Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
R. oldal Válaszol az illetékes Lapunkban nemrégiben megjegyzést közöltünk arról, hogy a Kodály-szeminárium megnyitó hangversenyén a Kecskeméti Katona József Színház díszletei nem voltak méltóak a nagy zenei eseményhez. Cikkünkre az alábbiakat válaszolta a színház igazgatója: „A cikk tartalmával lényegében egyetértünk, csupán azzal nem, hogy mindezért a színház igazgatósága volna felelős. A Kodályszemináriumnak ugyanis nem a színház a rendezője, s a mi dolgozóink csak egy megrendelést teljesítettek, amikor a színpadképet úgy alakították ki, ahogyan azt láthatta a közönség a megnyitón. A rendező szerv ugyanis így kérte: Közös a reményünk, hogy a Kodály-szeminárium legközelebbi színházi előadása már olyan körülmények között kerül bemutatásra, amely méltó a nagy zeneszerzőhöz és a szülővároshoz egyaránt. Radó Vilmos igazgató” Kodály-szeminárium Hegedű-zongoraszonáta-est Nyugat-Németországból érkezett művészházaspár: Anneliese Niessen és Zsigmondy Dénes adott hangversenyt pénteken. Műsorukon XX. századi magyar szerzők művei szerepeltek, egy kivételével olyanok, melyek tudomásom szerint még nem hangzottak el Kecskeméten. Járdányi Pál hegedűszonátája energikus előadásában hangzott el. Kodály: Adagio-jának felfogásával nem érthetünk egyet: a bensőségesen egyszerű darab ugyanis nem bír el akkora romantikus szenvedélyt, mint amellyel vendégünk megszólaltatta. Bartók szólóhegedűre írt szonátája a hegedűirodalom legnehezebb darabjai közé tartozik mind technikai, mind zenei szempontból. Úgy látszik, Zsigmondy a nagy feladatok embere: egész programjának ez volt a legszebb, legjobban megoldott száma. Rendkívüli technikai felkészültséggel adta elő a szonátát, muzikalitása pedig a bartóki zene fegyelmét vette magára, anélkül, hogy intenzitásából veszített volna. A mű így feszülten dinamikus előadásban, hitelesen hangzott el, és méltán aratott nagy sikert. A szünet után Bartók: 1. hegedű-zongora szonátáját játszották művészeink. A a tartalmas első félidő után közönség fáradtabban hallgatta ezt a terjedelmes művet. Az első két tétel szép kantiknál, majd különösen a finálé elemi erejű, a Mandarin üldöző táncára emlékeztető hajszája azonban így is magával ragadott. — Anneliese Nielsen kitűnő kamarazene-partnernek bizonyult. A legnehezebb szólamrészeket is biztosan győzte technikával és erővel. Kettejük összjátékából azonban — úgy éreztem — mégiscsak a hegedűsé volt a vezető szerep. Körber Tivadar Telnek a pincék Beszélgetés Samodai Árpáddal, a TÜZÉP Egyesülés igazgatójával MILYEN IS az élet: volt idő (nem is olyan régen), amikor a TÜZÉP (építőanyag és tüzelő kereskedelmi) vállalatok érdekképviseleti központjában az egyesülés vezetői szívesebben nyilatkoztak az építőanyag-kereskedelemről, mint a tüzelőellátásról. — ma még inkább az utóbbit firtató vendéget fogadják szívesebben. A legutóbbi fűtési szezonban nem volt zavartalan a tüzelőellátás. Ennek kapcsán több helyütt szóba kerültek a felkészülés, a készletezés, a nagykereskedelmi elosztás hiányosságai. Az első kérdés tehát az egyesülés igazgatójához: hol tartanak a felkészüléssel az idei szezonra, változott-e valami a tavalyi tapasztalatok alapján? — Változott mindenekelőtt a készletezés módja, de szerencsére az értékesítés is, így most a felkészüléssel jobban állunk, mint eddig bármikor. Felkészülni