Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Kiosztották a jubileumi kiállítás díjait Erdősi József sajtókonferenciája Tegnapi imításokat már az utolsó végezték a részt vevő vállalatok Bács-Kiskun megyei Jubileumi Ipari és Kereskedelmi Kiállításon. A délelőtti órákban a kecskeméti Komszomol tér még a hangyabolyhoz hasonlított — mindenfelé ácsoltak, festettek, rakodtak — később azonban egyre inkább ünnepi külsőt öltött a kiállítási terület. Délután 4 órakor a gimnázium bejárati fokában gyűltek, össze csaka megye, a személyiségei, város közéleti a kiállító vállalatok vezetői, a napilapok, a rádió, a televízió és a helyi sajtó munkatársai. Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke kiosztotta az egyes vállalatoknak a legszebb termékekért, a bemutató színvonaláért és a megye fejlesztésében szerzett érdemekért a zsűri által odaítélt díjakat. Ezután Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára a megjelent újságírók előtt sajtókonferenciát tartott. Hangsúlyozta, hogy a megnyíló ipari— kereskedelmi kiállítás a hazánk felszabadulása 25. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat egyik legfontosabb rendezvénye. A mostanában más megyékben rendezett hasonló kiállításoktól azonban abban különbözik, hogy egy olyan terület fejlődéséről ad számot, ahol a felszabadulás előtt csak igen jelentéktelen ipar veit. Ezt a vidéket úgy tartották számon, hogy mezőgazdasági jellegű, de e tekintetben is eléggé elmaradott. Ennek a kiállításnak éppen az adja meg a jelentőségét, hogy bemutatja: a felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt mire volt képes az itt élő nép. Erdősi elvtárs vázolta a megye történetét. iparfejlesztésének Rámutatott, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács legfőbb politikai célja a lakosság életkörülményeinek megjavítása volt. gazdasági célkitűzések között a foglalkoztatottság egyensúlyának megteremtése; a központi erőforrások hatékony felhasználása; a népgazdaság igényeinek szem előtt tartása szere Az ipar fejlődése Bács- Kiskun megyében az utóbbi tíz év alatt meggyorsult, s az eltelt időszak igazolta a megyei pártbizottság fejlesztési koncepciójának helyes voltát. A kiállítás gazdag anyaga jól érzékelteti, mennyire merész és sokrétű fejlesztési terv valósult meg. A megye lakosságának alkotó tehetségét tükrözi, hogy a legbonyolultabb gyártási technológiákat is elsajátította. Itt, ahol a élelmiszeriparon kezdetleges kívül alig volt valami, a hajdani szántóvetők és gyermekeik ma már automata gépsorokat irányítanak, villamossági berendezéseket, érzékeny műszereket, műanyagtárgyakat stb. gyártanak. S nem is akármilyen igényességgel, hiszen a termékek több mint egynegyedét iparunk külföldön értékesíti. Természetesen sok nehézséget kellett közben leküzdeni, mert nemcsak a munkásoknak a szakmát,hanem a vezetőknek is vezetést a munka menete közben kellett elsajátítani. Sajnos, kezdetben a szakmai képzés előfeltételei sem voltak meg. Az elmúlt tíz év alatt hat új iparitanuló-létesítményt hoztunk létre, amelyekben 25 ezer fiatalt tanítottak meg a különböző szakmákra. Közben 8500 felnőtt is szerzett szakmunkás bizonyítványt. Az elmúlt évtized lendületes fejlődésére jellemző még, hogy amíg 1960-ban 84 mérnök és 298 technikus dolgozott a megye üzemeiben, addig jelenleg a mérnökök száma 364, a technikusoké 2108. Nagyjelentőségű még e tekintetben, hogy Kecskeméten ma már üzemmérnököket képző gépipari és automatizálási főiskola működik. A megyei pártbizottság első titkára ezután az ipar fővárosból való kitelepítéséről, a nők és fiatalok helyzetéről, a nagyközségek iparosításáról stb. beszélt, majd a kereskedelem fejlődését elemezte. Elmondta, hogy ezen a vidéken is jelentősen megnőtt a lakosság áruellátási igénye, s ma már megyénk sem sorolható az elmaradott bolthálózattal közé. Különösen rendelkezők gyorsan fejlődött az élelmiszer-kereskedelem és vendéglátóipar forgalma. A legfeltűnőbb azonban a vegyes, iparcikkek iránti kereslet növekedése, amely már nemcsak életszínvonalemelkedést jelent, hanem azt is, hogy az igények is alaposan megnőttek. meg’re kereskedelmi vállalatai igyekeztek mindezzel lépést tartani, de még sokat pótolni Való a külső kerületek és az új lakótő ej pék fljd'gt’**'tőnek ki- i -'p-'t-se terén.A tájékoztató után a sajtó képviselőivel a megye vezetői elbeszélgettek. N. O. Aláírták a szovjet-nyugatnémet egyezményt MOSZKVA (MTI) A. Gromiko szovjet és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter pénteken, moszkvai idő szerint 11.00 órakor parafálta az erőszak alkalmazását kizáró szovjet—nyugatnémet szerződést. Új paradicsomfajták a konzerviparnak Tanácskozás és bemutató Géderlakon A konzervipari célra termesztett, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet által kinemesített új paradicsomfajták elszaporításához, a termesztés és a betakarítás üzemszerű technológiai módszereinek kialakításához a géderlaki Új Élet Tsz biztosított kísérleti területet. Erre való rendeztek tegnap tekintettel délelőtt Géderlakon