Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

1971. február 25, csütörtök Pályázati felhívás Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága pályázatot hirdet Marxizmus—Leninzmus Esti Egyetemi felvételre az 1971—72-es tanévre. OKTATÁSI FORMÁK 1. A hároméves általános az tagozaton első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik év­ben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét ta­nulnak a hallgatók. Felvehetők azok, akik érett­ségivel, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel rendel­keznek; 5 hónapos pártisko­lával, 1 éves marxista-leninis­ta középiskolával, vagy ennek megfelelő politikai tájékozott­sággal rendelkeznek; más is­kolának nem hallgatói és ta­nulmányaik folytatását orvos engedélyezi; sikeres felvételi vizsgát tesznek. (Tandíj: évi 370 forint.) 2. A kétéves szakosító tago­zaton a marxizmus—leninizmus egy­­egy szakágát tanulmányozzák a hallgatók két éven át, ebből tanulmányaik végén államvizs­gát tehetnek. A sikeresen le­tett államvizsga feljogosít kiegészítő szakon további két a államvizsga letételére. A há­rom sikeres államvizsga főis­kolai oklevelet ad. Az 1971—72-es tanévben a következő*’ szakok indulnak: a) filozófia, b) politikai gaz­daságtan, c) szocializmus po­litikai gazdaságtana, d) nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténete. Felvehetők azok, akik elvé­gezték az esti egyetem három­­ éves tagozatát, vagy a köz­ponti egyéves pártiskolát, vagy ennek megfelelő előképzettség­gel rendelkeznek (pl. egyete­men, vagy főiskolán 5 évnél nem régebben államvizsgáztak marxizmusból), más iskolának nem hallgatói, és tanulmá­nyaik folytatását engedélyező orvosi igazolásuk van; sikeres­­ felvételi vizsgát tesznek. (Tan­díj: évi 250 forint.) A felvételi vizsga alóli fel­­­mentést kapnak: hároméves általános tago­zaton azok, akik a marxista­­leninista esti középiskolán ki­váló eredménnyel szerepeltek; a kétéves szakosító tagozaton azok, akik a hároméves tago­zaton választott tárgyból te­­l­­­jes vagy jó eredménnyel vizs­gáztak. Azonban a vizsga alól felmentést kapott jelentkezők is kötelesek megjelenni a fel­vételi bizottság előtt a tanul­mányokkal kapcsolatos megbe­szélésre. 3. Egyéves kiegészítő tagozat indul a következő szakon: filozófia, politikai gazdaságtan, magyar munkásmozgalom tör­ténete. A kiegészítő tagozaton fel­vehetők azok, akik a marxiz­mus egy-eg v ágazatából a kétéves szakosítón sikeres államvizsgát tettek. A felvételt nyert hallgatók­­ egy éven át tanulmányozzák a választott szakágazatot és tanulmányaik befejeztével államvizsgát tesz­nek. (L.: 2 éves szakosító ta­gozat.) (Tandíj: évi 125 forint.) Az esti egyetem törvényes elismerését, valamint a hall­gatók kedvezményeit (tanulmá­nyi szabadság, végzettség el­ismerése stb.) a fenti tagoza­tokon a Minisztertanács és egyes szakminiszterek rende­letét, valamint különböző kor­mányszervek állásfoglalásai biztosítják. 4. Egyéves speciális kollé­giumok indulnak párt-, állami, gazda­sági és tömegszervezeti veze­­­­tők, propagandisták és egyéb érdeklődők részére, továbbkép­zés céljából, a következő té­makörökben: a) A korszerű­­ vezetés elméleti és módszer­tani kérdései; b) A káder- é­s személyzeti munka időszerű kérdései; c) Szociológia; d) Szocializmus politikai gazda­ságtana válogatott fejezetei (Kiskunfélegyházán). A speciális kollégiumok az adott témakörhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figye­lemmel a legújabb kutatási eredményekre. A hallgatók a kollégium befejeztével vizsgát tehetnek, illetve szakdolgozatot védhetnek, amelyről az okta­tási igazgatóság bizonyítványt ad.