Petőfi Népe, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek’ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B­Á­C­S’-K­I­S­K MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A bizakodás alapja Megyénk elmaradottsá­­ga sokáig olyan nagy volt az ország más terüle­teihez képest, hogy még ma sem tudtuk elérni az átla­gos szintet. Cipeljük a múlt örökségét még jóideig, mely megmutatkozik pél­dául az elavult lakásállo­mányban, az utak, bekötő­utak korszerűtlenségében, a csatornázás hiányában, az orvosi rendelők túlzott leterhelésében, a kórházi, óvodai, bölcsődei helyhiány­ban és sok minden másban. Az elmaradás ellenére az időszakonkénti számadá­sok, számvetések alaphang­ja mégis bizakodó. Ilyen volt az a jelentés is, amely a községfejlesztési verseny tíz esztendejéről adott szá­mot a közelmúltban­ elért eredményekről . Az tanácsülésen és a nagy ak­a­tíván elhangzottak alapján — lapunkban is beszámol­tunk. Itt ezúttal talán nem szükséges az ismétlés. De valami mégis eszünkbe jut­tatta ezt a nagyon is reális és önkritikus számvetést. S egyúttal, mélyebben is, mint máskor ismét rádöb­benhettünk valamire. A számtalanszor tapasztalt op­timizmus, a bizakodó alap­hang lényegére és indo­koltságára. A társadalmi munka tavalyi mérlegét ol­vashattuk nemrégiben egy összesítő anyagban, s ez a tárgyilagos írás őszintén szólva megdobogtatta a szí­vünket. Ebből ugyanis az derült ki, hogy szűkebb ha­zánk — mely oly sok min­denben még mindig nem tudta elérni az átlagos szintet —, valamiben s nem is akármiben az élre került. Élen van és élenjár most már huzamos idő óta a társadalmi munkában és a felhasznált helyi anyagok értékében. Országosan az elmúlt esztendőben 714­7 millió forintot tett ki a társadalmi segítség értéke, s ebből 104,4 milliót Bács- Kiskun megye népe mond­hat magáénak. A felhasz­nált helyi anyagok értéke is kiemelkedő: 15,3 milliót tesz ki. A lakosság részéről megnyilvánuló segítség ös­­­szegét tekintve utánunk Borsod megye következik 82,2, valamint Hajdú-Bihar 59,1 millió forinttal. Meg­lepő a főváros elmaradása, amely mindössze 22,9 mil­lió, s a helyi anyag értéke alig éri el az 1 millió fo­rintot. Igen érdekesen alakul­t az egy főre vetített összeg is. Országosan az egy lakosra jutó átlag 1969- ben 70 forint volt — szem­ben az 1966. évi 64 forint­tal. — Az egyes megyék között azonban ilyen te­kintetben még nagyobb az eltérés. Megyénk így állja a versenyt, hiszen ta­­­­valy 182 forint társadalmi m­unka jutott egy lakosra (1964-ben 102 forint volt ez az összeg). Egyes megyék­ben, nagyvárosokban elő­fordult visszaesés, s néhol az egy főre jutó társadalmi munka értéke alig éri el a (Folytatása a 3. oldalon) Losonczi Pál Mongóliában ULÁNBÁTOR Ambrus István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Zsamszrangijn Szambu­­nak, a Mongol Népköztár­saság Nagy Népi Huráltal Elnöksége elnökének meg­­­hívására hivatalos baráti­­ látogatásra Mongóliába ér­­­kezett Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, felesé­ge, Losonczi Pálné és a hi­vatalos kíséret tagjai, dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter és Gyenes András külügyminiszter­helyettes. A MALÉV kü­­lönrepülőgépe magyar idő­k szerint hajnali 3 órakor — hétórai időeltérésnek megfelelően — ragyogó dél­előtti napsütésben szállt le a két ország állami zászlói­val fellobogózott, Losonczi Pál és Zs. Szambu arcké­peivel feldíszített ulánbáto­­ri repülőtéren. A magyar vendégek fo­gadására megjelent Zs. Szambu, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, J. Cedenbal, a mini­szterta­­nács elnöke, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizott­ság és a kormány számos tagja. A küldöttség a