árvízvédelméről is. Dr. Vágás István, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető főmérnöke a védelem egyik fő irányítója, ugyancsak elfoglalt ezekben a napokban. Tapasztalt szakember, aki már a hetedik jelentősebb árvízvédelmi irányítóban vesz részt. Néhány órát töltöttem nála, és csak egy-egy jelentés, meg telefonhívás közötti szünetben tudtunk egy-két percet beszélgetni. Így sikerült összefoglaló információt kapnom a Tisza egyéb szakaszairól. A Csongrád megyei részen mintegy 145 kilométer hosszan szerelték fel a gátakon a villanyvilágítást, a védekezésben részt vevő katonai erőket a napokban megnégyszerezték. A megyében már 1200 tehergépben. A főmérnök kiemelte a Kecskeméti 9. sz. AKÖV tehergépkocsijainak vezetőit. Egyébként valamennyi gépkocsivezető dicséretet érdemel, mert nem egyszer 24 órát dolgoznak egyfolytában, ha a helyzet úgy kívánja. Pénteken 11 órakor 934 centiméter volt a Tisza vízállása, vagyis 11 centiméterrel magasabb, mint az 1932-es tetőzés. — Felkészültünk a 10 méteres vízszintre. A magasításokat, megerősítéseket mindenütt elvégezték, illetve most folyik a munka — hangoztatta a főmérnök. — Ha szükséges, a 10 méteren felüli vízszintet is ki tudjuk védeni, de reméljük, nem kerül rá a sor. Most nem is az áradás a nagyobb veszély, hanem a szivárgások, buzgárok elleni védekezés a fontos. Lényeg az, hogy a gátak között tartsuk a vizet mind a Tiszán, mind a Maroson. Erre összpontosítjuk minden figyelmünket. A Maros jelenleg apad, de várható egy újabb árhullám. Ugyancsak jön Szolnok felől az áradás. Úgy számítjuk, hogy június 5-e körül tetőzik Szegeden a Tisza és ez akkor lesz veszélyesebb, ha a két árhullám esetleg egyszerre érkezik. Igen jelentős szellemi erőket is összevontak ezekben a napokban Szegeden. Pénteken már az ország 12 vízügyi igazgatóságának vezetője segített az irányításban. A Szegedi József Attila Tudományegyetem geológiai és földtani tanszékének tanárai, diákjai pedig olyan szempontból vizsgálták a gátakat, töltéseket, hogy hol várható veszély. A vízügyi szakemberek tudják, hogy egyik pillanatról a másikra sohasem történhet gátszakadás. Jól felismerhető jelei vannak, mint például Makónál volt a buzgárosodás. A veszély időben történő felismerése lehetővé teszi az azonnali intézkedéseket. A főmérnök az utóbbi egy hét alatt alig aludt egy-két órát. Ezzel búcsúzott: — Nyolc-tíz napig még nem is számítok nyugodt éjszakára. Kereskedő Sándor Korányi-rakparton is állandóan erősíteni kell a homokzsákfalat, sőt még egy védelmi vonalat szükséges kiépíteni. (SgStOH) Károlyné felvételei