­ Felvehetők azok, akiknek munkaköre, beosztása, vagy társadalmi megbízatása kap­csolatos a speciális kollégiu­mok témakörével; az esti egye­tem hároméves általános, vagy kétéves szakosító tagoza­tát elvégezték, vagy ennek megfelelő ideológiai jéggel rendelkeznek; a képzett­felvé­teli beszélgetésen sikeresen szerepelnek. (Tandíj: tanfolyamon 85 forint.)minden JELENTKEZÉS az esti egyetem valamennyi tagozatára a járási, városi párt­­bizottságok propaganda- és művelődési osztályain, vagy az oktatási igazgatóság tanulmá­nyi hivatalában beszerezhető „Jelentkezési lap”-on történik. A kitöltött és megfelelő javas­latokkal ellátott jelentkezési lapokat 1971. április 30-ig a kibocsátó járási, városi párt­­bizottság propaganda- és mű­velődési osztályának, illetve az oktatási igazgatóság címére (Kecskemét, Ady Endre u. 18.) kell eljuttatni. . Az április 30. után érkezett jelentkezéseket venni nem tudjuk­ figyelembe A hároméves tagozatnak minden járási székhelyen ki­helyezett osztálya működik, ahol a hallgatók hetenként egyszer háromórás kötelező foglalkozáson vesznek részt; negyedévenként beszámolót, félévkor kollokviumot, év vé­gén szigorlatot tesznek. A két­éves szakosító és kiegészítő tagozat csak Kecskeméten mű­ködik, amelyre azonban vidéki hallgatók is jelentkezhetnek, ha utazási problémáikat meg tud­ják oldani. A kétéves szako­sító tagozaton heti három óra kötelező foglalkozás, féléven­ként kollokvium van; a ki­egészítő tagozaton kéthetenként három óra kötelező foglalko­zást tartunk. A hallgatók fél­évkor kollokviumot, év végén államvizsgát tesznek. A speciális kollégiumok Kecskeméten, illetőleg Kiskun­félegyházán működnek. A fog­lalkozások itt­ is kötelezőek (kéthetenként három óra), a beszámolók, illetve vizsgák azonban fakultatívak. A felvételi vizsgák június első felében lesznek: pontos helyükről, idejükről, valamint a felvételi kérdések­ről a tanulmányi hivatal kü­lön értesíti a jelentkezőket. A felvételi bizottság döntését jú­lius 10-ig megküldjük. Az érdeklődőknek részletes felvilágosítást nyújtanak a já­rási, városi pártbizottság pro­paganda- és művelődési osz­tályai, valamint az oktatási igazgatóság tanulmányi hiva­tala. Az esti egyetemre való fel­vétel párttagsághoz nincs kötve. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEG­YEI BIZOTTSÁGA Tudósítóink jelentik a zárszámadásról Három község termelőszövetkezeteinek társulása A zsúfolásig megtelt mű­velődési otthonban a na­pokban tartotta évzáró közgyűlését a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet. A Berta Jenő tsz-elnök ál­tal ismertetett beszámolót jóleső érzéssel hallgatta végig a tagság. A mező­­gazdaság számára elég ne­héz 1970-es esztendőben, holdanként 18 mázsa bú­za, 43,6 mázsa pritamin­­paprika, 25,4 mázsa kuko­rica, 85,7 mázsa burgonya termett. A fűszerpaprika holdanként 47 ezer forin­tos bevételt hozott. A Kék Duna Tsz fej­leszti az állattenyésztést, jelenleg 732 szarvasmarha van a