repülőtér­ről szálláshelyére hajtatott, majd Losonczi Pál megko­szorúzta a két mongol nem­zeti hős, Szuhe Bator és Csojbalszan mauzóleumát. Helyi idő szerint 12 óra 30 perckor Losonczi Pál tisz­telgő látogatást tett Zs. Szambulnál és J. Cedenbal­­nál. 13 órakor a párt Közpon­ti Bizottsága, a Nagy Népi Hurál Elnöksége és a kor­mány közös díszebédet adott Losonczi Pál tisztele­tére: az ebéden megjelen­tek Cedenbal, szambu, va­lamint a Politikai Bizott­ság és a kormány tagjai. Cedendal pohárköszöntő­jére mondott válaszbeszé­dében Losonczi Pál utalt arra, hogy bár érkezése óta mindössze egy-két óra telt el, a megbeszéléseken már­is érintették a két felet kölcsönösen érintő kérdé­seket. Szedik a gyümölcsöt Rövidített aratási idényre készültek fel a gazdaságok Hétfőn számos gazdaság­­i tógépeket is előállították, jól szerzett információ , hogy a korán lekerülő ka­­alapján még mindig nem s lászosok után másodneve­­kezdődött meg a gabona-; nyékét vessenek a belvíz­aratás. A jelzések szerint a károk pótlására, szórványosan a hét köze­pén fognak hozzá az őszi árpa vágásához. A teljes idény július közepére vár­ható. Az állami és terme­lőszövetkezeti gazdaságok­ban felkészültek a nagy munkára, az idén tovább rövidítik az aratási idényt azzal, hogy kombájnnal vágják, csépelik a termést Minimálisra csökkentik a kétmenetes aratást, kézi aratással pedig már alig számolnak a nagyüzemi gazdaságokban. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetben számos a kalászosok komplex gépi betakarításéra készültek fel. A talajok megmunká­lására a szántótraktorokat is felkészítették, sőt a ve­ 1 rack. Míg érlelődnek a gabona­táblák, a szántóföldeken teljes erővel halad a ka­pásnövények ápolása, a kertészetek gondozása. több ezer holdat kitevő fű­­­szerpaprikaföldeken elvé­gezték az első ápolást. Érik a szabadföldi paradicsom, és néhány nap múlva meg­kezdik a szedését. A gyümölcsösökben meg­kezdődött a nyári idény. Kiskunfélegyháza környé­kéről érkezik az őszibarack, s tegnap Kecel és Kiskőrös környékén megkezdődött a meggy szedése. A kajszi tíz­napos késéssel érkezik az idén a piacokra. Kárpótlá­sul azonban a vártnál jobb minőségű lesz a sárgába- 500 forintos bankjegyet és új kétforintos pénzérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnök­­helyettese hétfőn arról tá­jékoztatta az újságírókat, hogy a bank július 1-én új kétforintos pénzérméket, augusztus 21-én pedig 500 forintos bankjegyeket hoz forgalomba. Az új kétforintosok ki­bocsátásával egyrészt az automaták elterjesztését kívánják segíteni, másrészt az a cél, hogy a váltópén­zeket jól meg lehessen kü­lönböztetni. A jelenleg for­galomban levő 2 és 5 forin­tosok könnyen összetéveszt­hetők. A bank azt tervezi, hogy a jövő nyáron új 5 forintos, ezenkívül 10 fo­rintos pénzérmét is kibo­csát. A most forgalomba kerülő 2 forintos sárgaréz­ből készül, s valamivel ki­sebb az 1 forintosnál. A leendő 5 és 10 forintosokat nikkelből verik. Az új 5 forintos kisebb lesz a régi 2 forintosnál, a 10 forintos érme pedig nagyobb a je­lenlegi 5 forintosnál. Az új sárgaréz 2 forin­tosból körülbelül 50 milliót hoznak forgalomba, de egy évig még érvényesek ma­radnak a régi 2 forintosok is. 1971. június 30-ig von­ják ki a régi kupronikkel 2 forintosokat a forgalomból, de a Magyar Nemzeti Bank azt követően is beváltja a régi érméket. Az 500 forintos bankjegy kibocsátása azért vált szük­ségessé, mert a pénzforga­lom lebonyolítása a régi bankjegyekkel már igen nehézkessé vált. Az 50 fo­rintos kivételével még az 1946-os stabilizáció idején alakultak ki a jelenlegi címletek, azóta a lakosság pénzforgalma 4,8-szeresére nőtt. 1947-ben még 47 mil­lió, 1961-ben 132 millió, 1969-ben pedig már 239 