Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

8. oldal Jasszer Arafat: Husszein adott utasítást a tűzszünet megsértésére Nimeri szudáni elnök, az Ammanból pénteken este visszatért különleges békél­tető bizottság vezetője szombaton Kairóban tartott sajtóértekezletén közölte, hogy a bizottság részletes jelentésben számolt be az egyiptomi fővárosban tár­gyaló arab vezetőknek a valóságos jordániai hely­zetről. A vérontás méreteiről Nimeri elmondotta, hogy a kormánycsapatok legalább ötezer embert vesztettek, megsemmisült 93 harcko­csijuk és számtalan páncé­lozott katonai járművük. Arafat szerint a harcok során 25 ezer palesztíniai arab vesztette életét, vagy sebesült meg. a Nimeri bizottsága abban meggyőződésben tért vissza Ammanból, hogy a jordániai hatóságok Hus­­­szein közreműködésével az egész palesztíniai nép fizi­kai megsemmisítésére szőt­tek terveket. Jordánia azon­nal megsértette a szüneti megállapodást. tűz­­kormánycsapatok több íz­­­ben tüzet nyitottak a bé­kéltető bizottságot szállító páncélozott járműre is. A szudáni elnök a továb­biakban ismertette Jasszer Arafat álláspontját. A PFSZ központi bizottságának el­nöke úgy tudja, hogy jordániai hatóságok a har­a­cok fellángolását megelő­zően kiköltöztették Amman lakosságának jórészét, és a fővárost 14 ezer főnyi ka­tonasággal népesítették be. E katonai erőket az izraeli frontról vonták el. Arafat , javasolta, hogy közös arab erők ügyeljenek fel a tűzszüneti rendelke­zések betartására. Megerő­sítette azokat , amelyek szerint a híreket, geril­lák változatlanul ellenőrzé­sük alatt tartják az or­szág északi területeit, és képesek a harc folytatásá­ra. A hatóságok egyébként csak Ammanban 14 ezer Palesztinait tartóztattak le, akiknek egyetlen bűnük, hogy elég fiatalok a fegy­verforgatáshoz. A Paleszti­nai mozgalom dokumentu­mokkal tudja bizonyítani, miszerint a tűzszünet elle­nére Husszein király újabb egységeknek adott olyan ér­telmű utasítást, hogy indít­sanak támadást a gerillák ellenőrzése alatt álló am­­meni körzetek ellen — kö­zölte Nimerivel a Palesz­tinai központi bizottság el­nöke. A szudáni elnök hozzá­fűzte: az arab vezetőkkel folytatott péntek éjszakai tanácskozáson határozták el, hogy sajtóértekezleten hozzák a világ tudomására a jordániai eseményekkel kapcsolatos álláspontjukat. A sajtóértekezleten elhang­zó megállapításokról „rend­kívül szigorú hangú” jegy­zékben tájékoztatták Hus­­­szeint, aki azt hiszi, hogy a három nap alatt leküzdeti gerillákat. Az ország északi része azonban telje­sen a palesztinai harcosok kezén van, és Husszein há­rom hónap alatt sem tud­ná megkaparintani még Amman ellenőrzését sem. Lapzártakor jelentik: A jordán király kinevezte az új ammani kormányt. Nixon-ellenes feliratok Belgrádban Belgrádban Nixon ame­rikai elnök jövő heti, nem egészen kétnapos jugoszlá­viai látogatásáról felelős politikai körökben hangoz­tatják: a Tito-Nixon pár­beszédet nem kell szenzá­ciónak tekinteni, mivel az amerikai és a jugoszláv államfő korábbi üzenetvál­tása már kifejezésre juttat­ta azt a kölcsönös hogy Jugoszlávia és óhajt, az Egyesült­ Államok között a kapcsolatok tovább fejlőd­­­­jenek. Ilyen előzmények után „magától adottnak” tekintik, hogy Nixon elnök mostani európai körútja so­rán Belgrádban is tárgyalá­sokat folytat. Jugoszláviában a Nixon látogatást bejelentő wa­shingtoni hivatalos közle­­­­ményből kiemelik azt a megfogalmazást, amely sze­­­­rint az amerikai elnök „a tárgyalások korszakának elindítására tett erőfeszí­tései keretében” készül a Titóval folytatandó eszme­­­­cserére. A látogatás idő­pontját összefüggésbe hoz­zák azzal is, hogy Lusaká­­ban a közelmúltban tartot­­ták meg az el nem kötele­zett országok csúcsértekez­letét, amelyen Jugoszlávia — a Fehér Ház értékelé­­­se szerint is — igen fontos szerepet játszott. Jugoszláviában —­­Belg­­rádban és Zágrábban — széles körű biztonsági in­tézkedéseket készítenek elő Nixon látogatására. Belg­rádban fokozottabban őr­zik az amerikai intézmé­nyeket, mivel helyenként máris feltűntek Nixont és az Egyesült Államok politi­káját elítélő feliratok. A jord­áni­ai testvérháború színhelye A szeptember 16-a óta folyó, eddig több mint 15 ezer ember