majorban. Évköz- Harminckét új belépő A közelmúltban meg­tartott zárszámadó köz­gyűlésre ismét kibocsátot­ta híradóját a hartai Béke Termelőszövetkezet. A tag­sághoz eljuttatott híradó az előző években is hasz­nos eszköze volt a tájé­koztatásnak. A mérlegzáró közgyűlé­sen Tóth V. Imre tsz-el­­nök többek tájékoztathatta között arról a tagsá­got, hogy 1970-ben a 28,8 millió forintos termelési értékből 19,6 millió a nö­vénytermesztés, 7,9 milliót az állattenyésztés,­­több mint félmilliót a kiegészí­tő üzemág állított elő. Holdanként 15 mázsán felüli terméssel fizetett a ben 698 juh gyapját érté­kesítette. A fajszi határ­ban három község szövet­kezeteinek társulásával fel­épülő, évente 15 ezer hí­zott sertést kibocsátó ser­­téskombinát a Kéki Duna Tsz-nek is jelentős hasz­not fog hozni. Egyéb beruházásokat is megvalósít 1971-ben a szö­vetkezet. A Kalocsavidé­­ki Fűszerpaprika és Kon­zervipari Vállalattól meg­vásárolta a fajszi paprika­malmot. Az idén már itt dolgozzák fel a szövetke­zet paprikáját. A malom közelében hozzák létre a tsz takarmánykeverőjét és darálóját is. Pénzes Imre a búza. A pritaminpaprika 111,3, a cukorrépa 262,5 mázsás átlagtermést adott. Kielégítőnek mutatkozott a kukorica hozama, 402 hol­don átlagosan 36,2 mázsa lett a termés. A hartai Béke Tsz 520 tagjából 246 a nő. Száz­­hatvanhatan dolgoznak olyanok a szövetkezetben, akik még n­em töltötték be a 31. életévüket. Ennek el­lenére az átlag életkor 50 év, hiszen elég sok 60, sőt 70 éven felüli tagja is van a közös gazdaságnak. Az elmúlt esztendőben har­­mincketten kérték felvéte­lüket a tsz-be község lakói közül. Halák János Óvodai műszak Amikor a szocialista építőmunka konk­rét célkitűzéseinek megvalósításáról van szó — ez már számos esetben bebizonyo­sodott — a munkások áldozatkészekké válnak, kifogyhatatlanok az ötletekből, kezdeményezőkészségük megnövekszik. A minap az Alföldi Cipőgyár kecskeméti­­ gyáregységéből érkezett hír arról, hogy a dolgozók „óvodai műszakot” akarnak szervezni. Első hallásra meglepő kezdeményezés­ről van szó, ha azonban közelebbről vizsgáljuk az ügyet, világossá válik, hogy az élet diktálta igények megoldását kí­vánják e műszakkal előmozdítani. Az Alföldi Cipőgyár ugyanis azok közé a könnyűipari üzemek közé tartozik, amely túlnyomórészt — 76 százalékos arányban — nőket foglalkoztat. Közülük több mint háromszázan 30 éven aluliak, s hatvan­­kilencen kismamák, akik otthon nevelik­­ gyermeküket. Az üzem visszavárja őket,­­ mert ügyes kezű asszonyok valamennyien.­­ Jönnének is, mert szeretik munkahelyü­ket, s a keresetre is szükségük lenne, ám a gyermekek óvodai elhelyezését nem tudja lehetővé tenni sem a gyár, sem a tanács.­­Az üzem dolgozói — és a 69 kismama ■ örömmel üdvözölte a Kecskeméti Vá­­nsi Tanács döntését, miszerint társa­dalmi összefogással meggyorsítja az óvo­dák bővítését. Az Alföldi Cipőgyár azon­nal 400 ezer forint támogatást ajánlott fel erre a célra, amelyért cserébe a ta­nács 16 cipőgyári szülő kisgyermekének elhelyezését teszi lehetővé. Az igény azonban ennél jóval több lenne, a dolgo­zók ezért úgy határoztak, hogy olyan műszakot szerveznek, amelynek munka­bérét az óvodák további bővítésére ajánl­ják fel. Mint elmondták, ezzel a kisgyer­mekes anyák gondját kívánják enyhíteni és a tanács anyagi lehetőségeit