Petőfi Népe, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

2. oldal "1 S\X*J(2 London kontra Bonn csapatok várható csökken- máris néhány eredményt jönne az amerikai csa­­t ését a nyugat-európai ha- ért el pótkontingensek csökkenté­talmaknak saját erőikből Londonban egészen más se. Ebben az esetben kellene ellensúlyozni, és a a helyzet. Amióta Wilson ugyanis hangulatot lehene hézagpótló alap az erre a munkáspárti kormányát fel­­teremteni a közös piaci tag­célra szánt összeg lenne, váltotta Heath , . .. netje, a Themse­tory-kali- országok közvéleményében, pártján hogy „Angliára feltétlenül furcsa szelek fújnak. Mind szükség van!”. A sors iró-Első pillantásra „----­,»£ tn2is *£ dsssn «* ,?* „tsí? „vissza kell szerezni Nagy­ nyomán szeretne „harma- Britannia vezető helyét” a dik szuperhatalmat a ková­­világban, vagy legalábbis csalni a nyugat-európai or­­az európai kontinens nyu­­szagokból — csak éppen gáti részén, London hosszú London vezetése alatt. Cél­ideje nem vallott nyíltan jajt nem az enyhülés, ha­nyugatnémet hadügy­i- pénzösszegekről, nagyság,­niszteri tárgyalások után a rendi kérdésekről tanács­brit konzervatív sajtó hozott, hadd tegyük hozzá, hangja élesen és egységesen a jelek szerint eredményre- Bonn-ellenes. Itt a leg­­it nm. Formailag talán va­­jobb esetben kelletlenkedő, jóban ez volt a téma, tar­lán SSn - a mai erőviszo- nem a feszül­tség szolgál­om flonLn Bonn hí­val jobbról a nyokc tükrében bizony kis- ja, éles ellentétben a ” „ •, spipnlewi nvugat- SZ °‘ só anakronisztikusnak tűnő Brandt-kormány célkitűzé­se met vezetés ellen irányul. Az összegek és arányok — hatalmi törekvéseket. A seivel. Mi a háttere a két ország mögött a két kormány szándék teljesen világossá Hogy mennyire így van, immu­n­íphhan jelentkező alapvető, koncepcióbeli­vé­ vált a Nyugat-európai Unió arra jellemző, milyen más­ a tete szültségnek? »****» rejlik. ülésén ahol a közös piaci­ként beszél Brandt és tárgyalásokkal megbízott Heath egy európai bizton-Helmut Schmidt, a bonni ... angol miniszter nagy beszé­­sági konferenciáról. Lon­kiskolalició hadügyminisz­­teg helyzet donto vonasanak det mondott. Kiderült be­­donban nem csinálnak tit­­tere brit kollégájával, lord f két szuperhatalom letét lőre; ^don már nem tart kot abból, hogy szívesebben Carringtonnal az úgyneve­­­ r^aK;: A. je enlesi . 1V11 a de Gaulle utáni Francia- lám­ának a Rajna partján tett „nyugat-európai hézag- kabinet szívesen venne, na ország­tól és a Közös Piac­ egy kereszténydemokrata, pótló alapról’’ tárgyalt. Ez az amerikai katonai je- ban i­s általában is, szeret­ konzervatív kabinetet. Ez a dodanai kifejezés magya- lem­ét „pajzsa" mögött za­ né átvenni a hegemóniát derült ki most is a had­­ról annyit jelent: az Euró­­vartalanul folytathatná új Nyugat-Európában. ügyminiszteri látogatás tory­yában állomásozó amerikai keleti politikáját, amellyel Ehhez kifejezetten jól sajtóvisszhangjából. fiz FXP h­etüapja az MSZMP X. kongresszusáról PÁRIZS A France Nouvelle, az FKP hetilapja e heti szá­mában hosszabb cikket közöl „A szocialista de­mokrácia a X. kongresszus főtémája” címmel Serge Leyrac tollából. A cikkíró a többi kö­zött hangsúlyozza: a párt­­kongresszus tézisei a gaz­daság, a társadalmi és po­litikai élet egyidejű fej­lesztésére irányulnak. Mindennek az a célja, hogy megjavítsák a lakosság anyagi és szellemi életkö­rülményeit. Ennek a cél­nak a megvalósítása meg­követeli, hogy a dolgozók fokozottabb mértékben ve­gyenek részt a közügyek­ irányításában. Ennek a részvételnek a feltétele szocialista demokrácia el­ő mélyítése és kiszélesítése, és ez áll a 49 kongresszu­si tézis középpontjában. A cikkíró azután hang­súlyozza, hogy a demokrá­cia kiteljesítésére irányuló eme törekvés nem új do­log Magyarországon, hi­szen ez a törekvés jelle­mezte a­z 1966-ban tartott IX. pártkongresszust is. A cikkíró ismerteti a té­ziseket, majd végül hang­súlyozza: figyelembe véve a helyzetkől­lönbözőségeket, fakadó­an­meg lehet állapítani, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tö­rekvései is sok hasonlósá­got mutatnak a Francia Kommunista Párt törekvé­seivel. Éppen ezért nagy érdeklődéssel figyeljük az MSZMP tevékenységét és Ladgham tv-nyilatkozata AMMAN Bahi Ladgham volt tu­néziai miniszterelnök, az arabközi békéltető és fel­ügyeleti bizottság vezetője csütörtökön este beszédet mondott az ammani tele­vízióban, miután Vaszfi Teli jordániai miniszter­­elnökkel és Ibrahim Bakr gerilla­vezetővel megvitat­ta a kormányerők és a Palesztinai gerillák között lezajlott újabb fegyveres összecsapások kérdéseit. Ladgham hangsúlyozta, hogy a „gerillamozgalom Jordánia életének szerves részét képezi’’* A katasztrófa még nem ért véget A Patsy már a Kínai-tengeren jár Újabb katasztrófa fenye­geti Kelet-Pakisztán sokat szenvedett lakosságát, de most már nem a természeti erők szeszélye, hanem rossz szervezés miatt. As­a­ha­n kelet-pakisztáni kor­mányzó csütörtök este a szökőár sújtotta vidékről visszaérve Daccába közölte, hogy napokon belül súlyos következményekkel járhat a világtól elvágott kelet­­pakisztáni szigeteken pusz­tító éhínség, és a járványról elterjedt hírek is hamaro­san valósággá válnak, ha nem sikerül valamilyen úton-módon meggyorsítani az élelmiszer és orvosság szállítását. Az AFP francia hírügy­nökség jelentése szerint a tájfunnak, amely a Fülöp­­szigeteki Manilában és kör­nyékén pusztított, negyven halálos áldozata és nyolc­száz sebesültje van. A ,,Patsy” névre keresztelt forgószél — egy másik hír­­ügynökség korábbi jelenté­sével ellentétben — csak egyszer, csütörtökön délben söpört végig Luzon-sziget fölött. Az anyagi károkat egyelőre nehéz felbecsülni. Tönkretette a vihar pápai fogadtatás előkészü­­­leteit is. November 27-re várják Manilába VI. Pál pápát, s az előre elkészített diadalívek, feliratok, sza­badtéri oltárok a porban hevernek. A „Patsy” — 1882 óta a legpusztítóbb tájfun Ma­nila térségében — kétszáz kilométeres sebességgel ka­vargó tölcsére már a Dél- Kínai-tengeresi jár, 450 ki­lométernyire eltávolodott Luzon északnyugati Zam­­bales tartományától. Újabb forgószél pusztított pénteken a Fülöp-szigete­­ken. Manila és a sűrűn la­kott Luzon-sziget fölött száguldott el az óránként 200 kilométer sebességgel kavargó vihar. Harminc ember haláláról megbizo­nyosodtak, 34 ember el­tűnt, és több százra rúg a sebesültek száma is. Jarring visszatért Moszkvába NEW YORK Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti megbí­zottja csütörtökön este New Yorkból Stockholmba utazott. Jarring hamaro­san visszatér a szovjet fő­városba, hogy átvegye Svédország moszkvai nagy­­követségének vezetését. A felügyelete alatt folytataa teljes sikert kívánunk ne­ ,­de közvetett béketárgyalá­­si mind a X. kongres­­­sok felújításának kilátá­­szásához, mind pedig az sál­ól nem volt hajlandó azt követő időkre is. S nyilatkozni­ távollétének „hatok" terve időtartamára vonatkozólag közölte az újságírókkal, hogy az fejlemények­től függ”. BOM­ Polgár