éle­tét követelő harcokban jordániai hadsereg 60 ezer katonája áll szemben a 30—40 ezer­nyi palesztinai gerillá­val. A harcok kirobba­násához a közvetlen in­dítékot a jordániai ka­tonai kormány megala­kulása szolgáltatta, en­nek a feladata ugyanis a gerillák mozgásának korlátozása volt. A Jordántól keletre fekvő sivatagi tábla feudá­lis és törzsi viszonyok kö­zött élő nomád állatte­nyésztő, vagy oázisgazdál­kodást folytató lakosságát képviselő konzervatív kor­mány és hadsereg, vala­mint a társadalmi refor­mokat követelő paleszti­­naiak szembenállása régi keletű. A belpolitikai fe­szültségek 1967 óta megnö­vekedtek, hiszen az izraeli megszállás alá került Cisz­­jordániából (a Jordán nyu­gati partjáról) a paleszti­­naiak nagy tömegei mene­kültek a Jordánon túlra, ahol jelenleg számuk meg­haladja a 600 ezret, míg az Izrael által megszállt 5600 négyzetkilométernyi terüle­ten hozzávetőlegesen 700 ezer lakos él (Jordánia összlakossága a megszállt területeik lakosságával­­ együtt 1969. év végén 2 160 000 fő volt.) A virágzó kertkultúrával, kézműipar­ral és intenzív idegenfor­galommal rendelkező or­szágrész elvesztése pedig a gazdasági nehézségeket is növelte. Husszein király monarchiáját csak az olaj­termelő­­­ arab országok pénzügyi segítsége mentet­te meg, a palesztinai geril­lák tevékenysége következ­tében pedig Jordánia Izrael támadásainak egyik fő cél­pontjává vált A megszállt országrész részesedése az ország terü­letéből (97 470 négyzetkilo­méter) 6 százalék, megmű­velt területéből 46 száza­lék, mezőgazdasági terme­léséből 37 százalék, feldol­gozóipari termeléséből 19 százalék. TM TERRA — 1970. szeptember 27, vasárnap Moszkvában a „holdcsomag“ (Folytatás az 1. oldalról) konténer egy kerek acél­ajtón át jutott a kutató kamrába, majd a kamrá­ból kiszivattyúzták a le­vegőt és helyette sterili­záló gázt bocsátottak be. Ha ez sem ölné meg az esetleges holdbaktériumo­kat, lehetséges a 800 fo­kos hevítés is. Miután a fertőtlenítés végbement, a kamrát héliummal töltöt­ték meg, amely nem lép vegyi reakcióba a kőzet­mintákkal. Az első feladat most a holdkőzet súlyának meg­mérése. Különleges beren­dezések lehetővé teszik azt is, hogy gyémántfű­rész segítségével a szak­emberek 30 mikron vas­tagságú metszeteket ké­szítsenek és azokat mik­roszkóp alatt vizsgálják. A páratlan értékű hold­talajmintákat a Szovjet Tudományos Akadémia más intézeteinek is ki­kölcsönzik, ahol beható vizsgálat alá veszik a más égitestről érkezett anyag szerkezetét és sajá­tosságait. Szovjet tudomá­nyos körökben arra szá­mítanak, hogy az elemző vizsgálatok jelentős ered­ményekkel gazdagítják a tudományt. A Luna–16 szovjet automata űrállomás sikeres hold­utazása és visszatérése közelebb hozta azt az időt, amikor a Hold felszínén gyakori vendégek lesznek az automata űrállomások. Ezt ábrázolja Szokolov rajza a moszkvai Pravdában. Események sorokban MOSZKVA (MTI) „Lenin és az ifjúság kommunista nevelése”­címmel szeptember 28 és 30. között Moszkvában el­méleti konferenciát tarta­nak, amelyen a szocialis­ta országok ifjúsági szerve­zeteinek vezetői is részt vesznek. NDOLA Megfeszített erővel küz­denek annak a nyolcvan bányásznak a megmentésé­ért, akiket pénteken teme­tett el a homok és a sár a Ndolától hatvanöt kilo­méternyire északnyugatra fekvő Mufuluk­a rézbánya két, egymással összefüggő aknájában. Ez a bányaomlás volt Zambia legnagyobb bányaszerencsétlensége. A katasztrófa időpontjában fenn tartózkodó bányászok közül ezerötszáz időben ki­menekült, a nyolcvan mun­kás megmentésére azonban kevés a remény. (Reuter) CALGARY (Alberta, Kanada). Az albertai fellebviteli bíróság pénteken életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélte a „Feketeingesek”­­ nevű motorkerékpáros ga­­­­leri tizenhárom tagját, akik­­ közül a legfiatalabb 18 esztendős. BUENOS AIRES Nyolc férfi és két nő megállított egy gyors­­­­vonatot Buenos Airestől 24 kilométernyire északra, és tizenkétezer dollárnak meg­felelő értéket zsákmányolt. Mielőtt elmenekültek vol­na a helyszínről, az „Ar­gentin­ Felszabadítási Front” szavakat festették­ a vasúti kocsik oldalára. HAVANNA „Tania, a felejthetetlen gerilla” címmel Havanná­ban hamarosan könyvalak­ban