nemcsak a télre ugyanis a kereskedőnek kell, hanem a fogyasztónak is: a téli tüzelőt be kell raknia a pincéjébe, még a hidegek beállta előtt. — No, de a vevőnek liga olyan tételben vásárolni a tüzelőt, s akkor, ahogy neki tetszik, vagy a pénztárcája megengedi... — Vagy amikor előnyösebb a számára... Azért ezt se feledjük ki. Tehát érdekeltté kell tenni a Vásárlót is abban, hogy velünk együtt, egy időben, a nyári időszakban készüljön fel a télre. Erre — hogy érdekeltté tegyük — 15 millió forintot fordítottak a TÜZÉP-vállalatok, a bányákkal együtt. Bizonyos tüzelőfajtáknál 10 százalékos engedményt nyújtottunk (pl. a hazai brikettnél), vagy a tűzifát pl. ingyen szállítottuk haza, ha ebben az időszakban vásárolta valaki. — S önöknek ez a 15 millió forint hol térül meg? Miért ez az „áldozatvállalás” a felkészülésért? de — Megtérül. Ez kalkulaeredménye, nagy mennyiségű Ugyanis tüzelőanyagot sokáig tárolni — telepeink nagysága, technikai adottságai mellett, a szabad ég alatt — nagy ráfizetés lenne. Tönkremegy a szén, szétporlik. Nem tudjuk eladni, vagy csak leszállított áron. — A biztatás és a kedvezmények eredménye? — 1970 második negyedévében 37 százalékkal nagyobb volt telepeink forgalma, mint tavaly ugyanezekben a hónapokban. 63 ezer vagonnal több fogyott. 100 millió forinttal volt magasabb a beváltott tüzelőutalványok összege, így, jelen pillanatban az egész évre tervezhető forgalom több mint felét lebonyolítottuk már. — Ez az értékesítés. De van-e tartalék a TÜZÉP „pincéjében”? — A szövetkezetek készleteivel együtt — mintegy 8 ezer vagon — jelenleg 60 ezer vagon áll rendelkezésre. Ez a mennyiség majd egy hónap szükségleteit fedezi, a napi vásárlásokat ebből fedezzük. Forgatjuk tehát a készletet, változtatjuk, nehogy „megöregedjen”. A friss szállítás a készletbe kerül , az előző szállítmányokból pedig kiszolgáljuk vevőket. Így öreg szén nem a marad sem a mi, sem a vevők nyakán. — Állíthatjuk tehát, hogy amit ígértek a tavalyi zökkenők után, teljesítve lesz? — Kétségkívül... Az ún. közepes minőségű háztartási szenekből a szükséges mennyiség — már egyrészt a pincékben van, másrészt biztosított, bármikor odakerülhet, hogy ebben palaszén már nincs egy deka sem, a nyerslignit is a néhány évvel ezelőtti 80 ezer vagonról 10 ezerre csökkent — csak a lelőhelyek közvetlen közelében „égetik”, szállításra már nem kell költenünk. Tehát van és lesz is szén, a minősége is jó. Persze e választékkal, a szemnagyságokkal kapcsolatos kívánságokat még ma sem teljesíthetjük maradéktalanul. Ezeket változatlanul a hazai bányászati adottságok határozzák meg. A Nyírségben pl. aligha lesz kapható dorogi szén, vagy Zalában borsodi. A hazai gyártmányú brikettet viszont már országosan árusítják. A lengyel importszénből keveset kapunk — mindössze 30 ezer vagont. A közismert NDK-brikett pedig különösen nem juthat el mindenhová — az idén összesen 46 ezer vagon jön belőle. Ebből 26 ezer már megérkezett, el is fogyott, lényegében már a hátralevő mennyiség is elkelt. — Ezt lényegében most, ugye, a TÜZÉP igazgatója — nyilvánosan kijelentette? —Természetesen ..., Persze — mondtam már: ha a bányák rendesen szállítanak ... Igen, akkor az idén nem lehet fennakadás. AZ ÚJSÁGÍRÓ megjegyzése: úgy tűnik, az idén valóban csak ezzel kapcsolatban lehet okunk az aggodalomra: tudnak-e majd szállítani a bányák zökkenők