Dénes, tudósítója jelenti:az MTI A közös piaci országok külügyminiszterei csütör­töki müncheni értekezle­tükön elhatározták, hogy tervet dolgoznak ki a kö­zel-keleti válság megoldá­sára. Ez a nyugat-európai „terv főleg Schumann fancia külügyminiszter elgondolásán alapszik. A terv a közel-keleti helyzet öt problémáját érinti: 1. Jeruzsálem státuszát, 2. a palesztinai mene­kültek jövőjét, 3. a Jarring-misszió új­bóli megkezdését, 4. a szabad hajózást a Szuezi-csa­tornán és az akabai öbölben, 5. demilitarizált zónák létesítését­ Izrael és az EAK között. A közös piaci külügy­miniszterek e terv meg­vitatása során — mint az MTI tudósítója jól infor­mált körökből értesült — aláhúzták: nem javasol­hatnak átfogó, minden részletre kiterjedő megol­dást, mert befolyásuk az arab országokra és Izrael­re nézve nem elegendő. E meggondolásból kifolyó­lag nem kívánnak érinte­ni olyan kérdéseket, mint például a feleknek szállí­tandó fegyverek ügyét A hat külügyminiszter december 2-án egyeztetni akarja tervét Nagy-Bri­­tanniával. VARSÓ Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti. Pénteken délután Varsó­ban és Bonnban egyidejű­leg nyilvánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság november 18-án parafált államközi szerző­désének szövegét. Szerződés a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai rendezésének alapjairól. A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság­­­— figyelembe véve, hogy a második világháború be­fejezése óta, amelynek első áldozata Lengyelország volt és amely súlyos szenvedést hozott Európa népeire, több mint 25 év telt el, — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét or­szágban új nemzedék nőtt fel, amelynek kell békés jövőjét,biztosítani — attól az óhajtól vezé­relve, hogy egymás között megteremtsék a békés egy­más mellett élés, valamint a normális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait, — az európai béke és biztonság megszilárdítására törekedve, — felismerve, hogy a ha­tárok sérthetetlensége, va­lamint az összes európai ország jelenlegi határok közötti területi integritásá­nak és szuverenitásának tiszteletben tartása a béke döntő feltétele, a követke­zőkben állapodtak meg: I. CIKKELY; I. CIKKELY; 1. A Lengyel Népköztár­saságot és a Német Szövet­ségi Köztársaságot mind egymáshoz való viszonyuk­ban, mind Európa és a vi­lág biztonsága biztosításá­nak kérdéseiben az ENSZ alapokmányában lefektetett célok és elvek fogják ve­zérelni. 2. Ennek megfelelőe­n az Egyesült Nemzetek Szerve­zete alapszabályának 1. és 2. cikkelyével összhangban minden vitás kérdésüket kizárólag békés eszközök­kel fogják megoldani. Az európai és nemzetközi biz­tonságot érintő kérdésekben pedig ugyanúgy, mint egy­más közti kapcsolatukban, tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától. in: CIKKELY: 1. A Lengyel Népköztár­saság és a Német Szövet­ségi Köztársaság további lépéseket tesznek kapcsola­taik teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése ér­dekében, aminek szilárd alapját képezi a jelen szer­ződés. 2. Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudomá­nyos, tudományos-műszaki, kulturális stb. együttműkö­désük kibővítése megfelel kölcsönös érdekeiknek. E szerződés nem érinti a két fél által korábban meg­kötött, vagy rájuk vonat­­kozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket IV. CIKKELY: E szerződést ratifikálni kell, és a ratifikációs ok­mányok Bonnban történő kicserélésének napján lép érvénybe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai jelen szerződést aláírták.a * A szerződéshez melléke­­­lik az NSZK kormányának nagyhatalmak kormá­nyaihoz az egyezményről küldött jegyzéke szövegét. Mint ismeretes, az egyez­ményt a két kormányfő és a két külügyminiszter ké­sőbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. (MTI) Jegyzékváltás Nyilvánosságra hozták a lengyel-NSZK szerződést­ ­. A Lengyel Népköztár­saság és a Német Szövet­ségi Köztársaság egybe­hangzóan megállapítják, hogy a meglevő határ, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i potsdami ér­tekezlet határozatának IX. fejezetében közvetlenül Swinoujscie (Swinemünde)­­től nyugatra a Balti-tenger­től kiindulva, s innen az Odera folyó mentén a Nysa- Luzycka (Lausitzer-Neisse) folyótorkolatig, majd a Nysa-Luzycka (Lausitzer- Neisse) mentén Csehszlová­kia határáig állapították meg, a Lengyel Népköztár­saság nyugati államhatárát képezi. 2. Megerősítik fennálló határaik sérthetetlenségét, most és a jövőben, és köl­csönös kötelezettséget vál­lalnak egymás területi in­tegritásának feltétlen tisz­teletben tartására. 3. Kijelentik, hogy egy­mással szemben nincs sem­miféle területi követelésük és a jövőben sem fognak semmilyen területi követe­lést támasztani. BONN Az NSZK kormánya no­vember 19-én azonos szö­vegű jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormányához, a jegyzékek­ben Bonn ismerteti az elő­ző nap parafált lengyel— nyugatnémet szerződés szö­­­yegét és közli: a lengyel és nyugatnémet kormány tárgyalásai során az NSZK kormánya kifejtette, hogy a Varsói Szerződés nem érin­ti és nem érintheti a négy nagyhatalom jogait, mi­ként azok az ismert szer­ződésekből és egyezmé­nyekből adódnak, az NSZK kormánya azt is tudtul ad­ta a lengyel kormánynak, hogy csak az NSZK ne­vében beszélhet A három nyugati nagy­hatalom válaszjegyzékei tudomásul veszik Bonn közlését és kijelentik: jó­váhagyólag tudomásul ve­szik a lengyel—nyugatné­met szerződés parafálását. Osztják azt a véleményt, hogy a szerződés nem érin­ti és nem érintheti a négy nagyhatalom szerződések­ben és egyezményekben se­módos szótöbbségre volna lett. fektetett jogait és felelős­ségét (MTI) Az USB zsarolja Chilét WASHIGTON Az Egyesült Államok zsarolja az új chilei kor­mányt. Otto Passman, az amerikai képviselőház kül­földi segélyeket megajánló albizottságának elnöke ki­jelentette, hogy „Chile nem kap egy centnyi amerikai segélyt sem addig, amíg nem lesz teljesen világos az országban kialakult helyzet”. Közölte, hogy az Egyesült Államok „szabad­dá teszi magát azok alól a kötelezettségek alól”, amelyek korábban a chilei segélyprogram keretében vállalt magára. Egyszerű szótöbbség Kína javára Az ENSZ-köz­gyűlésen csütörtökön este befejező­dött a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-beli jogainak érvényesítésével kapcsola­tos vita. A péntek délutánra ki­tűzött szavazás előtt csü­törtökön este Jakov Ma­lik, a Szovjetunió ENSZ- képviselője is hozzászólt a kínai ENSZ-tagság kérdé­séhez. Azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaság helyét a világszervezetben a csanakiUsekisU klikk bi­torolja, Malik a kínai néppel szemben kiáltó igazságtalanságnak és az ENSZ-alapokmány meg­sértésének nevezte. Pénteken ,lapzártakor érkezett jelentés szerint a közgyűlés 51:49 arányban Kína javára szavazott. Eszerint a Kínai Népköz­­társaság felvételéről még most sem született meg a döntés, mert az érvé­nyes határozathoz kéthar- 1970. november 21, szambát

Next