millió bankjegy kellett a forgalom lebonyolításához. Az 500 forintosok kibo­csátásával körülbelül 30—35 százalékkal kevesebb bank­jegyre lesz szükség, ami csupán a bankjegy készíté­séhez szükséges anyagban 10 millió forint megtaka­rítást jelent, de ami még fontosabb, lényegesen kön­­­nyíti a boltok, pénzintéze­tek pénzforgalmát. Az 500 forintos valamivel nagyobb lesz a százasnál, hossza 174, szélessége 80 milliméter. Alapszíne szürkéslila, a képnyomat kékeslila. Az egyik oldalon Ady Endre portréja, a másik oldalon budapesti panorámakép lát­ható, előtérben az Erzsé­­bet-híddal. (MTI) Megnyitották kapuikat az építőtáborok Háromezren az első csoportban Milyen messze van Kun­­szentmiklóstól Homokszent­­lőrinc? Alig néhány kilo­méternyire, de a Varga Katalin Gimnázium diák­lányai tegnap délután nem kilométerekben mérték távolságot. Amikor az ál­a­lomásról kiindult a vonat, elkezdték énekelni a Bun­­kócskát. Homokszentlőrin­cig vagy negyvenszer ismé­telték a refrént... Velük sikerült együtt utazni, de nemcsak ezen a vonaton, valamennyin, ahol az építáborba tartó diákok utaztak tomboló jó­kedv uralkodott. Csengő­dön, Kiskőrösön, Kiskun­halason is százával szálltak át a várakozó buszokba a munkára érkező fiatalok, Kecskemét vasútállomásán pedig a Helvéciára uta­zó diákok bonyolítottak le nagy forgalmat. Megyénk­ben az ország mezőgazdasá­gi építőtáborainak fele működik, a nyári idényben több mint tízezer dolgozik itt. Az első fiatal cso­portban mintegy három­ezer középiskolás lány és fiú érkezett, a szőlőkben, a gyümölcsösökben és a zöld­ségkertészetekben segíte­nek. A KISZ is segíti az ár­víz sújtotta területeken az újjáépítést Vasárnap hírül adtuk, hogy megyénkből az első csoportban három­száz fiatal indul Makóra. A tegnap kapott legfrissebb jelentés szerint a diákokat tovább irányították Szen­tesre, ahol az eredeti terv­nek megfelelően a véd­­anyagok — homokzsákok, fóliák — összegyűjtésén dolgoznak. Vasárnap indul­tak az első csoportok Sza­bolcsba. A Nyugati pálya­udvar csarnokában Szilá­gyi Lajos építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhe­lyettes, az országos helyre­­állítási albizottság elnöke és dr. Vajó Péter, a KISZ KB titkára búcsúztatta őket. A nyírségi táborokat tegnap délután nyitották meg, sor került a tábor­tűzzel egybekötött névadó ünnepségekre. Minden tá­bort Szabolcs-Szatmár szü­lötteiről, vagy olyan sze­mélyekről nevezték el, akik valamilyen formában kap­csolatban álltak a megyé­vel. A kisvárdai építőtá­borok Bajcsy-Zsilinszky Endre,­ Szamuely Tibor, Mező Imre, Váci Mihály, a kishódosi Zalka Máté, a jánkmajtisi dr. Münnich Ferenc nevét vette fel. — Az, hogy én ma há­romszáz társammal Ma­kóra jöttem, tulajdonkép­pen nem szenzáció. Inkább szerencsés vagyok, hogy bekerülhettem az első brigádba. Nagyon sokan je­lentkeztünk, pl. tőlünk, a Bányai Júlia Gim­názium III/B osztályából egy kivételével minden fiú. Megjegyzem az az egy is csak azért nem jött, mert tulajdonképpen ő a csa­ládfő, nincs apja. Azt mondják, valamennyi pénzt is kapunk, de komolyan mondom, nem ezért vállal­tuk ... Figyeltük a televízió műsorát, minden reggel hallgattuk a rádiót, olvas­tuk az újságokat, mindan­­­nyian tudtuk, hogy milyen bajban lehetnek a Tisza mentén és Szamosközben. Azt is tudtuk, kinek-kinek erejéhez mérten kötelessége segíteni. Hát ezért me­gyünk. Ez nem olyan mun­katábor lesz, mint a többi. Például munkaruhát sem adnak, de van egy far­merom, az jó lesz. Véletlen volt, hogy engem­ Berényi Bélát kérdezett meg, én csak ezt tudom mondani. De azt hiszem a többi há­romszáz is valahogy így gondolja. Érkezés után egy gyors „átvetkőzés” és az első es­te minden táborban megtörtént az eligazítás.

Next