tanácskozást és szakmai bemutatót a megye kertészeti szakemberei, továbbá a kutatásban és a feldolgozásban érdekelt országos intézmények és vállalatok vezetői, képviselői. Szám szerint mintegy hatvanan jelentek meg. A tapasztalatcserére elküldte szakembereit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Konzerv-, és Paprikaipari Kutatóintézet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet, továbbá a Debreceni, a Hatvani, a Kecskeméti Konzervgyár. A megyei vezetés részéről jelen volt dr. Maár András, megyei tanács vb mezőgazadasági és élelmezésügyi osztályvezetője. Az értekezletet Szegő Lajos, a helybeli Új Élet Tsz elnöke nyitotta meg. Ezután dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kosuth-díjas igazgatója számolt be a konzervipari paradicsomnemesítés legújabb eredményeiről. Hangsúlyozta: a kutatásoknak egyre inkább központi céljává válik megtalálni azokat az optimális technológiai módszereket — úgy a termesztésben, mint feldolgozásban —, amelyek a a hazai konzervipari paradicsomtermékeket versenyképessé teszik a világpiacon. Az ezzel kapcsolatos szakmai eredményeket, elképzeléseket dr. Frigyesi Ferenc, az intézet tudományos munkatársa ismertette. Ezt követően a tanácskozás résztvevői megtekintették a kísérleti telepet, ahol alkalmuk nyílt a legújabb kecskeméti nemesítésű és a külföldi fajták terméshozamának, minőségének tanulmányozására. A találkozó a tapasztalatok értékelésével ért véget. „Oszlopcsarnok" Manapság így kezdődik minden nagyobb szabású építkezés, először vasbetontartókat készítenek, kialakítják az épület vázát. Képünk a kecskeméti Mezőgazdasági Technikum építkezésénél készült. A munkában nyáron az intézet diákjai is segítenek. (Pásztor Zoltán felvétele) XXV. évf. 185. szám 1970. augusztus 8. SZOMBAT‘S Ara: 90 fillér RÁDIÓ és TV műsor (5. és 6. oldal) 10 oldalas kiállítási melléklet Célok és változások érthetőn kíséri érdeklődés gazdasági életünk alakulását 1970- ben. A III. ötéves terv utolsó, a reform harmadik esztendejének eredményeire, tapasztalataira épül az újabb ötéves időszak. S az idei hat hónap eredményei biztatóak. Csökkentek az 1969. során joggal bírált hibák, mérséklődtek a nemkívánatos folyamatok, s erősödtek a gazdaság pozitív vonásat Az első félévi statisztikai adatokból a legszembetűnőbb: gyorsult gazdasági növekedésünk üteme, javult a munka hatékonysága. Az ipari termelés mintegy 7 százalékkal volt magasabb, mint egy esztendővel ezelőtt. Több más, első félévi statisztikai adat is figyelemre méltó. Így az értékesítés gyorsabban nőtt, mint a termelés, mérséklődtek tehát a termelői készletek. A kül- és belkereskedelem gyorsan fejlődött, a terveknek megfelelően alakult a termelt és értékesített áru összetétele. A kedvező irányú TM változásokat fél év tapasztalatai alapján persze nem szabad túlértékelni, mint ahogy az 1969- es esztendő, esetenként túlságosan éles és egyoldalú bírálata sem volt indokolt. A vállalati gazdálkodást, a vezetői döntéseket befolyásoló közgazdasági szabályozó eszközök kisebb módosítása ez év elején beváltotta a hozzáfűzött reményeket. De az idei tendenciaváltozásoknál az objektív hatásoknál is nagyobb szerepet játszottak a szubjektív tényezők. Ha szerény mértékben is, de sikerült szemléletbeli változást elérni a vezetőknél az irányításban. Az MSZMP Központi Bizottság tavaly novemberi határozata, amely mélyrehatóan elemezte a reformtapasztalatokat és keményen ostorozta a fogyatékosságokat, pezsgést vitt az irányító hatóságok, főként az ágazati minisztériumok munkájába, aktivizálta a pártszervezeteket és felébresztette a vállalati vezetők felelősségérzetét. Úgy tűnik, hogy e fontos párthatározat, amely nagy figyelmet szentelt a hatékony gazdálkodás „játékszabályainak” finomítására is, mindenekelőtt eredményesen lépett fel a vállalati érdekek fetisizálása ellen. Bebizonyosodott, hogy lehet, sőt nélkülözhetetlen építeni a népgazdasági érdek képviseletére, a vezetők felelősségérzetére. Gazdaságunk szilárdságát bizonyítja, hogy sikerrel kiállta az árvíz próbáját. Nem került és nem kerül sor olyan rendkívüli intézkedésekre, amelyek a váratlan kiadások, károk egy részét áthárítanák a lakosságra. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy az árvíz okozta többletkiadások java a második félévben esedékes, sőt egy része áttolódik 1971-re. S ebből feladatok is adódnak. A nemzeti jövedelem terven felüli növekedését nem azonban mennyiségi szabad feladatokra leegyszerűsíteni. Jóllehet esetenként a termelési tervek túlteljesítése is kívánatos, például az építő- és az építőanyagiparban, az ilyen keresett fogyasztási cikkek és a különösen jövedelmező exporttermékek gyártásában. De népgazdasági méretekben mégsem ez a fő feladat, hanem a hatékonyság javítása, a termelékenység emelése, a meglevő gépek, berendezések jobb kihasználása, a készletek ésszerű csökkentése, a szükséges többletanyagi erőforrások előteremtésének legjárhatóbb útja. Ez az intenzív fejlődés alapozhatja meg leginkább jövőre kezdődő IV. ötéves tervünket is.