növelni. Ugyanakkor remélik, hogy kezdeménye­zésük a többi üzemek dolgozói körében is követőkre talál. N. O. 17,5 milliárd forintos beruházás ez élelmiszeripari­ ULÉST TARTOTT AZ EDDSZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A vállalati szakszerve­­­­zeti testületek követeljék­­ meg a gazdasági vezetés­­­­től, hogy az éves és a kö­zéptávú terveket minden­­ esetben vitassák meg dolgozókkal és kérjék ki a véleményüket az előirány­zatokkal kapcsolatban — mutattak rá az ÉDOSZ Központi Vezetőségének szerdai ülésén, amelyen a­­ negyedik ötéves terv és ezen belül az idei eszten­­­­dő élelmiszeripari előirány­zatait vitatták meg. A ne­­­­gyedik ötéves terv 26 szá­­­­zalékos élelmiszeripari ter­melésnövelést irányoz elő.­­ Az iparágban előtérbe ke­­­­­rül a biológiailag értéke­sebb termékek gyártása. Növelik az állati fehérjé­ket­­ és vitaminokat tartal­mazó élelmiszerek előállí­tását. A háztartási munka könnyítésére tavalyinál lényegesen több iparilag feldolgozott és korszerűen csomagolt élelmiszer kerül forgalomba. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedik termelés­e a hús-, baromfi-, a tej-, konzerv- és a hűtő­iparban. Lassabb ütemű fejlesztést irányoztak elő a gabona-, a cukor-, a sütő-, az édes- és a dohányipar­ban. 1970-hez képest a terv­időszak végére 37-ről 43 százalékra növekedik az állati termékeket feldol­gozó iparágak teljesítmé­nye, valamelyest csökken a növényi termékeket­ adó iparok termelésének rész­aránya: 55-ről 49 százalék­ra. A negyedik ötéves terv időszakában élelmiszer­ipari beruházásokra 17,5 milliárd forintot fordíta­nak. A központi vezetőség figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt években tartó­san emelkedtek az építő­ipari árak, ezért az élel­miszeripari üzemeknek fel kell kutatniuk a viszony­lag olcsó építési megoldá­sokat. (MTI) 9. oldal HÁBORÚ ÉS OLAJ Jurij Zsukov, a Pravda politikai hírmagyarázója, „Háború és olaj” című cik­kében felteszi a kérdést: az Egyesült Államok miért nem akar kivonulni Indo­­kínából? Miért nem sajnál­ja a dollármilliárdokat és az emberéletet. A szemle­író rámutat: az Egyesült Államok nemcsak politikai és katonai érdekekért har­col, nyomja el az indokínai népek nemzeti felszabadító harcát. A tények azt mu­tatják, hogy az amerikai fegyveres erők azoknak az amerikai monopóliumok­nak az önző érdekeit védel­mezik, amelyek el akarják rabolni az indokínai népek tulajdonát képező kolos­­­szális természeti kincseket. Az indokínai amerikai ag­ressziót mindenekelőtt az olajmonopóliumok érdekei diktálják. Ezek a monopó­liumok meg akarják kapa­rintani azokat az óriás kő­olajlelőhelyeket, amelyek az indokínai félsziget part­vidékén, továbbá Dél-Viet­­nam, Kambodzsa és Thai­föld kontinentális terüle­tein húzódnak. © nPflBflfl 6 MILLIÓ MENEKÜLT M­tashington Post „A történelem fog ítéle­tet mondani Nixon elnök­nek arról a döntéséről, hogy inváziót indítsanak Laosz ellen, de az elhatározás nyomán máris lehetővé tett a történelem legalábbis egy lábjegyzetet: pillanat­nyilag minden idők leghe­vesebben bombázott orszá­ga Laosz” — írja a keddi Washington Postban Frank Mankiewicz és Tom Bra­den. A szerzőpár az amerikai szenátus menekültügyi al­bizottságának indokínai adatait kommentálja, ame­lyek szerint 1970. végéig 4 Dél-Vietnamban