nélkül. Nem dolgozni szállítani! Más szóval: Lesz-e elég vasúti kocsi? Júliusban például már volt olyan nap, amikor Borsodban 12 órát, a közép-dunántúli bányáknál 21 órát állt a munka vagonhiány miatt. Az őszi csúcsforgalom még el sem kezdődött, dehát hiába, kell a vagon az árvíz sújtotta országrész újjáépítéséhez ... Mindez megfontolandó érv, arra intett, hogy aki csak teheti ne vára meg a hidegek köszöntét: teljenek a pin^k folyamatosan. G. F. Magyar képek Párizsban A napokban bontották le a francia fővárosban azt a kiállítást, amelyet 3-4 évenként rendeznek meg a Függetlenek Szalonja címmel. Az idén nyolcezer beérkezett kép közül válogatták ki azt a kétezerháromszázat, amelyet megszemlélhetett az érdeklődő közönség. Számunkra külön érdekesség, hogy ez alkalommal 13 magyar művész huszonhat alkotását is kiállították, köztük a megyénkbeli Járitz Józsa, a Kecskeméten jól ismert szolnoki művész Baranyó Sándor műveit. A Párizsban élő neves művész, Simonka György is szerepelt a kiállításon. öt is szoros szálak fűzik Kecskeméthez: itt él az édesapja. Baranyó Sándorról azt írta az egyik ottani lap, hogy „elhozta ide a magyar tájak levegőjét”. Csak örülni tudunk művészeink külföldi sikereinek, melyek az utóbbi időben örvendetesen szaporodnak. V. M. Erről— arról Egy New York-i étteremben a következő menüt ajánlják kb. 1250 líráért: egy húspogácsa, három vitaminpirula, egy pohár tej. • Robbie Kemp, 13 éves Maryland-i lakos megdöntötte az óriáskerekezés világrekordját. 15 nap és 15 éjjel keringett megszakítás nélkül az óriáskeréken. A tengervíz a különböző nyersanyagok kimeríthetetlen készleteit rejti magában. Az óceánokban több mint tíz milliárd tonna arany, négy milliárd tonna urán és elképzelhetetlen mennyiségű különböző ásvány van feloldva. * A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) utasítása értelmében Mexikóban egyetlen stadionban sem árusítottak hűsítő italt üvegpohárban vagy palackban. Csak papírpoharat vagy műanyagot engedélyezek. Az üveg ugyanis a bősz szurkolók kezében veszélyes fegyverré válhatott volna.• Fritz Zöllner, a fokvárosi olajmágnás mindössze néhány hónapja „mondhatja magát” Barnard professzor apósának. Egy kereskedelmi útja alkalmával Helsinkiben újságírók kérdésére elpanaszolta, hogy anyagi gondjai vannak. Lánya, Barbara és Barnard hosszúra nyúlt nászútja már eddig egy millió dollárjába került. További egy milliót a fiatal pár a „megélhetésre” kér. Ha lánya hamarosan nem válik el Barnardtól, akkor Zöllner három belül koldusbotra jut..éven * Östersund svéd városka futballcsapata egyedülálló a maga nemében. Kapusa, Kari Svensson 91 éves, 1885 óta rúgja a labdát. ..Csak azért állok a kapuban, mert a gyerekek ma már valamivel gyorsabbanfutnak nálam. — mond5 Svensson. A ..evp’”»’”'' életkora összesen 800 év. 1970. augusztus 8. vasárnap NYELVŐR Szláv jövevényszavaink átadó nyelve Jó lenne, ha minden szó szavunk megfelelője (a átadó nyelvét olyan ponto- prisztáv és társai) a ligban meg lehetne állapítani, mint a kótyavetye (elkótyavetyél) szóét. Ennek az egyik horvát nyelvjárásban (átírva) kotyevetye szó felel meg. Teljes alakjában egész mondat: ko vetye. Jelentése: ki hotye akar többet (kiegészítve: adni). Ez a kótyavetye a török— magyar világ szava: a végvári vitézektől ejtett hadizsákmány igazságos felosztására meghonosodott délszláv intézmény neve. magyarba