adják ki annak a lány­nak a történetét, aki Bolí­viában együtt harcolt és esett el a Che Guevarával. A Taniának nevezett lány valódi neve Tamara Ban­ké volt (Reuter) Pedagógusok parlamentje Holnap ül össze az Or­szágház kongresszusi ter­mében 600 részvevővel az V. Nevelésügyi Kongres­­­szus, melynek az a felada­ta, hogy segítse az iskola­­reform kiteljesedését, to­vábbi lendületet adjon a pedagógusok munkájának és fokozza a társadalom segítését nevelési kérdések megoldásában. Korunkban a nevelés és oktatás közüggyé vált, a pedagógia kilépett az is­kola szűk falai közül. Aki ma oktató-nevelő munká­val foglalkozik — akár sa­ját gyermekének személyi­ségét formálja, akár isko­lai frontális osztálymunkát végez —, annak a peda­gógiai gyakorlatban kike­rülhetetlenül össztársadal­mi tevékenységét kell lát­nia. A gazdasági, társadal­mi és tudományos-technikai fejlődés meggyorsulása az oktató-nevelő munka ha­tékonyságának fokozását követeli. A napjainkban felnövő ifjúság környezete merőben más, mint elődei­ké volt: olyan környezet­ben élnek gyermekeink, melyben a modern tudo­mányos-technikai jelleg az uralkodó. Ilyen körülmé­nyek között a személyiség mindenoldalú fejlesztését csak a nevelésközpontú is­kola képes megvalósítani, amely alkalmas az ifjú­ságra ható sokféle ténye­ző magasabb szempontok szerinti összehangolására, a pozitív hatások megerő­sítésére és a kedvezőtle­nek kiküszöbölésére. A nevelésügyi kongres­­­szus összehívását az ifjú­ság magatartásában mutat­kozó sokféle új jelenség, a gyors tudományos fejlődés ismert megállapítás, hogy korunkban a gyors fejlő­dés következtében a tudo­mányos ismeretanyag egy évtized alatt megkétszere­ződik. Így a tantervek, tan­könyvek, hamar elavulnak. Helyesen rögzíti a kong­resszus elé terjesztett vi­taanyag, hogy „ ... korunk olyan tantervet követel, amely a társadalmi igé­nyek perspektivikus értel­mezése mellett figyelembe veszi a korszerűen értel­mezett oktatási folyamat, a modern metodika alkalma­zásának igényeit, követel­ményeit, amely tehát nem sokat tervez, hanem az alapvetőt tervezi, mégse­'és az oktató-nevelő munka továbbfejlesztésének tár­sadalmi igénye tette szük­ségessé. A kezdeményezés a Pedagógusok Szakszerve­zetétől és a Magyar Peda­gógiai Társaságtól ered, de a munkában tevéke­nyen részt vesz a Művelő­désügyi Minisztérium, Magyar Tudományos Aka­­­démia, a Kommunista If­júsági Szövetség, a Honvé­delmi Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium, a a Magyar Nők Országos Ta­nácsa, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége is, mig a jelenleginél sokkal nagyobb képző- és nevelő­hatékonysággal.” Ismert dolog, hogy az emberekben ismeretszerzés vonatkozásában mintegy 20 százaléka marad meg an­nak, amit hallanak, 30 szá­zaléka annak, amit látnak, 50 százaléka annak, amivel hallás és látás útján egy­aránt megismerkednek, és 80 százaléka annak, ami­nek a végrehajtásában cse­­lekvőleg vesznek részt. Ez azt jelenti az oktatás te­kintetében, hogy elmélyült és felhasználható tudásra csak akkor lehet szert ten­ni, ha a növendék aktívan vesz részt az ismeretszer­zés folyamatában. Nyil­vánvaló, hogy a tanulók aktivitásának fejlesztése nem öncél, hanem a leg­fontosabb eszköz a szocia­lista nevelés szolgálatában. Társadalmunkban az ak­tivitás erkölcsi követel­mény, jellemvonás, mely­nek kialakítása nevelésünk egyik célja. Jól érzékelhető, hogy ko­runkban ellentmondás ke­letkezett az ismeretek gyors gyarapodása és az oktatás módszereinek el­maradott volta között. Az oktatás korszerű tartalmát, az új tantervet nem lehet sikeresen fel­dolgozni a hagyományos módszerek­kel. E követelmények telje­sítésére bontakozott ki ko­runkban szinte az egész művelt világon a didakti­kai forradalom. Hagyomá­nyos okatási módszerein­ket ki kell egészítenünk a műszaki-technikai fejlődés nyújtotta lehetőségekkel, az audió-vizuális eszközök használatával is. A fő feladat az oktatási folyamat korszerűsítése. A nyár folyamán a megyei tanács vb1 művelődésügyi osztálya kiadta Az oktatás­ügy eredményei és fela­datai a III—IV. ötéves terv időszakában című munkát. A színvonalas, az eredmé­nyeket és feladatokat he­ Didaktikai forradadalom

Next