több mint millió, Kambodzsában csaknem 1,5 millió, Laosz­­ban pedig (természetesen az invázió előtt) 300 000 volt a polgári menekültek száma. Amint a szerzők megjegy­zik, a helyszínen levő ame­rikai hivatalos személyek szerint a menekültek túl­nyomó többsége a bombá­zás és az aknatűz miatt hagyta el otthonait. BEFELLEGZETT A SZER-NEK Zycie Warszawy A Zycie Warszawy kom­mentárban foglalkozott a „Szabad Európa’’ rádió te­vékenységével. Idézte Willy Brandt kancellár szavait, aki megállapította, hogy „a háború befejezése után 25 évvel képtelen dolog az NSZK területén egy har­madik országok ellen tevé­kenykedő rádióállomás mű­ködése”. Példátlan eset — írja a varsói lap —, hogy egy ország megengedje saját te­rületén egy idegen állam­ és külföldi titkosszolgálat által finanszírozott rádió­­állomás működését. A kö­vetkező olimpiai játékok s­üncheni gazdáinak meg kell szüntetniük ezt a le­hetetlen állapotot. FRANCIAORSZÁG VISSZATÉR? rHu^nité' Az Humanité írja, hogy a Franciaország és a NATO közötti együttműködés kér­déséről az utóbbi időben több, részben ellentmondó cikk jelent meg a francia polgári sajtóban. Egyes lapok szerint Franciaor­szág továbbra sem tér vis­­­sza a NATO integrációs rendszerébe, mások viszont Fourquet tábornok vezér­kari főnöknek ellenkező irányba mutató kijelenté­seire hivatkoznak. Minden­esetre tény — hangsúlyoz­za az Humanité —, hogy megszaporodott a közös hadgyakorlatok száma, ma­gas rangú francia tiszteket a küldenek megfigyelőkként NATO-parancsnokság­­hoz, s együttműködés bon­takozott ki a titkosszolgá­lat között is. Az Humanité végül hang­súlyozza, mindezek a je­lenségek kétségtelenül az eddigi politika felülvizsgá­lására mutatnak. ERKÖLCSI KÉRDÉS A DÉL-AFRIKAI FEGYVERSZÁLLÍTÁSOK FELÚJÍTÁSÁRÓL A dél-afrikai fegyverszál­lítások felújításáról a Mor­ning Star „Piszkos ügylet” című vezércikkében így ír: “ Azok akik azt állít­ják, hogy a kormány fegy­verszállítási döntése nem számít, mert csupán egy kis szállítmányról van szó, vagy naivak, vagy lelkiis­meretlenek. Aki bármilyen fegyvert szállít Worsterék­­nek, bármilyen ürüggyel, az támogatja a fajüldöző rendszert és elítéli annak ellenfeleit.­­ A torykat valójában saját hatalmas dél-afrikai befektetéseik érdeklik, meg az onnan áramló profit. E kérdésben több munkás­párti vezető kompromittál­va van, mert támogatta a dél-afrikai fegyverszállítá­sokat, amikor a munkás­párt hatalmon volt. Morning v­­ STAR BÉREMELÉS HELYETT OLCSÓBB ÁRAK POUTYKA A Polityka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB hetilapja rámutat, hogy a tavaly decemberi élelmi­szer-áremelések érvényte­lenítése helyes, mert ezek kézzelfoghatóan az élet­­színvonal csökkenését je­lentették, s közvetlenül ezek okozták a tengermel­léki városok munkásainak megmozdulásait. Az áreme­lési kormányrendelet fénytelenítésére — írja a [ Polityka — elsősorban a­­ Szovjetunió segítségének­­ révén kerülhetett sor. A­­ hosszúlejáratú szovjet hi­­­­tel lehetővé teszi a hús és­­ élelmiszer vásárlását. A fé­­r­fi élelmiszerárak visszaál­­­­lításából viszont az kö­­­­vetkezik, hogy az állam­nak most nem áll módjá­­­ra teljesíteni a béreme­­lési követeléseket, mert ez átalános áremeléshez és elkerülhetetlenül „infláció­­” hoz vezetne, ami megen­­­­gedhetetlen — írja a lap.

Next