már jelentésváltozással jött át egy szó, ezt mindenki megértheti. Ennek a szónak az átadó nyelve tehát a horvát. Az átadó nyelv eldöntésében a hangtani megfelelések lennének a legfontosabbak, de nem sok esetben alkalmazhatók. mezsgye-megye és a rozsAda-ragya tulajdonképpen kettős átvétel, a mezsgye és a rozsda biztosan a bolgárból jön. A hosszú miatt a villa, motolla nyuugati szláv nyelvekből jöhetett, a zabola, nyoszolya az l, ly miatt a keleti vagy déli szláv nyelvekből. A haluska-galuska szópárból a g-s alak a régibb, a lengyelből jön, a haluska fiatalabb átvétel a szlovákból. A következő azonos jelentésű szavakat kétszer is átvettük (az n-es alak a régibb): donga — duga (dugába dől), menszáros — mészáros, korong — kuruzsol. (A korong a körrel függ össze, a kuruzsol alapszava: körbe jár. A kuruzslók ugyanis a beteget körüljárták, hogy kört vonva, az ártó szellemeket távol tartsák.) Néha a jelentések egybevetése is eligazít. Poroszló több szláv nyelvben megvan béres, majoros, sáfár jelentésben, csak a horvát nyelvben van meg mint jogi műszó a magyarhoz közelálló városi szolga, kisebb tisztviselő jelentésben, így csak horvát eredetű szó lehet. Sok esetben a művelődéstörténet és a társadalmi kapcsolatok felderítése is segít, így pl. kasza szavunk megfelelője majdnem minden szláv nyelvben megvan, de mivel a szénagyűjtés műszavai (kazal, széna, villa, petrence) mind szlovák eredetűek, így a kasza is csak az lehet. (A gabona aratása ugyanis régen bolgártörök eredetű sarlóa val történt.) is Az egyházi kifejezésekben érvényesülnek ezek a szempontok. Kereszt szavunk eredete a görögkeleti krszt, tehát oroszból vagy bolgárból jöhet, mert a katolikus szláv népek másként nevezik (átírva: krizs vagy kzsizs). Nagyon érdekes király szavunk elemzése. A király szó minden szláv nyelvben megvan. A bolgár, orosz, morva uralkodókat nem így hívták. Az oroszok csak idegen uralkodókat neveztek királynak. A szerb királyság magyar hatásra a középkorban alakult ki. De volt király a cseheknél a X. században a horvátoknál a XI. században, a szlovének pedig a német uralkodót hívták királynak, és a német királysághoz tartoztak. Tehát király szavunk átadó nyelve csak a cseh, a horvát vagy a szlovén nyelv lehet. Kiss István VIDÁM SAROK A feleség a férjhez: — Siess már, még elkésel az iskolából! — Sebaj, mama, az iskola úgyis egész nap nyitva van. A felség a férjhez: — Bizony, valamikor királynődnek neveztél... És ma? — Na hallod? — háborodott fel a férj. — A szocializmusban? * — Nem fél attól, hogy ismét házasságra lépjen? — Miért félnék? Már három férjjel elboldogultam. • — Képzeld, a feleségem tegnap este kiharcolta, hogy új ruhát vegyek neki. — Kíváncsi vagyok, milyen érvekkel élt. — Ami csak a keze ügyébe akadt A feleség. — Amikor hozzád mentem feleségül, azt hittem, hogy bátor ember vagy. Férj: — Akkoriban csakugyan minden ismerősöm így vélekedett rólam. Két varsói diák beszélget a szünetben. — Biológia órán dolgozatot írtunk anatómiából és Kowalski kettest kapott. — Miért? — Mert puskázott. A tanárnő rajtakapta, amikor a bordáit számlálta. * Az egyik kislány izgatottan állít be reggel az óvodába, és azt mondja az óvónőnek: — Van egy új kisbabánk. Tessék eljönni megnézni. — Nagyon szívesen, de várok, amíg anyukád teljesen meggyógyul. — Ne tessék félni, ez nem ragályos. Immunbiológiai reakció idegen testre.